Magyar Szó, 1987. április (44. évfolyam, 104-117. szám)
1987-04-16 / 104. szám
XLIV. évf., 104.14325. szám 1987. április 16., csütörtök Ára 100 dinár Nyereményszelvényünk a 10. oldalon Minél konkrétabb határozatokat közlemény a JKSZ KB Elnökségének üléséről Igen jelentős, hogy minél inkább érvényesüljön az a gyakorlat, hogy a JKSZ KB ülései után az elfogadott határozatokat és álláspontokat részletesebben konkretizálják, hangsúlyozták a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bizottsága Elnökségének e hó 14-én megtartott ülésén, mert ez szavatolja a közvetlen akciók hatékonyabb megszervezését és végrehajtását, a nagyobb következetességet és felelősséget a feladatok végrehajtásában, a fokozottabb egységet és a tevékenység összekapcsolását az egész JKSZ-ben. A JKSZ KB Elnöksége a Milanko Renovica elnökletével tartott ülésén megvitatta a Központi Bizottság 6. ülésén elfogadott határozatok végrehajtására irányuló közvetlen feladatait. Az említett ülésen a KSZ-szerveknek és -szervezeteknek a XIII. pártkongresszuson elfogadott határozatok és feladatok végrehajtására irányuló eszmei-politikai tevékenységéről és cselekvési felkészültségéről volt szó. Az Elnökségnek a JKSZ KB 6. ülésén elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatos közvetlen feladatai között rámutattak azokra a tevékenységekre is, amelyeket az egész JKSZ-ben folytatni kell, mint például a KSZ-beli felelősségről, különösen a vezető káderek és társadalmi tisztségviselők felelősségéről szóló kongresszusi álláspontok érvényesítésére, az eszmei-politikai differenciálódás ösztönzésére és következetes valóra váltására; a községi pártbizottságok munkamódszereinek fejlesztésére, az alapszervezetek munkamódszereinek és munkája tartalmának fejlesztésére; a KSZ osztály jellegű erősítésére; a KSZ-tagok cselekvési szerveződésére és eszmei-politikai tevékenysége egyes formáinak megalakítására. Kidomborították, hogy a Kommunista Szövetségben a demokratikus viszonyok és a felelősség erősítésének és az egységes akció kibontakozásának jelentős előfeltétele a tárgyilagos, tartalmát tekintve színvonalasabb és idejekorán történő tájékoztatás, kezdve az alapszervezetektől és községi szervezetektől, köztársasági központi bizottságoktól és a tartományi bizottságoktól a JKSZ Központi Bizottsága felé, valamint a JKSZ IgB irányából az alapszervezetek és a KSZ-szervek felé. Az Elnökség ülésén megvitatták a KSZ-szervezetek és -szervek időszerű eszmei-politikai kérdéseit és feladatait a káderpolitika érvényesítése terén az általános honvédelemben, különös tekintettel a fegyveres erőknek aktív és tartalékos tiszti káderrel való feltöltésére, valamint a kádereknek az általános honvédelmi teendőkre történő felkészítésére a társadalmi-politikai közösségekben és a társult munkában Az Elnökség megállapította, hogy a káderpolitika az egész háború utáni időszakban sikeresen kísérte a fegyveres erők kiépítését és hozzájárult Hadseregünk általános jugoszláv jellegének állandó biztosításához. A Jugoszláv Kommunista Szövetség az illetékes szervek tevékenységén keresztül is síkraszáll azért, hogy a hadsereg aktív tiszti karában arányosan legyen képviselve minden nemzet és nemzetiség, minden köztársaság és autonóm tartomány, olyan mércék alapján, amelyek következetesen méltányolják a káderek kvalitását is. Ezen alkotmányos elv érvényesítésében az utóbbi időben bizonyos nehézségek adódnak abból kifolyólag, hogy egyes köztársaságokban és tartományokban, egyes nemzetek és nemzetiségek körében a fiatalok közül kevesebben jelentkeznek katonai iskolákba és akadémiákra. Az Elnökség ezzel kapcsolatban rámutatott a szervezettebb és szélesebb körű tevékenység szükségességére, amelyet a KSZ-tagoknak, szervezeteknek és szerveknek kell folytatniuk a társadalmi szerveződés minden szintjén, elsősorban a fiatalokkal való munkában. Rámutatott a Jugoszláv Néphadsereg tisztjei egyes státusbeli és anyagi kérdéseinek hatékonyabb és kedvezőbb megoldására is, hogy az általános honvédelem rendszerének minden részében (Folytatása az 5. oldalon) A JKSZ KB Elnökségének üléséről SZOVJET—AMERIKAI KAPCSOLATOK Kilátásban a megegyezés az eurorakétákról Shultz sajtóértekezlete elutazása előtt George Shultz amerikai külügyi államtitkár tegnap derűlátással szólt annak lehetőségéről, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Alantok megállapodást köt a közepes hatótávolságú európai rakéták leszereléséről. A Szovjetunióban tett látogatásának befejezése előtt Moszkvában sajtókonferenciát tartott és értékelte a szovjet vezetőkkel folytatott eszmecseréjét: hasznosnak és épünnek nevezte őket, s hozzátette, hogy a fegyverzetellenőzés tárgykörének számos kérdését vitatta meg velük. Van kilátás a közepes hatósugarú rakétákról szóló egyezmény megkötésére, ám — tette hozzá — még sok munkát igénylő erőfeszítésre és tárgyalásra van szükség, hogy összehangoljunk jó néhány műszaki természetű kérdést. Az eurorakétákról szóló egyezmény alapjában véve a reykjavíki csúcstalálkozóról már ismert képletem alapulna. Eszerint a Szovjetúnió az ázsiai részében 100, az Egyesült Államok pedig saját területén ugyanennyi közepes hatótávolságú atomrakétát tartamna meg. Európában leszerelnék a rakétákat. A megfogalmazás azonban nem egészen világos, mert nem lehet tudni, hogy leszerelésükről vagy leszerelésükről és egyben megsemmisítésükről van-e szó. Washingtonban nem titkolják derűlátásukat Scultz látogatása kapcsán. Úgy vélik, ha nem jön közbe valami, akkor Washington és Moszkva még az idén megköti az egyezményt, éspedig Reagan és Gorbacsov küszöbönálló új találkozóján. (Tanjug) EL ШШKÖTELEZETTEK • nemzetközi értekezlet a reális út Ralf Dizdarevic felszólalása • A kilencek közel-keleti bizottsága tegnap befejezte hararei ülését A közel-keleti válság megoldásához vezető legrealisztikusabb útnak ez idő szerint nemzetközi közel-keleti konferencia összehívása tűnik a világszervező égisze alatt — jelentette ki tegnap Hararéban Raif Dizdarevic szövetségi külügyi titkár a miniszteri értekezleten elhangzott felszólalásában. A hararei miniszteri szintű értekezlet — folytatta — a mozgalom igyekezetét tükrözi, hogy kialakítsa a feltételeket egy ilyen értekezlet mielőbbi összehívására. A mozgalomnak rá kell hatnia a közel-keleti váltás valamennyi jelentős tényezőjére, hogy tevőlegesen járuljon hozzá a megoldáshoz. Megítélése szerint a konferencia összehívásával kapcsolatban pozitív változás történt a különböző nemzetközi hatóerők viszonylatában. Ám ahhoz, hogy ez az összehívandó értekezlet előmozdíthassa az immár hosszú ideje húzódó válsággóc felszámolását, világos célokat kell maga be kitűznie, éspedig — amint mondta — a következőket: a palesztin kérdésnek mint a közel-keleti válság kulcskérdésének a megoldását, a palesztin nép el nem idegeníthető önrendelkezési jogának szavatolását, ide értve az önálló államalapítás jogát is: a konferencia alapvető céljának kell tekinteni, hogy szavatolja a régió valamennyi országának és népének a békét és a tulajdon fejlődésre való jogot a nemzetközileg elismert határok között. Arafat sajtóértekezlete A PFSZ roppant, naiv fontosságot tulajdonít a miniszteri értekezletnek és szeretné, ha hozzájárul- Ma számunkból: • A NYÍLT BÍRÁLAT JEGYÉBEN Megkezdődött a Komszomol XX. kongresszusa (2. oldal) ф DÖNTETLEN Kommentárunk a 8. oldalon ф MINDEN PERC DRÁGA Vajdasági mezőgazdasági helyzetkép a 9. oldalon Л REGGEL HŰVÖS, NAPKÖZBEN TÚLNYOMtvAtI DERÜLT ÉS MÉRSÉKELTEN MELEG IDŐ Időjárás-jelentésünk a 11. oldalon Felkészülten és elkötelezetten Djordje Stojšić megbeszélései a Forum és a Magyar Szó képviselőivel Tegnap a Magyar Szó szerkesztőségébe látogatott Djordje Stojšić, a Vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bizottsága Elnökségének elnöke. Rajcsán István, a VDNSZSZ Tartományi Választmánya Elnökségének elnöke, Miroslav Francuski, a VKSZ TB Elnökségének tagja, Erdélyi Károly, a VDNSZSZ Tartományi Választmánya Elnökségének tagja és Zdenko Pop, a VKSZ TB Elnökségének végrehajtó titkára. A vendégeket Bányai János, a Fórum vezérigazgatója és Sinkovits Péter, a Magyar Szó főért felelős szerkesztője fogadta. Bányai János ismertette a Forum tevékenységét, szervezeti felépítését és fejlesztési törekvéseit, Sinkovits Péter pedig a Magyar Szó helyével és szerepével foglalkozott a tájékoztatási rendszerben, külön hangsúlyozva azt a feladatát, hogy szavatolja a jugoszláviai magyar nemzetiség teljes és színvonalas tájékoztatását. A beszélgetésnek ebben a részében szóba került az is, hogy a Forum, külön pedig a Magyar Szó igen súlyos helyzetbe került, mivel teljesen elévült a műszaki és technológiai alap, ami már-már a lapok megjelenésének biztonságát veszélyezteti. Megállapították, hogy csakis a lapkészítési vonal teljes korszerűsítésével lehet változtatni a helyzeten, ez a beruházás viszont meghaladja a Fórum és a Magyar Szó lehetőségeit, ezért elengedhetetlen a szélesebb társadalmi közösség támogatása. . Ezután a Magyar Szó szerkesztői elbeszélgettek vendégeikkel a legidőszerűbb társadalmi, gazdaságiés politikai eseményekről. Külön figyelmet szenteltek a gazdasági válságleküzdésére tett erőfeszítéseknek, a kongresszusi határozatokból fakadó feladatok teljesítésének, a párt cselekvőképességének, az alkotmánymódosítással kapcsolatos teendőknek, a Szerb Szocialista Köztársaságon belüli viszonyoknak, de foglalkoztak az intervenciós törvények alkalmazásával , a társult munkáról szóló törvény módosításával, a hosszú távú gazdasági stabilizációs program érvényesítésével, a nemzeti egyenjogúság politikájának megvalósításával, a mezőgazdaság helyzetével és még sok más időszerű problémával is. Felmerült az a kérdés is, hogy milyen feladatok hárulnak napjainkban a tájékoztatási eszközökre. Ezzel kapcsolatban az a vélemény kristályosodott ki, hogy a sajtó csak akkor töltheti be felelősségteljes szerepét, ha az objektív tájékoztatás mellett képes azoknak a törekvéseknek a felismerésére és népszerűsítésére, amelyek az AVNOJ- alapelvek továbbfejlesztését szorgalmazzák, de ugyanakkor határozottan szembeszáll azokkal a próbálkozásokkal, amelyek legértékesebb vívmányainkat szeretnék megkérdőjelezni. Nyilvánvalóan ez az összetett feladat a lehető legnagyobb felkészültséget és megfontoltságot igényli az újságíróktól. F. I. (LAZURICS Anna felvétele) Djordje Stojšić a Magyar Szó szerkesztőivel beszélget Véget ért a miniszteri értekezlet Hararéban tegnap befejezte kétnapos munkáját az el nem kötelezettek kilencek bizottságának miniszteri értekezlete. Zárónyilatkozatot fogadott el és ebben a mozgalom előtérbe helyezi: a lehető legrövidebb időn belül nemzetközi közel-keleti konferenciát kell összehívni. A kilencek bizottságának munkájában részt vett Tlaif Dizdarevic szövetségi külügyi titkár is. (Tanjug)na a nemzetközi közel-keleti konferencia mielőbbi tető alá hozásához — mondta Jasszer Arafat, a PFSZ vezetője a tegnap Hararéban megtartott, sajtókonferencián a Tanjug hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva. Arafat szerint a következő tényezőknek kellene bekapcsolódniuk a munkájába: a Biztonsági Tanács vola(Folytatása a 3. oldalon)