Magyar Szó, 1988. február (45. évfolyam, 30-44. szám)

1988-02-06 / 35. szám

1988. február 6., szomba) МЖАЧ&6 VAJDASÁGON ÁT. Élvonalban a zalai Bácska Zana• Száz százalékban kihasználják a kapacitásokat • ösztönzőbb személyijövedelemelosztási rendszer Az infláció, a kedvezőtlen hitelpolitika, a revalorizáció, a kiélezett versengés és sok egyéb tényező a veszteség peremére sodort jó néhány jobb sorsra érdemes építőipari munkaszervezetet is. Ám mint mindenben, itt is vannak kivételek, akik ebben a nehéz gazdasági helyzetben megmutatták, hogy többre képesek. Ködmön Csaba csaknem egy éve került a zentai Zanai Építőipari Tmász élére, s vezetése alatt számottevő változás történt. Mindössze 113 tagot számláló építőgárdánk valóban szép eredményt könyvelhetett el. Nem alaptalanul, mert munkásaink, szakembereink valamennyien öntudatosan végzik a rájuk bízott munkát. Ennek köszönhetően van munkánk. A közelmúltban egyébként módosítást eszközöltünk az elosztási rendszerben, egy igazságosabb, ösztönzőbb elszámolást. A Zanat Tmasz ugyanis 4 ügyviteli egységből, s ezen belül elszámolási egységekből tevődik össze. A tevékenység jellegétől függően természetesen eltérő a megvalósított jövedelem részege. Jelenleg minden hónapért készítünk kimutatást, s ennek alapján kerül sor a kifizetésekre, vagyis az elvégzett munka szerinti javadalmazásra. Általános vélemény, hogy a vajdasági rokonvállalatok nem tartanak össze ebben az iparágban ... Úgy tudjuk, önök azok közé tartoznak, akik több rokonvállalattal is sikeresen együttműködnek. — Így van, de hozzáteszem, csakis olyanokkal jött létre ez a fajta koprodukció, akik reálisan álltak a dolgokhoz. Pontosabban, az együttműködés elengedhetetlen alapja a partenervállalatok érdekeinek és feltételeinek kölcsönös tiszteletben tartása. Ennek szellemében dolgozunk együtt például a nagy gépesítéssel rendelkező karlócai építőiparral, úgyszintén az újvidéki Buducnosttal. Ez utóbbival közösen kiviteleztük a treanjevaci Naftagas társadalmi étkezdéjét, határidő előtt adtuk át. Vannak kialakulófélben levő újabb együttműködési lehetőségeink is, például a temerini Graditeljjel. ф A sikerek mellett önöket sem kerülik el az építőipart sújtó terhek ... — Kétségtelen, hogy sok a gátló tényező. Nem is vagyunk túlzottan elégedettek, mert ennyi munka után több is lehetne az összjövedelmünk. Minden túlzás nélkül állítom, munkásaink igen gyakran az éjszakába nyúlva dolgoztak, hogy határidő előtt készek legyenek, hiszen az ilyenkor esedékes prémium egyáltalán nem mellékes dolog. Mindemellett minőséges munkát végeztek. Éppen ezért állíthatom határozottan, eredményeink elsősorban az ő érdemük, hogy belementek ebbe a túlfeszített munkatempóba. De keményen kell dolgozni, mert másképpen mi is a veszteség peremén állnánk. Ebben az iparágban ugyanis lehetetlen előre tervezni, jóformán két hétre sem lehetséges. Egyéb gondjaink is vannak azonban, bár még nem jutott erőteljesen kifejezésre, ez pedig a szakkáderhiány. Egyszerűen nincs jelentkező a pályázatra. Mi a magyarázat arra, hogy Zentán, úgymond, kevésbé érvényesül a Zanat, holott országunk legkülönbözőbb, távolabbi részeiben kizárólag elismeréssel szólnak róla a beruházók? —. Ez számunkra is nyílt kérdés. Volt rá példa, hogy nem is szóltak, módunkban sem állt megpályázni a beruházást. Hogy emögött mi áll...? Ne merüljünk bele! Kaptunk alkalmat, ez tagadhatatlan, de milyen feltételekkel! Márpedig mi nem megyünk bele olyan játékba, hogy a rosszabbnál rosszabb feltételeket is elfogadjuk, mert ez a mi ügyviteli politikánknak sohasem képezte az alapját. A Zanatnak mindig is volt lehetősége a fejlődésre, s mi ezzel élünk. Ügyvezető szervünk nem ül tétlenül, s ennek látszata is van. Egyre több megbízatást kapunk — fejezte ki meggyőződését Ködmön Csaba igazgató. SZEKERES Katalin Ködmön Csaba I jó könyv pnye Beszélgetés Rajcsán Ferenc könyvtárossal — Valami jókönyvet szeretnék — fordul az egyik olvasó Kajcsán Ferenchez, a Topolyai Népkönyvtár dolgozójához. Rajcsán Ferenc neve nem ismeretlen, egyetemi évei alatt rendszeresen publikált az Új Symposionban, az Újvidéki Rádióban, majd az utóbbi időben a helyi , rádió és hetilap külső munkatársa, valamint a Magyar Szó Kilátó mellékletében olvashatjuk recenzióit. — Bátom, biztos kézzel választottad ki a ,,jó könyvet ’. — Persze, nem minden könyv való mindenkinek — mondja Rajcsán Ferenc. — Nem az életkortól függ, hogy kinek mi kell, hanem a képzettségtől, az érdeklődési körtől, az egyéni ízléstől. Aki most akar beleszagolni egy szakmába, az nem az egyetemi tankönyvet veszi a kezébe, alapfokú ismeretekre van szüksége, s ilyen könyvet kap. Ha van. Ha túl sok könyv van a válogató előtt, s nem tud eligazodni, segítséget is kérhet. Könyvlistát, könyvajánlást, ismertetőt, kritikát olvashat. Vagy beszélhet tapasztaltabb olvasóval, a könyvtárossal. — Van-e, illetve létezik-e olvasói kultúra? — Egy 13 éves fiú számára lehet a Winetou, a Tarzan, a Robin Flood kedvenc olvasmány, ez akkor ízlésnevelő. . Ha ugyanez 30 éves korban jelenti a nagy irodalmi élményt, akkor ez az olvasó elmaradt a fejlődésben. — Tehát akkor itt érvényes az, hogy mondd meg, mit olvasol, és megmondom, ki vagy. Hegeliben azok számítottak művelt embernek, akik nagyon sokat olvastak. — Igaz. A regényeket nem azért olvassuk, hogy utána elemezzük őket, hanem hogy együttérzéssel, érdeklődéssel, izgalommal vagy akár iszonyodva kísérjük végig a szereplők sorsát. A szenvedélyes olvasó talán észre sem veszi, hogy időközben számtalan történelmi, kortörténeti, néprajzi ismeretet szerez. Egyetlen példa: az Egri csillagok olvasója olyan ottostos lesz a tizenhatodik századi várostromok technikájában, hogy akár elszegődhetne tüzérnek Bornemissza Gergely ágyúi mellé. Az olvasás jelentős szerepet tölt be életünkben. Vajon a szellemi táplálék mennyiben marad meg olvasmányélménynek, vagy esetleg szolgálhat-e jelentős útmutatóul is? — Egy könyv olvasása közben önkéntelenül ,s összehasonlítjuk a szereplőket önmagunkkal, ismerőseinkkel, s ráismerünk bennük magunkra és másokra. A regényből megismert helyzetek, döntések segíthetnek — esetleg öntudatlanul — nehéz helyzetekben dönteni. Segítenek tájékozódni az emberek között, megtalálni helyünket a társadalomban. Minden könyv, regény az életre tanít — mondja Rajcsán Ferenc, SINKOVICS Antoniusz KISHEGYES Elismerés Kovács Józsefnek Pedagógusként indult, majd különböző társadalmi - politikai megbízatásokat végzett. A községi képviselő-testületnek volt elnöke, a kendergyár igazgatója, legutóbb pedig a Szocialista Szövetség községi választmánya elnökségének elnöke. Tavaly nyugdíjba vonult, de nem hagyta abba a társadalmi tevékenységet. Fizetés nélkül, önkéntes alapon vállalta az elnökséget. Így Kovács József, a Szocialista Szövetség községi választmányának elnöke a napokban megérdemelten kapta meg a Szerb Szocialista Szövetség Köztársasági Választmányának plakettjét. A több mint három évtizedes eredményes munkájáért már eddig is számos elismerést kapott. Többek között a községi Októberi-díj birtokosa. Mint nyugdíjas, továbbra dolgozni fog a közösség érdekében. fmj) A CSÓKAI KÖZSÉGBEN Több mint ötszáz önkéntes véradó A pádéi polgárok igazán kitettek magukért Kétszer szerveznek a csókái községben önkéntes véradási akciót: az egyiket január végén, a másikat augusztusban. Az idei január végi vérgyűjtési akció felülmúlta az eddigieket, hiszen 543-an adtak önként vért, 42-vel többen, mint tavaly. Jó hír ez, hiszen arra vall, hogy az emberek szolidaritása a különféle nehézségek ellenére is erősödik. Az eddigi hagyományokhoz híven aközség minden helyi közösségében megszervezték az önkéntes véradást, valamint Csókán a két legnagyobb munkaszervezetben is. A helyi közösségek közül a pádéi polgárok igazán kitettek, magukért, 90 polgár adott vért a faluban, csaknem még egyszer anynyian, mint tavaly. Csókán 87 önkéntes véradó volt, Szanádon 33, Verbicán 18, Ostojicevén 18, Feketetón 6, Jázován pedig 3. A csókai húsárugyárban 151-en adtak vért, az Öntöde Trasz-ban pedig 137-en. A csókai önkéntes véradók közül Sava Belošev és Zivko Repac — mindketten a húsárugyár dolgozói — 50-szer, Lévai Lajos 44-szer, Sziveri Péter 40- szer adott vért. Az összegezés alkalmával kitűnt, hogy mintegy húszan először adtak vért, ami a község lakosainak mély emberi magatartására vall, illetve a Vöröskeresztben tevékenykedők szorgalmát, szervezettségét dicsér" V. J. A nők helyzete a falon Zomborban sürgetik szakmai továbbképzésüket Két évvel ezelőtt meghozta záróhatározatát a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya a nőknek a falun, a mezőgazdasági termelésben kialakult helyzetéről. Megállapították, hogy a növénytermesztésben és állattenyésztésben a férfiakkal egyenrangú félként vesznek részt. Nehéz munkát vállalnak magukra, hallottuk a zombori községi nőtanács ülésén, amelyen a határozatok megvalósításáról tárgyaltak. Sajnos a határozatok továbbra is csak papíron vannak meg, nem keltek életre. A falusi nők helyzete rosszabb, mint a városiaké, mert a gyermeknevelés mellett szinte minden háztartásban óriási terhet vállalnak magukra a mezőgazdasági munkák miatt. A falun élő nők fele, habár legtöbbjük rendelkezik valamilyen szakképesítéssel , mégis munka nélkül van. Ott, ahol megvan a földmaximum, egzisztenciájuk, a család helyzete nincs veszélyben. Ilyenekből van azonban kevesebb. Sajnos többen vannak azok, akik a létminimum határán tengődnek, nehéz körülmények között nevelik gyermekeiket, kevés a föld, s annak jövedelméből képtelenség megélni. Ha ez így van, akkor alkalmat kell nyújtani a nőknek könnyebb mezőgazdasági munkák végzésére: ilyen a gyümölcstermesztés, borászat vagy éppen a kertészet. A zombori községben azonban nincsenek meg a szükséges feltételek, mert a vidék nem rendelkezik ilyen hagyományokkal. Követelik a zombori nőtanácsban, hogy megfelelő szakmai továbbképzéssel vagy átképzéssel, tanfolyamokkal segítsék szakmai felkészültségük fokozását, mert ezzel több százan falun vállalhatnak megfelelő munkát, s ezzel csökkenthető a valódi munkanélküliek száma. Az egyre nehezebb gazdálkodási feltételek, a csökkenő életszínvonal miatt sajnos, mind több falusi lány és asszony kénytelen olyan munkát végezni, ami nem felel meg testi és lelki alkatának. Emiatt sok helyen merülnek fel nehézségek, konfliktusok alakulnak ki a családban, a gyermeknevelésre egyre kevesebb idő jut. A falun élő nők átlagéletkora sok helyen meghaladta a 40 évet, tehát az elöregedés veszélye fenyeget. Ezért sürgetik a falusi nők szociális helyzetének javítását, a biztonság fokozását. Egyik lehetőség erre többek között a kötelező nyugdíj és a rokkantsági biztosítás bevezetése. P. M. KISHEGYES NEHÉZ HELYZETBEN A GRADIAMONT Az ideiglenes intézkedések díja új termelési program kidolgozása Mivel ennek a fémfeldolgozó vállalatnak sok munkája volt, termékeinek száma szaporodott, ezért 1976-ban nagy munkacsarnokot építettek a Nemzetközi út mellett. A részlegeket korszerű gépekkel szerelték fel, hogy eleget tehessenek a követelményeknek. Termékeik között szerepelt a mini- és makrofarmok felszerelésének készítése. Ezekben sertéshizlalás és baromfitenyésztés folyt. Ugyanakkor az üzem összerakható faépületeket gyártott a mezőgazdasági gépeknek. Fő termékeik közé számított az építkezésekhez használatos állványzatok, vasajtók, ablakok készítése. Gyártottak építkezési segédeszközöket, betonszállító kéz kocsikat, malom-, kocsikat és más eszközöket. Itt készültek a nagy vaskonstrukciók az épületekhez, hutakhoz. Répaszeletelő késeket külföldre is szállítottak. A kereslet időközben nagyot változott. Az új követelményekkel viszont nem tudtak lépést tartani. Ennek következményeként az elmúlt években súlyos veszteségek keletkeztek. A veszteségek megszüntetésére az idén munkaprogramot fogadtak el. Rámutatnak a hiányosságokra és a megoldás lehetőségeire. Jelenleg a munkafegyelemmel is baj van. A szakkáder java része elhagyta a munkaszervezetet. Csökkent a termelés minősége, a személyi jövedelmek úgyszintén. Az ideiglenes intézkedéseknek az egyik sarkalatos alaptétele az, hogy a piackutatás eredményeként olyan termelési programot kell választani, ami hosszabb távon biztosítja a megfelelő jövedelmet. Ezzel párhuzamosan biztosítani kell a megfelelő szakkádert, mert enélkül még csak gondolni sem lehet a további fejlődésre. Az intézkedések eredményeiről a kinevezett bizottság negyedévenként számol be aközségi képviselő-testülének. (mi) üst fel, s a régi Zrenjaninban az eladásra felkínált 1257 régi társadalmi lakás fele sem talált vevőre A zrenjanini lakásgazdálkodási érdekközösség négy évvel ezelőtt 1257 régi lakást kínált fel eladásra a lakóknak. Az első két év alatt még úgy-ahogy haladt az eladás, de tavaly már mindössze 30 ilyen szerződést kötöttek. Ennek legfőbb oka a kamatok kíméletlen emelkedése, a revalorizáció, valamint az, hogy nem éppen attraktív lakásokról van szó, egy részükben az alapvető feltételei sincsenek meg. Ezenkívül a lakók biztosak abban, hogy más nem veheti meg a lakást, ezért nem nagyon sietnek megvásárlásukkal. A régi lakásokat a lakók viszonylag kedvező feltételekkel vásárolhatják meg. A lakás értékének 25 vagy 30 százalékát kell most befizetni, a többit 15 év alatt törlesztik. Ha az ár 40 százalékát fizetik be, akkor a lefizetési határidő 10 év. Jelenleg 650 ilyen lakás vár vevőre, legtöbb a muzslyai lakótelepen, valamint Zrenjanin régi városrészein (Miletic, Dusán cár, Tito marsall utcák) és a peremvárosban. Tavaly a muzslyai lakótelepen 200 000—280 000 dinárért, a városban pedig 4—12 millió dinárért lehetett régi társadalmi lakást vásárolni. A Bega menti városban azonban egyre többször hangzik el a követelés, hogy követni kell Szlovénia példáját, és az új lakásokat felkínálni eladásra. A jelenleg érvényben levő jogi rendelkezések ezt még nem teszik lehetővé, de valószínűleg nincs messze az idő, amikor változásra kerül sor ezen a téren is, mivel lakásgazdálkodási politikánk egyik tartós irányvétele éppen az új társadalmi lakások eladása felé mutat . )