Magyar Szó, 1988. április (45. évfolyam, 105-118. szám)

1988-04-20 / 109. szám

1988. április 20., szerda TAKARÉKOSKODNI, DE NEM AZ OKTATÁS ROVÁSÁRA A városban sok, falun kevés a diák Alkalmi beszélgetés Jovanka Ku­lictyal, a társadalmi tevékenységek községi bizottságának elnökével (II.) Zomborban az általános iskolai oktatás az idén 19 oskolában fo­lyik, ebből 5 a városban van, a többi pedig a községhez tartozó településeken. Szerbhorvát és ma­gyar nyelven folyik az oktatás, összesen 9108 diák van 346­­tago­zaton. Magyar nyelven 891 diák tanul 41 tagozaton. Tagozatonként általában 27—30 a diákok száma (szerbhorvát), illetve 20 diák (ma­gyar nyelvű tagozaton). Zombor­ban igyekeztek összevonni az is­kolákat, hogy ezáltal is takaré­koskodjanak, ezekről a kérdések­ről és a takarékoskodás formáiról beszélgettünk Jovanka Kuliétval, a társadalmi tevékenységeket irá­nyító községi bizottság elnökével. — Sajnos, a városban túl sok a diák, illetve kevés az iskolaépü­let, a tanterem, őszre részben ja­vul majd a helyzet, ha megnyit­juk a szerencses épületet, falun kevés a diák. Aleksa Santicon, Bezdánban és Őrszálláson is ki­használatlanok az iskolaépületek. Ami a pedagóguskádert illeti, el­mondhatom, hogy igyekeztünk úgy megszervezni a munkát, hogy a hasonló tantárgyakat, óraszám­hiány esetében, egy pedagógus oktatja. Ami a tanyai iskolákat illeti, úgy állapodtunk meg, hogy fel kell számolni a kis létszámú tagozatokat, mert inkább az uta­zást és a városban történő elhe­lyezést kell szorgalmazni. — Milyen takarékossági intéz­kedéseket foganatosítanak még? — Tervünkben szerepel példá­ul, hogy felülvizsgáljuk a beregi, a koluti és a bezdáni iskolának az egybevonását, illetve egybe­kapcsolását, indokolt volna a tár­sulás. A továbbiakban azt vizs­gáljuk felül, hogyan használhat­nánk ésszerűbben Aleksa Santi­con, Bezdánban és Őrszálláson is a túlméretezett, illetve a helyi szükségletekhez képest nagy is­kolaépületet. Kezdeményezzük, hogy bocsássák mások, iskolán kívüli egyének, munkaszervezetek részére is az objektumot, hogy jobban kihasználják, illetve, hogy többen viseljék a karbantartás, fűtés költségeit is. Ami a tagoza­tok létszámát illeti, az az állás­pontunk, hogy legalább 25 diák­nak kellene egy osztályba járnia, ekkor használnánk ki a pedagó­gus munkaidejét teljes egészében — mondja Jovanka Kulic. (6) TUDÓSÍTÁSOK Megemlékeztünk iskolánk név­adójának 83. születésnapjáról. Né­hány József Attila-verset is felol­vastunk a rövid életrajzi összefog­laló után. E rövid emlékezés arra szolgált, hogy kifejezzük tiszteletünket és szeretetünket nagy költőnk iránt. TÓTH Szilvia, VI. osztály József Attila Általános Iskola Április 11-én iskolánk összes ta­nulója részt vett a tavaszi akció­ban. A lányok a virágágyásokat, az iskola környékét rendezték, a fiúk pedig a helyi fakereskedés mellet­ti bozótos, fás részt irtották ki. MIÓTA Lívia, VI. osztály Iskolánkban megtartottuk az tör­ted szólunk, természet című nyelv­művelő versenyt, a legjobban si­került fogalmazásokat olvastuk fel. Az elhangzott munkák közül La­dányi László negyedikes, Szent Péter hatodikos és Dujmovics Má­ria hetedikes pajtás írása érdemel­te ki, hogy elküldjük a Jó Pajtás­ba. A háttérben a témával kapcsola­tos legszebb rajzokat nézegettük. GÚZS­VAN­Y Mária, VI. osztály József Attila Általános Iskola Kupuszina Iskola, tornaterem­ építését tervezik A szántai helyi közösség az el­múlt időszakban is figyelemre méltó eredményeket ért el a falu­építésben. Az elkövetkező néhány évben is bőven akad tennivaló. Legnagyobb gondjuk, hogy a he­lyi általános iskolának nincs tor­naterme, kevés a tanterem. Éppen ezért már ebben az évben az új tornaterem építése és az iskola korszerűsítése, bővítése kerül az első helyre. Ahhoz azonban, hogy munkához lássanak, legalább 1,4 milliárd dinárra lenne szükség. Mivel ezt az összeget egyszerre nem tudják előteremteni, úgy döntöttek, hogy szakaszonként építkeznek. Kommunális és más létesítmények építésére ebben az évben 286 mil­lió dinárt különíthetnek el. Átalakítás előtt a művelődési otthon Az apatini művelődési otthon nagytermére átalakítás vár. A kö­zeljövőben az eddigi színháztermet mozielőadások bemutatására is al­kalmassá teszik. A színpadot kor­szerűsítik, megfelelő öltözők és kel­léktárak biztosításával használha­tóbbá teszik és filmek vetítésére filmvászonnal látják el. Büfét és különböző mellékhelyiségeket is terveznek. Az átalakításhoz szük­séges pénzeszközöket a község munkaszervezeteitől várják. P-F-M ÁPRILIS 23-ÁN: Doroszlón vendégszerepel az ötösfogat A zombori, a telecskai, a bezdá­ni, a nemesmiliticsi és a csonop­­lyai művelődési egyesületek mű­kedvelőinek tagjaiból álló ötösfo­­gat április 23-án, szombaton Do­roszlón vendégszerepel. A helyi művelődési egyesület színházter­mében Úszik a csónakom címmel Balázs László szerzői estjén tréfás jelenetek, operettrészletek, magyar nóták, táncszámok és színes írá­sok kerülnek előadásra. A Balázs László szerző-tanítót köszöntő mű­sor fél nyolckor kezdődik. Jegyek elővételben Turkás Imrénél, a mű­velődési egyesület pénztárosánál kaphatók. A helyár 500 dinár. D. Z. Megalakultak a szakosztályok Az őrszállási (Stanišić) Ady Endre Művelődési Egyesületben, miután megválasztották az új vezetőséget, létrehozták a különböző szakosztályokat is. A művelődési élet fellendítése és felújítása érdekében négy szakosztály alakult. A drámai szakosztály tagjai: Drobina Ferenc (elnök), Mojzes Vera, Oláh Ottó, Tóth Ilona és Márkó Magda. A zenei szakosztály tagjai: Bittó Tamás (elnök), Drobina Antal, ifj. Kurta János, Márkó Béla és Locsa Károly. Az irodalmi és nyelvművelő szakosztály tagjai: Bellányi Viktória (el­nök), Tóth László és Bittó Etelka. A­ klubbizottság elnöke Marti­­necz György, tagjai: Kurta György, Zsunity János, Mojzes Nándor és Márkó József. Az elkövetkező időszakban több művelődési és szórakoztató rendezvényre kerül sor az Ady Endre egyesületben, színdarab be­tanulására, élőújság szervezésére készülnek, a napokban kezdődik meg az otthon tatarozása, május 7-én, szombaton este pedig az egyesület otthonában lép fel a népszerű temerini 3 + 2 együttes. (6) k­­á. DUNATÁJ Grafikai tárlat Az apatini Meander Képzőmű­vészeti Galériában április 15-én megnyílt a koperi Janez Matelič kiállítása. Fametszeteket állít ki.­ A kiállítási katalógus ismertető szövegét Sava Stepanov műkri­tikus írta. Szerinte a grafikai lapok alak­zatai erőteljes stilizáláson mentek át, és ezzel a deformálással rend­kívül expresszivitás keletkezett. A metszetek legfőbb kifejező ele­me a vonal, amely a fametszet­ben kevésbé könnyed, inkább ne­hézkes. A durva vonalak sokszo­rosításával különös módon szer­veződik meg a lassú ritmusú for­mák egységes szerkezete. A feke­te-fehér ellentéttel együtt ez olyan hatást gyakorol a nézőre, hogy kihívóan arra készteti, gon­dolkozzon el a látottak, világunk és korunk fölött. A művész Velencében fejezte be a képzőművészeti akadémiát és a ljubljanai akadémián tovább­képezte magát. Országszerte be­mutatta műveit és több értékes elismerés tulajdonosa. P-F-M A kis fizikusok tartományi versenye Április 23-án tartják meg Apa­­tinban a Tudomány a fiataloknak mozgalom keretében a vajdasági általános iskolák legjobb kis fi­zikusainak tartományi versenyét. A házigazda az apatini Zarko Zrenjanin Általános Iskola. Ta­nulói közül már sokan jelentkez­tek a vendégek befogadására. Az iskola tantestülete komolyan szer­vezi meg a vendégek elhelyezé­sét és a verseny lebonyolítását. Még szórakozási lehtőségekről is gondoskodnak, hogy a vendégek szabad idejüket kellemesen tölt­hessék el. P­F-M Az apatini zeneiskola sikere Április 11-én Smederevón, a szerbiai zeneiskolák köztársasági fesztiválján a köztársaság alapfokú zeneiskolái bemutatták legjobb­ ta­nítványaik tudását. Az apatini Ste­­van Hristic Alapfokú Zeneiskola ezen a jól megszervezett találko­zón szép sikert: harmadik helye­zést ért el. Első díjas lett Jelena Topavac harmadéves fuvolán, Marta Stoja­­novic tagozatában. Harmadik díjat ketten szereztek: a negyedéves Sladjana Josic zongorista, Antalo­­vics Zsuzsanna, és Nád Margit ta­nítványa, valamint Dragana Majs­­torovic, szintén negyedéves, aki Sekulic Darinka tagozatában har­monikát tanul. Tomi Kovacevic másodéves klarinétos, Told György tanítványa dicsérő oklevelet kapott. P-F-M Diákok érkeznek Herceg­ Noviból Április 24-én egy 50 tagú diák­csoport érkezik Herceg Noviból a kupuszinai József Attila Általános Iskolába. Az apatini község általá­nos iskoláinak vendégei lesznek. Az apatiniak márciusi tengerparti látogatását viszonozzák. Ellátogat­nak az apatini, prigrovicai, szilá­gyi és a szántai általános iskolába is, megtekintik a katinai emlék­művet és az emlékmúzeumot, ki­rándulnak Palicsra. A diákokat házaknál helyezik el, tehát barátságok alakulnak ki és ily módon kölcsönösen megismerik egymást a gyerekek, hozzájárulnak a testvériségi egység elmélyítésé­hez. A tapasztalatcsere sem elha­nyagolható tényező, összegezve te­hát hasznos és érdekes kezdemé­nyezésről van szó. K. Á. O­lyan ember volt a bará­tom, aki száz életre is érzett magában erőt, aki, bár velem egyidős volt, mindenben előttem járt. A ta­nulásban, a szorgalomban, a lá­nyokkal kötött ismer­ettségben, de még a házasságkötésben is. Valahogy mögötte kullogtam az életében, és ez volt az oka, hogy mindig felnéztem rá. Alig töltötte be a 24. életévét, megnősült. Régi vágya volt a családalapítás, szülei is úgy ne­velték, hogy a családra nem mint valami szükséges rosszra, hanem az élet és a boldogság egyik kulcskérdésére tekintsen. Jól éltek, szinte halálának nap­jáig élettársával, ahogy egyszerű nyelven mondják, kölcsönös megbecsülésben. Mindenkit le­sújtott halálának híre. Az okot senki sem tudta pontosan, szü­lei azt mondták, hogy az élet sorscsapása ez, a legfiatalabb távozik a családtagok közül. Ha­lála óta már legalább tíz év múlott el, özvegyét azóta is rendszeresen látogatja a baráti kör, sőt a munkatársai már az­zal a gondolattal is foglalkoz­tak, hogy gondoskodnak róla, ne maradjon egyedül, árván életének további részében. Mun­katársaiban azonban nemcsak a segítőkészség, hanem­ az irigység is felvetődött, hiszen végered­ményben kolléganőjük önálló, független volt, még ha mély fájdalmakkal is a szívében, amelyeket ugyan az idő majd elmos. Minden ember szenved vala­mi miatt életének egy-egy sza­kaszában. És ilyenkor úgy van vele, hogy a saját szenvedését meg vívódását megtoldja bará­tainak szenvedésével, oly módon vigasztalja magát. Érdeklődtek ugyanis sorsa iránt, faggatták, hogyan él tízévi özvegységében és ekkor merült fel benne a ké­tely, hogy miért érdekes az éle­te mások számára, gazdag érzel­mű jellem volt mindig is, de mindent higgattan fogadott, így az élettársi keresést, az ezzel­­ kapcsolatos törekvést is. Így változott meg lassan élete és így zárkózott még jobban magá­ba. Észre sem vette, de szépít­­getni kezdte az életét, hazudott önmagának, mert jól tudta, hogy ezen senki sem kapja majd raj­ta.. A hazugság pedig annak az emberi elgyengülésnek a jele, amely őt is megtörte, ezek a ha­zugságok és szépítgetések nyu­galmat teremtettek életében. Úgy találta, hogy mások előtt erejét és életrevalóságát bizo­nyítja azzal, hogy minden létező hízelgést és segítőkészséget visz­­szautasít. Olyan szokásokat vett fel, amelyek erősen ragadtak rá, mint a fölösleges kilogramm az emberi testre és jó is, hogy ki­alakultak ezek az életszokások benne, de az lett a tragikus, hogy ezeken nem tudott és nem is tud már változtatni.­enkinek a világa nem ér­dekli már ezt az asz­­szonyt. Csak saját ma­gával van elfoglalva, inkább a múltjával, mert a jelene nem ad már neki értelmet, nem töl­ti ki életét, az egyedülléte pedig tiszta léleközlés, ami ellen nem tud küzdeni. Az idő hajtogatott ráncot arcára, a füst, amely ál­landóan szájában lógó cigarettá­jából áramlik, még öregebbé tette. TÓTH László Petar Gugleta rajza 5 VAJDASÁGI SZÍNHÁZI NAPOK - ZOMBOR Színészek és szakemmerek szemléje Zombor a házigazdája a sorrend­ben 38. Vajdasági színházi napok­nak. Ez még egy elismerés a vá­ros egyik legrégibb művelődési in­tézményének, a megnyitó az el­múlt pénteken volt a Népszínház­ban. Először kiállítás keretében mu­tatták be azokat a dokumentumo­kat, amelyek Nušić zombori szín­házi tevékenységével kapcsolato­sak, ezután eladással egybekötött kiállítás nyílt zombori alkotók munkáiból, majd pedig Petar Mia­kovic, a zombori községi képvise­lő-testület elnöke megnyitotta a rendezvényt. — Városunkban nagy hagyomá­nya van a színjátszásnak. A lakos­ság mindig, is igényelte a színvo­nalas előadásokat, a város és kör­­nyék­ 0 nodi»? anvaai jpv»/*«-nőihez mérten támogatta is a színészetet. Számunkra nagy elismerés, hogy az egyik legrégibb hagyománnyal rendelkező vajdasági szemlének le­hetünk a házigazdái — mondta Petar Mišković. A megnyitót követően a zombo­ri Népszínház társulata bemutatta a Hogyan megnevettetni az urasá­­got? című darabot Vida Ognjeno­­vic rendezésében. Szombaton az új­vidéki Szerb Nemzeti Színház mu­tatkozott be, vasárnap pedig a sza­badkai Népszínház Végel László darabját mutatta be a Tüntetése­ket Ljubiša Kistić rendezésében. Az előadás iránt nagy volt az ér­deklődés. Ma délelőtt 10 órakor a szabad­kai­ Gyermekszínház ad előadást szerbhorvát nyelven, 13 órakor ma­gyar nyelven, este 8 órakor pedig a verses művészek lépnek szín­padra a Tetovált lelkek című da­rabbal. (6) Petar Mišković, a zombori községi képviselő-testület elnöke megnyitja a Vajdasági színházi napokat

Next