Magyar Szó, 1988. december (45. évfolyam, 330-344. szám)
1988-12-01 / 330. szám
1988. december 1., csütörtök Mingver Siő külpolitika Súlyos incidens súlyos következményekkel (Folytatás az 1. oldalról) Kedd délután konzulátusunk irodájában Stanoje Glišić főkonzul jelenlétében a rendőrség képviselője kihallgatta a biztonsági szolgálat tagját. Semmit sem hoztak nyilvánosságra a 70 perces beszélgetésről. Más jelentés szerint a vasmunkások Xij-Dél-Walesban rendkívül befolyásos szakszervezete bejelentette, hogy a következő napokban lépéseket tesz a sydneyi főkonzulátus ellen, mert a lövöldözésben megsebesült egy 16 éves fiú. Nem lenne ésszerű lépés a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése A főkonzulátus elleni intézkedéseket e szakszervezet tanácsa mai ülésén hozza meg. Gyakorlatilag ez azt jelentheti, hogy a városi közművesítési szolgálat nem szállítja el a szemetet a konzulátus elől, s nem kézbesíti ki a postát. John Spender, az ellenzék képviselője tegnap szorgalmazta, hogy „ha a jugoszláv fél nem hajlandó maradéktalanul együttműködni a probléma megoldásában, akkor zárják be a főkonzulátust, s személyzetét utasítsák ki”. Olyan javaslat is elhangzott, hogy Ausztrália szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal. A.Man Renouf, Ausztrália volt belgrádi nagykövete hangsúlyozta azonban, hogy a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése nem lenne ésszerű lépés, s a viszály megoldható diplomáciai úton is. A jugoszláv konzulátus képviselőihez tegnap kivándoroltjaink nagyszámú üzenetet intéztek, amelyben biztosították a személyzetet támogatásukról. Számos ausztrál tiltakozott amiatt, hogy terrorista emigránsok nyomást gyakorolnak, fenyegetik a külföldi diplomáciai képviseleteket. Ausztrália közvéleménye megbélyegezte a konzulátusunk elleni vasárnapi terrortámadást. Úgy tűnik, hogy rövidebb ideig tartó szélcsend után Ausztrália utcáin ismét rendkívül agresszív formában kifejezésre jut a jugoszlávellenes terrorizmus. Ezt támasztják alá a sydneyi és a melbourne-i fakonzulátusunk elleni legutóbbi terrorakciók, amelyeket a szélsőséges usztasa emigráció tagjai hajtottak végre. Az ausztrál hatóságok előtt nem ismeretlen, hogy a terrorizmus veszélyezteti a diplomáciai és konzuláris képviseletek tagjait. Erre egyértelműen fellhívta a figyelmet Andrew Selth ausztrál szakértő is. Leszögezte, hogy a diplomácia ellen irányuló terrorista fenyegetőzés sérti az összes törvényt. Aggasztó adatokat hozott nyilvánosságra: 1967 januárjában bombát helyeztek el sydneyi főkonzulátusunk előtt, s ugyanez megismétlődött 1969-ben. 1970-ben bombát dobtak a melbourne-i jugoszláv konzulátusra, 1982 februárjában pedig a perth-i konzulátusra. Selbh azt állítja, hogy a Canberrai kormány egészen 1972- ig tagadta, hogy területén horvát terrorcsapatok fejtenek ki aknamunkát. Az usztasa szélsőségesek iránti elnéző álláspont miatt fennállt annak veszélye, hogy megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok. Seic adatai szerint 1972 óta 12 terrortámadást hajtottak végre Jugoszlávia diplomáciai képviseletei ellen. Az uszítás a szélsőségesekre nagy csapást mért Lionel Murphy szövetségi bíró, aki 1973-ban a parlament elé terjesztett jelentésében a terrorcsoportok közé sorolta a horvát emigránsok alábbi szervezeteit: Horvát Forradalmi Testvériség, Horvát Földalatti Forradalmi Szervezet, Horvát Népi Ellenállás. Ausztráliában képeztek ki a Horvát Forradalmi Testvériség szervezet tagjait, akik 1973-ban Ausztriából beszivárogtak Jugoszlávia területére, s több ártatlan embert meggyilkoltak. A tények tehát azt támasztják alá, hogy Ausztrália megfelelő terepként szolgált a Jugoszlávia elleni terrorakciók előkészítésére és végrehajtására. Ausztrália hivatalosan felháborodásának adott hangot, mert a jugoszláv főkonzulátus területén lőfegyvert használtak, s ezt megengedhetetlennek ts indokolatlannak minősítette. Az ausztrálok azonban nem hajlandóak elismerni saját felelősségüket az incidensért. A főkonzulátus fokhíjas védelme ugyanis gyakorlatilag felbátorította a szélsőségeseket, hogy behatoljanak a diplomáciai képviselet udvarába, amelyet a vendéglátó országnak védelmeznie kellett volna a genfi megállapodások szerint. Új-Dél-Wales belügyminisztere azzal érvel, hogy a szokásos intézkedéseket tették meg a konzulátus védelmében. Gyakorlatilag azonban egy rendőrhadnagynak és négy rendőrnek kellett volna feltartóztatnia az egyes becslések szerint 600—700, mások szerint 1500 megvadult szélsőségest. Később újabb tíz rendőrnek alig sikerült helyreállítania a rendet és kikergetnie a behatolókat a konzulátus udvarából. A rendőrség csak azután avatkozott be, miután konzulátusunk személyzete bátran szembeszállt az erőszakoskodókkal, akik azt tervezték, hogy letépik, meggyalázzák a jugoszláv zászlót. A személyzet tagjai is könnyebben megsérültek. Az incidens sokkal rosszabbul is végződhetett volna. Ha képviselőink nem kényszerülnek rá, hogy figyelmeztető lövést adjanak le, az usztasa szélsőségesek valószínű A 16 éves Joseph Tokich tegnap első ízben kelt fel kórházi ágyából s nagyon gyorsan javul az állapota. Vasárnap sebesült meg sydneyi főkonzulátusunk előtt, az általános zűrzavarban, miután az usztasa tüntetők behatoltak konzulátusunk udvarába. A benyomulok megkísérelték ledönteni a jugoszláv zászló magas fémárbocát. A támadókkal szembeszálltak a jugoszláv képviselők, s testi épségük is veszélybe került. A főkonzul könnyebben megsérült. Amikor a főkonzul épségét veszélyeztették, a biztonsági szolgálat egyik tagja néhány figyelmeztető lövést adott le a levegőbe. A szemtanúk azt állítják, hogy Tokich a konzulátus főbejárata előtt, tehát az épületen kívül tartózkodott. Az orvosok közölték, hogy egyelőre nem távolítják el lábából a golyót. A rendőrség még nem hozta nyilvánosságra, hogy vajon visszapattant golyó találta-e el. A jugoszláv főkonzulátus közössége őszinte sajnálatának adott hangot a fiatal Tokich megsebesülése miatt leg megkísérelték volna az épületbe való benyomulást és az ott dolgozók bántalmazását. A bejárati ajtót már betörték, s a tömeg beszivárgott az udvarba. A konzulátus épületében asszonyok és gyermekek is tartózkodtak, s a diplomáciai személyzet nem tűrhette el, hogy a szélsőségesek áldozatai legyenek. Bármivel érvel is az ausztrál rendőrség, tény, hogy a szövetségi rendőrök jó részét Görögország államfőjének védelmére vezényelték ki, mivel néhány ezer macedón tüntetett látogatása ellen. Miután incidens történt a konzulátusunk előtt, csak akkor érkezett meg az erősítés. Valóban lehangoló, hogy az általános zűrzavarban megsebesült egy 16 éves fiú, aki feltehetően nem is volt tudatában, miért is vett részt a tüntetéseken. Még lehangolóbb azonban, hogy Ausztrália hivatalos politikája és hírközlő eszközei állhatatosan az incidens következményeit, nem pedig okait emlegetik. Érthetetlen MIUTÁN ÚGYSZÓLVÁN SEMMIT SEM TETTEK, hogy megvédjék sydneyi főkonzulátusunk területi sérthetetlenségét és személyzetének épségét, az ausztrál hatóságok most annak lehetőségét emlegetik, hogy bezárják a konzulátust — áll egyebek között a Tanjug kommentárjában. Ha az előbbi bekövetkezik — reméljük, nem fog —, a helyzet így alakul: miután az ausztrál hatóságoknak nem sikerült megzabolázniuk az usztasa terroristákat, s nem akarják megvonni tőlük a vendéglátást, a problémát oly módon „oldják meg”, hogy kiutasítják a jugoszláv diplomatákat. Ha a nemzetközi gyakorlatban az ilyen észjárás kerekedne felül, a világ diplomácia térképét át kellene rajzolni. Az ausztrál hatóságok ügye, bezárják-e a konzulátust, nemkívánatos személyeknek nyilvánítják-e a jugoszláv diplomatákat, megszakíthatják-e a diplomáciai kapcsolatokat. A probléma más. Jugoszlávia és Ausztrália eddig hosszú utat megtett, fejlesztette a kétoldalú kapcsolatokat, az együttműködést gazdagította az e kontinensen élő nagyszámú jugoszláv kivándorolt. Szinte képtelen helyzet alakult ki. A két ország közötti jó kapcsolatokat megronthatják usztasa garázdák, akik évtizedek óta ténykednek Ausztráliában, sőt onnan terrorcsoportokat küldenek Jugoszláviába. Ezt Canberra nagyon jól tudja, s erről Ausztráliában könyv is megjelent. Mindennek tudatában meglepő a Jugoszláviára gyakorolt Canberra nyomás, amely csak a terrorista elemeknek kedvez, csak ezeket az erőket örvendeztetheti meg a két ország közötti kapcsolatok megkérdőjelezése. Jugoszláviában senkit sem tölt el örömmel a vasárnap történt incidens. Jugoszlávia sydneyi képviselői azonban, mást nem tehettek, esetleg meghátrálhattak volna az erőszakoskodók előtt, akik betörték a konzulátus bejárati ajtaját, benyomultak udvarába és megkísérelték letépni a jugoszláv zászlót. AZ AUSZTRÁL HATÓSÁGOKNAK meg kellett volna tenniük azt, amit egyértelműen megfogalmaztak a nemzetközi egyezmények. Canberra is aláírta azokat az okmányokat, melyek szerint a vendéglátó országnak kötelessége védelmezni a diplomáciai képviseletek területi sérthetetlenségét, szavatolnia kell a diplomáciai, konzuláris képviselők immunitását, méltóságát és biztonságát. A vendéglátó országnak meghatározott helyzetben kötelessége gondoskodni a diplomaták épségéről, épületéről, s ha nincs más kiút, még erő alkalmazása révén is. Az ausztrál hatóságok ezúttal ezt nem tették meg, noha figyelmeztették őket. Ha nemis hívták volna fel figyelmüket, akkor is sejthették, mi fog bekövetkezni, mivel az utóbbi tizenhét évben az usztasa terroristák tizenötször támadták meg hazánk diplomáciai, konzuláris és más képviseleteit e kontinensen. Az incidens idején konzulátusunk előtt mindössze öt rendőr állt őrt. Az 10000 fony-ra becsülhető garázdálkodó nem a tüntetés szándékával gyülekezett a konzulátus előtt, hanem azzal a céllal, hogy erőszakkal behatol az épületbe. Miután képviseletünk személyzete azt tapasztaná, hogy a rendőrök nem gátolták meg az usztasa elemek benyomulását, képviselőink az egyedüli lehetséges utat választották: védelmezték a JSZSZK zászlóját, a konzulátust és épségüket. Többé nem az incidens okoz gondot. Az ausztrál hatóságok kizárólag Jugoszláviára és az incidens következményeire összpontosítják figyelmüket. A probléma lényege azonban nem ez. A gyökerek sokkal mélyebbre nyúlnak, és a helyzet jóval szövevényesebb. A megoldást abban kell kutatni, mi váltotta ki a konzulátusunkba való betörést. Ez nem újkeletű és nem is véletlen eset. Az usztasa szélsőségesek már régóta ilyen tevékenységet fejtenek ki Ausztráliában. Ott képezik ki osztagaikat, s szőnek jugoszlávia-ellenes összeesküvéseket. Mit tettek az ausztrál hatóságok, hogy ezt meghiúsítsák, hogy véget vessenek a vandál cselekedeteknek? Sem vasárnap, sem azelőtt semmit sem tettek. NEM RÁNK TARTOZIK annak megállapítása, mivel magyarázható a Jugoszláviára gyakorolt érthetetlen nyomás, amely mögött nemkívánatos esemény húzódik meg. Közismert, hogy a nyomásgyakorlás a legjárhatatlanabb út, s Jugoszlávia esetében ezzel semmi sem érhető el. Megkegyelmeztek egy nyugatnémet terroristának Tegnap az NSZK-ban hivatalosan közölték, hogy megkegyelmeztek Manfred Grasshoffnak, aki immár 17 éve raboskodik a börtönben. Grasshof annak idején a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) terrorszervezet tagja volt. 1977-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert 1971- ben és 1972-ben rendőrgyilkosságokban vett részt. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz tartomány elnöke, aki a kegyelemről döntött, már az idén jóváhagyta Klaus Jünschke egykori RAF-terrorista szabadon bocsátását. Döntése előtt Vogel a börtönben felkereste mindkét elítéltet és elbeszélgetett velük, ugyanakkor kikérte az NSZK államfőjének, Richard von Weizsäckernek a véleményét is. Az utóbbi időben egyre többen bírálják Weizsäckert, mert kilátásba helyezte, hogy élni fog azzal a jogával, hogy megkegyelmezzen néhány életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt terroristának. A szóban forgó terroristák legnagyobb többsége megbánta korábbi tettét. (Tanjug) ______ Fogolycsere A medzsaheddinek szabadon bocsátanak négy szovjetet száz afgánért Az afganisztáni ellenforradalmárok beleegyeztek abba, hogy 100 társukért, akik szovjet fogságba estek, cserébe szabadon engednek négy szovjet hadifoglyot. Külföldi hírügynökségek jelentései szerint aTrodzsaheddinek azt állítják, hogy a megegyezés kedden született, Islamabadban, a szovjet nagykövetség képviselőivel folytatott tárgyalás után, ugyanakkor a felek megegyeztek a foglyok cseréjére vonatkozó tovább tárgyalásokról is. Az ellenforradalmárok küldöttsége egy listát nyújtott át a szovjet diplomatáknak amelyen azoknak a társaiknak a nevét tüntették fel, akik eltűntek, és felkérték Moszkvát, hogy működjön anzve felkutatásukban. A Szovjetunió bejelentése szerint Afganisztánban 313 szovjet katona tűnt el, ezzel szemben a felkelők azt állítják, hogy a fogságukban levő ellenséges katonák száma sokkal nagyobb. ,Határozottan folytatjuk a szocializmus építését” Grósz Károly magyar pártvezető figyelmeztet Határozottan folytatjuk a szocializmus építését és erre felszólítjuk az egész magyar népet. Célunk változatlan: osztály nélküli társadalmat építeni, amelyben nem lesz kizsákmányolás, amely biztonságot ad az embereknek és mindazokat a javakat, amelyek a munkán alapulnak és ugyanakkor szabadon kifejthetik egyéni és kollektív alkotóerejüket. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szólt így azokhoz, akik az utóbbi időben másfajta társadalmi-politikai berendezést követelnek. A budapesti pártaktíva tízezer főnyi hallgatósága előtt a sportcsarnokban Grósz Károly kijelentette, hogy az elégedetlenség és feszülség elsősorban a fiatalok és értelmiségiek körében kifejezett és többen a polgári rendszer visszaállítását követelik. „Taktikájuk átlátszó és jól ismert, de nem veszélytelen, mert könnyen téves útra terelhetik a politikában járatlan embereket. A demokrácia és a reformkövetelések palástja alatt a vezetőség leváltását követeli és a folyamatok olyan felgyorsítását, amely elszabadulhat az ellenőrzés alól” — mondta Grósz. A magyar párt és társadalom általában véve jó irányban halad, noha az út egyenetlen és a kudarc lehetőségét is magában rejti, mondta a főtitkár. ..Az eredmények azonban csak tőlünk függnek, azon képességünktől, hogy visszanyerjük önbizalmunkat és szembeszálljunk az ellenforradalmi erőkkel. Ellenkező esetben anarchia, káosz és fehér terror vár ránk.” — hangsúlyozta Grósz. A nehézségekből vezető kiutat az egypártrendszeren belül kell keresni, ez a Központi Bizottság álláspontja is. „A pártban nincs hatalmi harc, de kifejezettek a politikai viták és különböző elképzelések. Az MSZMP egységes, nem koalíciós párt. Jogilag nem tagadjuk a többpártrendszerre való visszatérés lehetőségét, de ezeknek a pártoknak a nemzet, nem pedig az MSZMP előtt kell magyarázatot adniuk arra, mit csináltak eddig és milyen politikát képviseltek. A szocializmus számára nem a pártok száma a döntő, mert mindkét esetben lehet jól vagy rosszul dolgozni. (Tanjug) NÉHÁNY SORBAN DELHIN A JEBULLAH ROKONA INDIÁBA SZÖKÖTT. (Tamjug). — Debiben, az ENSZ merneküstügyi menekültként vette lajstrom Mohammed Gutnak és fellemélgétnek a nevét, akfik október folyamán Argandszániból Indiába szöktek.. Gul ezredes, a*z a.fgiami©ztáni titfco®rerndőrség tagi az indiai Papok megállapítása szerint Najiiburasih afganisztáni elnök rokon A magas rangú rendőrségi személy szólóban ezt nem tudta igazolni. TEHERÁN: AZ ELSŐ TEHERAN—BAGDADI REPÜLŐJÁRAT AZ UTŐBBI NYOLC ÉVBEN (Tamjug). — Shanko Jorvic vezérőrnagy, az iraki újrá tánszüneti megállapodást ellenőrző ENSZ bizottság főparancsnoka befejez rendes ellenőrző körútját az iráni oldalon, és tegnap a kora reggeli órákban Teheránból egyenesen Bagdadba utazott. Az utóbbi nyolc évben először történt meg, hogy a Bagdad—Teherán közötti légijáraton utasgép indítottak. BONN: CSÖKKEN A NÉMETEK SZÁMA AZ NSZTO-BAN (Tamjug) A népszámlálásról tegnap közzétett hivatalos adatok szerint a német" nemz létszáma egyre inkább csökken és az elöregedés veszélyezteti. A Német Szvetiségi Köztársaságban a népszámlálás napján, vagyis 1937. május 25-én millió ember élt, 1,3 millióval kevesebb az 1070-ben összeírtak számán. Növekedett ugyanakkor a külföldi bevándorlók száma. Legtöbben a török és jugoszlávok vannak. BRÜSSZEL: NÖVEKVŐ INFLÁCIÓ AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGBEN ГГаjug). — Október folyamán az Európai Közösségek tagállamaiban az infláz 3,9, százalék volt. Az európai tizenkét tolt országaiban n vom a legnagyot arányú infláció az utóbbi 2,5 évben. Az Európai Közönség statisztikai hivatalábtak tegnap megjelentetett adatai szerint a pénzromlás az elmúlt hónapban Holtaindiában 0,7 százalék, Belgiumban és az NSZK-bam 1,3 százalék Luxemburgban 2 százalék, Franciaországban 3 százalék, Dániában 4 2 százalék, Olaszországban 4,9, Spanyolországban 5,2, Nagy-Britanniábam 6 , Portugáliában 10,7, Görögországban pedig 14,1 százalék volt. 3