Magyar Szó, 1989. október (46. évfolyam, 285-299. szám)

1989-10-17 / 285. szám

4 Kill PO!­ткл Magyar nő Alternatív mozgalmak Ф Alternatív mozgalmak © Alternatív mozgalmak Ф Alternatív mozgalmak ni rш jajszavara -------------------------------- ---------------------------------| tóak, ötletesek es energiával te­ . ... _ ,i­liek. S ezenkívül a világ milliói a világon napról napra no a számuk az alternatív mozgat-t se gíti), és támogatják külső mun­­káknak. a dinamikus és tiszteletet érdemlő emberjogi harcosoké, határsként munkájukés a fejlett környezetvédőké, a kisebbségek jogaiért és az emberibb életért ^82]]­ј államokban­­ ugyanúgy, síkraszállóké. Ezek adják meg az embertelen érdekek által egyre mint a fejletlen délen a keleti inkább behálózott világunkban a mindennapok némi univerzális SZocialista közösségekben, vagy a humánumát. E mozgalmak képviselőit minden jelentősebb nemzetközi ta­nácskozáson ott láthatjuk, az ülésterem utolsó soraiban ülve. Az ál­lami, hivatalos szervek és szervezetek küldötteitől eltérően, még „egy telefonbeszélgetésre” sem mennek ki, ha valamilyen fontos té­ma szerepel napirenden, minden problémáról saját véleményük és álláspontjuk van, amelyet „gyilkos” retorikával adnak ki, szilárd bizonyítékokkal alátámasztva. Többnyire fiatalok vagy a kö­zépkorú korosztályhoz tartozóak, szerény öltözetűek, olcsó ruhákat viselnek, amelyek kiállják a hosz­­szú utazások és az olcsó hotelek­ben való elszállásolás megpróbál­tatásait. az újságírókkal szemben igen barátságosak és szívesen nyi­latkoznak nekik é­s feltűnően közönyösek örökös ellenfeleik ci­nizmusával szemben. A tehetetle­nek istápolói, a veszélyeztetettek ügyvédei, az emberiség kollektív lelkiismeretének ébren tartói, Ku­­an-jin buddhista istennő követői ők, akik szintén „a világ jaj sza­vaira fülelnek”. Szervezeteik a fenti jellemzése­ken túl a korszerűség jelzőjével is minősíthetők, mivel a világ minden nemzetének, kultúrájának, társa­dalmi rétegének vallásának és fa­jának képviselőiből álló számos csoportosulás a legszemléleteseb­ben jelképezi Földünk „globális faluvá” válását. Az „új multilate­­ralizmus” egyik indítóokaként é­s egyben következményeként is, a nemzeti, csoport- és szociális rész­érdekek helyett az államok és nem­zetek, érdekcsoportosul­ások és egyes polgárok egymástól való szoros függőségét hirdetve a je­lenlegi gazdasági, szociális, kulturá­lis, politikai és civilizációs kötődé­sek által behálózott modern vi­lágban az alternatív mozgalmak a szegénységgel, tudatlansággal, szo­ciális-gazdasági elszigeteltséggel, öregséggel, betegséggel vagy vala­milyen más hátrányos helyzettel megbélyegzettek emberi jogainak hő tolmácsai és védelmezői. Igaz, vannak e célra alakult hi­vatalos állami, államközi és nem­zetközi intézmények is (az ENSZ- től és szakosított irodáinak hálóza­tától kezdve területi szövetségekig, vallási szervezetekig és egyéb gaz­dasági-szociális-kulturális szükség­leteket ellátó intézményekig), de az alternatív mozgalmak és szer­vezetek ezek többségétől abban kü­lönböznek, hogy tagságukat őszinte lelkesedés fűti, makacs kitartás és határozott meggyőződés, továbbá a bármiféle diszkriminációtól való irtózás, és az anyagi vagy politikai támogatást is igen gyakran pótló emberi melegség jellemzi. TÖBB, MINT KÖNYÖRÜLET Az alternatív mozgalmak törté­nelmi gyökerei a nyugati kultúr­kör klasszikus könyörület fogalmá­­hoz nyúlnak vissza, amely a ke­reszténység által hirdetett, Isten előtti egyenlőségre, az emberek testvériségére, valamint a gazda­gok azon kötelességére vonatkozó eszmére vezethető vissza, hogy segíteniük kell a szegényeket és tehetetleneket. Egyes szociológu­sok és pszichológusok értelmezése szerint a könyörülni valójában a sikeres emberek lelkiismeret-fur­­dalásának a terméke, mivel fel­ismerik azt az igazságot, hogy minden gazdagság valaki sze­génységére, minden szociális elő­menetel mások alsóbb társadalmi rétegbe való visszaszorítására, s minden szerencse a más szeren­csétlenségére épül. Abból a felte­vésből kiindulva, hogy az embe­rek közötti szociális, gazdasági és kulturális különbségek az embe­riség rendelkezésére álló összes, korlátozott mennyiségű javak igazságtalan elosztásának az ered­ményeként jöttek létre, egyes teo­retikusok azt állítják, ezért van az, hogy „a rossz lelkiismeretnek e rabjai” javaik egy részét (sőt néha egészét is) arra áldozzák, hogy enyhítsenek azok helyzetén, akik későn álltak sorba, amikor a javakat osztották. E történelmi gyökerektől és a jelenlegi, a hagyományos könyö­rületet képviselő jelenségektől el­tekintve korunk alternatív moz­galmai egyre kevésbé a javak terhe alatt megtörő, ruháikat szét­osztó, bűneiket, ezáltal megváltó polgárokat gyűjtik maguk köré, s egyre inkább a kor nehézségeire érzékeny értelmiségieket tömörí­tik.­­ Abban a meggyőződésben, hogy az egyén a legkevésbé hi­bás azért, hogy nem lehet sze­rencséjének kovácsa, s az emberi lény szabad fejlődését és az em­berhez méltó élethez való alap­vető jogának gyakorlását akadá­lyozó jelenségeket — az agresszív ideológiai, politikai, gazdasági, szociális, kulturális, civilizációs és pszichikai környezetet — leleplez­ve e mozgalmak tagjai őszinte lelkesedéssel, s óriási erőfeszítés­sel törekszenek a világ megjaví­tására. A nemzetközi színtér ugyanis — amelyen az alternatív szervezetek kifejtik tevékenységüket — a legtöbbször inkább „viharosnak”, mintsem nyugodtnak mondható, s az ideológiai-politikai és egyéb korlátokkal körülvett „aknamező­nek” tekinthető. Munkájukat az állami szervek és szervezetek ré­széről többnyire arrogáns és ci­nikus viszonyulás, s a hadseregek, rendőrségek, bíróságok és mi­nisztériumok intézményesített so­vinizmusa fogadja. A legtöbb ál­lam kormánya mindenkivel szem­ben ellenségesen lép fel, aki bele kíván szólni „szuverén jogaiba” (különösen érvényes ez a totali­tárius-diktatórikus, valamint a teokrácia, partitokrácia vagy más hasonló hatalmi réteg monoliti­­kusságával jellemezhető rendsze­rekre), nyíltan a „kezükre ütve” e szervezeteknek, és a nemzetközi fórumokon kígyót-békát kiáltva ráju­k­ MINDENT TUDNAK Az eléjük gördített akadályok ellenére, nincs a világon még egy olyan intézmény, amely e szerve­zetektől jobban érezné a nemzet­közi történések ütőerét, alaposab­ban ismerné minden ország álla­potait, és pontosabb adatokkal rendelkezne az elnyomott és ki­sebbségben levő társadalmi cso­portosulások vagy egyének ve­szélyeztetettségének aspektusai­ról. Aktivistáik hihetetlenül kit ar­nyugati országok imperializmusel­lenes erőinek körében. Dokument márkáit lapozva — le­gyen szó akár egyes problémákat érintő­­ vagy évi jelentésekről — az ember elképed, milyen nagy mennyiségű és színvonalas adatot gyűjtöttek egybe. Nehéz lenne fel­mérni, mekkora munka áll e je­lentések mögött. Különösen, ha tudjuk, hogy az első sorban har­coló aktivisták s a hátvédként te­vékenykedők egyaránt nagyon sokszor megbélyegzett védenceik sorsára jutnak. Az alternatív moz­galmak több száz tagja jutott ugyanis az általuk védelmezett politikai foglyok sorsára, több ez­ren börtönbe kerültek, sokukat kínozták is, jelentős részüknek korlátozták polgári és emberi sza­badságjogait, megfélemlítették, ül­dözték, lefokozták, sőt több eset­ben meg is ölték őket. Globális hazájuk, a vil­ág lakos­­ságana­k jobb életéért küzdve az alternatív szervezetekhez tartozó emberek igen gyakran elveszítik szociális biztonságukat, emberi szabadságjogaikat és kulturális státusukat. Meg kell azonban je­gyezni, hogy újabban számottevő fejlődés észlelhető e szervezetek legitimitásának erősödése és nem­zetközi elismerése terén. Bizonyos módon ezt mutatja nagy részük tanácsadói szerepe az ENSZ kü­lönféle tanácsainál, kezdve a gaz­dasági-szociális tanácstól a szako­sított irodáikig. Ezenkívül, sok szervezetnek sikerült nemzetközi­vé tennie programjait, s kiterjesz­tenie fiókhálózatait az egész föld­kerekségre. Ennek során néhány több évtizedes ideológiai zárlat is lebomlott: az ismert nemzetközi ökológiai békeszervezet, a Green­peace például nemrég szovjet iro­dát nyitott Moszkva kellős köze­pén (a költségeket a világ legis­mertebb rockzenészei által kiadott lemezalbum jövedelméből fedezve). Az emberi szabadságjogoknak civilizációs értékekként és a kor­szerűség mércéiként való elisme­résével, s a társadalmi berendezé­sek és államrendszerek demokra­­tiikussá­gának és emberségességé­nek növekedésével párhuzamosan megnőtt az alternatív mozgalmak és szervezetek tekintélye, amelyek a­z említett jogoknak, az egyének, nemzetek és hivatalos struktúrák közötti érvényesítéséért harcolnak. A globális környezetszennyeződés problémáját, a béke kialakítandó kultúráját, valamint a leszerelést mint a társadalmak és a nemzet­közi közösség emberibbé tételének es­zközét­, a kisebbségek sajátos ne­hézségeinek fel­ismerését a vil­ág érdeklődésének középpontjába ál­lítva, az alternatív mozgalmak megkerülhetetlen tényezőkké vál­tak a globális polit­ikai, szociális és kulturális színtéren. A VILÁG IDEGRENDSZERE A társadalmaik alsó rétegeiben tevékenykedve, működésüket a problémák gyökereire irányítva, e mozgalmak óriási érdemeket sze­reztek az emberi tapasztalatok cse­réjének terén. Az egész világot behálózó idegrendszerként minden­­ ingerre — a kellő helyen és a kel­­­­lő időben — megfelelő tettel vég t kiszólnak, akár fehérbe öltözött Az Amnesty International tagjainak és szimpatizánsainak az UNESCO párizsi épülete, előtt megtartott tüntetése a politikai foglyok kiszaba­dítása érdekében Greenpeace A legismertebb környezetvédő és békemozgalom, amely látvá­nyos akciókkal hívta fel magára a figyelmet. Képviselői például óriási transzparenseket lógattak le New York-i felhőkarcolókról és a Matterhorn csúcsáról, ártalmatlan zöld festékkel fröcskölték be a labrahmni fókákat, hogy ezzel értéktelenné tegyék a fókavadászok­ számára az állatok bőrét, és felfújható gumicsónakokon „rohamoz­zák meg” a nagyhatalmak nukleáris meghajtású hajóit. A világ közvéleményének figyelmét környezetünk legkülönfélébb problémái­ra — a tengerek pusztító fegyverekkel való benépesítésére a japán és a szovjet bálnavadászok vagy az Antarktiszon nyersanyag után kutató francia vállalatok kapzsiságára, az óceánok mérgező vegyi anyagokkal és radioaktív hulladékkal való szennyezésére stb. — irányítják. " A Greenpeace a kanadai kvékerek egyik, 1971-es akciója után alakult meg, amikor egy bérelt hajóval Vancouverből az Aleut­­szigetek Amerk­ka szigete felé vették útjukat, hogy megakadályoz­zanak egy kísérleti atomrobbantást. Habár el sem jutottak a sziget­re, az általuk felrázott kanadai és amerikai közvélemény nyomására a Pentagon leállította a szigeten folyó nukleáris kísérleteket, sőt Washington mellett területté nyilvánította Anichitkát. A szervezet székhelye Amszterdamban van, vezetője pedig David Mc­Taggart. 13 országban van irodája, s állandó foglalkoztatottjai­nak száma mintegy 700. A kizárólag jótékonysági adományokból be­folyó, rendelkezésére álló pénzeszközök évente elérik a százmillió dolláros össze­get. Tagsága és anyagi eszközeinek nagysága minden évben 40 mu­sz százalékkal növekszik. Amnesty International Az emberi szabadságjogok vér­szimpatizánsa és anyagi támo­­delmével foglalkozó legnevesebb gatója van világszerte, körülbe­szervezet. Peter Benenson brit ügyvéd egy 1901-es hirdetése nyomán jött létre, amelyben Benenson arra hívta fel a világ lakóit, hogy segítsék harcát a­lul 150 országban. Az Amnesty International a politikai foglyok feltétel nélküli és azonnali szabadlábra helye­zéséért, a pártatlan bíráskodó­szabad véleménynyilvánítás en-­sért, a vizsgálati fogságban ten­­gedélyezéséért, pontosabban a lőtt idő törvénytelen meghosz­­politikai nézeteik miatt behos­­szabbításának megakadályozása tönzött emberek kiszabadításá­nak kieszközléséért. Egy hónap alatt több mint ezer ember jé­ért, a kínzások és a halálos ítélet beszüntetéséért száll síkra. Segítséget nyújt mindenkinek e­lentkezett címére, segítségét ki- akit közvetlen erőszak fenyeget, nálua az adatok, bizonyítékok és írásos dokumentumok gyűjtésé­nek munkájában. A majd három évtizede szű­­s támogatást nyújt ezek család­tagjainak. Mozgósítja a közvéle­ményt, s igyekszik rákényszerí­teni a kormányokat és az ille­tetett szervezet az évek során tékés szerveket, hogy tisztelet­a nemzetközi emberjogi színtér­ben tartsák az emberi jogokat megkerülhetetlen tényezőjévé­­,s betartsák a letartóztatottak­nal­. Székhelye Londonban van, hai való bánásmódra vonatkozó ahol 150 embert számláló, 30 nemzetközi egyezményeket. Nem nemzetiség képviselőiből álló ‘ÚrV .e* az TMak 51?.TTM"Шуеп .. ‘ formáját, meg az állítólagosan Nemzetközi Titkársága működik, indokolt forradalmi erőszakot is Mintegy félmillió aktív tagja, beleértve. 19£9. október 17., kedd emberekből álló repülő alakulatok képében (mint a francia repülő orvosok), akár Bob Geldof embe­reiként, akik 1984-ben Etiópiában a­z elhunytak elha­tolásával és az éhezők ellátásával nyertek rokon­­szenvet világszerte, vagy az em­beri jogok védelmezőiként, akik ügyvédekként követik figyelemmel az emberi jogokat sértő ideológiai­­poliitikai korlátozásokkal kapcsola­tos bírósági ügyeket. Mindig ott­teremnek, ahol Kuan-jin istennő­nek van mit hallania. Talán nem mellékes megjegyez­nünk, mi az oka annak, hogy a parlamentáris demokrácia nyuga­ti országaiban több az ilyen al­ternatív szervezet, mint az úgyne­vezett szocialista közösségben. A hivatalos (és illetékes) szervek megokolása szerint — erre nincs szükség. A társadalom ugyanis — szerintük — a szocialista fejlődés során hathatós mechanizmusokat épített­ ki minden ember jogi, szo­ciális, kulturális és egyéb nehéz­ség kiküszöbölésére (e nehézsége­ket mások az egyén és a társadal­mi közösség korlátozásána­k és megbélyegzésének nevezik). A kiseb­bségek jogainak csoportja (Minority Rights Group) A világ kisebbségeinek jogait védő szervezet, amely a kisebbséghez tartozókat igyekszik megvédeni a poli­tikai és rendőri erőszaktól, létszükségleteik ellátását biztosító anyagi eszközeik elvételétől, valamint kultu­rális jogaik korlátozásától. Székhelye Londonban van, de irodákat nyitott más nyugat-európai országokban, valamint Kanadában, Auszt­ráliában, Argentínában, Ja­pánban és Indiában is. Szin­te nincs is a világon olyan nemzeti, faji vagy etnikai­kulturális kisebbség, amely­hez aktivistái el nem jutot­tak. Sajátossága, hogy egy­szerre politikai-propagan­­disztikus és oktató-művelő tevékenységet fejt ki: Nagy- Britanniában ugyanis hiva­talosan is elismerték mint olyan jótékonysági oktatási intézményt, amely a veszé­lyeztetett faji, etnikai, vallá­­­si stb. kisebbségekről, vala­mint a nők, a menekültek, a gyermekek, a munka után vándorlók jogainak tiprásá­­ról nyújt az érdeklődőknek ismereteket. Tibettől és Kurdisztántól kezdve Albániáig és Dél- Amerikáig adatokat gyűjt a kisebbségek helyzetéről, s az ENSZ gazdasági-szociális tanácsában működik közre. Alapítói Gunnar Myrdal és Sean MacBride voltak, s állandó foglalkoztatottain kívül, akik többnyire brit állampolgárságúak, rend­szeresen dolgoznak a világ különféle kisebbségeihez tartozó személyek is. A szervezet költségvetési alap­ja aránylag szerénynek mondható (tavaly körülbe­lül 230 000 font volt), de más alapítványok is támo­gatják anyagilag működését. Öísiseáilin­to­tta: NÉMETH Lehel

Next