Magyar Szó, 1989. november (46. évfolyam, 314-327. szám)

1989-11-15 / 314. szám

1989. november 15., szerda KOMMENTÁRUNK Aki nyer, az veszít N­em férhet kétség hozzá, hogy a harmadik világ­béke korszakának egyik legjelentősebb eseménye az, ami napjainkban a Német Demokra­tikus Köztársaságban történik. S bár az sem lehet vitás, hogy a valós és átvitt értelemben vett „falbontás” a szovjet peresztroj­ka következménye, jelentőségé­nél fogva jóval túlhaladja a ki­váló okot is. Ezzel magyarázha­tó például az a látszatmeglepe­­tés, hogy a nemzetközi színtér minden eddigi sablonjával ellen­tétben Washington, amely a ke­let-európai olvadást és demok­ratizálódást mindeddig erkölcsi­leg és anyagilag egyaránt mesz­­szemenően támogatta, most fenn­tartással fogadta a keletnémet változásokat míg Moszkva azok­ra nemcsak azonnal rábólintott, hanem a szinte hihetetlen gyor­sasággal pergő eseményeket egyértelmű megelégedéssel nyugtázta. Pedig e látszólagos ellentmon­dás magyarázata kézenfekvő: ami a peresztrojka vonalán Kelet-Európa-szerte eddig tör­tént, az lényegében a szocialista világ belügye volt. A keletnémet fejlemények, s az ennek nyo­mán a kilátásba helyezett né­met nemzeti egyesülés ezzel szemben alapjában felforgathat­ja, teljesen új elvekre helyezheti az egész eddigi — háború utáni — világrendet. Elsősorban a nagyhatalmi erőegyensúlyt, amely a jelenlegi általános béke­­offenzíva ellenére továbbra is a szuperhatalmi détente alapját képezi. Mert voltaképpen a má­sodik világháború utáni harma­dik világbékét mindeddig bizto­sító feltételek, elsősorban a töm­bök közötti erőegyensúly és a világ érdekövezetekre osztása je­lenleg csak annyiban változott, hogy az előbbi, a részleges le­szereléssel, valamivel alacso­nyabb szinten alakul, az utóbbi terén pedig az adott pillanat­ban egyik fél sem tart igényt a másik „jogos tulajdonára”. A tömbpolitika minden mozzanatá­ban azonban, a kölcsönös viszo­nyok hullámhegyén és hullám­völgyén egyaránt, a két Német­ország létezésének a ténye, s mindaz, ami ezzel jár, a nem­zetközi színtér fejleményeinek, a helyzet alakulásának elengedhe­tetlen előfeltétele­­ volt. A két Németországnak immár nemcsak kilátásba helyezett tá­voli egyesülése hanem voltakép­pen már megkezdődött folyama­ta mindezt gyökeresen megvál­toztathatja: egyszerűen elképzel­hetetlen ugyanis, hogy az új, egyesült Németország bármelyik tömbhöz tartozna. Hogy a keleti­hez miért nem, azt nyilván fe­lesleges bővebben megindokol­ni. A nyugatihoz viszont már csak azért sem, mert az NSZK- ban jelenleg olyan a hangulat hogy még a mostani körülmé­nyek között, tehát a két Német­ország létezésének ténye ellené­re is egyre hangosabb az önálló­sulási, semlegességi követel­mény. Olyannyira, hogy az „ős­idők” óta áhított és immár test­közelbe érkezett egyesülés csak az az utolsó lökés lehet, amely által megvalósulhat a nyugatné­meteknek már jó ideje — többé­­kevésbé titokban — dédelgetett óhaja. S ezzel a Nyugat — olvasd: Washington — egy csa­pásra elveszítené a leg­fontosabb, az európai — eszmei és fegyveres — támaszpontját, Bonnt. Az NDK semlegesítésével viszont a Szovjetunió kétségkí­vül jóval kevesebbet veszít. An­nál az egyszerű ténynél fogva, hogy­­­ itt van Európában, a világpolitikára való befolyásgya­korlás szempontjából továbbra is változatlanul döntő fontossá­gú Óvilágban. Washingtonnak e lehetőséggel kapcsolatos aggodalma tehát nemcsak érthető, hanem egyben világosan utal arra is, hogy a tömbök feloszlatásának szüksé­géről szóló (Keletről és Nyugat­ról egyaránt érkező) kijelenté­sek mögött egyelőre nem rejlik komoly ez irányú szándék, s minden kinyilatkoztatott készség csupán propaganda jellegű. Mint ahogy kétségtelen az is, hogy a „szocialista” világban végbemenő változásokkal végső soron immár azok veszítenek (a Nyugaton), aki ezt az átlénye­­gülést mindeddig abban a szilárd meggyőződésben támogatták, hogy ezáltal csak nyerhetnek. Bár ez az utóbbi sem vitás, nyerhetnek is. Tapasztalatokat. ENGLER Lajos Tekintélyünket rontják a belső konfliktusok Vaszil Tupurkovszkinak, a JSZSZK Elnöksége tagjának előadása újvidéken Jugoszlávia nemzetközi helyzete nagymértékben függ az ország belső folyamataitól és problémái­tól. A kedvezőtlen folyamatokat , a dezintegrációt, a nemzetek és nemzetiségek közötti gyakori összetűzést, a számos probléma gyorsabb megoldásához szükséges politikai készség hiányát — nem enyhíthetjük a nemzetközi szín­téren való semmilyen dinamikus, aktív, konzisztens külpolitikai fel­lépéssel. E szavakkal fordult dr. Vaszil Tupurkovszki, a JSZSZK Elnök­ségének tagja a tegnap újvidé­ken megtartott előadás résztvevői­hez, a téma a szocializmus jelen­legi fordulópontja volt a korsze­rű világban. Tupurkovszki hangsúlyozta, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a belső problémák rendezésére, s nem szabad megengedni, hogy el­fogadhatatlan és elvtelen jelen­ségek által veszélyeztessük ha­zánk nemzetközi tekintélyét, ame­lyet Jugoszlávia a nemzetközi fo­lyamatok reális értékelésére ala­pozott, és amelynek világviszony­latban az országok egymás kölcsö­nös függésének kereteiben jelen­tős tényezőt kellene képviselnie az együttműködés fejlesztésében. (Tanjug) Megöltek egy izraeli katonát A palesztinok első szervezett fegyveres akciója a meg­szállt területeken Hétfőn éjjel három felfegyverzett palesztin gerilla, megtámadott egy izraeli katonai őrjáratot. A tűz­harcban egy izraeli katonát meg­öltek, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek. Villámgyors ak­ciójuk befejeztével a gerillák azon­nal eltűntek a Gáza övezetből, a merénylet helyszínéről. Röviddel a támadás után megkezdődött a hajsza utánuk. Az incidens nagyon súlyos követ­kezményekkel járhat. Először is azért, mert amióta 1987. december 9-én kezdetét vette a palesztin nép általános felkelése, nem volt pél­da ilyen akcióra a megszállók el­len. Rendszerint gyújtópalackok­kal és kövekkel támadtak az izraeli katonákra. Figyelemre méltó to­vábbá az a mozzanat is, hogy a tá­madásra a palesztin állam­­ függet­lensége kikiáltásának első évfordu­lója előestjén került sor. Időközben az Iszlám Ellenállási Szervezet (Hamas) vállalta magára a felelősséget a járőr elleni táma­dásért. (Tanjug) Magyar Sir KÜLPOLITIKA (Folytatás az 1. oldalról) A Volkskammer, a parlament hétfő esti ülése sok tekintetben egyedülálló volt az NDK gyakor­latában. Az ülésszak a tévéka­merák jóvoltából az NDK törté­netében először a nyilvánosság előtt folyt, és először tartottak titkos szavazást a parlament elnö­kének megválasztására. A megfi­gyelőket meglepte a szavazás ki­menetele, mert a kevésbé ismert Günther Malouda győzött, meg­előzve Manfred Gerlachot, a Li­berális Demokrata Párt elnökét, akit nagy esélyesnek tartottak. Ez az első alkalom, hogy a parla­ment elnöke nem az NSZEP frakciójából, hanem egy másik politikai struktúrából került ki. RENDHAGYÓ PARLAMENTI ÜLÉS Az ülésszak vitájában megmu­tatkozott, hogy a nézetek sokban különböznek. Felelősséggel ter­heltek minden volt vezetőt, de leginkább Erich Honecker volt párt- és állami vezetőt és Gün­ther Mittagot, a Politikai Bizott­ságnak a gazdasági ügyekkel megbízott tagját. Willi Stoph, az eddigi kormányfő a magas rangú tisztségviselőket okolta a gazda­sági és egyéb melléfogásokért, és amikor a képviselők a felelősök megnevezésére kérték, Stoph azt válaszolta, hogy ezek Honecker és Mittag. Parlamenti bizottságot alakítottak, hogy megállapítsák a korábbi vezetőség egyes tagjai­nak felelősségét az ország jelen­legi helyzetéért. TOVÁBB TARTANAK A TILTAKOZÁSOK A helyzet kiéleződését a tilta­kozó megmozdulások folytatódá­sában is érzékelni, amellett, hogy megnyitották a határokat, elis­merték az ellenzéket és ígéretet tettek szabad választások megtar­tására. Lipcse utcáira hétfőn este 200 000 (egyes becslések szerint több) polgár vonult ki. Több 10 000 polgár tüntetett más városokban is. A legfőbb kö­vetelés ezúttal a párt vezető sze­repéről való lemondás volt, és bi­za­lma­tanságot tanúsítottak­­a NSZEP új vezetőségével szemben. A tüntetők transzparensein az állt, hogy a berlini falon ütött rések nem elegendőek, és hogy­ az utazási szabadság nem jelent tel­jes szabadságot. Egyes szemtanúk állítása sze­rint, amelyeket nem lehetett el­lenőrizni, voltak a két Németor­szág egyesítését, követelő szövegek is. Ilyesmire — ha igaz —, első ízben került sor. NÉZETKÜLÖNBSÉGEK A POLITIKAI BIZOTTSÁGBAN Berlini nyugati körökben szer­zett értesülések szerint az új Po­litikai Bizottságban nézeteltéré­sek tapasztalhatók. Egyesek állí­tólag felróják Egon Krenznek, hogy magához ragadta a hatalmat. Ugyanezen források szerint a leg­magasabb rangú párttestület leg­utóbbi ülésein heves viták és né­zetkülönbségek voltak. A pártvezetőség engedett a nyilvánosság követeléseinek, így hát az NSZEP KB hétfő este vé­get ért plénumán úgy döntött, hogy pártkonferencia helyett rendkívüli pártkongresszust tar­tanak december 15-étől 17-éig. Ez minőségileg új elem, mert a kongresszusnak nagyobb a dön­tési lehetősége, többek között le­válthatja a Központi Bizottságot, ami a statútum értelmében a kon­ferencia hatáskörén kívül esik. (Reuter felefotól Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Tadeusz Mazowieczki len­gyel miniszterelnök tegnap — az NSZK kormányelnökének len­gyelországi látogatása végén — közös nyilatkozatot írt alá, amely­ben többek között hangsúlyozzák, hogy az országhatárokra vonat­kozó 1970. évi szerződést továbbra is tiszteletben tartják. Mazo­wieczki kijelentette, hogy határkérdés az NSZK és Lengyelország viszonylatában egyszerűen nem létezik. A két kormányfő megbeszé­lései során különös figyelmet szenteltek a két német állam esetle­ges újraegyesülésének. A felvételen­ Kohl kancellár lengyelországi látogatásának utolsó napján (tegnap) virágot helyezett el az ausch­witzi haláltábor emlékf­allá átalakított falánál, ahol a tábor fog­lyait kivégezték Az Olasz KP megszakította a kapcsolato­kat a Román KP-vel Közleménye az emberi jogok ismételt megsértését rója fel Közvetlenül a pártvezetőség teg­napi ülése előtt — amelyet a saj­tó „a nagy döntések ülésének” ne­vezett — az Olasz KP megszakí­totta kapcsolatait a Román KP- vel, és visszautasította a Románia Kommunista Pártjának elkövetke­ző kongresszusára szóló meghívást. Az Olasz KP közleményét úgy értelmezik, mint az olasz kommu­nisták stratégiájában és gyakorla­tában beállt fordulat egyik előjelét. Ezzel ugyanis az a törekvésük ju­tott kifejezésre, hogy megszakítsa­nak minden kapcsolatot a nemzet­közi munkásmozgalom és a kom­munista mozgalom múltjával. A közlemény, amelyet azután hoztak nyilvánosságra, hogy a dön­tést közölték Románia római nagy­követével, Constantin Tudorral, hangsúlyozza, hogy az emberi jo­gok ismételt megszegése — amit az ENSZ Emberi Jogok Bizottsá­ga és az Európai Parlament már több ízben elítélt —, valamint a szólásszabadság, továbbá a leg­alapvetőbb politikai, társadalmi és kulturális jogok korlátozása tette lehetetlenné a román párttal és jelenlegi vezetőségével való együtt­működést. A közlemény végén az Olasz EP hangsúlyozza, hogy nem­zeti és nemzetközi téren egyaránt síkra fog szállni az ENSZ és az Európai Parlament határozatának tiszteletben tartásáért és az em­beri jogok teljes védelméért Ro­mániában. (Tanjug) Éhségsztrájkot kezdett Doina Cornea A romániai ellenzéket támogató bizottság párizsi közleménye A romániai ellenzéket támogató bizottság közölte, hogy Bukarest­ben éhségsztrájkot kezdett Doina Cornea közismert disszidens. Az egykori tanárnő ily módon igyek­szik támogatásáról biztosítani Dan Petrescu tudományos dolgozót, akit tavaly­ nyáron tartóztattak le, mert aláírta a petíciót, amelynek meg­­szerkesztői síkraszálltak azért, hogy Nicolae Ceausescut ne válasz­szák meg újra vezetővé. A szabad románok világszövet­ségének francia osztálya mára til­takozó megmozdulást helyezett ki­látásba Románia párizsi nagykö­vetségének épülete előtt. Ezenkívül egy petíciót is ismertetett, amely­nek aláírói követelik „a Ceauses­­cu-klán távozását”. Virgil Georgiu, a párizsi román pravoszláv egyház pátriárkája pe­dig ellenállásra szólította fel hon­fitársait. Megállapítása szerint Ro­mániában minden képzeletet felül­múló állapotok uralkodnak. Geor­giu pátriárka rendkívül erélyesen elítélte a falurombolást is. (Tanjug) TÖBB MINT ÖTMILLIÓ KIU­TAZÁSI VÍZUMOT Állítottak ki Tegnap Berlinben közölték, hogy az utóbbi néhány napban 5 716 765 kiutazási vízumot adtak ki magánjellegű külföldi utazások céljaira, valamint 11 764 kitele­pülési engedélyt. A hatóságok ígé­retet tettek, hogy minden NDK- állampolgárnak adnak vízumot, és hogy mindenki oda utazik, ahová és amikor akar. Hétfő és tegnap valamelyest csökkent a Nyugatra utazók szá­ma. A határátkelőhelyek mégis tele voltak olyan utasokkal, akik egy-két napig tartózkodnak a Nyugaton, majd visszatérnek az NDK-ba. Csak kisszámú keletné­met döntött úgy, hogy az NSZK- ban vagy Nyugat-Berlinben ma­rad. Egyébként mindössze néhány nap alatt több tíz határátlépőhe­lyet nyitottak a Nyugat felé. (Tan­jug) LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG Málta nem lesz Jalta, üzente a washingtoni Fehér Ház, s hozzátette, tárgytala­nok a spekulációk a világ, újrafelosztásáról a két szu­perhatalom decemberre kitű­zött földközi-tengeri csúcs­­találkozójával kapcsolatban­. Nyugat-Európát ugyanis ki­vételesen aggasztja a világ­­politika két új tényezője, az egyik a Málta közelében megtartandó már említett csúcstalálkozó, a másik pe­dig az NDK-beli események. Moszkva is reagált, s ki­emelte hogy a peresztrojka céljait figyelembe véve a Szovjetunió még azt sem tartja szükségesnek, hogy cáfolja egyes nyugati körök feltevéseit, hogy Málta egy új Málta lehet. Tovább tart a forrongás az NDK-ban. Hétfőn este ismét százezrek tüntettek Lipcsében, de más NDK-be­­li nagyvárosokban is. A fel­vonulók a demokratizálódási folyamat továbbvitelét köve­telték. Véleményük szerint az eddigi intézkedések nem elegendőek és a határok megnyitása nem jelent tel­jes szabadságot. A közvéle­mény nyomására az NSZEP KB úgy döntött, hogy de­cember derekán nem párt­konferenciát, hanem rendkí­vüli pártkongresszust tart, amelynek jóval nagyobb a hatásköre.

Next