Magyar Szó, 1989. november (46. évfolyam, 314-327. szám)
1989-11-15 / 314. szám
1989. november 15., szerda KOMMENTÁRUNK Aki nyer, az veszít Nem férhet kétség hozzá, hogy a harmadik világbéke korszakának egyik legjelentősebb eseménye az, ami napjainkban a Német Demokratikus Köztársaságban történik. S bár az sem lehet vitás, hogy a valós és átvitt értelemben vett „falbontás” a szovjet peresztrojka következménye, jelentőségénél fogva jóval túlhaladja a kiváló okot is. Ezzel magyarázható például az a látszatmeglepetés, hogy a nemzetközi színtér minden eddigi sablonjával ellentétben Washington, amely a kelet-európai olvadást és demokratizálódást mindeddig erkölcsileg és anyagilag egyaránt meszszemenően támogatta, most fenntartással fogadta a keletnémet változásokat míg Moszkva azokra nemcsak azonnal rábólintott, hanem a szinte hihetetlen gyorsasággal pergő eseményeket egyértelmű megelégedéssel nyugtázta. Pedig e látszólagos ellentmondás magyarázata kézenfekvő: ami a peresztrojka vonalán Kelet-Európa-szerte eddig történt, az lényegében a szocialista világ belügye volt. A keletnémet fejlemények, s az ennek nyomán a kilátásba helyezett német nemzeti egyesülés ezzel szemben alapjában felforgathatja, teljesen új elvekre helyezheti az egész eddigi — háború utáni — világrendet. Elsősorban a nagyhatalmi erőegyensúlyt, amely a jelenlegi általános békeoffenzíva ellenére továbbra is a szuperhatalmi détente alapját képezi. Mert voltaképpen a második világháború utáni harmadik világbékét mindeddig biztosító feltételek, elsősorban a tömbök közötti erőegyensúly és a világ érdekövezetekre osztása jelenleg csak annyiban változott, hogy az előbbi, a részleges leszereléssel, valamivel alacsonyabb szinten alakul, az utóbbi terén pedig az adott pillanatban egyik fél sem tart igényt a másik „jogos tulajdonára”. A tömbpolitika minden mozzanatában azonban, a kölcsönös viszonyok hullámhegyén és hullámvölgyén egyaránt, a két Németország létezésének a ténye, s mindaz, ami ezzel jár, a nemzetközi színtér fejleményeinek, a helyzet alakulásának elengedhetetlen előfeltétele volt. A két Németországnak immár nemcsak kilátásba helyezett távoli egyesülése hanem voltaképpen már megkezdődött folyamata mindezt gyökeresen megváltoztathatja: egyszerűen elképzelhetetlen ugyanis, hogy az új, egyesült Németország bármelyik tömbhöz tartozna. Hogy a keletihez miért nem, azt nyilván felesleges bővebben megindokolni. A nyugatihoz viszont már csak azért sem, mert az NSZK- ban jelenleg olyan a hangulat hogy még a mostani körülmények között, tehát a két Németország létezésének ténye ellenére is egyre hangosabb az önállósulási, semlegességi követelmény. Olyannyira, hogy az „ősidők” óta áhított és immár testközelbe érkezett egyesülés csak az az utolsó lökés lehet, amely által megvalósulhat a nyugatnémeteknek már jó ideje — többékevésbé titokban — dédelgetett óhaja. S ezzel a Nyugat — olvasd: Washington — egy csapásra elveszítené a legfontosabb, az európai — eszmei és fegyveres — támaszpontját, Bonnt. Az NDK semlegesítésével viszont a Szovjetunió kétségkívül jóval kevesebbet veszít. Annál az egyszerű ténynél fogva, hogy itt van Európában, a világpolitikára való befolyásgyakorlás szempontjából továbbra is változatlanul döntő fontosságú Óvilágban. Washingtonnak e lehetőséggel kapcsolatos aggodalma tehát nemcsak érthető, hanem egyben világosan utal arra is, hogy a tömbök feloszlatásának szükségéről szóló (Keletről és Nyugatról egyaránt érkező) kijelentések mögött egyelőre nem rejlik komoly ez irányú szándék, s minden kinyilatkoztatott készség csupán propaganda jellegű. Mint ahogy kétségtelen az is, hogy a „szocialista” világban végbemenő változásokkal végső soron immár azok veszítenek (a Nyugaton), aki ezt az átlényegülést mindeddig abban a szilárd meggyőződésben támogatták, hogy ezáltal csak nyerhetnek. Bár ez az utóbbi sem vitás, nyerhetnek is. Tapasztalatokat. ENGLER Lajos Tekintélyünket rontják a belső konfliktusok Vaszil Tupurkovszkinak, a JSZSZK Elnöksége tagjának előadása újvidéken Jugoszlávia nemzetközi helyzete nagymértékben függ az ország belső folyamataitól és problémáitól. A kedvezőtlen folyamatokat , a dezintegrációt, a nemzetek és nemzetiségek közötti gyakori összetűzést, a számos probléma gyorsabb megoldásához szükséges politikai készség hiányát — nem enyhíthetjük a nemzetközi színtéren való semmilyen dinamikus, aktív, konzisztens külpolitikai fellépéssel. E szavakkal fordult dr. Vaszil Tupurkovszki, a JSZSZK Elnökségének tagja a tegnap újvidéken megtartott előadás résztvevőihez, a téma a szocializmus jelenlegi fordulópontja volt a korszerű világban. Tupurkovszki hangsúlyozta, hogy nagyobb súlyt kell helyezni a belső problémák rendezésére, s nem szabad megengedni, hogy elfogadhatatlan és elvtelen jelenségek által veszélyeztessük hazánk nemzetközi tekintélyét, amelyet Jugoszlávia a nemzetközi folyamatok reális értékelésére alapozott, és amelynek világviszonylatban az országok egymás kölcsönös függésének kereteiben jelentős tényezőt kellene képviselnie az együttműködés fejlesztésében. (Tanjug) Megöltek egy izraeli katonát A palesztinok első szervezett fegyveres akciója a megszállt területeken Hétfőn éjjel három felfegyverzett palesztin gerilla, megtámadott egy izraeli katonai őrjáratot. A tűzharcban egy izraeli katonát megöltek, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek. Villámgyors akciójuk befejeztével a gerillák azonnal eltűntek a Gáza övezetből, a merénylet helyszínéről. Röviddel a támadás után megkezdődött a hajsza utánuk. Az incidens nagyon súlyos következményekkel járhat. Először is azért, mert amióta 1987. december 9-én kezdetét vette a palesztin nép általános felkelése, nem volt példa ilyen akcióra a megszállók ellen. Rendszerint gyújtópalackokkal és kövekkel támadtak az izraeli katonákra. Figyelemre méltó továbbá az a mozzanat is, hogy a támadásra a palesztin állam függetlensége kikiáltásának első évfordulója előestjén került sor. Időközben az Iszlám Ellenállási Szervezet (Hamas) vállalta magára a felelősséget a járőr elleni támadásért. (Tanjug) Magyar Sir KÜLPOLITIKA (Folytatás az 1. oldalról) A Volkskammer, a parlament hétfő esti ülése sok tekintetben egyedülálló volt az NDK gyakorlatában. Az ülésszak a tévékamerák jóvoltából az NDK történetében először a nyilvánosság előtt folyt, és először tartottak titkos szavazást a parlament elnökének megválasztására. A megfigyelőket meglepte a szavazás kimenetele, mert a kevésbé ismert Günther Malouda győzött, megelőzve Manfred Gerlachot, a Liberális Demokrata Párt elnökét, akit nagy esélyesnek tartottak. Ez az első alkalom, hogy a parlament elnöke nem az NSZEP frakciójából, hanem egy másik politikai struktúrából került ki. RENDHAGYÓ PARLAMENTI ÜLÉS Az ülésszak vitájában megmutatkozott, hogy a nézetek sokban különböznek. Felelősséggel terheltek minden volt vezetőt, de leginkább Erich Honecker volt párt- és állami vezetőt és Günther Mittagot, a Politikai Bizottságnak a gazdasági ügyekkel megbízott tagját. Willi Stoph, az eddigi kormányfő a magas rangú tisztségviselőket okolta a gazdasági és egyéb melléfogásokért, és amikor a képviselők a felelősök megnevezésére kérték, Stoph azt válaszolta, hogy ezek Honecker és Mittag. Parlamenti bizottságot alakítottak, hogy megállapítsák a korábbi vezetőség egyes tagjainak felelősségét az ország jelenlegi helyzetéért. TOVÁBB TARTANAK A TILTAKOZÁSOK A helyzet kiéleződését a tiltakozó megmozdulások folytatódásában is érzékelni, amellett, hogy megnyitották a határokat, elismerték az ellenzéket és ígéretet tettek szabad választások megtartására. Lipcse utcáira hétfőn este 200 000 (egyes becslések szerint több) polgár vonult ki. Több 10 000 polgár tüntetett más városokban is. A legfőbb követelés ezúttal a párt vezető szerepéről való lemondás volt, és bizalmatanságot tanúsítottaka NSZEP új vezetőségével szemben. A tüntetők transzparensein az állt, hogy a berlini falon ütött rések nem elegendőek, és hogy az utazási szabadság nem jelent teljes szabadságot. Egyes szemtanúk állítása szerint, amelyeket nem lehetett ellenőrizni, voltak a két Németország egyesítését, követelő szövegek is. Ilyesmire — ha igaz —, első ízben került sor. NÉZETKÜLÖNBSÉGEK A POLITIKAI BIZOTTSÁGBAN Berlini nyugati körökben szerzett értesülések szerint az új Politikai Bizottságban nézeteltérések tapasztalhatók. Egyesek állítólag felróják Egon Krenznek, hogy magához ragadta a hatalmat. Ugyanezen források szerint a legmagasabb rangú párttestület legutóbbi ülésein heves viták és nézetkülönbségek voltak. A pártvezetőség engedett a nyilvánosság követeléseinek, így hát az NSZEP KB hétfő este véget ért plénumán úgy döntött, hogy pártkonferencia helyett rendkívüli pártkongresszust tartanak december 15-étől 17-éig. Ez minőségileg új elem, mert a kongresszusnak nagyobb a döntési lehetősége, többek között leválthatja a Központi Bizottságot, ami a statútum értelmében a konferencia hatáskörén kívül esik. (Reuter felefotól Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Tadeusz Mazowieczki lengyel miniszterelnök tegnap — az NSZK kormányelnökének lengyelországi látogatása végén — közös nyilatkozatot írt alá, amelyben többek között hangsúlyozzák, hogy az országhatárokra vonatkozó 1970. évi szerződést továbbra is tiszteletben tartják. Mazowieczki kijelentette, hogy határkérdés az NSZK és Lengyelország viszonylatában egyszerűen nem létezik. A két kormányfő megbeszélései során különös figyelmet szenteltek a két német állam esetleges újraegyesülésének. A felvételen Kohl kancellár lengyelországi látogatásának utolsó napján (tegnap) virágot helyezett el az auschwitzi haláltábor emlékfallá átalakított falánál, ahol a tábor foglyait kivégezték Az Olasz KP megszakította a kapcsolatokat a Román KP-vel Közleménye az emberi jogok ismételt megsértését rója fel Közvetlenül a pártvezetőség tegnapi ülése előtt — amelyet a sajtó „a nagy döntések ülésének” nevezett — az Olasz KP megszakította kapcsolatait a Román KP- vel, és visszautasította a Románia Kommunista Pártjának elkövetkező kongresszusára szóló meghívást. Az Olasz KP közleményét úgy értelmezik, mint az olasz kommunisták stratégiájában és gyakorlatában beállt fordulat egyik előjelét. Ezzel ugyanis az a törekvésük jutott kifejezésre, hogy megszakítsanak minden kapcsolatot a nemzetközi munkásmozgalom és a kommunista mozgalom múltjával. A közlemény, amelyet azután hoztak nyilvánosságra, hogy a döntést közölték Románia római nagykövetével, Constantin Tudorral, hangsúlyozza, hogy az emberi jogok ismételt megszegése — amit az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága és az Európai Parlament már több ízben elítélt —, valamint a szólásszabadság, továbbá a legalapvetőbb politikai, társadalmi és kulturális jogok korlátozása tette lehetetlenné a román párttal és jelenlegi vezetőségével való együttműködést. A közlemény végén az Olasz EP hangsúlyozza, hogy nemzeti és nemzetközi téren egyaránt síkra fog szállni az ENSZ és az Európai Parlament határozatának tiszteletben tartásáért és az emberi jogok teljes védelméért Romániában. (Tanjug) Éhségsztrájkot kezdett Doina Cornea A romániai ellenzéket támogató bizottság párizsi közleménye A romániai ellenzéket támogató bizottság közölte, hogy Bukarestben éhségsztrájkot kezdett Doina Cornea közismert disszidens. Az egykori tanárnő ily módon igyekszik támogatásáról biztosítani Dan Petrescu tudományos dolgozót, akit tavaly nyáron tartóztattak le, mert aláírta a petíciót, amelynek megszerkesztői síkraszálltak azért, hogy Nicolae Ceausescut ne válaszszák meg újra vezetővé. A szabad románok világszövetségének francia osztálya mára tiltakozó megmozdulást helyezett kilátásba Románia párizsi nagykövetségének épülete előtt. Ezenkívül egy petíciót is ismertetett, amelynek aláírói követelik „a Ceausescu-klán távozását”. Virgil Georgiu, a párizsi román pravoszláv egyház pátriárkája pedig ellenállásra szólította fel honfitársait. Megállapítása szerint Romániában minden képzeletet felülmúló állapotok uralkodnak. Georgiu pátriárka rendkívül erélyesen elítélte a falurombolást is. (Tanjug) TÖBB MINT ÖTMILLIÓ KIUTAZÁSI VÍZUMOT Állítottak ki Tegnap Berlinben közölték, hogy az utóbbi néhány napban 5 716 765 kiutazási vízumot adtak ki magánjellegű külföldi utazások céljaira, valamint 11 764 kitelepülési engedélyt. A hatóságok ígéretet tettek, hogy minden NDK- állampolgárnak adnak vízumot, és hogy mindenki oda utazik, ahová és amikor akar. Hétfő és tegnap valamelyest csökkent a Nyugatra utazók száma. A határátkelőhelyek mégis tele voltak olyan utasokkal, akik egy-két napig tartózkodnak a Nyugaton, majd visszatérnek az NDK-ba. Csak kisszámú keletnémet döntött úgy, hogy az NSZK- ban vagy Nyugat-Berlinben marad. Egyébként mindössze néhány nap alatt több tíz határátlépőhelyet nyitottak a Nyugat felé. (Tanjug) LAPZÁRTÁTÓL LAPZÁRTÁIG Málta nem lesz Jalta, üzente a washingtoni Fehér Ház, s hozzátette, tárgytalanok a spekulációk a világ, újrafelosztásáról a két szuperhatalom decemberre kitűzött földközi-tengeri csúcstalálkozójával kapcsolatban. Nyugat-Európát ugyanis kivételesen aggasztja a világpolitika két új tényezője, az egyik a Málta közelében megtartandó már említett csúcstalálkozó, a másik pedig az NDK-beli események. Moszkva is reagált, s kiemelte hogy a peresztrojka céljait figyelembe véve a Szovjetunió még azt sem tartja szükségesnek, hogy cáfolja egyes nyugati körök feltevéseit, hogy Málta egy új Málta lehet. Tovább tart a forrongás az NDK-ban. Hétfőn este ismét százezrek tüntettek Lipcsében, de más NDK-beli nagyvárosokban is. A felvonulók a demokratizálódási folyamat továbbvitelét követelték. Véleményük szerint az eddigi intézkedések nem elegendőek és a határok megnyitása nem jelent teljes szabadságot. A közvélemény nyomására az NSZEP KB úgy döntött, hogy december derekán nem pártkonferenciát, hanem rendkívüli pártkongresszust tart, amelynek jóval nagyobb a hatásköre.