Magyar Szó, 1990. augusztus (47. évfolyam, 209-223. szám)
1990-08-01 / 209. szám
2 KÜLPOLITIKA Atansió 1990. augusztus 1., szerda Börtönösek Iramszálai Az elítéltek az Irán-barát „halálkommandó” öt tagjának szabadon bocsátása miatt tiltakoznak Franciaországban immár több napja tart a fegyencek lázadása tizenöt börtönben. A marseilles-i a párizsi, a strasbourgi, rouani és lille-i börtönök foglyai azért döntöttek e népszerűtlen megmozdulás mellett, hogy kifejezzék tiltakozásukat azon az Iránbarát „halálkommandó” szabadon bocsátása miatt, akiket annak idején Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, mert a Bahtiar egykori iráni miniszterelnök ellen Párizsban végrehajtott sikertelen merényletük során két személyt megöltek, hármat pedig megsebesítettek. A feldühödött rabok ezenkívül azt követelik, hogy Mitterrand elnök őket is részesítse amnesztiában. Hétfőn éjjel a lázadás átterjedt a colmari börtönre is. A csendőrség különleges egységei több börtöninntézetben voltak kénytelenek erőszakosan beavatkozni, hogy a lázadókat visszaszorítsák celláikba. A rabok azonban egyes börtönökben hatalmukba kerítettek bizonyos létesítményeket, s tüzet idéztek elő. A lángok martalékává vált több börtönrészleg. A tűz az oermingeni börtönbenokozta a legnagyobb károkat. A biztonsági szolgálat embereinek sikerült rendet teremteniük a strasbourgi börtönben, ahol hétfőn éjjel mintegy 200 rab szállta meg az épületek tetejét. Franciaországban jelenleg 430 olyan személy van börtönben akiket életfogytiglani fogházra ítéltek. Mitterrand elnök július 14-e, vagyis az ország nemzeti ünnepe alkalmából 200 bebörtönzött személynek kegyelmezett meg. Ebben az országban nem ritkák a jelenlegi lázadáshoz hasonló események a börtönökben, amelyekben mintegy 49 000-en raboskodnak. A statisztikai adatok szerint a büntetőintézmények nagy többsége túl zsúfolt, azéletkörülmények pedig rendkívül súlyosak. A párizsi kormány ezt szem előtt tartva elrendelte újabb tíz börtön építését. (Tanjug) (Reuter -telefotó) Görögország egyik legnagyobb turisztikai nevezetességét, az athéni Parthenont (amelyet évente mintegy 3 millió turista látogat meg) ismét restaurálják. Ezúttal — állítják a szakemberek — olyan hatalmas újjáépítési akcióba fogtak, amelyre nem volt példa azóta, amióta 2500 évvel ezelőtt Periklész megépítette a világhírű építményt. A restaurálás éveket vesz majd igénybe, s átnyúlik a következő évezredbe is A nép döntött: nem dönt Nem lesz közvetlen elnökválasztás Magyarországon. Így döntöttek a polgárok, igaz, nem voksukkal, hanem távolmaradásukkal. Ezzel a tavaly megválasztott képviselőkre bízták, hogy soraikból jelöljék ki az államfőt. Levették tehát napirendről azt a kérdést, amely a parlamenti választások megejtése óta foglalkoztatta a politikai és közéletet. Az előzményekhez tartozik, hogy a két vezető párt, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége az ország kormányozhatóságának parancsoló szükségességére hivatkozva eltérő fogadtatást keltő megállapodást kötött, amelynek egyik lényeges eleme, hogy a polgárokat nem szólítják az urnák elé, a képviselők szavaznak az államfő személyéről. Tavaly e kérdés szintén felforrósította a légkört, s akkor úgy tűnt, hogy az MDF az MSZP- vel a színfalak mögött közös nevezőre jutott, hogy a parlament dönt, s akkor az államfői poszt biztos várományosának tekintették Pozsgay Imrét. Az SZDSZ azonban közbeszólt, aláírásokat gyűjtött, s a novemberi népszavazáson a többség azt a változatot támogatta, hogy a többpárti választások után több jelölt közül kerüljön ki az államfő. Csak találgatni lehet, hogy az SZDSZ jóval több mint egymillió szavazat birtokában miért állt ki a parlamenti megoldás mellett, lehetséges, csillapítani kívánta a nép,-nemzetiek és az urbánusok közötti olykor útszéli vitába átcsapó ellentéteket. A két élenjáró párt vezetőségének alkuját párttagságuk nem fogadta egyöntetűen. Király Zoltán szegedi képviselő kivált az MDF- ből, s mint tavaly az SZDSZ, aláírásokat gyűjtött a népszavazás kiírására. Egyéni akciójához csatlakozott az MSZP, amely a múlt évben a parlamenti választás mellett kardoskodott. A közvetlen választás hívei több mint százezer aláírást gyűjtöttek, ki kellett írni a népszavazást. A meglepő az, hogy az ismerősen csengő érvek és ellenérvek csatájában hirtelen mindenki szerepet cserélt. Akik korábban sajnálták egy esetleges népszavazás költségeit, most demagógiát emlegettek, mások azzal érveltek, hogy előbb el kell dönteni, enni szeretnének vagy szavazni. Az elvont beszéd hívei úgy fogalmaztak, hogy politikai akrobatamutatványt végeznek a gazdaság sírgödre felett. HAMÁSKÉPPEN ALAKUL A NÉPSZAVAZÁS, kínos helyzetbe került volna nemcsak, a kormánykoalíció, hiszen Antall József miniszterelnök személyesen élesen támadta az aláírásgyűjtőket, hanem az ellenzéki SZDSZ is, amely még keményebben fogalmazott, szerinte a kommunisták utolsó erőfeszítést tettek, hogy egykori egyeduralmuk után különleges hatalmat szerezzenek maguknak. Mi húzódhatott meg a népszavazás bojkottálása mögött? Nyilvánvalóan nem mellékes, hogy a közvetlen elnökválasztást helytelenítette a parlamentbe bekerült összes párt, kivéve az MSZP-t, amely a vasárnapi kimenetellel újabb súlyos vereséget szenvedett. Noha vannak népszerű személyiségei — Németh Miklós, Horn Gyula, Nyers Rezső — a szocialistáknak még nem sikerült meggyőzniük népüket, hogy nem terheli őket felelősség az MSZMP katasztrofális politikájáért, s teljesen szakítottak elődpártjukkal. Sokan tartottak attól, hogy aközvetlen elnökválasztás esetén meginoghat a hatalmi erők között nem egykönnyen kialakított erőegyensúly, s hogy az esetleges választási kampány elvonta volna a figyelmet az égető, a sürgősen megoldásra váró gazdasági gondokról, felkavarná az iszapot, s nem biztos, hogy ez közelebb vinné Magyarországot az annyira óhajtott Európához. Félő, nem a harmadik helyre kívánkozik a közügyek iránti nagyméretű közömbösség, sőt kiábrándultság, miképpen az MDF egyik vezető képviselője megfogalmazta. ..mondják: az Országgyűlés kezdi elveszíteni tekintélyét. Az embereket untatja a sok fölösleges beszéd, bosszantják a ki-be járkálók, ingerük a hiányzó képviselők, s különben is csak ülnek ott, fölveszik a nagy pénzt, az árak meg emelkednek ... ezek is ugyanolyanok, mint azok voltak, nem történt itt semmi változás.” Az előbbiekkel persze nem ért egyet, s azt vetette az újságírók szemére, hogy negyvenévnyi diktatúra után, az első szabad választásokkor és az azóta eltelt időben nem ujjonganak, fanyarul, ellendrukkerként írnak. A Népszava cikkírója adta meg neki a választ, szerinte azért maradt el a lelkes öröm, mert az elmúlt évtizedekben három emberöltőnyre valót is ujjonghattak, egy darabig elegük lett ebből a műfajból, s lubickolnak az odamondogatás lehetőségében. Talán alapos társadalmi felmérés eldöntheti, ki is nyert, ki veszített vasárnap, van-e, s milyen méretű a közömbösség, vagy csak arról van szó, hogy a polgárok elsajátították a parlamenti demokrácia alapszabályát, a szavazás nem napi politikai érdekeket szolgáló kampány, nem kötelesség, egy 4 szerűen jog, amellyel élni lehet, de nem kötelezően. FISCHER -Teni* MONGÓLIAI VÁLASZTÁSOK : kommunisták szereztek többséget Az első szabad mongóliai választásokon a szavazatok nagy többségét a jelenleg hatalmon lévő Mongol KP szerezte meg. Legalábbis erre következtethetünk az első részleges eredményekből. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a választási bizottság elnöke tegnap úgy fogalmazott, hogy a parlament alsóházában a képviselői helyek 60 százalékát, a felsőházában pedig a 80 százalékát szerezték meg a kommunisták. A mongol fővárosban tartózkodó nyugati diplomaták úgy vélekednek, hogy a siker ellenére a kommunisták sokkal többet veszítettek befolyásukból, mint amire számítani lehetett. Ezt igazolja az is, hogy az országban most már biztosítva lesz a politikai pluralizmus. Nincs örök igazság a lincs örök igazság. A sors gyakran űz tréfát ,s az öntelt emberiséggel és felszínre dob egy ■ új bizonyítékot, amely romba dönt autoritatívan kimondott és hitt ítéleteket. A Titanic katasztrófájáról az eltelt 78 év alatt könyvtárnyi kötetet írtak komoly és kevésbé komoly kutatók, kalandorok és kontárok. Adataik helyenkén eltérőek, hiszen az 1912. május 2-ától július 3-áig folytatott hivatalos vizsgálat során — a pedáns angolok megszámolták — 25 622 kérdést tettek fel a tanúknak, és ebből a tengernyi adatból mindenki azt vette ki, апц az ő igazát látszott alátámasztani. Szóval az „elsüllyeszthetetlen” tragédiájában volt egy mozzanat, amely megpecsételte egy kapitány, Stanley Lord sorsát és karrierjét. A Californian kapitánya volt, és hajója nem messze a luxusgőzöstől a cégbe zárva sodródott azon a sötét és vészterhes éjszakán. Lord kapitányt azzal vádolták, hogy nem sietett a hajótöröttek mentésére. Léhaságból. Igaz, hogy a Californian távírásza még egy órával a jéghegy és a Titanic randevúja előtt figyelmeztette az utasszállítót, annak távírásza azonban gőgösen és durván félbeszakította a kollégát, mert az utasok sürgönyeit kellett továbbítania, nem ért rá. .. ■j—is a lényeg: előkerült az Orosz Kelet-ázsiai 1~4 Társaság Birma nevű hajójának — amelyről eddig nem is tudtak — rádiónaplója. A messzi 1912 áprilisában a Birma alig egy hónapja futott ki a hajógyárból, és noha orosz tulajdonosé volt, nemzetközi legénység szolgált a fedélzetén, köztük is a távirász a londoni Joseph Cannon. Amikor szolgálata lejárt, a naplót hazavihette magával. .. Cannon a fiára, az pedig az özvegyére hagyta a régi hajónaplót, és ez most tisztára mossa Lord kapitány becsületét. Cannon ugyanis a tragédia néma fültanúja volt. A Birma is közel járt a helyszínhez, 15 pihent fűtő dobálta kazánjaiba a szenet, s míg teljes gőzzel rohant a Titanic felé, elkészítették a kabinokat és meleg holmit a hajótöröttek számára. De nem értek oda idejében. Cannon viszont pedánsan jegyezte a Titanic minden táviratát. Másnap reggel 6-kor pedig a California a rádiójának első jelentkezését is. Ebből most, 78 év után kiderül, hogy Lord kapitány hajója valóban 19 mérföldre volt a Titanictól, ahogyan a parancsnok kitartóan állította, és nem közelebb, ahogyan a minisztérium akarta rábizonyítani. A Titanicnak 1503 áldozata volt, és hogy viszo-4szatérjünk a jelenbe, áldozatokról ma is gondoskodik hol a természet, hol az ember, sőt — ki hinné! — az enyhülés is. A leszerelés ugyanis költséges, és a polgárok örüljenek, ha pótadó nélkül megússzák! Csak mondjuk a munkahelyüket veszítik el. No, a franciákat ilyesmi nem fenyegeti, mert a szocialista Mitterrand éppúgy fegyverkezik, mint szakmájának bármely őskonzervatív képviselője, de Belgiumban valóságos riadalmat váltott ki a hír, hogy az amerikai támaszpontok felszámolásával 1100 belga munkanélkülivé válik. Az újságok által közölték velük, hogy a szabadság után be sem kell jönniük, az elbocsátási végzéseket majd elküldik nekik a postán. Mivel fegyverkezésre naponta állítólag 1,9 millió dollárt költenek világszerte, amiből egészen kényelmesen éldegél 55 millió család (a genfi Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számította ki), a planetáris, de mindenekelőtt európai enyhülés érthetően nincs ínyükre. H Hollandiában mindenki a véderőminisztert jól utálja, mert bejelentette a katonai költ“■ ■“ségvetés csökkentését, ami 40 000 munkahelybe kerül kezdetnek, és senki sem hiszi, hogy ennyivel beéri! Mert nem hajlandó új koncepciót kialakítani a fegyveres erőknek, miután megszűnt a ..keleti vörös veszedelem”, és helyébe a semmitmondó ,,összetűzések kockázata” maradt Európa tömbjeinek. Reagan (volt) elnök csillagháborúját is egyre inkább leráncigálják a Földre, és a washingtoni kongresszusi tagok nyirbálják a kiadásait. A jövő tehát az egyszerűbb leszámolási módo a szereké lesz. Nemcsak az atomerő kiszárnít■** hatatlansága miatt (Csernobilben ,,ereszt” a beteg reaktorra hányt betonkoporsó), hanem mert éppen a politikusok járnak elöl jó példával: miután kifogytak az érvei, az olasz szenátusban egy kommunista képviselő megverte a szónoki emelvényen kakaskodó fasiszta képviselőt. Vissza a természet erőihez! PALICS Márta Az NSZK-ba szökött öt szovjet katona A nyugatnémet rendőrség közölte, hogy öt szovjet katona menekült az NSZK területére az NDK-ból és kért politikai menedékjogot. A Reuter hírügynökség jelentése szerint az NDK északi térségében szolgálatot teljesítő szovjet katonák civil ruhában menekültek át a szomszédos országba egy Volga típusú személygépkocsin. Július derekán már sor került hasonló menekülésre, három szovjet katona szökött az NDK-ból az NSZK-ba. Az öt menekült sorsa egyelőre bizonytalan, ám a nyugatnémet hatóságok szerint azokat a szovjet katonákat, akik korábban szöktek az NSZK-ba, nem fogják kiadni a szovjet hatóságoknak. így fest mostanában Kelet-Berlinben a megszüntetett Checkpoint Charlie határátkelőhely mellett húzódó berlini fal még álló része: leleményes árusok előre kikészített kalapácsokkal várják a különleges emléktárgyakra vágyó turistákat, akik némi aprópénzért maguk törhetnek be egy kisebb darabot a hírhedt betonfalból (Reuter -telefotó) Ma hallgatják ki Poljukovićot Adelaide-ben Háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják Az adelaide-i rendőrség arra számít, hogy ma végre kihallgathatja a háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított Ivan Poljukovicot A gyanúsítottat vasárnap este ismeretlen személy mellbe lőtte. A merénylet körülményei még nem tisztázódtak, de közvetlenül az első bírósági tárgyalás előtt került rá sor. Miután Ausztráliában 1988-ban módosították a háborús bűnök elbírálására vonatkozó törvényt, lehetővé vált azoknak a személyeknek a felelősségre vonása, akik még az ausztrál állampolgárság megszerzése előtt követtek el ilyen jellegű bűncselekményeket. Poljukovićot 24 ember meggyilkolásával vádolják és azzal is, hogy 1941-ben és 1942-ben Ukrajnában részt vett 850 zsidó kivégzésében. A megsebesített 74 éves Poljakovic állapota továbbra sem kielégítő. (Tanjug) Havel a Bermudaszigeteken nyaral Václav Havel szabadságának egy részét a Bermudaszigetek valamelyikén fogja eltölteni, közölte a hírt a csehszlovák elnök hivatalának egyik képviselője. Havel egyik észak-amerikai honfitársának meghívására utazott el feleségével, Olgával a tengerentúlra, ám a költségeket saját zsebből fogja fedezni. Kéthetes pihenésének befejeztével pedig hivatalos látogatást tesz Nicaraguában és Mexikóban. (Tanjug)