Magyar Szó, 1990. november (47. évfolyam, 301-315. szám)
1990-11-01 / 301. szám
2 Magyar Sió 1990. november 1., csütörtök KÜLPOLITIKA Anglia a kontinens részévé vált Áttörték a La Manche csatorna alatti alagutat Kedd éjjel óta Nagy-Bitanniát szárazföldi út köti össze Európával. Ezzel Nagy-Britannia megszűnt szigetországnak lenni a szó igazi értelmében. Igaz, hogy ez az új szárazföldi kapcsolat mindössze öt centiméter átmérőjű, de a legfontosabb hogy az angol és francia alagútépítők határozottan bebizonyították, eddigi munkájukat jól végezték A La Manche csatorna alatt fúrt alagútnál az eltérés mindössze 50 centiméter, a szakértők véleménye szerint ez elenyésző távolság, tekintettel arra, hogy a világon eddig még ilyen munkát nem végeztek. Tegnap közölték, hogy január 26-án az alagút felezővonalánál találkozni fog egymással Margaret Thatcher brit kormányfő és Francois Mitterrand francia elnök, ami ugyancsak diplomáciai kuriózum lesz a világ történelmében. A La Manche csatorna alatti Eurotunnel egy csaknem két évszázados álom megvalósulása. Általános meggyőződés szerint a La Manche csatorna alatt húzódó alagútrendszer nagymértékben megváltoztatja Nagy-Britannia és Európa kapcsolatát. A turisták örülnek neki a legjobban, mert 1993-tól vagyis amikor a két alagutat átadják rendeltetésének, mindössze fél óra alatt lehet eljutni a brit partokig, vagy onnan vissza Európába. A La Manche csatorna fenekétől 40 méternyi mélységben lévő, 7,3 méter átmérőjű alagutakban személy- és tehervonatok és gépkocsik fognak közlekedni. A csaknem 50 kilométer hoszszú alagútrendszer megépítési költségeit 4 évvel ezelőtt 9 milliárd dollárra becsülték. Időközben azonban bebizonyosodott, hogy a munkálatok ennek az öszszegnek az ötszörösébe kerülnek. (Tanjug) I ■ . ' (Reuter telelőse) A két irányból fúrt alagút két ága összeért. Korábbi felvétel brit építőmunkásokról FÜLÖP-SZIGETEK A muzulmán szeparatisták megölték nyolc túszukat A Fülöp-szigetek déli részén a muzulmán szeparatisták megölték nyolc túszukat — közöttük három gyermeket —, közölték a katonai hatóságok a nyilvánossággal. Külföldi hírügynökségi jelentések szerint az áldozatokat előbb megkínozták, majd pedig megölték egy elhagyatott házban Mindanao sziget Maravi nevű helységében, valószínűleg azért, mivel a katonaság előzőleg megpróbálta kiszabadítani őket. A Nemzeti Felszabadítási Szecesszionista Front fegyveresei kedden ejtették túszul áldozatukat, hogy ezzel magukra vonják a hatóságok figyelmét és kierőszakolják, hogy a kormány elálljon annak a vízerőműnek az építésétől, amely állítólag tönkretenné birtokaikat. Egy katonai őrjárat megkísérelte megakadályozni a túszejtést, s a muzulmán szeparatistákkal folytatott összetűzésben egy lázadót megölt és kettőt megsebesített. Az emberrablók később azzal fenyegetőztek, hogy megölik foglyaikat, ha a hatóságok megpróbálják kiszabadítani őket. A hadsereg egyik képviselője közölte, első ízben történt meg, hogy a muzulmán szeparatisták — akik eddig is fogtak el túszként polgárokat — valóra is váltották fenyegetésüket. (Tanjug) A Bundestag küldöttsége Belgrádban A német Bundestag külpolitikai bizottságának küldöttsége dr Hans Stereken bizottsági elnök vezetésével tegnap háromnapos jugoszláviai látogatásra érkezett Belgrádba. A németországi vendégek ma kezdik meg megbeszéléseiket a JSZSZK Képviselőházának küldöttségével, várhatólag több időszerű kérdésről cserélnek véleményt. (Tanjug) I ÁRFOLYAMLISTA Október 31. Sorszám: 213. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL ELADÄSI AUSZTRÁL DOLLAR 1 8,3075 8,3575 OSZTRÁK SCHILLING 100 99,2802 99.8776 KANADAI DOLLAR 1 9,0788 9,1334 FRANCIA FRANK 100 208,5381 209,7931 NÉMET MARKA 100 697,9000 702,1000 GÖRÖG DRACHMA 100 — 6,9477 OLASZ LIRA 100 0.9316 0.9372 JAPAN JEN 100 8,1858 8,2350 HOLLAND GULDEN 100 619,3413 623,0685 SVÉD KORONA 100 188,0820 189.2138 SVÁJCI FRANK 100 823,8635 828.8215 ANGOL FONT 1 20,6814 20,8058 USA-DOLLÄR 1 10,6031 10,6669 „Tolvajok és csendőrök konjunktúrája” német tartományokban A weimari Türingische Landeszeitung cikke a keleti uralkodó állapotokról Németország egyesülése óta először történt meg, hogy egy lap, a Türingische Landeszeitung a nevén nevezte a keleti vidékeken kialakult helyzetet. Talán úgy is mondhatnánk, hogy jócskán befeketítette a szóban forgó területekről kialakult képet A weimari lap arról ír, hogy Németország újonnan alakult keleti tartományaiban „a tolvajok és csendőrök konjunktúrája" tapasztalható, miközben a gazdaság fejlődése teljesen elakadt. A lap ezzel a cikkével egy, dékeken uralkodó állapotokat ostorozta, külön utalva arra, hogy növekvőben van a bűnözés, és szinte naponta történnek bankrablások. A cikk nagy meglepetést keltett megfigyelői körökben. Nem is anynyira azért, mintha ezek az állítások megkérdőjelezhetők lennének, hanem amiatt, mert ez egy olyan lapban jelent meg, amely annak a tartománynak a szócsöve, ahol hatalmon lévő kereszténydemokraták befolyása a legerősebb az egész keleti országrészben. Hausmann szövetségi gazdaságügyi miniszter azon véleményének adott kifejezést, hogy az öt keleti tartományban a nemzeti jövedelem majd csak az elkövetkező évszázad első éveiben egyenlítődik ki a nyugati országrészekben jegyzett hasonló jövedelmi mutatókkal. A Dresdner Morgenpostnak adott szersmind cáfolta azokat az állításokat, amelyeket az egyesülés előtt és az előválasztási kampány során hangoztattak egyes politikusok. Némely politikusok egyenesen azt jósolták, hogy az egykori NDK „gazdasági, konjunktúra” előtt áll, míg Helmut Kohl kancellár úgy fogalmazott, hogy ez a terület „virágoskertté” fog átalakulni. A rendkívül éles hangú bírálat, amely a weimari lapban megjelent, hangsúlyozza, hogy az ország keleti felében élő németek az idén már háromszor vettek részt választásokon, ám eddig még nem sikerült megteremteni az igazi parlamenti ellenőrzés formáit. Van bőven megszokott tisztségünk, ám hiányzik a felelősségteljes irányítás. Az egyesüléssel eddig csak a szabadpiaci feltételek alakultak ki, de nem működik a törvényes viselkedési magatartás e területen, szögezte le a lap. A Türingische Landeszeitung a továbbiakban a jelenlegi keleti vs-nyilatkozatában a politikus rámutatott, hogy a keleti tartományokban 3 éven belül érik el a bérek az Európai Közösség átlagos béreinek szintjét. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy olyanok lesznek, mint az ország nyugati részében. Majd csak az évszázad végén, vagy a jövő évszázad elején számíthatnak a keleti országrészben élők arra, hogy béreik és nyugdíjaik hasonlóképpen alakulnak, mint Németország nyugati felében. Hausmann kijelentése elkeseredést váltott ki az egykori NDK lakosai körében. Ez érthető is, hiszen a bonni politikusok a közelmúltig meglehetősen magabiztosan, hangsúlyozták, hogy az egyesült Németországban az életszínvonal rövid időn belül ki fog egyenlítődni. Most pedig egyre több olyan bizonyíték kerül a nyilvánosság elé, amelyek azt sugallják, hogy az egykori NDK polgárai még hosszú ideig az egykori NSZK lakosai után kullognak majd, már ami az életszínvonalat illeti. Úgy tűnik, hogy az egyesült Németországban még jó néhány évig két ország létezik egymás mellett. (Tanjug) Pentagonale a nemzeti kerekasztal kisebbségekről Budapesten tartják meg decemberben December 10-én és 11-én kerül sor Budapesten a Pentagonale képviselőinek kerekasztal-megbeszélésére, amelynek fő témája a tagországokban élő nemzeti kisebbségek helyzete lesz. Erről Bécsben állapodtak meg Ausztria, Olaszország, a Cseh és Szlovák Köztársaság, Jugoszlávia, valamint Magyarország képviselői, akik egyúttal véleményt cseréltek arról, miként járulhatnának hozzá egymás jobb tájékoztatásához. A tanácskozáson,, amelynek munkájában részt vett Ivo Vajgl, a Szövetségi Külügyi Titkárság tisztségviselője is, a felek megállapodtak abban, hogy jövőre Bécsben szerveznek kerekasztal-megbeszélést, méghozzá az európai biztonsági és együttműködési folyamatról, valamint az új Európáról. Makarskában pedig a tagországok idegenforgalmi együttműködésének fejlesztését tűzik napirendre. A Pentagonale informatikai munkacsoportjának a hét elején megtartott összejövetelén szóba került a tagországok tévéhálózatainak és hírszolgálati irodáinak együttműködése is. (Tanjug) Békeveszély Félmillió munkást bocsátanak el a nyugat-európai fegyvergyárak Az elkövetkező öt évben a nyugat-európai fegyvergyárak félmillió munkást bocsátanak el, tette közzé a hírt legfrissebb jelentésében a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (az SXPRI). Ebben az időszakban várhatóan egyharmadával fog csökkenni a nyugat-európai haderő kapacitása, vélekednek az SIPRI szakértői. A közel-keleti válságos helyzet nem befolyásolja lényegesen a helyzetet. Irak és Kuvait ellen gazdasági blokádot vezettek be, ez egyben azt is jelenti, hogy a két ország nem juthat fegyverhez. Másfelől Egyiptom, Izrael és Szíria megrendelései megcsappantak, s Szaúd-Arábia hiába vásáral többet, az említett országok esetében tapasztalható kiesést ezzel még nem tudja pótolni. Az utóbbi három évben az európai fegyvergyártók már elbocsátottak százezer munkást Az SIPRI becslése szerint az elkövetkező időszakban a katonai kiadások évente 2-3 százalékkal fognak csökkenni. Tavaly a NATO- tagországok és Franciaország öszszesen 32,4 milliárd dollárt, költöttek fegyverre, az Egyesült Államok pedig csaknem 72 millárdot. (AP) __ ___ Választójog nélkül a külföldiek karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság döntése A Németországban élő külföldiek tegnap óta nem élhetnek választójogukkal a helyhatósági választásokon. Így döntött a karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság. A választójogot a helyhatósági választásokon néhány északi tartományban — ahol a szociáldemokraták vannak hatalmon — tavaly biztosították az ott tartózkodó külföldiek számára E határozat ellen azonban panaszt emeltek a keresztény uniópártok parlamenti frakciói és a bajor tartományi kormány. A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság ezen döntésével alkotmányellenesnek minősítette a két északi tartomány határozatát. Bonnban megelégedéssel vették tudomásul az ítéletet. A szociáldemokraták azonban sajnálatuknak adtak kifejezést. Szerintük ez az ítélet Németországot elkülöníti Európától. Európa egyesülése elképzelhetetlen anélkül, hogy ne biztosítanák a külföldieknek a szavazati jogot a helyhatósági választásokon, vélekednek a szociáldemokraták. Az első reagálásokból ítélve a vendégmunkások is elkeseredéssel fogadták az alkotmánybíróság döntését. A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság határozata abból indul ki, hogy „az államhatalom a néptől származik”. A „nép” fogalmát a bíróság sajátos módon értelmezte. Eszerint ez a fogalom „nem vonatkozik valamennyi emberre, akikre a hatósági döntések vonatkoznak, csupán a szövetségi köztársaság államalkotó nénére, vagyis kizárólag a német állampolgárokra.” (Tanjug) KORMÁNYVÁLSÁG INDIÁBAN Saját pártjának kínálta fel lemondását V. P. Singh Vishwanath Pratap Singh indiai miniszterelnök ismételten felkínálta lemondását, miután kedden a szent városnak számító Ayodhyában a biztonsági szervek emberei és a zarándokok közötti több órás összetűzésben 11 személy életét vesztette. A miniszterelnök azonban nem a köztársasági elnöknek kínálta fel lemondását, hanem saját pártja, a Janata Dai elnökének. A BBC-nek adott tegnapi interjújában Singh kijelentette, hogy kormánya „sikerrel vizsgázott, megakadályozva a hindu fundamentalistákat abban, hogy megkezdjék Ayodhyában szentélyük felépítését”. Mint ismeretes a tervezett építés helyén a 16 század óta egy dzsámi áll, amelyet egy hindu szentély alapjaira építettek. Az Indiai közvéleményben nagy vihart kavart az Indian Express című tekintélyes napilap főszerkesztőjének, Arun Shourie-nek az a felfedezése, hogy éppen a jelenlegi indiai miniszterelnök volt az, aki megbeszéléseket folytatott a tavaly novemberi választások előtt a fundamentalista hindu szervezetek vezetőivel a szobán forgó dzsámi lebontásáról illetve a szentély felépítéséről. (Tanjug) (Reuter telefotó) Az indiai rohamrendőrség zavarta szét a több ezer főnyi hindu tömeget Ayodhyában, amely az a dzsámi körél gyülekezett amelyet le akarnak bontani, hogy híndu szentélyt öpntsenek a helyére. Az összetűzésben legalább tizenegyen életüket vesztették, s körülbelül negyvenen megsérültek .