Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)

1991-06-14 / 161. szám

1991. június 14., péntek KI NYERI A MAZDA 323-AST? Vonzó nyeremény a Yugo 45-ös is Műsorunkban, a szabadkai gálaesten fellép Zvonko Bogdan, Biszák Júlia és Schön Ignác is Szabadka főterén, sokan meg­csodálják a Mazda 323-as sze­mélygépkocsit, tavaszi tárgy­sorsjátékunk szuperfőnyeremé­nyét. A Mazdát június 21-én, pénteken este sorsolják ki Sza­badkát a sétaerdei sportcsar­nokban, a 20 órakor kezdődő gálaesten. A műsorban ismert énekesek is fellépnek: Zvon­ko Bogdan, Biszák Júlia, Schön Ignác és zenekara, emellett be­mutatkozik a kupuszinai tánc­csoport, a Bunjevačko kolo tánccsoport és sokan mások. A belépőjegy a gálaestre 100 dinár, elővételben Szabadka központjában is megvásárolha­tó. (Emellett minden lapáru­­sunknál, a szabadkai Népkör­ben és másutt.) A központban, a város főterén a kiállított autók mellett tegnap több ol­vasónk is érdeklődött a belé­pőjegyek iránt. — Vonzó a meggypiros Yugo 45-ös, amit a belépőjegyekkel lehet megnyerni. Nem számít, hogy a forgalmi adót nekem kellene fizetni, úgy is megérné. Mi a szelvényeket is küldtük, meg belépőjegyet is veszünk a gálaestre, talán csak nyerünk valamit — mondta tegnap egy adai olvasónk, aki a családjá­val bevásárolni jött Szabadká­ra. A város főterén, ahol a ko­csik állnak, árusítunk újságot, könyveket, megvehetik itt a Magyarok Vajdaságban című különkiadványunkat és a Sze­les Mónikáról készült miniköny­vet is. Szombaton és vasárnap dél­előtt is árusítunk Szabadka fő­terén. T. L. Temető a cigánytelep helyére Zrenjninban még egyszer nekifognak a Dudara fel­számolásához — ötvenhat ház a legszegényebbeknek Zrenjaninban már több mint egy évtizede eredménytelenül ke­resik a helyet az új temetőnek. Eddig több megvalósulatlan terv volt. Előbb az eleméri út mentén szándékoztak egy korszerű köz­ponti temetőt építeni, de a pa­rasztok nem engedték kisajátíta­ni földjeiket. Ezután a Rasadnik parcelláira esett a választás, de itt a Žarko Zrenjanin helyi kö­zösség polgárainak tiltakozása miatt álltak el szándékuktól. Idő­közben azonban egyre kevesebb hely maradt a temetőkben, és az idő sürgetése miatt a napokban elkészült a legújabb változat is. Eszerint pedig a temesvári teme­tőt kiterjesztik a Dudara cigány­telep területére, és ez a temető ezentúl központi lesz. Ha a képviselő-testület küldöt­tei elfogadják a javaslatot, ak­kor az első feladat a Dudara ki­telepítése lesz, amely már vagy két évtizede a város legnagyobb szociális problémája. Főleg Ko­­sovóból idetelepült cigányok él­nek itt nagy nyomorban. A kör­nyéken állandó a járványveszély, a település lakói körében elter­jedt a bűnözés, a legkisebbek pe­dig a közelben levő általános is­kola diákjait vagy éppen a ge­rontológiai központ lakóit zaklat­ják nap mint nap. Az Október 2 helyi közösség polgárai bejelen­tették, ha kell, akkor önkéntes akcióval segítenek a kiköltözők­nek, csakhogy távozzanak a kör­nyékről. A helyzetet időnként el­politizálták, különösen a kosovói események után. Mindezek elle­nére is egyre időszerűbb a ci­gánytelep felszámolása, mivel másfél hónap múlva, ha átadják rendeltetésének a közelben épülő hidat, amely a tranzit forgalmat, szolgálja, akkor negatív értelem­ben idegenforgalmi látványosság lesz a Dudarából. A cigánytelepen, a legújabb népszámlálás szerint 81 háztar­tásban 464 személy él. Közülük 44-en dolgoznak (főleg a fűtőtest­­gyárban és a Cistoiában), né­­hányan nyugdíjasok vagy szociális segélyből tengődnek. A település legnagyobb részének azonban nincs semmilyen jövedelemforrá­sa. Ilyen helyzetben nem könnyű­­ kiköltöztetni az itt élőket. Ezzel már többször próbálkoztak a ko­rábbi községi vezetők de kézzel­fogható eredmény nélkül. A ja­vaslat szerint az új szeméttelep irányába vezető út mentén jelöl­nek ki telkeket (összesen 94-et) A Dudara lakóinak legnagyobb része egyetért a kiköltöztetéssel, de azt tervezik, hogy ugyanolyan bádogból és egyéb dolgokból tá­­kolják majd össze házaikat. A községi illetékesek szerint ezt nem fogják megengedni, hanem szerény otthonokat építenek a legszegényebb 56 család részére. Ugyanakkor azonban nem fogad­ták el a település lakosainak azt a követelését, hogy párhuzamosan­­ négy területre telepítsék ki őket, s attól függően, hogy ki, mikor köl­­­­tözött ide és milyenek az egymás ■közti viszonyaik. A javaslat sze­rint a többieknek segítenek az­­ épületanyag-szállításban és -be-­­­szerzésben. A javaslat helyénvalónak tűnik.­­ A temesvári temető kibővítésével 15—20 évre megoldódik a temet­kezés problémája a városban, és egyúttal megoldódik a város leg­nagyobb szociális problémája. A tervek szerint mindez 11 millió dinárba kerül, s ha a küldöttek is úgy akarják, akkor már nem­sokára megkezdődhet a kitelepí­tés. K. I. Mit hoznak az ú­­ adók és járulékok? A Tartományi Képviselőház illetékes bizottsága nem támogatta a 16 százalékos nyugdíjjárulék megszünte­tésére vonatkozó tartományi kormányhatározati ja­vaslatot Tegnap a Tartományi Képvise­lőház illetékes bizottsága elvetet­te a TVT-nek azt a határozati javaslatát, hogy Vajdaságban szüne­tessék meg az eddigi 16 százalé­kos nyugdíj­járulékot, azért, mert július elsejétől érvénybe lépne az új adó- és járulékrendszer, ame­lyen belül a nyugdíjasok pénzellá­tása új alapokon történne, ponto­sabban Vajdaság átvenné a tár­sadalmi tevékenységek pénzellátá­sának szerbiai modelljét. A képviselőházi bizottság ülé­sén felmerült a kérdés: miért akarja Vajdaság egyáltalán átven­ni a szerbiai modellt, amelynek nyomán nyilvánvaló, hogy a je­lenleginél sokkal nagyobb prob­lémák lesznek az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjasok pénzel­látásában. A küldöttek szóvá tet­ték, hogy a Szerb Képviselőház csak javasolja, tehát nem teszi kötelezővé a szerbiai modell al­kalmazását a tartomány területén. A TVT miért szorgalmazza mégis alkalmazását, ha eleve tudja, korántsem fog annyi pénzt sza­vatolni, mint a jelenlegi rend­szer. Senki sincs az egységes köz­társaság ellen, de a konkrét szá­mítások arra engednek következ­tetni, hogy például 300 000 vajda­sági dolgozó, aki jelenleg szava­tolt személyi jövedelmet kap, az érvényben levő 16 százalék he­lyett összesen (tehát nemcsak a nyugdíjalapba, hanem a többi tár­sadalmi tevékenység pénzellátásá­ra is) csak 8,5 százalékot fizetne az új rendszer szellemében. Hogy a Tartományi Képviselőh­ház elfogadja-e az új adó- és já­rulékrendszert, az a jövő heti ülé­sen eldől, de tény, hogy a kép­viselőház munkatestületeinek e he­ti összejövetelein a küldöttek vé­leménye megoszlott erről az új modell alkalmazásáról, amit o°vóbLint a TVT erélyesen galmaz. K-a ! Miami! AKTUÁLIS 1 Pattanásig feszült a húr A becsei áruszállítási részvénytársaság dolgozói csütörtök délután két óráig sem oldották fel a saját és a szomszéd Remont vállalat körletének zárlatát A valamikor egy vállalatban, a volt Bečestransban tevékenykedő triasz­ok, elsősorban a teherszál­lítási és a Remont között igen fe­szültté vált a viszony, mivel a te­herszállító dolgozói úgy érzik, hogy a szétválásnál leginkább ők károsultak, és végül is emiatt a tönk szélére jutottak. Már több íz­ben nyomásgyakorlás (sztrájk, út­zárlat) eszközeivel igyekeztek rá­kényszeríteni a társadalmi-poli­tikai közösséget, hogy segítsen gondjaik, bajaik megoldásában, de ez nem járt eredménnyel. A község illetékesei szerint ugyanis amit tehettek, azt megtették (meg­gátolták az azonnali csődeljárást), azt viszont, amit a munkások to­vábbra is követelnek, már nem tehetik meg. Ez pedig­ az áprilisi szavatolt személyi jövedelem ki­fizetése, a vállalatvezetéshez szük­séges káderek biztosítása, a va­gyonelosztási mérleg újbóli elké­szítése. Az áprilisi szavatolt sze­mélyi jövedelmek kifizetésének egyik előfeltétele ugyanis az, hogy az áruszállítók visszafizessék az alapnak a korábban felvett köl­csönöket. Ez talán most folyamat­ban van, és ha megtörténik, a bank szavatolása mellett talán le­hetőség nyílik az áprilisi szavatolt személyi jövedelem kifizetésére. A többi kérdéssel kapcsolatban vi­szont továbbra sincs megoldás. Az áruszállító vállalat dolgozói ezért hétfőtől (június 10-től) zá­rolták saját és a szomszédságuk­ban levő Remont vállalat körletét is, egyetlenegy járművet sem en­gedtek áthaladni. Leszögezték, hogy mindaddig kitartanak, míg a problémáik nem nyernek meg­oldást. Ha kell, a zárlatot az egész városra kiterjesztik, mert szerin­tük mindenki összefogott a szállí­tók ellen, és az egykori vállalati és a községi vezetőknek is a Re­­cestrans szétzüllesztése volt a cél­juk, éppen ezért felelősségre vo­násukat is követelik. A blokád, noha időközben a község jelenlegi vezetői, továbbá a belügyi titkárság illetékesei is igyekeztek meggyőzni a szállító­vállalat dolgozóit afelől, hogy más módon oldják meg problémáikat, tegnap délután 2 óráig még tar­tott. Időközben ugyan kisebb en­gedményt téve egy mellékbejára­­ton lehetővé tették azt, hogy né­hány, a Remontban javításon lé­vő vidéki jármű elhagyja a kör­letet, de újakat nem engedtek be.­­ Rendkívül súlyos a helyze­tünk, mivel lenne munkánk bő­ven, de nem dolgozhatunk. Január óta ugyanis, belátva, hogy a te­herszállító részlegből eredő mun­kára nem támaszkodhatunk, jöve­delmünk 90 százalékát más ügy­feleknek végzett munkából való­sítjuk meg, de ezzel a zárlattal most ők a munkára való alkotmá­nyos jogunktól fosztanak meg bennünket. Ezért tegnap reggel valamennyi dolgozónk a községi bíróság majd pedig a belügyi titkárság épülete elé vonult, és tőlük kértük, hogy segítsenek raj­tunk, eszközöljék ki a törvényes­ség betartását. A bíróságon azt ta­nácsolták, hogy pereljük be a te­herszállítókat a munkavégzés aka­dályozása miatt, amit mi meg is tettünk. Időközben azonban meg­próbáltuk szép szóval belátásra bírni a „szomszédot”, de ered­ménytelenül — tájékoztatott ben­nünket Cveta Ludajic, a Remont vezetője. A teherszállító vállalat néhány dolgozójává­ Zorán Avramovic­tyal, a sztrájkbizottság elnökével, Jovan Belictyel és Radenko Jan­kovictyal folytatott beszélgetésből viszont egyértelműen kiderült, hogy nem hajlandóak semmilyen kompromisszumra, mert többszö­rösen becsapottnak érzik magu­kat. Velük szemben Branislav Je­­lačić igazgató már hajlandó len­ne a zárlat felszámolására, de nem tehet semmit. Olaj volt azonban a tűzre az a hír, amit tegnap délben közöltek a szállítóvállalat dolgozóival, hogy a nap folyamán a Remont 500 ezer dinárra szóló fizetési megha­gyást nyújtott be vállalatukkal szemben a Társadalmi Könyvvite­li Szolgálatnak, és ily módon zá­rolta folyószámlájukat. A Remont illetékeseitől kapott információ szerinnt a fizetési meghagyást nyo­másgyakorlásként nyújtották be, és azon nyomban visszavonják, ha a körletzárlatot feloldják. Játék egymás idegeivel és a tűzzel. Időközben a teherszállítók re­ferendumon próbáltak dönteni ar­ról, hogy jövőben önálló rész­vénytársaságként (eddig ugyanis az egykori Bečestrans és a Re­mont által alapított részvénytár­saságként szerettek volna fenn­maradni, de ez dugába dőlt) ala­kulnak meg, vagy pedig megin­dítják a csődeljárást. A 260-ból 139 dolgozó volt jelen, közülük 112 a részvénytársaság­ mellett voksolt. A helyzet a két vállala­t dolgo­zói­­ között nagyon feszült, és félő, hogy a felajzott idegállapot és em­berek között fizikai leszámolásra kerül sor. LAJBER György Új munkaidő Topolyán változott a munkaidő a közigazgatási szervekben A topolyai községi végrehajtó tanács a napokban határozatot ho­zott a közigazgatási szervek új munkaidejéről, melynek értelmé­ben a képviselő-testületben, a vá­rosrendezési intézetben, a közjog-­­ védőségen, a területi védelmi­ törzskarban, a jogsegélyszolgálat-­ ban és a szabálysértési bíróságon­­ hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 7-től 15-ig, illetve 14.30-­ ig, kedden pedig 7-től 17, illetve 16.30 óráig dolgoznak. Az emlí­tett szervek dolgozói folyamatosan fogadják a feleket, s a korábbi félórás reggeli szünetet, most a munkaidő végén használhatják ki. nk Július 1-jétől ismét növekszik a lakbér Újvidéken jelenleg 14 dinár az átlaglakbér, és a tartomány töb­bi városában is hasonló szinten mozog. A lakbérnövelés idei ter­ve értelmében, július 1-jétől is­mét 35 százalékkal emelik a lak­béreket, ugyanúgy, mint leg­utóbb februárban. A lakójoghor­dozók októberben számolhatnak ismét lakbéremeléssel, ami azt jelenti, hogy az év végéig a lak­bérek szintje (átlag) eléri a gaz­dasági szintet, vagyis a négyzet­méterenkénti 22 dináros átlagot. Egyelőre nem tudni, h­ogy a ké­szülőfélben levő lakástörvény mi­lyen újításokat hoz ezen a téren. A lakójoghordozók kategóriája megszűnik, mindazok pedig, akik az új törvény életbe léptéig nem kötnek szerződést a lakás felvá­sárlására, kérdés, hogy bérlői stá­tusban mekkora lakbért lesznek kénytelenek fizetni. Bizonyosra vehető azonban, hogy az új tör­vény életbe lépésével megválto­zik a társadalmi lakások haszná­­­­lóinak státusa, és változik a lak­bérpolitika is. , N­a ! ­ Mit hoz a csődeljárás a Solidnak A szabadkai cipőgyár 1800 munkása közül 1080-at behívtak munkára — Egy év múlva dől el a sorsa — A csődeljárás alatt levő So­lid Cipőgyár 1800 munkása közül 1080-at hívtak be munkára ab­ból a megfontolásból, hogy a megkezdett és ideiglenesen meg­szakadt munka árából és ne ki­zárólag a vállalat vagyonából tör­­lesszék felgyülemlett adósságait. A május utolsó harmadában végzett munkáért a napokban kapják meg fizetésüket a dolgozók, s a továb­biakban az elkövetkező hónap 10-e és 15-e között. Természetesen az ilyen esetben szavatolt fizetésről van szó, amit megkereshet az említett számú dolgozó az elkö­vetkező három hónap alatt. A fentieket a szabadkai szak­szervezeti tanács elnökségének tegnap délben tartott ülésén hal­lottuk, amelyen részt vettek a ci­pőgyár szakszervezeti aktivistái, valamint Veco Tonkovic csődigaz­gató. Az utóbbi rámutatott, hogy természetesen jobb lenne maga­sabb fizetésről beszélni nemcsak a dolgozók életszínvonala miatt, hanem főleg azért, mert ellenke­ző esetben értelmetlen a Solid agóniájának meghosszabbítása. Veco Tonkovic hangsúlyozta, hogy felkészületlenül kezdődött a csődeljárás és feleslegesen késlel­tették néhány hónapig, aminek következményeként most több mint 30 millió dinár kamattal növekedett a csődtömeg. Sajnos, manapság senki sem mondhatja meg, hogy mi vár a cipőgyárra. Leghamarabb ugyanis októberben, a háromnegyed évi elszámolás után lesz teljes betekintés a hely­zetébe, majd novemberben követ­kezik a rovancsolás. Summa­ sum­­márum, egy év múlva dől el sor­sa. Hosszú, esetenként éles és szen­vedélyes vita után, a szakszerve­zeti tanács elnöksége leszögezte, hogy a csődeljárást vezető szer­veknek és a szakszervezetnek köl­csönösen kell munkálkodniuk a legmegfelelőbb megoldás felkutatá­sában, és — ha kis késéssel is —, idejében hozzáláttak a cipő­gyár megmentéséhez, s ennek, a sorrendben első csődeljárásnak a tapasztalatai sokban hozzájárul­nak a község más, hasonló hely­zetben levő vállalatainak talpra­­állításához. A szakszervezet igyek­szik oda hatni, hogy a dolgozók érvényesítsék az ilyen helyzetben esedékes jogaikat. A munka nél­kül maradt dolgozók annak rend­je és módja szerint részesülnek megfelelő anyagi támogatásban az illetékes érdekközösség és a szo­ciális gondozó részéről. V. I. Kapcsolat Beregszásszal Ma Zentára érkezik a kárpátaljai küldöttség Március elején Kárpátalján járt a VMDK zentai és csókai körzeti szervezetének küldöttsé­ge. A Beregszászi ünnepi hét ren­dezvénysorozaton vett részt. Mi­­ladin Lalic, a zentai községi kép­viselő-testület elnöke elfoglaltsá­ga miatt nem tudott elutazni. A márciusi látogatás alkalmá­val megállapodtak abban is, hogy szorosabbra fűzik a két város gazdasági és kulturális együttmű-­­ködését. Ennek alapján a községi­­ képviselő-testület elnö­ke zentai­­ látogatásra hívta meg a bereg- I­szászi járás és város küldöttségét,­­ amely ma (pénteken) érkezik a­­ Tisza-parti városba. A terv sze­­­­rint részletesen megbeszélik a testvérvárosi kapcsolat kialakítá­sának feltételeit. A kárpátaljai­­ vendégek ellátogatnak néhány vál­lalatba és intézménybe is.­­ P. P.

Next