Magyar Szó, 1991. szeptember (48. évfolyam, 244-269. szám)
1991-09-05 / 244. szám
1991. szeptember 5., csütörtök Magyar Szó Felhívás a tárgyalások megkezdésére (Folytatás az 1. oldalról) Az ország politikai és katonai szerveitől azt követeli, hogy minden katonai akciót helyezzenek és tartsanak ellenőrzésük alatt, amit különösen fontos feltételnek tartanak a békekonferencia sikere szempontjából. Ezenkívül a harcban álló jugoszláviai feleket arra szólítja fel e záróokmány, hogy tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától. A határozat hasonló szellemben megerősíti az EBEÉ válságtörzsének augusztusi ülésezésén kifejtett álláspontot, miszerint „az erőszak minden politikai célok elérésére irányuló - fajtája megengedhetetlen”, és a szemben álló felektől azt követeli, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségek jogait is. (Tanjug) Bonn hajlandó elismerni Szlovéniát és Horvátországot Kohl kancellár beszéde a Bundestagban Helmut Kohl német kancellár tegnap a Bundestag ülésén mondott beszédében síkraszállt azért, hogy a Szovjetunió független államok szövetségeként maradjon fenn, mert a Nyugatnak partnerként szüksége van egy „megújult” Szovjetunióra. Kohl egyszersmind jelezte, hogy Németország elismeri Szlovéniát és Horvátországot, de csak akkor, ha a párbeszéd és a jugoszláviai közösség békés együttélése tovább nem lesz lehetséges. Björn Engholm, a szociáldemokrata ellenzék vezetője kifejtette, hogy szerinte ezt azonnal meg kell tenni. Kohl kancellár a szokástól eltérően nem egy általános külpolitikai deklarációt olvasott fel az ülés elején, az évi költségvetési vita kezdetén, mint korábban, hanem csak a Szovjetunióval és a Jugoszláviával kapcsolatos kormányálláspontot ismertette. A kancellár felszólított minden érintett felet az erőszak azonnali és teljes megszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy ez a Jugoszláv Néphadseregre és minden más fegyveres erőre egyaránt vonatkozik, és felszólított minden felelős személyt Jugoszláviában, hogy könnyítsék meg az Európai Közösség Jugoszláviába küldött megfigyelőinek munkáját. Kohl figyelmeztetett mindenkit, aki azt hiszi, hogy még mindig erőszakot alkalmazhat, hogy számolnia kell egész Európa, illetve Németország határozott válaszára. Engholm ezután kijelentette, hogy „aki erőszakkal változtatja meg a határokat, kizárja magát a nemzetközi közösségből”, majd pedig síkraszállt azért, hogy a horvátországi harcok folytatása miatt alkalmazzanak politikai és gazdasági szankciókat a felelős személyek és intézmények ellen. ,A szociáldemokraták a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartását szorgalmazzák. Ez volt érvényes tegnap a balti államok esetében, s ez érvényes a szlovénokra és a horvátokra, holnap pedig talán másokra is” - tette hozzá. Hans-Dietrich Genscher német diplomáciai vezető tegnap külön hangsúlyozta, hogy a szombatra tervezett, Jugoszláviával foglalkozó hágai békekonferencia megkezdése a jugoszláviai események alakulásától függ. „Ha a függetlenséget óhajtó nemzetek nem tudják törekvésüket tárgyalások útján valóra váltani, nemzetközileg el fogjuk ismerni az egyoldalúan kihirdetett függetlenséget... A szerb önkéntesek és a jugoszláv hadsereg tagjainak minden kilőtt golyója közelebb viszi Németországot Horvátország és Szlovénia elismeréséhez” - mondta a német külügyminiszter. Azt is kijelentette, hogy a Jugoszláviának nyújtandó gazdasági segély folyósítása is az Európai Közösség békejavaslatának elfogadásától függ. Közölte még, hogy a német kormány mindent meg fog tenni, hogy a békekonferencia rövid és eredményes legyen - feltéve, ha megtartják. Genscher azt is közölte a nyilvánossággal, hogy az elnöklő minőségében a jövő keddre Moszkvába összehívja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet rendkívüli ülését, amelyen az EBEÉ tagjai közé felveszik Észtországot, Lettországot és Litvániát, amelyeket nemzetközileg már elismertek. (Tanjug) „Nem jutalmazható az erőszak alkalmazása” Genscher német külügyminiszter nyilatkozata a Jugoszláviával foglalkozó békekonferenciáról Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tegnap kijelentette, hogy a Jugoszláviával foglalkozó békekonferenciát csakis „a tűzszüneti megállapodás szigorú betartása esetén” lehet megtartani. A német rádiónak adott interjújában elmondta, tévhit az, hogy a katonai akciókkal megszerzett szerb területeket a tárgyalások során elismerik”. Megismételte azt is, hogy „nem azért van tűzszünet, hogy közben erőszakot alkalmazzanak”. Utalt arra is, hogy „az Európai Közösség lehetőségei még nem merültek ki”. Genscher megemlítette, hogy lehetséges Szlovénia és Horvátország elismerése. A német diplomácia vezetője egyebek között kijelentette még, hogy „azok, akik hajlandók a békére, gazdasági együttműködésre számíthatnak”, azok viszont, „akik támogatják a szerb gerillákat, szankciókkal találhatják szemben magukat”. (Tanjug) „Megakadályozható a polgárháború” Hágában nem került szóba a horvát és szlovén függetlenség elismerése Ordonez spanyol külügyminiszter nyilatkozata Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter a Miniszterek Tanácsának hágai ülése után kijelentette, hogy a szombaton kezdődő, Jugoszláviával foglalkozó békekonferencia „megakadályozhatja a polgárháborút és békés megoldást találhat a problémákra”. Ordonez szerint „a konferencia nemcsak hogy megakadályozhatja a háborút, hanem arra is lehetőséget nyújthat, hogy a harcban álló felekkel megegyezve esetleg megváltoztassa az ország belső határait”. A spanyol külügyminiszter nézete szerint most az a legfontosabb, hogy megszüntessék a háborút, mert ha folytatódnak a hadműveletek, kérdésessé válhat a békekonferencia megtartása is. Egyébként Madridban tegnap közölték, hogy Spanyolország elküldi megfigyelőinek első csoportját Jugoszláviába. Az újságírók kérdésére, hogy vajon az Európai Közösség tagországainak soraiban latolgatják-e Szlovénia és Horvátország elismerését, Ordonez kijelentette, hogy Hágában erről egyáltalán nem esett szó. A spanyol külügyminiszter korábban már kijelentette, hogy nincsenek meg a technikai és a jogi feltételek a két köztársaság elismerésére. (Tanjug) KÜLPOLITIKA. Vita a Szovjetunió átalakításáról Újabb kompromisszumos javaslatok - Meghosszabbította munkáját a népi képviselők kongresszusa (Különtudósítónk telefonjelentése) Moszkva, szeptember 4. A népi képviselők kongresszusának hétfő óta tartó rendkívüli ülésszakán 120-an kértek szót, közülük 71-en el is mondták, amit akartak, a többiek írásban nyújtották be véleményüket. További levelek és táviratok is érkeztek, amelyekben a szövetség egységéért érzett aggodalmukat tolmácsolják a polgárok csoportjai. Ma délelőtt a küldöttek csekély számú ellenvéleménnyel megszavazták Gennagyij Janajev és Anatolij Lukjanov leváltását. Az elnöklő Mihail Gorbacsov javasolta, hogy délután háromig szakítsák meg a munkát, addig a bizottság átdolgozza a 11 -ek által javasolt nyilatkozat szövegét, hogy belekerüljenek a vita során elhangzottak is. Ukrajna képviselőinek megjegyzéseiből fogadtak el legtöbbet, Oroszország képviselői pedig egy alternatív tervezetet dolgoztak ki. A szöveg újraszerkesztésében az aláírók és minden köztársaság képviselői is részt vettek. Gorbacsov elmondta, hogy három fontos kérdésről kell sürgősen dönteniük: határozatot hozni azokról a kérdésekről, amelyek a nyilatkozatban benne foglaltatnak, törvénytervezetet hozni az államhatalmi szervekről és a Szovjetunió irányításának kérdéseiről az átmeneti időszakra, ami maga után vonja az alkotmány módosítását is, valamint hozni egy emberi jogokról és szabadságokról szóló nyilatkozatot. Délután háromig az egyeztetést éppen csak be tudták fejezni, ezért Gorbacsov javaslatára ismét elhalasztották az általános vita folytatását. Háromnegyed órát adtak a szöveg legépelésére és sokszorosítására és 75 percet, hogy a népképviselők köztársaságonkénti csoportokban megvitassák az új nyilatkozatot. Az öt óráig tartó kényszerpihenő alatt nem sok hírt lehetett Moszkvában szerezni: az újságokból ma teljesen kimaradtak a kommentárok és elemző cikkek, egyetlen interjú sem jelent meg kiemelkedő személyiséggel, az ülésszak végére várva mindenki kizárólag tudósításra szorítkozik. Ebben az információapályban kész felüdülés Gavriil Popov moszkvai polgármester nyilatkozata, amelyben megmagyarázza, hogy Sevardnadzével és Jakovlevel egyetemben miért nem vállalta kinevezését a Szovjetunió Biztonsági Tanácsába. Eszerint nem értettek egyet a tanács megalakításának mechanizmusával, mert az új biztonsági tanácsot a régi alkotmány alapján akarták létrehozni, amely már elavult, ráadásul a Legfelsőbb Tanácsnak kellett volna jóváhagynia. ,a Legfelsőbb Tanácsnak nincs joga ezekről a problémákról határoznia, ezzel szemben felelősséggel tartozik a népnek a puccs előtti tétlensége miatt. Ha ez a procedúra megváltozik, nagyon szívesen vállalunk feladatot a biztonsági tanácsba” - fejezte be Gavriil Popov. Öt órakor nyilvánosságra hozták a nyilatkozat átalakított javaslatát. A régi követelésekből benne maradt, hogy ismerjék el minden köztársaság szuverenitását, amely azt már kikiáltotta, sürgetik a szövetségi szerződés és a gazdasági megállapodás elkészítését, az átmeneti időszakra alkotmányos törvényt követelnek, amely meghatározná az állami szervek formáit. Azoknak a köztársaságoknak, amelyek már kikiáltották függetlenségüket, azonnal ratifikálniuk kellene az atomsorompó-szerződéseket, és a helsinki folyamat okmányait. Az eredeti nyilatkozat ezek után sokkal szabatosabbnak tűnik. Mivel a népképviselők csak kora este lendültek igazán neki a vitának, az ülésszakot nem sikerült befejezni a tervezett határidőben. Délután már csak két percet engedélyeztek minden felszólalónak, de ezzel sem lehetett a kedvüket szegni: sorba állnak a szónoki emelvény előtt. Letelt a Gorbacsov szabta újabb határidő, és most már biztos, hogy az éjjel még egyszer átgyúrják a nyilatkozat szövegét, miután a képviselők kilencig köztársaságonként újból összegezik a véleményüket. PÁLICS Márta Tanítás a menekültek gyermekeinek Mohácson két iskolában horvátországi tanterv szerint szervezték meg a tanítást a mintegy két-háromszáz iskolás számára Budapest, szeptember 4. Az otthoni háborús veszedelmek elől menekültek gyermekei a tanév megkezdésével nem maradnak ki az oktatásból. A magyarországi Baranya megyében, a Horvátországhoz közel eső helységekben megszervezték a menekültek gyermekei számára az oktatást és a nevelést. Mohácson, Szigetvárott és Siklóson a helybeli iskolákban tagozatokat nyitnak horvát és magyar nyelven. Az illetékesek felhívták a szülők figyelmét, hogy nyugodtan írassák be gyermekeiket az iskolákba, hiszen a tanítás horvátországi tanterv szerint folyik, és ha egyszer elmúlik a háborús veszély, és visszatérhetnek otthonukba, a gyermekeknek nem kell pótolniuk a tananyagot. (Állandó tudósítónktól) Az oktatást Baranya megyében a horvátországi oktatási miniszterhelyettessel történt minapi megbeszélés után szervezték meg. A tankönyveket, tanszereket a diákok Horvátországból kapják. A tanítók, tanárok egy része is otthonról érkezik, de beszerveztek itteni pedagógusokat, még nyugdíjas pedagógusokat is, akik vállalni tudták a horvát nyelven folyó oktatást. Baranya megyében az önkormányzat gyorsított eljárással egymillió forintot hagyott jóvá erre a célra. Mohácson két iskolában már teljes egészében megszervezték a tanítást, a tanév kezdetéig, szeptember 9-éig ugyanezt megteszik Szigetvárott és Siklóson is. A legtöbb gyermek Mohácson van, a becslések szerint mintegy két- háromszáz. A menekülttáborokba jelentkezők mellett számítanak azokra a gyerekekre is, akik szüleikkel rokonoknál, ismerősöknél szálltak meg, vagy pedig akiket szüleik otthonról ide küldtek, hogy biztonságban legyenek. A határszakasznak ezen a részén, Mohácson és környékén több mint tízezer horvátországi menekült tartózkodik, nagyrészt asszonyok és gyermekek. Az utóbbi napokban kevesebb menekült érkezik, de mivel a harcok nem csillapodtak, a tűzszünet ellenére a helyzet semmi jóval sem kecsegtet. Baranyában és Szlavóniában nem enyhült a feszültség, várható, hogy továbbra is érkeznek menekültek Magyarországra, és egyelőre nemigen mutatkozik remény a visszatérésre. Cs. Z. EL NEM KÖTELEZETTEK Megkezdődött a miniszteri értekezlet Accrában Budimir Lončar megnyitó beszéde Budimir Lončar szövetségi külügyi titkár, az el nem kötelezett országok elnöklő tagállama képviselőjeként tegnap Accrában, Ghána fővárosában megnyitotta a mozgalom miniszteri értekezletét. Az értekezleten 104 el nem kötelezett ország, 11 megfigyelő és 20 állandó státusú vendégállam képviselői vesznek részt. Jelen van még hét nemzetközi szervezet megbízottja is. „Az új világrendben a mi választásunk a békére, a biztonságra, a stabilitásra és a fejlődésre esett”, jelentette ki megnyitó beszédében Lonéar, majd a továbbiakban kiemelte: „Nem vagyunk az egyik mellett a mások kárára, még kevésbé mások ellen. Az el nem kötelezett országok szerves részét képezik mindenki egyensúlyának, így az új világrendnek is.” Lonéar az el nem kötelezett országoknak a világpolitikai színtéren való 30 éves jelenléte alkalmából elmondta, hogy 1961 szeptemberében „egy jövőbe látó elképzelés alakult át mozgalommá, amilyenre addig még nem volt példa a világban. Azóta az események részeseként és tanújaként számos vihart élt át a világpolitikában, s a történelem legnagyobb politikai mozgalmává nőtte ki magát.” A 10. miniszteri konferencia részvevőit ezután Jerry Rawlings főhadnagy, ghánai államfő üdvözölte, beszédében kiemelte az el nem kötelezett országok jelentőségét a fejlődő államok szempontjából, különösen az afrikai kontinensen. A mozgalom fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepség után a konferencia a néhány nappal ezelőtt elfogadott napirendi pontok értelmében folytatta munkáját. A miniszterek elfogadták az el nem kötelezett országok magas rangú tisztségviselőinek korábban kidolgozott javaslatait és úgy döntöttek, hogy tegnap óta Mongólia a mozgalom 104. teljes jogú tagja. Guatemala és Honduras állandó megfigyelői státust kapott, Németország és Hollandia pedig ezentúl vendég minőségében küldhet megfigyelőket a mozgalom fontosabb eseményeire. (Tanjug) Új név? Loncar egy olyan megállapítást is tett, amely enyhén szólva meglepetést keltett az accrai csúcstalálkozó részvevői körében. „Véleményem szerint a realitásokhoz való igazodás arra késztet bennünket, hogy elgondolkodjunk a mozgalom új nevének megformálásán is, hogy egy megfelelőbb nevet találjunk, amely összhangban van az idő követelményeivel és feladatainkkal”, jelentette ki szövetségi külügyi titkárunk.