Magyar Szó, 1992. január (49. évfolyam, 1-29. szám)
1992-01-03 / 1. szám
Csaknem hibátlan Cyrus Vance csaknem hibátlannak tűnő béketervel érkezett hozzánk az óév utolsó napján, s ennek köszönhetően (talán nem sietjük el a következtetést) némi derűlátással tekinthetünk az előttünk álló hetek, hónapok elé. Ha hitelt adhatunk a hazai és a külföldi helyzetelemzők véleményének, akkor ezúttal többről van szó, mint az eddigi tiszavirág-életű tűzszünetek. Egy lényegbevágó rendezési terv körvonalai látszanak kibontakozni. Az elképzelés legfőbb pozitívuma, mondhatnánk csöppnyi iróniával, hogy mindkét oldalon elfogadtatott a vezetők részéről. Előbb Belgrádban tárgyalt az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, s javaslatát mind Milosevic elnök, mind Radijevic hadseregtábornok megértéssel fogadta. Tegnap a nap hite volt, hogy Tudman horvát elnök is beleegyezett a Vance-tervbe, majd megkönynyebbüléssel értesültünk arról, hogy mindezek nyomán Szarajevóban már meg is kötötték a legeslegújabb tűzszünetet a néphadsereg és a horvát fegyveres erők magas rangú képviselői. Ma déltől talán elhallgatnak a fegyverek a tucatnyi horvátországi válságövezetben, és az érintettek hozzáláthatnak azoknak a feltételeknek a megteremtéséhez, amelyek lehetővé teszik majd a kéksisakosok idevezénylését. Felesleges lenne elemezgetni, hogy a terv elfogadásáért ki fizetett nagyobb árat, azaz ki tett lényegesebb engedményt, s milyen körülmények kényszerítették ezt ki. Éljük be azzal, hogy mindkét fél lemondott néhány eddigi követeléséről egy olyan helyzet kialakítása érdekében, amelyben már nem a fegyvereké lesz a döntő szó. Zágráb elállt attól, hogy a kéksisakosokat az úgynevezett hivatalos határvonalra kell telepíteni, ami azt jelentette volna, hogy Tudmanék az ENSZ-et is bevonták volna például Baranya és Kelet-Szlavónia visszahódításának katonai tervébe. A békeerők - Vance elképzelése szerint - a válságövezetekbe kerülnek, oda, ahol a harcok folynak, s ahol a horvátországi szerbeket kell megvédeni - mondhatnánk, ahogyan a szerb vezetőség és a hadsereg követelte. Csakhogy a terv legszenzációsabb része éppen ezeknek a területeknek a helyzetére vonatkozik: mindenféle katonai alakulatot el kell onnan távolítani - a horvát félkatonai alakulatokat, a néphadsereg egységeit, a szerb gárdát -, hogy helyüket az ENSZ-katonák foglalhassák el. Krajinát, Nyugat-Szlavóniát, továbbá Kelet-Szlavóniát és Baranyát teljesen demilitarizálják, s a begyűjtött fegyvereket közös ellenőrzés alá helyezik. Még egy jelentős mozzanat, ami ugyancsak politikai engedményre vall: sehol sem említették a közelmúltban kikiáltott Krajinai Köztársaságot, sem a szomszédságunkban létesített szerb autonómia kormányát. A körzetek hovatartozásáról minden jel szerint egy későbbi népszavazáson döntenek majd. Csaknem hibátlannak neveztük Vot az elképzelést: papíron ugyanis működőképesnek tűnik, különösen azután, hogy legmagasabb helyeken rábólintottak. Mi lesz azonban, ha Tudman héjái megmakacsolják magukat, vagy ha a karajinák teljhatalmú elnökei és kormányfői túlbecsülve önnön jelentőségüket, szembeszállnak a „nagyok” megállapodásával? Ez annál reálisbb veszély, mert napjaink háborús sajtópropagandája valóságos nemzeti hősként ünnepelte őket, leplezte önkényeskedésüket és kész tényként fogadta el legszeszélyesebb intézkedéseiket is. Jó lenne hinni, hogy ezúttal megzaboláztatnak és betöretnek a mindkét fél, mindannyiunk érdekében álló béketeremtés javára. S akkor legfeljebb a kardcsörtető sajtó, a dobpergést visszhangzó vezércikkek, az eddig egymás mellett élő nemzetek és népek összeférhetetlenségét hirdető szemleírók veszítik el hitelüket az olvasó előtt. Ha már eddig nem veszítették el. Ám ezt a veszteséget szívesen elszenvedi az újságíró társadalom. J. GARAI Béla A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA XLIX. évf., 1. (16017.) szám Újvidék, 1992. január 3., péntek Este hattól tűzszünet Cyrus Vance ENSZ-kiküldött tervét valamennyi tárgyalópartnere elfogadta Tegnap Szarajevóban tárgyalt Izetbegovic bosznia-hercegovinai elnökkel, valamint a horvát hadsereg és a MH képviselőivel Ma este hat órától tűzszünet kezdődik Cyrus Vance amerikai különmegbízott terve értelmében - jelentette ki Alija Izetbegovic boszniai elnök, miután tegnap találkozott az ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottjával. A kéksisakosok a terv realizálásának első szakaszában még nem jönnek Boszniába, helyettük megfigyelők nagyobb csoportja érkezik, s a köztársaság kritikus pontjaira irányítják őket, tette hozzá. A megfigyelőknek a megelőzés lesz a feladatuk olyan értelemben, hogy ráhassanak a bosznia-hercegovinai politikai tényezőkre. Valószínűleg Boszniának a Horvátország, a Szerbia és Crna Gora felé eső határára, továbbá Mostar és Bihac térségébe vezénylik majd őket. A főparancsnokságuk minden bizonnyal Szarajevóban lesz. Alija Izetbegovic megítélése szerint ez kielégítő eredmény, Bosznia-Hercegovina pedig akkor fogja a kéksisakosok telepítését kérni, ha a helyzet alakulása ezt megkívánja. Ismertette az ENSZ képviselőjének nézetét, hogy a horvátországi béke megteremtése és ENSZ-csapatok oda telepítése szükségtelenné tenné békefenntartó erők Boszniába vezénylését. Továbbította Vance nézetét, hogy Szlovénia és Horvátország függetlenségének elismerése túl korai lenne. (Folytatása a 3. oldalon) Liberalizálták az árakat Jelcin orosz elnök radikalizálja a reformokat Tegnap Oroszországban hatályba lépett az árliberalizálásról szóló határozat, s ez gyakorlatilag háromszoros, sőt ötszörös drágulást jelent. Csupán néhány kenyérfajta és kisszámú élelmiszer ára marad ellenőrzés alatt. A termelők és a kereskedők még nem reagáltak a szabad árképzésről szóló döntésre. A moszkvai áruházakban tegnap is ugyanolyan üresek voltak a polcok, mint az ünnepek előtt. Oroszország vezetősége Borisz Jelcinnel az élen ezzel rendkívül kockázatos lépést tett az ismeretlen felé. A radikális gazdasági reform, főleg az áremelés súlyos társadalmi megrázkódtatásokat, sőt zavargásokat robbanthat ki. (Folytatása a 3. oldalon) Szerbia Jugoszláviában marad Szemelvények abból az interjúból, amelyet Slobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke adott a Vecernje novostinak - Szerbia Jugoszláviában marad, nemcsak azért, mert a két világháborúban nemzedékek áldozták életüket a szabadságért és Jugoszláviáért, tehát nem elsősorban és kizárólag a múlt és a történelem miatt, hanem a jövő miatt is. Jugoszlávia nem véletlenül jött létre, nem is idegen hatalmak akaratából, ezért nem is véletlenül és nem idegen hatalmak akaratából fog fennmaradni. A Jugoszláviát elhagyni szándékozókkal való időszerű szemben állásra nem abbéli szándékuk miatt került sor, hogy megalapítsák saját államocskáikat, és nem is bizonyos erők azon szándéka miatt, hogy megszerezzék ezeket, hanem elsősorban azért, mert erőszakkal kezdték végrehajtani elképzeléseiket - hangsúlyozta Slobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke abban a terjedelmes interjúban, amelyet a Vecernje novostinak adott. ■ Ha Jugoszlávia új, szűkebb határok között fog fennmaradni, Ön szerint hol húzódnának ezek a határok, és ki határozná meg őket? - Ezeket a határokat azok a nemzetek határozzák meg, amelyek Jugoszláviában maradnak, de azok is, amelyek távoznak. Az lenne a logikus és igazságos, ha közösen, békés úton jutnánk megegyezésre, bármely jugoszláv nemzet feletti erőszak nélkül. ■ Ön pénteken a macedónokkal tárgyalt. Mi a benyomása? Megeshet-e, hogy Macedónia teljesen elszakadjon és önállósuljon, és fennmaradjon Jugoszlávián kívül? - Macedónia hozhat olyan döntést, hogy elhagyja Jugoszláviát. Ez a macedón nép joga, mint ahogy minden más népnek joga van dönteni arról, hogyan fog élni. Ami a benyomásaimat illeti, az a véleményem, hogy a macedónok nem szándékoznak megválni tőlünk, és ez nem is érdekük. Egyszerűen szükségét érzik annak, hogy megoldják saját státuskérdésüket, úgy, ahogy azt a legjobbnak tartják. Nem látok bennük olyan szándékot vagy érdeket, hogy kárt okozzanak nekünk, s nekünk sincs okunk bármilyen lépést tenni Macedónia kárára. Ellenkezőleg. Véleményünk szerint azonban az a döntés, amelyről kérdez - s ha megszületik ez a döntés - nem szolgálja a macedón nép érdekeit. Ami Szerbiát illeti, Szerbia tiszteletben fogja tartani a macedón nép döntését. (Folytatása a 4. oldalon) Tedonal* Néhány borogatás után megszűnik a fájdalom . (021) 361-410 ^___________________ Napos, száraz, szeles idő. Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon. (Oros András felvétele) Úgy tűnik, hogy az utóbbi évtizedek legcsendesebb szilvesztere volt ez a mostani, legalábbis Vajdaságban. Amilyen idők járnak, nem csoda, hogy az embereknek nincs különösebben nagy kedvük mulatozni, főleg ha a családból valaki a fronton van. Meg egyébként is, ez nem a vigasság ideje, ami nem jelenti azt, hogy Vajdaság-szerte nem ünnepelték meg az új év érkezését. Képünk az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben készült. Tudósítóink jelentései a 7. oldalon MA BELGRÁDBAN Egyezmény az új Jugoszláviáról Eddig 130 párt és politikai szervezet jelentette be részvételét Ma Belgrádban értekezletet tartanak az új Jugoszláviáról, amelyen részt vesznek azoknak a politikai pártoknak, egyesületeknek, mozgalmaknak és szervezeteknek a képviselői az ország különböző részeiből, akik Jugoszlávia demokratikus átalakításáért szállnak síkra. A szervező adatai szerint eddig 130 párt és politikai szervezet jelentette be részvételét. Az értekezleten, amelyet , Szövet.. ., Képviselőház ngytermében tartanak meg, várhatóan részt vesznek az államelnökség tagjai, a Szövetségi Képviselőház vezetőségének tagjai,, továbbá a többi föderális intézmény képviselői. Az értekezlet megtartását 12 bosznia-hercegovinai jugoszláv irányultságú párt kezdeményezte, s ezt a múlt héten támogatta az államelnökség és a Szövetségi Képviselőház vezetősége is. Az értekezletet előkészítő testület javasolni fogja az új Jugoszláviáról szóló egyezmény elfogadását. (Folytatása az 5. oldalon) PÉNTEKEN TALÁLKOZUNK Ara 40 dinár Drágább lett a benzin Szerbiában a fűtőolaj kivételével megdrágultak a kőolajszármazékok. A belgrádi töltőállomásokon szerzett értesülések szerint a drágulás mintegy 15 százalékos. Az új árjegyzék szerint egy liter szuper 65,50 dinárba kerül, ami 9,50 dináros drágulást jelent az elmúlt év utolsó napjaihoz viszonyítva. A normálbenzin új ára 58,50 dinár (6,50 dinárral drágult meg), a dízel 50,70 dinárba kerül, míg az ólommentes benzin a Jugopetrol töltőállomásain 63,60 dinárba kerül, illetve 8,60 dinárral drágább, mint korábban. (Tanjug)