Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)
1992-11-06 / 306. szám
1992. november 6., péntek Magyar Szó A Belgrádi Egyetem is behódolt? Az oktatási-tudományügyi tanács elfogadta az egyetemi törvényt Az egyetemi hallgatók valószínűleg folytatják a tiltakozást A hónapokig tartó tiltakozások ellenére, a Belgrádi Egyetem tanárai is „beadták derekukat”. Az intézmény oktatási-tudományügyi tanácsa szerda esti ülésén úgy döntött, hogy mégis csak alkalmazzák az egyetemi törvényt, és november 17-éig megejtik a választásokat. Mint ismeretes, az egyetemi törvény értelmében az egyetemi és kari tanácsokba az állam a képviselők 50 százalékát nevezi ki, a másik felét pedig az egyetem vagy a kar delegálja. Ez természetesen azt jelenti, hogy az intézmény legfontosabb testülete semmilyen döntést sem hozhat, ha a kormányképviselők nem egyeznek bele. A hatalom képviselőinek nagy része pedig az uralkodó párt tagja, vagy annak szimpatizánsa. Egyértelmű tehát, hogy ily módon az állam ellenőrzése alatt kívánja tartani a tudomány bölcsőjét. És ez ellen hónapokig tiltakozott a tanárok egy része meg az egyetemi hallgatók egy része is. Hiábavalónak bizonyult azonban a belgrádi egyetemisták tiltakozó akcióinak egész sora meg a petíciót nyomatékosító 28 000 aláírás is, a köztársasági parlament, szerdán pedig a köztársasági kormány is úgy vélte, hogy semmi szükség a törvény felülvizsgálására, hát még az egyetem követelésének méltányolására. A szerbiai egyetemek nem voltak egységesek követeléseikben.A Belgrádi Egyetem föllépésében hellyelközzel egységes volt, de például az Újvidéki, Prištinai meg a Niši Egyetemen ellenállás nélkül tudomásul vették a kedvezőtlen döntést, és éppen ezért nyílt lehetőség arra, hogy a kormány politikai nyomásának végül is lassanként mindenki megadja magát. Kezdetben a hatalom tudomást sem akart venni a tiltakozókról. Most, legutóbb pedig már addig fajult a helyzet, hogy Danilo Z. Markovic különbeszélgetésekre hívta a Belgrádi Egyetem dékánjait (mint hírlik, gyakran éjszakai „csevegések” voltak ezek). A meggyőzés, úgy látszik, sikerrel járt. De hogyne járt volna, amikor a fizetések megvonásával, a kényszerigazgatás bevezetésével is fenyegetőzött a miniszter. A hónap közepéig a Belgrádi Egyetemen is kinevezik a rektort, a prorektorokat, dékánokat, prodékánokat azzal, hogy csak olyanok kerülhetnek ezekre a posztokra, akiket a karok demokratikus többsége támogat a választásokon, hangzik a szerda esti határozat. Ugyanitt hangzott el az is, hogy noha megkezdik a létfontosságú testületek megalakításának előmunkálatait, tehát elfogadják a törvényt, továbbra is kitartanak amellett, hogy ez a törvény rossz, és mielőbb meg kell változtatni. Ivan Štajnberger, a Belgrádi Egyetem tanára a szavazás után kijelentette, úgy érzi, hogy a tanárok becsapták azt a 28 000 választópolgárt, egyetemistát és tanárt, akik aláírták a petíciót. Az egyetemi hallgatók képviselői hangot adtak elégedetlenségüknek, s kérték, hogy az újonnan alakított testületekbe a mostani vezetők ne kerüljenek be. A tanács úgy döntött, hogy olyan eszközökkel, amelyek méltóak ehhez az intézményhez, továbbra is harcolni fognak a törvény megváltoztatásáért. Az egyetemi hallgatók lapzártáig még nem adtak hírt arról, hogy folytatjáka tiltakozásukat, de eddigi akcióikból ítélve bizonyára reagálnak tanáraik szavazására. K-k ÚJVIDÉKI ÉVFORDULÓ Ünnepi Traviata Szombaton a Szerb Nemzeti Színház operatársulata ünnepi előadással emlékezik meg Verdi Traviata című operájának 70 évvel ezelőtti első bemutatójáról, valamint a 45 esztendővel ezelőtt felújított színház operaegyüttesének első szerepléséről. Mindkét esemény tehát a múltban Verdi remekbe szabott színpadi alkotásával kapcsolódott eggyé, ezért érthető, hogy ez nem maradt figyelmen kívül, annál is inkább, mert az olasz zeneköltő alkotása operatársulatunk gazdag repertoárjában is jelentős helyet vívott ki magának. A szombati előadás a 318. Traviata lesz. A sajtókonferencián megtudtuk, hogy nemcsak az operaelőadással emlékeznek meg e kettős jubileumról, hanem kísérőrendezvényekkel is. Ma este, tehát pénteken fél nyolckor az Arena filmszínházban kiállítás előzi meg Zefirelli Traviata című operafilmjének bemutatóját, a főszerepben Tereza Stratos, valamint Plácido Domingo nyújt felejthetetlen élményt. Az érdeklődők 1000 dináros áron vehetnek belépőjegyet, tehát az operamuzsika hívei ebben az attraktív előadásban is élvezhetik a színpadi alkotást. Az ünnepi operarendezvény szombaton az Újvidéki Rádió szerb nyelvű műsorán egyenesben is kísérhető, és a közös megvalósítás pontosan 19.30 órakor kezdődik. Ezért kérjük az operalátogatókat, hogy idejében foglalják el helyüket, sőt már 18.30 órakor megnyitja kapuit a Szerb Nemzeti Színház, és a kisterem előcsarnokában képfelvételek elevenítik fel az elmúlt évtizedek Traviata- előadásait. Az ünnepi operaelőadáson művészvendégek szólaltatják meg a főszerepeket. Violetta: Gordana Tomic, Alfréd: Dragoslav Ilic, Flora: Marina Pavlovic-Barac, Anina, Violeta Sreckovic, Georg Germont, Nikola Mitic. Mellettük Igor Ksionžik, Branislav Vukasović, Saša Kovacic és Branislav Jatic lép fel. A karmester Vojislav Ilic, a 45 évvel ezelőtti előadás vezetője, illetve Mladen Jagušt, a rendező Mladen Sabljic, a díszletterve Dorian Sokolic, a jelmeztervező Ružica Nenadovic Sokolic, a koreográfus pedig Iko Otrin. Közreműködik a Szerb NemzetiSzínház balett-, ének- és zenekara. GLUŠICA Erzsébet (Oros András felvétele) Tomislav Karađorđević herceg újvidéki látogatása során tegnap felkereste a Matica srpskát A vendéget Boško Petrovic akadémikus, a Matica srpska elnöke, mgr. Miroslav Rankov titkár és dr. Božidar Kovačev alelnök fogadta. Röviden ismertették vele a jeles intézmény múltját és jelenét, majd megtekintették a könyvtárat és a kéziratokat őrző osztályt. A herceg, akinek felesége és gyermekei már tagjai a Matica srpskának, ezúttal maga is aláírta a belépési nyilatkozatot-R Oldani a feszültséget A Magyar Televízió képernyőjén Siflis Zoltán Temetetlen boltjaink című dokumentumfilmje - A szabadkai alkotót beválasztották a DUNASAT Közép-kelet-európai Magyar Tévé- és Videostúdió Alapítvány Kuratóriumába . Mit jelent számodra a televízió nyilvánossága? - Vajdaságban az 1944-es szörnyű eseményekről valamit majdnem mindenki tudott, de hallgatott. Édesapámtól hallottam jómagam is történeteket családi körben arról, hogy ’44 őszén, ’45 tavaszán hogyan hurcolták el az embereket, hogyan fosztották meg vagyonuktól. A kivégzettek jeltelen sírokban fekszenek. Nem mertünk róla beszélni. Mi néhányan 1989-ben nekiláttunk, hogy a túlélőket, szemtanúkat felkeressük, és ezt a témát feldolgozzuk, hogy az emberhez nem méltó szenvedéseket megörökítsük. Nagy politikai vihart kavart fel, így csak néhány zárt körű vetítésen láthatták. A kérdés súlyossága, jelentősége olyan nagy, hogy ezzel meg kellene ismerkednie az itt élő magyarságnak, de a többi nemzetnek is, hisz az aktuális hatalom ezt még ma is megkérdőjelezi, nem akarja elfogadni az atrocitások tényét. A film azért is készült, hogy ezeket a tényeket rögzítse, s bemutassa azt is, milyen lelki nyomokat hagyott az emberekben, a családokban, de talán nem a kedélyeket korbácsolja föl, hanem a higgadt szembesülést segíti elő. ■ A film első részét itt, Szabadkán is bemutatták. Az emberek sírtak, de talán egy kicsit meg is könnyebbültek attól, hogy közösségben oldódhatott az a görcs, amelyet 1944 traumája okozott. - Egyik nagyon fontos szempont, hogy a film létrejötte ne váltson ki ellenszenvet. Nem az a szándékunk, hogy a téma nyílt, őszinte felvetésével és ábrázolásával esetleges ellentétet szítsunk. Éppen ellenkezőleg, a szándék a közeledés, a megbocsátás és a tolerancia. Hosszú távon igazán toleráns együttélést csak akkor lehet megalapozni, ha a megtörtént történelmet és igazságokat mindkét fél vállalja. A tényeket nem lehet megkerülni, de felvetésük, kimondásuk nem jelent egyben támadást, semmiféle revansizmusra való felhívást. Remélem, hogy ennek a felismerése csírájában már itt van, s hogy a filmet nemcsak a magyar közönség fogja majd látni. A filmnek megvan az az óriási előnye, hogy nagyon szuggesztív módon képes ábrázolni az emberi sorsokat, egy-egy közösség gondjait, traumáit. Az ember gesztusaiból, hanghordozásából tudunk arra következtetni, hogy mi mindent éltek meg. Remélem, a film elősegíti azt is, hogy azonosulni tudunk ezeknek az embereknek a sorsával. A film első részének sugárzása után már reagáltak az emberek, a felszabadultság hangján szóltak, hogy a hosszú hallgatást végre megtörte nemcsak a könyvkiadás, hanem a televízió is. Új visszaemlékezők is jelentkeztek, elsősorban szabadkaiak, hogy szeretnék elmondani az ő családjukban történteket. Sajnos a félelmet is tapasztaltam. A nyilatkozók közül néhányan arra kértek, hagyjam ki őket a filmből. Épp azok kérték, akik nem kerültek be a filmbe, tudniillik az eredeti anyag igen bőséges, több mint negyvenórás, ami elsősorban a történészek számára szolgálhat dokumentumforrásként. ■ Mutassuk be adatszerűen is a dokumentum-riportfilmet, amelynek Siflis Zoltán nemcsak a rendezője és operatőre, hanem szerkesztője is. - A filmet 1989-ben kezdtük készíteni, s másfél évig tartott a forgatás. Riporterek voltak Blaskó Márta, Csorba Béla, Dudás Károly, Matuska Márton, de munkatársaim voltak még Póth Imre, Erlauer Csaba, Keszég Károly és Varga H. Ildikó. A Temetetlen boltjaink első hatvanperces részének november 2-ai vetítése után a Magyar Televízió kettes csatornáján a második részt hétfőn, november 9-én 22 óra 25 perckor sugározzák. A film a topolyai Video Alkotóműhelyben készült. Siflis Zoltán: A szándék a megbocsátás és a tolerancia ■ Siflis Zoltán számára ugyancsak elismerés, hogy beválasztották az október elején létrejött DUNASAT Közép-kelet-európai Magyar Tévé- és Videostúdió Alapítvány Kuratóriumába. Melyek az alapítvány legfontosabb céljai? - Az alapítvány célja, hogy a Magyar Köztársaság határain túl és határain belül élő magyarság kulturális, társadalmi és történelmi értékeit videóra és filmre rögzítse, később egy közös műsort terjesszen széles körben elektronikus médium útján, beleértve a műholdas sugárzást is. Emellett a határon túli területeken önálló, független stúdiók kialakítását vettük tervbe. Addig is a határokon túl már működő video- és televíziós műhelyeknek szakmai, műszaki és anyagi támogatást nyújtunk. Hamarosan Szabadkán megbeszélést tartunk az érdeklődő műszaki szakemberek és újságírók bevonásával. Az egyetemes magyar értékeket szeretnénk közelíteni a régiók között, de azoknak a többségi nemzeteknek is, amelyekkel együtt él a kisebbség. Jó lenne, ha a folyamat kölcsönös tudna lenni. Hosszú évtizedekig a határon túliak el voltak egymástól zárva, nem tudtunk kommunikálni egymással. Ez a térség nagy változásokon esett át, s ennek is tükröződnie kell. A Duna menti országok pozitív kulturális törekvéseit kellene felmutatni, párbeszéd-lehetőséget nyújtani a tévézés segítségével. A nemzetközi kapcsolatok egyetemesen elfogadott normáinak keretei között és a Helsinki Egyezmény szellemében az alapítvány a népek és nemzetek közötti jó viszony kialakítására és megtartására törekszik, a kultúra eszközeivel szolgálni kívánja az esetleges feszültségek feloldását. A Hungária Televízió által szeretnénk önálló frekvenciát kapni, de egyidejűleg a régiók stúdióhálózatát is fejleszteni, ehhez azonban előfeltételeket kell teremteni az illető országgal, hogy a fogadás pozitív legyen. Ezt vizsgálja most a kuratórium, amely 9 tagú, elnöke Boros Zoltán Bukarestből. Az alapító egyébként a budapesti Ábrahám Dezső, aki teljes professzionális S-VHS stúdiót bocsátott az alapítvány rendelkezésére 3 millió forint értékben. A tanácsadó testületünket olyan jeles írók képviselik, mint Sütő András Marosvásárhelyről, Dobos László Pozsonyból, Szépfalusi István Bécsből, Dupka György Ungvárról és Dudás Károly Szabadkáról. Ebben a vállalkozásban van még egy óriási lehetőség. Külön válogatás alapján szeretnénk a szatellit-rendszer által, méghozzá föliratozva vagy szinkronizálva, eljuttatni a világ minden részébe munkáinkat. Lehetőség lesz ez arra, hogy Európa kicsit mélyebben, alaposabban megismerje ezt a régiót. Az éterben nincsenek határok, s reméljük, hogy törekvéseinknek lesznek majd visszajelzéseik is Európa részéről. ■ Mindehhez van-e elegendő anyagi háttér? - Az alapítvány nyitott, tehát bárki, akár külföldi állampolgár, jogi személy csatlakozhat az alapítványhoz, s számítunk sokak segítségére, elsősorban az Amerikában élőképre. A szponzorok keresése nélkülözhetetlen, de biztató a Magyar Köztársaság anyagi és erkölcsi támogatása is. GUBÁS Ágota A La Baule-i filmfesztivál díjai Az európai film La Baule francia városban megtartott fesztiváljának nagydíját a 26 éves cseh elsőfilmes rendező, Jan Sverak Általános iskola című filmje kapta. Az európai film harmadik fesztiváljának zsűrije, amelynek elnöke Richard Berry francia színész volt, különdíjban részesítette az olasz Pupi Avati Fivérek és nővérek című filmjét. A forgatókönyvért járó díj az ír Neil Jordant illette meg A bűntett játéka című film forgatókönyvéért, a legjobb női alakítást Brigitte Rouan francia színésznő nyújtotta Agnieska Holland Olivier, Olivier című filmjében, a legjobb férfi főszereplő pedig Benoit Poelvoorde belga színész, A házunk közelében történt című film főhőse lett. A fesztivált Ridley Scott 1492: Kolumbusz Kristóf című filmje nyitotta meg. Szombathy Bálint önálló tárlata Színes és fekete-fehér elektrografikák szerepelnek Szombathy Bálint Elektroflux című önálló tárlatán, amely ma este 7 órakor nyílik az újvidéki Ifjúsági Tribün galériájában (Katolius porta). A 26-áig megtekinthető alkotásokról Sava Stepanov műkritikus beszél. MŰVELŐDÉS 11 A SZENTELEKY-NAPOK UTÁN Hogyan tovább? A sziváci Szenteleky Művelődési Egyesület tervei A Szenteleky-napokat Szivácon és Kulán múlt hónap 24-én és 25-én tartották meg. A szervezőbizottság értékelése szerint a rendezvény eredményes volt, és meggyőződésük szerint, ha sikerült volna autóbuszt biztosítani Újvidékről és Szabadkáról is, mint a korábbi években, akkor sokkal többen jöttek volna el. Foghíjas széksorok így sem voltak a díszülésen és a színházi előadáson. A szervezők egyúttal mindenkinek köszönetet mondanak, akik eljöttek, de külön is dr. Bori Imre akadémikusnak, aki, ha rövid időre is, de elhozta Juhász Ferenc kiemelkedő magyarországi írót, és az Újvidéki Színháznak nemcsak a felejthetetlen előadásért, hanem segítőkészségükért is. A kulai Petőfi brigád Általános Iskolában megtartott irodalmi matiné is nagy siker volt, és felejthetetlen élmény maradt a Németh István íróval való találkozás és az irodalmi vetélkedő, amelyet Bada Johanna vezetett. Kristály Klára a szervezőbizottság nevében azt is elmondta, hogy mivel az egyik díjazott, a budapesti Vujicsics D. Sztoján elfoglaltsága miatt nem tudott megjelenni, meghívják, hogy egy időpontban jöjjön el, és személyesen vegye át a díjat. Erre az alkalomra egy író-olvasó találkozót terveznek, amelyre meghívnák többek között Jung Károlyt, Tari Istvánt és a Szirmai-díjas Kontra Ferencet. A Szenteleky-napok a sziváci egyesület legnagyobb feladata immár 25 éve. Most a további tervek közt szerepel egy új színdarab színre vitele. A választás Varga Zoltán Péntek, szombat, vasárnap című darabjára esett. Két okból is: Varga Zoltán az idén Szenteleky- díjat kapott, másrészt pedig a darab tartalma is rendkívül időszerű. A színjátszó csoport emellett Sartre Zárt tárgyalás című darabját is műsoron tartja. A szavalócsoport, a gyermek színjátszó csoport, valamint a népitánc-csoport is hamarosan megkezdi a munkát. Mt