Magyar Szó, 1992. november (49. évfolyam, 301-329. szám)

1992-11-17 / 317. szám

1992. november 17., kedd A PEDAGÓGUSTALÁLKOZÓ ELÉ Miről is beszélünk ? -január 14-én és 15-én tartják a szerbiai tanítók XI. találkozóját. A találkozó témája Az iskola és új tanító helye a modern társadalomban. A Szerbiai Tanítók Szövetsége a téma megindoklásaként hozza fel, hogy a tudományos és technológiai fejlődés elengedhetetlen követelménye az iskola modernizálása, s a modern iskolákban elit tanítókra van szükség. Azt is kiemelik, hogy az emberi tartalékok a fejlődés szempontjából többszörösen jelentősebbek az anyagi tartalékoknál, és hogy az ország versenyképességét jelentő „dolgokat” nem a gyárakban, nem a szántókon és nem a laboratóriumokban állítják elő, hanem az iskolákban. Nem lábalhatunk ki a válságból, állítja a szövetség, csak akkor, ha a társadalom fókuszába az ember, az emberi tartalékok állnak, és ha kiaknázzák azt az óriási latens intellektuális potenciált, amelynek az iskola a legnagyobb raktára és mozgatóereje. A fentiekkel maximálisan egyetértünk, de bár ott tartanánk, hogy a tanítóknak erről kellene elmélkedni évi összejövetelükön. S mert nem ott tartunk, enyhén szólva arcátlanság ilyen témáról itt és most beszélni. Nem tudom, a téma kiötlője és a tételek összeállítója úgy gondolta-e, hogy az iskola nem része a társadalomnak, és éppen ezért oda sem kell figyelni, hogy itt és most mi történik, vagy talán olyan meggondolásból döntött a fentiek mellett, hogy így azután biztosan nem vétenek majd a hatalom ellen, ha arról beszélnek, amiről erre felénk beszélni hiábavalóság. És nemcsak az, hanem hazugság, képmutatás is. Az egyik tétel szerint ugyanis a tanuló sokoldalú egyénisége kibontakozásáról, a kezdeményezőkészségének fejlesztéséről, a dogmáktól való felszabadulásáról, a boldog életre való jogáról beszélnek majd a pedagógusok. S ha ez így lesz, a jogfosztott pedagógusok csak hazugságokat mondhatnak egymásnak, nem puszta rosszindulatból, hanem azért, mert olyan iskolarendszer közönséges tisztviselői lettek, amelyben a legnagyobb erény a szófogadás. A legújabb törvények ugyanis vajmi kevés újdonságot hoztak azon kívül, hogy az állami ellenőrzést az oktatás minden fokozatán következetesen kiépítették. Az iskola mint intézmény elvesztette jelentőségét a társadalomban. Egy lett azon hivatalok közül, amelyek a hatalmat hivatottak szolgálni. A pedagógusok jogfosztottsága a legújabb törvények szerint hibátlan. A pedagógus a parancs teljesítésére való csupán, és ha nem teljesül azt, büntetés jár ki neki. Az ilyen iskolában a kezdeményezőkészséget is büntetik. írva és mondva vagyon a törvényben, hogy ha nem a minisztérium jóváhagyásával készült tankönyvet használja a tanár, hanem mondjuk egy jobbat, de ugyanazt az anyagot tanítja, megbüntetik érte. A hivatalnokká degradált pedagógusról akarva- akaratlan átszivárog az osztályokba is a szófogadás szelleme. A gyerektől eddig is csak a pontos választ kérték. A mi iskoláink évek óta már az egyetlen felelet, a pontos válasz iskolái. A diák akkor kitűnő, akkor jó, ha tudja, mi áll a könyvben, ha fel tudja mondani a leckét, s magaviselete akkor példás, ha csak akkor beszél ha kérdezik, és akkor is csak azt válaszolja, amit elvárnak tőle. A kezdeményezőkészségre semmi szükség ahhoz, hogy a gyerek osztályelső legyen. Az új törvények ezt a szellemet a tökélyig fejlesztették.lyen körülmények között a tudományos-technológiai fejlődés követelményeiről a sokoldalú egyéniség képzéséről beszélni óriási felelőtlenség. Felelőtlenség, mert lenne azért miről eszmecserét folytatni, mondjuk a javasolt téma ellenkezőjéről, a tankönyveinkről, az iskolák anyagi helyzetéről stb. KABÓK Erika Filmmozaik A Belgrádi Televízió a Dezertőr jó tapasztalatain felbuzdulva új játékfilm forgatására készül a Podium közreműködésével. Radoš Bajic, a Podium igazgatója a Krcun munkacímű produkciót ambiciózus filmtervnek tartja. Slobodan Penezic- Krcun sorsáról szól majd a történet és jóformán teljes egészében a Dezertőr együttese fogja készíteni. A rendezést Zivojin Pavlovicra, a forgatókönyv írását Ješa Ivkovra bízzák, az operatőr pedig Aleksandar Petkovic lesz. Az előkészületek már folynak, a forgatást valószínűleg jövő márciusban kezdik el. *** A következő Oscar-díj-átadás ceremóniájának Nők és a film lesz a témája. Az Amerikai Filmművészeti Akadémia így kíván elismeréssel adózni a nőknek a filmművészet fejlődésében elért érdemeikért. Nemcsak színésznőként vettek eddig részt az Oscar-díjakért folyó versengésben, hanem más kategóriákban is. Eddig összesen 349 nő 581 nominációt és 121 díjat kapott. A színésznők után legtöbben a jelmeztervezésért (62 nőt 176-szor nomináltak és 44-en kapták meg az aranyozott szobrocskát), de forgatókönyvíróként is figyelemre méltó sikert értek el. *** Adrian Lyne Klédén ajánlat című filmjében azt a kérdést taglalja, hogy hajlandó-e valaki egymillió dollárért a szexre. Látszólag klasszikus mese a szerelmi háromszögről. Nem egészen. A fiatal szerelmes pár Las Vegasban megtakarított pénzével akar sokat keresni. Persze veszítenek. Ekkor bekapcsolódik a játékba egy titokzatos egzotikus milliomos, és elkéri a nőt a fiatalembertől, hogy szerencsét hozzon. A milliomos rengeteget nyer és felajánl egymillió dollárt, ha a lány vele tölt az ágyban egy éjszakát. A fiatal pár úgy véli, egy éjszaka ide vagy oda, szerelmük elég erős, egymillió dollár pedig hatalmas összeg, és elfogadják az ajánlatot. Adrian Lyne reménykedik a sikerben. Jó színészgárdát akar összegyűjteni. Az excentrikus milliomost Warren Beatty alakítja majd. *** A kínai moziközönség végre megnézheti Zhang Yimou filmjeit, amelyeket tavaly és tavalyelőtt az Oscar-díjért folyó versengésben az öt legjobb külföldi film közé sorolták, de Kínában feketelistára kerültek, mert a mondanivalójuk „túl pesszimista”. Mindkét filmet (Judou, Vörös lampion) most kivették a dobozból, és ebből az újságírók arra következtetnek, hogy a művészettel szemben rugalmasabb politika kezdődik. A sajtó bizonyos fokú liberalizálásáról írt, mert az állami cenzúrára vonatkozó néhány rendelkezést hatályon kívül helyeztek. Egy magas rangú pártfunkcionárius azt mondta, hogy mindent meg kell jelentetni, ami nem alkotmány- és törvényellenes. Ez nagy újdonság, mert eddig a legfőbb mérce az ideológia volt: alig fél évvel ezelőtt újra kiadták Mao beszédét az irodalomról és a művészetről, amelyben dogmatikusan magyarázza a művészet célját és feladatát. *** Eddig számtalanszor elkészítették a legdrágább, a legnézettebb, a legtöbbet jövedelmező filmek jegyzékét, most Angliában felállították a filmtörténet leghosszabb produkcióinak a listáját is. Minden idők leghosszabb filmje az Álmatlanság elleni gyógyszer című, amerikai produkció, amely 1987-ben készült, és vetítési ideje 85 óra. Egyetlenegyszer mutatták be a chicagói művészeti főiskolán. A második helyezett a 27 órás Tűz a vörös templomban című kínai film. Tizennyolc részből áll, és 1928-1931 között készült. Mindössze egy órával rövidebb Edgar Reitz német rendező A második haza című műve. Készítői egységes filmnek képzelték el, de végül mégis kénytelenek voltak őt részben bemutatni. A leghosszabb üzletileg kifizetődő produkció Rainer Werner Fassbinder Berlin Alexanderplatz című, 15 óra 21 perces alkotása. Reitz Haza című filmje 19 perccel hosszabb, mint az Alexanderplatz, de kétrészes. A leghoszszabb hollywoodi produkció az Ostoba nők vetítése 6 óra 25 percet vesz igénybe. **• A srácok és szüleik közötti viszony, úgy látszik, divatos téma. Leonardo di Caprio A fiú élete című filmje is ilyen történetet mesél el: a kamaszgyerek összeütközik a mostohaapjával, akit Robert de Niro alakít. A végén mégiscsak barátságot kötnek. Az anyát Ellen Barkin alakítja. Rendező Michael Caton-Jones. (1) Magyar Szó MŰVELŐDÉS 11 Csak egy mécses az, ami világít A szabadkai Gyermekszínház társulata november végén Oroszországban vendégszerepel A pesszimizmus eluralkodott a művelődésben. Csupa jaj, csupa keserű ma minden beszámoló: a holnapról a művészeti vezetők, színészek, dramaturgok már nem is akarnak nyilatkozni. Színháztörténetet csinálni, vagy csak egy darabkáját aligha lehet, semmi sem történhet/történik hosszú távú és alapos művelődéspolitikai, színházpolitikai koncepció jegyében, tudjuk, de azért meggyújtottak számunkra egy mécsest, amely haloványan ugyan, mégis utat mutat, világít ebben a reménytelen sötétségben, hallottuk Slobodan Markovictól, a szabadkai Gyermekszínház igazgatójától és művészeti vezetőjétől. - Gyakrabban hangzik el persze a házban ma a „nincs” meg a „nem lehet, emberek” - mondja Markovic úr -, a tető mégis megmaradt a fejünk felett, színészeink lelkesedése és munkabírása a régi - lehet ugyan kevesellni művészeink számát, többen megváltak az együttestől, mit lehet tenni -, nem engedhetjük meg magunknak többé a bukás, a veszteség kockázatát, minden dinárra ügyelünk, ám - merem állítani - munkánk ma is céltudatos, pontos, racionális. A fájdalmas visszhangtalanságra rászoktunk. Mert például senki sem dicsért meg minket, habár ebben az évben öszszesen hét bemutató előadást hirdettünk, színvonalas produkciókkal leptük meg a gyerekeket, vagy merjem így mondani a közvéleményt!? Dinárt mindössze 3-4 projektumra adtak. A dotációnk tehát siralmas és hiába mondogatom a munkatársaimnak, hogy legyünk türelemmel, elmúlik a válság, bizakodjunk, ha azt tapasztaljuk mi, valamennyien, hogy másutt még mindig kötényben viszik a pénzt a semmi oltárára. Sok helyütt a szellemi atmoszféra alaposan megromlott, mi színes lélekkel dolgozunk. ■ Mi ad okot mégis a derűlátásra? - A gyerekek, a nézőink visszajelzése. Az ő tapsuk vigasztalja a színészeket. Meg aztán kedvező a statisztikánk. A nézők száma nem csökken sem a városban, sem „vidéken”. Négy előadásunkat a napokban szalagra rögzíti az Újvidéki Televízió stábja. Ebben az évben is részt veszünk a szerbiai gyermekszínházak hagyományos találkozóján Belgrádban. Tavaly a Bega-parti városban, Zrenjaninban arattunk osztatlan sikert Gozzi A holló című darabjával. A belgrádi versenyre két előadást neveztünk be: a Ballada a cigány lurkóról című Srboljub Stankovic-művet s a Kecskefülű császár című egyszereplős színpadi játékot, vagyis egy szerbhorvát meg egy magyar nyelvű produkciót. Szeretnénk még ebben az évben együttműködésre lépni több magyarországi gyermekszínházzal, és ami a legfontosabb: most már végleges, hogy elutazunk - vállalkozásunkat Szabadka város, a tartomány és a köztársaság is segíti - Szentpétervárra, Oroszországba. November 25-étől december 5-éig leszünk oda. Összesen három előadással szeretnénk reprezentálni városunk és az ország színházművészetét. Gesztus a házigazdáknak: bemutatjuk a Mese Szaltán cárról című Puskin- darabot, valamint az elmúlt években a legsikerültebb produkciónkat, a Mi-si-ko és Mi-siszánt, valamint az olasz Carlo Gozzi A holló című legendáját, ez utóbbi előadás magyar nyelvű. Ezekben a valóban kiváló előadásokban megszabadultunk a megcsontosodott sablonoktól és a nézőnek „így is jó lesz”- szemlélettől. Színházunk több évtizednyi munkásságát egy tárlaton mutatjuk be a leningrádi színház előcsarnokában. ■ Lesz ebben az évben újabb bemutató? - Elkészültünk néhány újabb előadással, de azokat - ahogy színházi berkekben mondani szokás - „szebb napokra konzerváljuk”. Szervezőirodánk több mint tíz előadást tart műsoron, van tehát miből válogatni, mit hirdetni. A Gullivert 1993-ban visszük színre - hivatalosan. Ez volna hát a „pillanatfelvétel” színházunkról, amely szerintem - és talán nemcsak szerintem - nem működik rosszul. Legfőképpen annak örülök, hogy nem topogunk egy helyben. Nincs igaza annak, aki színházunkról a csöndes szórakozás vagy a hangos mérgelődés hangján szólal meg. Nem csüggedhetünk lélekben, mert ha megadjuk magunkat, akkor veszve van minden és én szedhetem a sátorfámat. Nekem egy olyan színházban, amely elvesztette a lelkét, hitét, nincs maradásom. Mi - nem győzöm eléggé hangsúlyozni - becsülettel és két nyelven igyekszünk eleget tenni egy olyan helyzet követelményeinek, amelyet vagy vállalunk vagy ... nincs még egy vagy. B. z. Slobodan Markovic HOGYAN TOVÁBB A HÁBORÚ UTÁN? Színházi életünkről Ma, kedden este 18.00 órai kezdettel az újvidéki Forum klubban a Magyar Szó és a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság vitatribünt szervez színházi életünkről, pontosabban: az előadások alkotóinak világnézetéről és életérzéséről, az előadások stílusáról és aktualitásáról, a hazai drámaművek életéről és a közönségről. Minderről vallanak a meghívott vendégek, rendezők, színészek, drámaírók, színinövendékek, színházi vezetők. Az estet Franyó Zsuzsa vezeti. Minden érdeklődő tevékeny részvételére számítunk. A szervezők Angol szavak francia szótárban A Francia Akadémia közölte, hogy hamarosan megjelenik a francia nyelv új szótárának első kötete, amelyben végre polgárjogot nyernek a köznyelvben már régóta élő és használatos angol szavak is. A francia nyelv tisztaságáért következetesen küzdő akadémikusok kénytelenek voltak fejet hajtani a tények előtt, hogy számtalan angol szó immár szerves része a francia beszédnek, mint például a cowboy, a drugstore és a bulldózer. A francia nyelv első szótárát 375 évvel ezelőtt adták ki, most a 9. kiadás készül. Ennek első kötetében 5900 új címszó található, begyűjtésük és rendszerezésük hat évet vett igénybe. A következő kötet a tervek szerint 1996-ben jelenik meg. (Reuter) EZER KÖTETET A SZABADKAI KÖNYVTÁRNAK Eddig huszonnégy vállalat adakozott Az Ezer kötetet a könyvtárnak akció keretében összegyűlt pénzből a szabadkai Városi Könyvtár eddig 1323 könyvet vett, 703 szerb és 620 magyar nyelvűt. A szerb nyelvű könyvek már megérkeztek, a magyar kiadványokat a napokban kapják meg. Az új címszavak a leltárba vétel és feldolgozás után folyamatosan jutnak el az egyes osztályokra és az olvasókhoz. Amint a tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott: 24 vállalat juttatta el adományát a könyvtárnak új kiadványok vásárlására. A Fidelinka és az Informatikai Intézet által átutalt összeg tegnap érkezett meg, így összesen 2 156 000 dinár gyűlt össze. A könyvtárban úgy tervezték, hogy a akció november 15-éig tart, mégpedig abban az értelemben, hogy a továbbiakban a különböző vállalatoktól levélben vagy telefonon nem kérnek anyagi támogatást, de továbbra is köszönettel fogadnak minden adományt. A községi végrehajtó tanács és néhány vállalat csak ezután adakozik a könyvtár állományának gyarapítására. Az adományozó vállalatok dolgozói ingyen beiratkozhatnak a könyvtárba. Az adományozás révén vásárolt könyveket külön bélyegzővel látják el, ezen feltüntetik, hogy az Ezer kötetet a könyvtárnak akció keretében vásárolták, s a kapott pénzzel arányosan bizonyos számú könyvön azt is feltüntetik, hogy mely vállalat tette lehetővé a kiadvány megvételét. m. k. A kulaiak a vranjei fesztiválon A hagyományos vranjei színházi fesztiválon, amelyet a nagy elbeszélő, regényíró és dramaturg, Borisav Stanković emlékére rendeznek meg, összesen 15 darabot mutatnak be. Az idén az író halálának 65. évfordulójáról emlékeztek meg. A fesztivál keretében vasárnap este a kulai társulat Dušan Kovačević Tavasz januárban című darabjával mutatkozott be, tegnap a vendéglátók léptek fel. (Tanjug)