Magyar Szó, 1995. március (52. évfolyam, 49-75. szám)

1995-03-25 / 70. szám

A VAJDASÁGON ÁT Negyvenéves a temerini méhészegyesület Újabban fiatalok is érdeklődnek a méhészet iránt Nemrég ünnepelte fennállásá­nak 40. évfordulóját a temerini Szi­geti Sándor Méhészegyesület. Fel­idézték az elmúlt évek eredményeit, megemlékeztek az egyesület alapí­tóiról és megválasztották az új veze­tőséget. Temerinben már régebben is működött méhész szakosztály, amely a Gazdakör támogatását él­vezte. Régi újságcikkek utalnak er­re. Az akkori egyesület életéről más írásos emlék nem maradt fenn. A Tartományi Méhész Szövetség su­gallatára 1954-ben alakult újra a te­merini méhészegyesület. Alapító ta­gok voltak: Varga Péter, Tóth György, Hevér Sándor, Tamás Jó­zsef, Mező István, Hegedűs Vince, Mihajlo Cárné, Bankó Imre, Varga Szilveszter és Nemes János. Az egyesület célja az ifjú méhész­­nemzedék oktatása volt. Bátran el­mondhatjuk, hogy ennek a célnak az elérése érdekében nem ismertek lehetetlent. Minden évben téli tan­folyamokat szerveztek, neves újvi­déki, szabadkai, becsei, magyaror­szági, és nem utolsó sorban helybeli méhészek voltak a tanfolyamok elő­adói. Ezeknek a tanfolyamoknak köszönhetően a temerini gyakorló méhészek gazdagították tudásukat, és emelték olyan szintre a méhész­kedést, amelyet sokan megirigyel­tek. Alakuláskor a községben 107 mé­hészt volt, de ez a szám az utóbbi években megfogyatkozott, és 1992- ben már csak 33-an, tavaly 17-en voltak, akik be is fizették a szerény tagsági díjat. Nehézségek merültek fel a gyógy- és tápszerek beszerzésé­ben, ami miatt sokan hátat fordítot­tak az egyesületnek. Újabban ismét vannak, fiatalok, akik érdeklődnek a méhészet iránt, és komoly befekte­téseket szándékoznak tenni méhese­ik kiépítésére. A volt jugoszláv térségben dúló háború veszteséget okozott a teme­rini méhészeknek is. Aca Markovic méhese a teljes felszereléssel, a méz­készlettel Szlavóniában rekedt. Az egyesület tagjai úgy próbáltak segí­teni társukon, hogy rajokat ajándé­koztak a károsultnak. Különösen jelentős a betegségek elleni küzdelem. A temerini méhé­szek elmondhatják, hogy a költés­­rothadást már száműzték méheseik­ből. Az atka elleni küzdelem, a be­tegségek ellen való védekezés csúcs­pontjában van. E­zt a veszedelmes méhbetegséget a temerini méhészek csak úgy tudják felszámolni,­ ha a község minden méhészkedője küzd a baj ellen. Minden gyógykezelés hi­ábavaló, ha vannak, akik nem teszik meg a védintézkedéseket. A költés­­meszesedés ellen is eredményesen küzdenek. A betegség a hasítást tá­madja meg, és ha nem védekeznek ellene, a méhcsalád előbb-utóbb ha­lálra van ítélve. A betegség ellen leg­eredményesebben a Yukoluk készít­ménnyel védekeznek. Az elmúlt negyven év alatt a kö­vetkező tisztségviselők vezették az egyesületet. Elnökök voltak: Tóth György (szabó), Papp Imre (hentes), Pethő Ferenc (földműves), Bankó Imre (szobafestő), Gombár Ferenc (nyugdíjas), Balázs László (asztalos) és Pecze József (pék). Pénztárosok voltak: Kovács Dezső (földműves), Varga Szilveszter (földműves), Kas­­lik Imre (szabó), Pethő Fernc (föld­műves), Bankó Pál (méhész), Ivóc István (kereskedő), Varga Zoltán (tisztviselő). Az egyesület titkári te­endőit Nemes János tanító végezte. A közgyűlésen a következőkre bízták az egyesület további vezeté­sét: Pecze József (elnök), Tóth Lász­ló (alelnök), Oláh Mihály, Lóc Ist­ván, Ifj. Gyuráki Imre, Varga Zol­tán, Balázs László és Nemes János (tagok). A tagsági díjat is megállapí­tották, amely egy évre 10 dinár. Ha­tároztak arról, hogy a fertőző méh­­betegségeket köteles minden mé­hész bejelenteni az illetékes szervek- Juhász Erzsébet Adán Egy író-olvasó kapcsán Az napokban az adai könyvtár elő­adótermében a művelődési központ szervezésében Juhász E­rzsébet újvidé­ki írónő volt az író-olvasó találkozó vendége. Az est a zenekedvelő ifjúság három tagjának fellépésével kezdő­dött, majd a Cseh Károly Általános Is­kola diákjai részleteket olvastak fel az írónő két kötetéből. Ezt követően dr. Hódi Éva bevezető szavai köszöntötték a vendéget, aki a szép számban meg­jelenteknek bemutatta Juhász Erzsé­betet, a megszokottól kissé eltérő mó­don­­ nem életrajzi adatokkal, hanem idézve az írónő néhány alkotását, ami­ben közvetetten ecsetelte a vajdasági magyar irodalom nehéz helyzetét is. Juhász Erzsébet írói pályafutásának kezdetét „boncolgatta” először, majd szólt az egyes pályatársak áttelepülésé­­ről az anyaországba, a mai helyzetről, amely a vajdasági magyar irodalmat épp oly nehéz helyzetbe sodorta, mint minden mást, és az egyetemes magyar irodalomról is kifejtette egyéni véle­ményét. Beszélt Homorítás c. regé­nyéről, amelynek fejezeteit a hősök képzettársításos monológjai képezik. E könyve kapcsán az írónő a következő­ket mondta: - Fontos a magunk kultúráját meg­teremteni, de ugyanakkor nyitottnak lenni a világ felé; ezt éreztem én Szen­­teleky Kornél esetében. Mi tulajdon­képpen belső emigránsok vagyunk. Az írónő megrendítőnek tartja, hogy több írótársa elment vidékünkről. Ehhez fűződő véleményét idézzük: „Fontos, hogy az embernek legyenek gyökerei és azokat érezze is. Vállalni kell azt, hogy az ember tartozzon valahova, ahol a legjobban érzi magát, vagy aho­va a gyökerei kötik.” Juhász Ersébet következő szavai igen jól rámutatnak mai nehéz helyzetünkre: „Szárnyasze­­gett vagyok a mai helyzetben, képtelen vagyok hosszabb prózát írni háborús szimperlandunk közepette." Az írónő még hozzátette, hogy rövidebb műve­ket ír arról, ami körülöttünk történik. Hangsúlyozta, hogy a mai fiataloknak is nehéz ez a helyzet, amiben vagyunk, és ami körülöttünk van, de tanácsolta nekik, hogy ne menjenek el, őrizzék meg „gyökereiket”. Végül beszélt az új művéről, amely még csak kéziratban van meg — ez egy vegyes kötet lesz, amelyben lesz esszé, novella és más kisprózai mű is. Juhász Erzsébet végezetül válaszolt a jelenle­vők kérdéseire. B.G. Veszélyben a Duna-part Tegnap Duško Janić, a népszerű Rádió 100 főszerkesztője újságíróknak elmondta, hogy a Kövestől a Sodrosig húzódó Duna-parti sétány nagy ve­szélyben van. Mivel kiapadtak vagy felszedték a csápos kutakat, helyükön illegális szeméttelepek létesültek. A sé­tányt képező homokgátból felelőtlen személyek villástargoncákkal, teherau­tókkal, traktorokkal hordják a homo­kot. Ennek következtében homokbá­nyák képződtek, és lassan már sétálni sem lehet a töltésen. A betonpart is ki­lazult, mivel a víz alámossa a gátat. Ha a homok elszállítását nem aka­dályozzák meg, a környéket hamaro­san elönti a víz. Duško Janic felvetette azt az ötletet, hogy ismét állítsanak föl sorompót a sétányon, amivel megállít­hatnák a homokbányász­ást Elhang­zott, hogy a Televízió Újvidéki Stúdió­jának Újvidéki Képeslapok rovata ökológiai akciót kezdeményez, ami az Ökológiai Mozgalom szervezésében a városba vezető utak tisztításával kez­dődik. Felszólítják az újvidékieket, hogy vegyenek részt ebben a város­­rendezési akcióban. B. I. ­ Magyar Szó Újvidéken ma FILM ARENA: Négy esküvő és egy teme­tés, amerikai vígjáték (17, 19, 21) KISTEREM: Robin Hood, ameri­kai rajzfilm (11) Mint csokoládéhoz a víz, mexikói (18.30,20.30) Perverziók a bárban, amerikai ero­tikus (17) JADRAN: Három szín: kék, francia (16.30, 18.30, 20.30) IFJÚSÁGI TRIBÜN: Farinelli, a kasztrált, belga (19, 21) SZÍNHÁZ SZERB NEMZETI SZÍNHÁZ: M. Nikolic: Kovácsok, komédia, kamara­színpad (20) ÜGYELETES ORVOS: Felnőttek számára a Nje­­gov utca 4. szám alatti rendelőben (19- től reggel 6 óráig), gyermekek számá­ra a Njegov utca 32. szám alatti rende­lőben (19-től reggel 6 óráig). GYÓGYSZERTÁR: Éjjeli ügyelet: Bulvár Gyógyszertár a Mihajlo Pupin (az egykori Tito marsall) sugárút 7. szám alatt (20-tól 7 óráig), tel: 23-167. PSZICHOLÓGIAI TANÁCSADÓ: Zsidó utca 1/1., telefon: 52-384, mun­kanapokon 15-től 19 óráig. A VOJVODINA SPORT- ÉS ÜZ­LETKÖZPONT USZODÁJÁNAK N­YITVATARTÁSA: munkanapon és hétvégén 10-12 óráig és 13-17 óráig. Belépődíj: felnőtteknek 2 dinár, gye­rekeknek 1 dinár. A VÁSÁRTÉRI KORCSOLYAPÁ­LYA NY­ITVATARTÁSA: munkana­pon 19-21 óráig. A belépődíj 2 dinár, míg a korcsolyakölcsönzés 3 dinár. RENDEZVÉNYEK 19 órakor Gojko Čelebić: Barokk­­ színdarabok című könyvének bemuta­tója a Karlócai Gimnázium könyvtárá­ban. Közreműködik Nikola Strajnic, Sava Damjanov, Zoran Déric, Gorda­­na Durdevic - Dimic és Predrag Momčilović. HAMAROSAN Újvidékről Tivatka - repülővel A cseneji reptéren júniustól polgári légiforgalom is lesz­­ A városi végrehajtó bizottság kezdeményezi a Čenej­ Rep­ülőtér Közvállalat megalakítását Újvidék közelében, a cseneji repté­ren a gépek csupán sportrepülés, illet­ve permetezés céljából szálntak fel. A Hős Pinki Aeroklub már régebben kezdeményezte, hogy a repülőtér megkapja a polgári légiforgalomhoz szükséges engedélyt is. Ehhez azon­ban egy irányítótorony felépítése szük­séges. Magántőke segítségével hozzá is láttak az ott levő épület átalakításához. Júniusig várhatólag be is fejezik. Ez­után legfeljebb a 20 férőhelyes gépe­ken megindulhat a légiforgalom. A tervek szerint az első légijáratot Újvi­dék és Tivat között bonyolítanák le. A cseneji repülőtér társadalmi tu­lajdonba levő földön terül el. Az ott lé­vő épület is társadalmi tulajdonban van. A Hős­sinki Aeroklub és a Vajda­sági Repülős Szövetség csupán hasz­nálati jogot élvez az öt évre aláírt szer­ződés alapján (mely­ egyébként 1996. év tavaszán jár le). Újvidék illetékesei ezért kezdeményezték, hogy közválla­lat alapításával (Csenej­ Repülőtér név alatt) a város ellenőrzése alá helyezték a repteret, elsősorban azért, mert nagy mennyiségben magántőkét is alkal­maztak. A városi végrehajtó bizottság tegnap megtartott ülésén ezzel kap­csolatosan elhangzott, hogy a városi képviselő-testületnek április végéig kell megalapítani az említett közválla­latot. A szankciók eltörlésével a cseneji repülőtér nemzetközi jelleget is kap­hatna, rövidebb légváratok (utas- és áruforgalom egyaránt) lebonyolításá­ra. Addig az üzletembe­rk és a turisták belföldi légi forgalom céljaira vehetik­­majd igénybe. E. O. Bemutató Muzslyán Ma 19 óra 30 perces kezdettel a Pe­tőfi Sándor Művelődési Egyesület bemu­tatja Jaroslav Died Disznótor című há­­romfelvonásos komédiáját. Rendező Ba­lázs János. A szereplők: Barta István, Po­­zsár Sándor, Kovács Irén, Balázs György, Pozsár Etelka, Boldizsár Márta, Sárkány Zoltán, Varga Katalin, Kovács József, Dénárt József, Súgó Balázs Eta. A jegyek 2 dinárba kerülnek. V-s 1995. március 25., szombat Beköltözésre kész az ökológiai épület Az újvidéki Szeeni Dom lakásszövetkezet tegnap ünnepélyes keretek között átadta az ökológiai épületet. Đorđe Kruska, a lakásszövetkezet igazgatója, mi­után üdvözölte a megjelenteket, többek között Duro Bajicot, Újvidék polgár­­mesterét és munkatársait, elmondta, hogy az 1959-ben megalakult szövetkezet ezidáig sikeres tevékenységet fejtett ki. Az ökológiai építkezést három évvel eze­lőtt kezdték el. Az első ökológiai kiállításon jelentették be a projektumokat A minden napra egészséges lakás jelszóval új filozófiát indítottak el a lakásépítés terén. Az épületet Újvidék régi részében emelték fel az építészeti hagyományo­kat tisztelve. Az építkezés második szakasza áprilisban kezdődik. Az ünnepélyes átadás után átadták az elismerő okleveleket, amelyeket a Dušan Staničkov Épít­kezési Vállalat, a Városépítési Intézet, az Urbanizam Közvállalat, a Vajdasági Bank, a városi Ökológiai Mozgalom, Tóth József és Szilágyi László építészmér­nökök, Jovanovic Radonja mérnök és Đorđe Krittka, az ökológiai épület kez­deményezője és felépítője érdemelte ki. Más vállalatok intézmények mellett szer­kesztőségünket is elismerésben részesítették a projektum népszerűsítéséért. B. T. Az első ökológiai épület Újvidéken (Oros András felvétele) Nemzetközi konvenció aláírása Újvidéken Tegnap Đorđe Veber, a Vajdasági Ügyvédi Kamara elnöke sajtótájékoz­tatón ismertette, hogy ma Újvidéken Milan Vujin, a Jugoszláv Ügyvédi Ka­marák Szövetségének elnöke aláírja a Vádlott védelmének jogairól szóló nemzetközi egyezményt, amelyhez ed­dig 56 állam csatlakozott. A konvenci­ót 1987-ben hozták meg a Párizsi Ügy­védi Kamara kezdeményezésére, az egyetemes emberi jogok megvédése céljából, amelyek közé tartoznak a sza­badságra, tulajdonra és a személyi in­tegritás megőrzésének joga. Az ügyvédi kamarák világszövetsé­gének adatai szerint a vádlott jogainak megcsorbítása az utóbbi években szá­mos esetben előfordult. A védőügyvé­dek személyének szabad megválasztá­sa és a vádlottal való folyamatos kap­csolattartás lehetővé tétele fontos alko­tó eleme a büntetőtörvények normái­nak, ezért ezeket az alapelveket elfo­gadják a mi törvényeink is. Mint ismeretes, 1992-ben meghoz­ták a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság új alkotmányát, és most folyamatban van a szövetségi törvények egybehan­golása az alkotmánnyal Ennek a nem­zetközi egyezménynek az aláírása ga­rantálja, hogy a benne található megol­dások szerves részévé válnak a mi tör­vényeinknek is. A Jugoszláv Ügyvédi Ka­marák Szövetsége a szankciók ellenére tagja maradt az Ügyvédek Világuniójá­nak, ennek köszönve a volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül elsőként Jugoszlá­viában írják alá az egyezményt A konvenció aláírásán jelen lesz Ma­rio Stasi, a Párizsi Ügyvédi Kamara elnö­ke, Sulyok Miklós, a Magyarországi Ügy­védi Kamara képviselője, Đorđe Veber, a Vajdasági Ügyvédi Kamara elnöke és Đuro Bajic Újvidéki polgármestere is. V. A. TORDA Több figyelmet a megelőzésnek A napokban megtartotta évi közgyű­lését a helyi önkéntes tűzoltó egyesület, amelyen részt vettek a községi tűzoltó­szövetség, a busahidi tűzoltó egyesület, a helyi közösség és a magánvállalkozók képviselői is. Barna János, az egyesület elnöke be­számolójában hangsúlyozta, hogy az egyesület tagjai tavaly is igyekeztek vég­rehajtani a rájuk háruló feladatokat. Ta­valy három tűz is volt a faluban, de a beavatkozásnak köszönhetően nem ke­letkezett nagyobb anyagi kár. Igaz, vol­tak kisebb szervezési hibák, elsősorban is a tűzoltókocsi hibásodása miatt, de a ba­­sahídiak, amikor szükség volt rá, a segít­ségükre siettek. Az egyesület tagjai több akciót szer­veztek az otthonuk és környékének rendbehozására, megszervezték a ház­tartások és az aratásban részt vevő jár­művek tűzvédelmi vizsgálatát, az ügyele­tességet az aratás idejére és részt vettek Szerbiztabén, a tűzoltók baráti találkozó­ján is. Az egyesület tavaly kevés pénzesz­közzel rendelkezett, mivel a helyi közös­­ség és a szövetkezet sem tudta, az anyagiak hiánya miatt, előteremteni a szükséges hozzájárulást. Az idei évben a legnagyobb hangsúlyt a megelőző intézkedésekre helyezik, a tagság és a lakosság megfelelő felkészíté­sére. Nagyon nagy szükség van a felsze­relés felújítására is, elsősorban is a tűzol­tókocsi felújítására, mert ettől függ leg­jobban, milyen gyors és hatékony lesz a tűzoltás. Az idei tervben szerepel a már évek óta húzódó, szertár felépítése is. Az egyesületben remélik, hogy az idén a he­lyi közösség és a szövetkezet részéről sem marad el a nagyobb anyagi támogatás. A vitában felszólalók is a megelőző tűzvédelmi intézkedések megtételére he­lyezték a hangsúlyt. A közgyűlés után tűzoltóbálat tartot­tak, amelyen az egyesület fúvószenekara húzta a talpalávalót reggelig. D.J. Vásár Dehelyacsán Március 31-én tartják az idei első de­­helyacsai vásárt. Az Október 4. közműve­­sítési és szolgáltatási vállalat értesíti az ér­dekelteket, hogy a vásárra vészmentes helyről szabályos bizonylattal mindenféle jószág felhajtható. Az iparosok és a keres­kedők kötelesek magukkal vinni az ipar­­engedélyüket és a hatósági szervek kí­vánságára felmutatni. Debelyacsán éven­te négyszer tartanak vásárt: március utolsó péntekén, június első, továbbá au­gusztus utolsó és november első pénte­kén. Átadták a Kultúra Szikrái Díjat A Közművelődési Közösségben ün­nepélyes keretek közt átadták a Kultúra Szikrái Díjat. A képzőművészeti díjat Sa­va Stepanov, a Zlatno­vko galéria művé­szeti igazgatója, a színművészet díjat Mi­ra Banjac színésznő, a rendezésért járó díjat Barácsus Zoltán, a bajmoki Egység M.E. rendezője, a zenei díjat Mirko Bu­­lovan, a zrenjanini Koča Kolarov ének­kar karmestere, az irodalmi díjat Raša Popov újvidéki irodalomtörténész, újsá­gíró és publicista, az egyesületeknek járó díjakat pedig a római Branko Radijević Művelődési Egyesület és a bukovaci Au­gusztus 22. Általános Iskola kapta. B.T.

Next