Magyar Szó, 1996. augusztus (53. évfolyam, 180-206. szám)

1996-08-29 / 204. szám

Magyar Szó 1996. augusztus 29., csütörtök MŰVELŐDÉS ÚT KISHEGYES Nyolc hét táborozás a Kátai-tanyán Lezárult egy kivételesen gazdag nyár, mely a helybeli gyerekeknek, de nem csak nekik, hét különféle tartalmú táborozásra nyújtott alkalmat Kishegyesen talán sohasem volt ennyire mozgalmas a nyár, mint az idén. A nyári vakáció kezdetével szinte egyi­dejűleg, mintegy úttörőként, ismét a Firkatábor indította a sort, hogy azután egymást váltsák nyolc héten át a különféle érdeklődésű fiatalok: először a zöldek, a madarászok és bo­garászok, azután az építészek, a néptáncosok, a tűzoltók, a komolyzene kedvelői, hogy végül a legkiseb­bek a Marcipánra ke­resztelt tábor berkei­ben töltsenek el egy feledhetetlen hetet. A jó munkát lezá­randó hívta össze Sző­ke Anna, a kishegyesi Petőfi Sándor Művelő­dési E­gyesület vezetője kedden valamennyi tá­bor vezetőjét, a szerve­zőket, a község, vala­mint a sajtó képviselő­it, azokat talán, akik­nek közük volt a sike­res kishegyesi táboro­zás lebonyolításához. Ezek közül elsősorban Kátai Gézát kell ki­emelnünk, aki teret adott a táborlakóknak, és pénzre, időre való tekintet nélkül támo­gatta a tábor minden megmozdulását. A szponzorok közül Đorđe Milošević, a közkedvelt Sógor volt jelen a táborzáráson, aki más védnökökkel együtt, mint pél­dául a kishegyesi község, nagyban hozzájárult a zökkenő­­mentes lebonyolításhoz. - Együtt voltunk nyolc héten át, s világunkban közös hajlékot teremtettünk, de nemcsak azt, hanem barátságot, szeretet, s nem utolsósorban új ismeretekre tettünk szert. A tábornak összesen 232 lakója volt, zömmel helybeliek, de vidékiek, sőt külföldiek is - mondta többek között Szőke Anna. Kishegyesen, tudni kell, csupán másodízben szerveznek nyári táborokat. Az idei azonban az összefogásnak köszön­hetően tartalmában jóval túlszárnyalta a múlt évi megmoz­dulást. A szervezőknek, szavaikból ítélve, a jövőre vonatko­zólag azonban még impozánsabb terveik vannak. Nemcsak a jelenlegi táborokat szeretnék újraszervezni, hanem lehe­tőség szerint újabbakat is. Felmerült egy szerb nyelvű tábor megszervezésének szükségessége, ahol a gyerekek lovéena­d társaikkal együtt egymás nyelvét sajátíthatnák el játékos foglalkozások keretében, a másik pedig a Gyökereink nevet viselné, s mint arról az elnevezés is árulkodik, hagyomá­nyaink behatóbb megismerésére kínálna alkalmat. A kishegyesiek idei munkatempóját alapul véve nem ké­telkedhetünk, hogy a Kátai-tanyán jövőre is több száz­ gye­rek fordul meg isme­­r retekben gazdagodva, s bár, ha „csak” annyit sikerül megvalósítani, mint az idén, az sem lesz kevés. A keddi összejöve­­telen­ a táborok veze­tői is szóltak. Mohácsi Zoltán, a Firkatábor vezetője örömmel kö­zölte, hogy a kicsi­nyek táborát szárnyai alá vette a Topolyai Művésztelep, és a mű­velődési minisztérium­­ is támogatta. Ennek­­ tudatában biztonsá­gosabban állhatnak a jövő évi tábor meg­szervezése elé, hisz a fokozott érdeklődés, nem kevésbé a tehet­séges gyermekkezek folytatásra sarkallnak. Ifj. Horváth László az Istenfélő Ház elkészí­téséről szólt, amely a Campus, azaz az építők egyhetes tá­borozása alatt épült fel, ékesítve a Kátai-tanya környékét. Rózsa Annamária a tánccsoport munkájáról számolt be, melyet Brand­ Ferenc felvidéki táncoktató vezetett. A hely­beli gyerekek gömöri táncokat tanultak meg irányítása alatt. Dudás Tibor, a kis tűzoltók táborának vezetője el­mondta, hogy a tábor 44 résztvevője sikeresen felkészült a versenyekre, és bebizonyosodott, hogy a tábor kiváló módja mind az elméleti, mind a gyakorlati tudás gyarapításának. A Marcipán táborról Tumbász L. Kornélia és Spasojevic Magdolna szóltak, hangsúlyozva annak kiváló nevelő hatá­sát, amire Csőke András, a komolyzenei tábor, azaz a nyári zongoraiskola egyik szervezője is kitért. Végezetül Potya­­rek Árpád, a környezetvédelmi tábor egyik részvevője a kiváló feltételekre hívta fel a figyelmet, melyet a Kátai-tanya környéke nyújt a „zöldeknek”. S nyilván nem csak nekik. N­a (FAZEKAS Zsolt felvétele) Mohácsi Zoltán, a sikeresen működő Firka-táborról szól PEPSI SZIGET '96 Kell egy-két együttlét (II.) Vasárnapi­ számunkban azzal zártam beszámolóm első részét, hogy még visszatérünk arra, hogy a fellépő zenészek soraiban sem aratott osztatlan sikert a Sziget nevének meg­változtatása, pontosabban az, hogy Pepsi Sziget lett belőle. Takáts Tamás - Dirty Blues Bandje élén - például tiltako­zása jeléül egy rikító feliratú Coca-Cola-pólóban lépett szín­padra. Mint mondta: - Hányingerem van attól, hogy az, amit elkezdtünk négy éve, megváltozott. Akkoriban nem léptek fel a futtatott sztá­rok, és marhajói megvoltunk szponzor nélkül. Az egy független, underground világ volt. De azóta kinőtte magát. És amikor kezdett minden jól menni, rátet­te a kezét egy multinacionális gusztusta­­lanság, és nemcsak rátette, de át is ke­resztelte. Hányingert kapnék, ha az olimpiát mondjuk, elneveznék Coca- Cola-játékoknak. Nem az a gond, hogy szponzor van, meg reklám, de nem lett volna szabad átkeresztelni a szigetet. És ezért nem a Pepsi a hibás, hiszen nekik az a dolguk, hogy minél jobb reklámle­hetőséget találjanak. A Sziget szervezői­nek végig kellett volna gondolniuk, hogy mibe ugranak bele. COCA/PEPSI Egyfajta válaszként is felfogható a Sziget egyik lapjának, az I Landnek a témához fűzött kommentárja: „Ami el­gondolkodtató, hogy miért volt szükség a név eladására. Ez egy olyan dolog, ami a kint (ti. a Szigeten - Sz.P. A. megj.) élő fiatalokat nem különösebben érdekli; kár! Ugyanis a sziget - amelyről min­denki azt hiszi, halálra keresik a szerve­zők vele magukat - beindításától fogva hatalmas veszteségeket termel. Helyes, nem helyes, szükség volt erre a lépésre. Mert ez a rendezvény nem kap 140 000 000 (7 nulla!) Ft támogatást ál­lam bácsitól, mint a két tenor meg a Rost Andrea. Mindenki abból tud főzni, amije van neki.” Sokkal egyszerűbben válaszolt erre a kérdésre Müller Péter Sziámi - akit nem minden ok nélkül a Sziget megálmodó­jának titulálnak - koncertje végén: - És ne kérdezzétek tőlem, hogy mért került a Sziget nevébe a Pepsi. Csak azért, mert különben Sziget sem lett volna... A Pesi három évre kötött szerződést a Sziget Kft.-vel, ám - mint Gerendai Károlytól, a Pepsi Sziget főszervezőjétől megtudtuk - ez nem jelenti azt, hogy a jövő évi rendezvényt Pepsi Sziget ’97-nek nevezik majd. A nevet ugyanis csak egy évre adták el, s minden lekötött esztendőben újratárgyalják a támogatás feltételeit. NO JÓ, DE HOL VANNAK A KONCERTBESZÁMOLÓK? A nagyszínpad műsora minden nap a délutáni órákban kezdődött a magyar sztáregyüttesek fellépésével. Ilyen idő­pontban lépett közönség elé az Irigy Hónaljmirigy, a Tank­csapda, a Moby Dick, a Hobo Blues Band, a Kispál és a ___________________ Borz, a Deák Bill Blues Band, a Sziámi, a Kaláka, Ferenczi György és a Herfli Davidson, a Vágtázó Halottkémek és még sokan mások. A pécsi illetőségű Kispál és a Borz együttes legújabb, Ül­emű al­buma egyfajta zenei törést is jelent a csoport történetében, megválto­zott a hangvételük és valamelyest mintha közeledni kezdtek volna a kiabálós magyar rockvonalhoz. Ér­ződött ez a koncerten is, külön,­­amikor régi és újabb számok váltogatták egymást, amelyek kö­zött érezhető különbségek feszül­nek. Másnap a Wanted és a Ma­gyar Narancs közös sátránál a kö­zönség testközelből is találkozha­tott Kispálékkal, s az érdeklődők kér­d­ésére az együttes névadója néhány dal akkordjait is tollba mondta. Lovasi Andrástól pedig egy exkluzívnak számító informá­ciót is sikerült megtudnunk: tár­gyalások folynak az együttes és a Polygram cég, a legújabb albuma kiadója között, ugyanis a lemezki­adó vállalat szeretné CD-n is forga­lomba bocsátani a Kispál és a Borz első, Naphoz Holddal című albu­mát, amelyik annak idején még nem az ő gondozásában jelent meg. Végeredmény még nincs, de a tárgyalások már folynak... A Sziget egy hete alatt összesen háromszor lépett közönség elé Müller Péter Sziámi, de a közönség őrjöngéséből és rajon­gásából ítélve, még ez sem volt elég belőle. A színházi sá­torban Egy vagy egy sem című szerzői estjét adta elő, a nagyszínpadon Történetek címmel a sosemvolt nép dalai­ból játszott ősbemutató jelleggel (ennek érdekessége, hogy tavaly ilyenkor Moravicán jelezte első ízben, hogy valami ilyesmi van a tarsolyában), a Bahia pódiumán pedig a nem­rég megjelent Történetek című gyűjteményes albumát mu­tatta be. SZABÓ PALÓCZ Attila Müller Péter Sziámi, aki megálmodta a Szigetet Viszontlátásra a jövő évig! Táborozásokban gazdag nyarat zár Vajdaság fiatalsága - Dreán tegnap befejeződött az idei utolsó, a 3. Batyu Népzenei Tábor, mely tömegességében felülmúlta az eddigieket Tegnap zárult a Batyu Népzenei Tábor, melyet immár másodízben Dreán tartottak meg. Nagyszabású gá­lával intettek búcsút egymásnak a nép­zene szerelmesei: táncosok, zenészek, énekesek. Persze nem sok időre, hi­szen tanév közben is bőven nyílik alka­lom találkozásra; fellépésekben, kü­lönféle vetélkedőkben valóban nincs hiány. A nyár és a táborok kínálta le­hetőségeket azonban semmi sem pó­tolhatja, sem tudással való felvértezés­­ben, sem barátkozás szempontjából, hogy más tapasztalatszerzési formáról ne is szóljunk. A Batyu-tábor zárta a sort, és hogy méltó legyen a befejezés a tanév kez­dete előtt, nem kevesebb mint 290 ta­nuló fiatal jött el Dreára. -Az érdeklődés kimondottan nagy. Habár csak harmadízben szervez tá­bort a Batyu - mondja Szerda Anna, a tábor szervezője, a népzenei együttes tagja -, évről évre kifejezettebb az ér­deklődés. Számítottunk némi létszám­­növekedésre, ám nem hittük, hogy 250 fő felett össze­jövünk. Végül még ezt a létszá­mot is túlszárnyal­tuk: 290 általános és középiskolás di­ák jött el, emellett itt vannak a tábor­vezetők, barátok, néhány szülő, s így időnként 350-en is tartózkodtak a tá­borban. Az idén mintha a fiatalabb korosztály lenne túlsúlyban, szem­ben a korábbi évek gyakorlatával. A nagy létszám­nak, a kifejezett érdeklődésnek természetesen örülnek a szerve­zők, hisz ez nem mást, mint mun­kájuk elismerését bizonyítja. A tábor életét összegezve, azonban mégsem jelentett gondot a várakozáson felüli létszám, a csoport­­vezetők külön-külön a dreai iskola minden zegét-zugát kihasználva,sőt a művelődési ház épületét is hasznosítva tudtak dolgozni az egybegyűltekkel. Nehéz lenne meghatározni, hogy mi iránt érdeklődnek leginkább a fia­talok, mert a tánc-, a hangszeres és az énekfoglalkozások egyaránt népesek voltak. A dél-alföldi táncokat Vas End­re és Gazsó Tibor tanították, külön csoportban dolgoztak a mátyusföldi táncokat (Brandt Ferenc vezetésével), a szentbenedeki (Lukács Iure vezeté­sével), valamint szatmári táncokat (Brezovszki Roland vezetésével) tanu­ló csoportok. Az éneket Polgár Lilla, Ivánovics Tünde, Szabó Gabriella, Brezovszki Tímea tanították, míg a hangszerek közül a táborlakók hegedű (Szabó Árpád vezetésével), brácsa (Ke­lemen Zsolt), bőgő (Bordód­ Árpád), citera (Devié Lívia), furulya (Szabó Csilla) és tambura (Szűcs Sándor) kö­zött választhattak. Természetesen va­lamennyi táborlakó eleve saját hang­szerével érkezett, és tanulásra a napi hat munkaórával bőven nyitt alkalom. Igencsak nagy létszámmal dolgoztak a vezetők, még az utóbbi időben kevésbé vonzó tambura csoportban is egy tu­catnyian gyűltek össze, igaz, elsősor­ban Feketicsről és Kishegyesről, azok­ból a helységekből, ahol eleve hagyo­mányos hangszernek számít a tambu­ra, és azt nem enged­ték kiveszni. - Úgy igyekeztünk megszervezni a tábor életét, hogy tartalmas és hasznos legyen, de lehetőleg senki se fá­radjon bele. Tekin­tettel arra, hogy a gyerekek, ugyanúgy, mint az oktatók, „vé­gigtáborozták” a nya­rat, szükség volt arra is, hogy némileg lazít­sunk. Azt hiszem, si­került ezt is elérni - mondta Szerda Anna. A tábor lakói több mint húsz helységből érkeztek, és közöttük meglehetősen sok bá­náti volt, akik Török­becséről, Muzslyáról, Debelyacsáról, Kikin­­dáról jöttek. Az együttlétet számos tá­mogatónak köszön­hetik, elsősorban be­csei magánszemélyeknek és vállalatok­nak, valamint a topolyai Zitokombi­­nátnak. Oreán szerdán este nagyszabású gálával búcsúztak a táborozók egymás­tól, a helybeliektől és nem utolsósor­ban a táborokban gazdag nyártól, a Vi­­szontlátásra, jövőre újra találkozunk! mottójával. N­a Hangol már a zenekar. Dél-alföldi táncok az elhagyatott tanteremben (FAZEKAS Zsolt felvételei) Nagybőgősök - egy hegedűnyi erősítéssel

Next