Magyar Szó, 1999. március (56. évfolyam, 51-64. szám)
1999-03-06 / 51. szám
2 KÜLPOLITIKA NEMZETKÖZI FIGYELŐ Amerikai diplomáciai offenzíva Washington igyekszik elkerülni egy, a rambouillet-ihoz hasonló kudarcot A tegnapi The New York Times arról ír, hogy a Clinton-kormányzat azt reméli: egy gyors diplomáciai offenzívával megmentheti a kosovói békemegállapodás javaslatát, és így elkerüli az előző tárgyalásokhoz hasonló eredménytelen kimenetelt. Az a cél, hogy március 15-éig a megállapodást elfogadja a két fél. Amerikai kormányzati tisztségviselők azonban elmondták: ha ez túlságosan nagy feladatnak bizonyul, akkor azt remélik, legalább az albánok aláírják a dokumentumot a franciaországi tárgyalások újrakezdéséig, és ezenkívül kiderül, pontosan milyen az álláspontja Milošević jugoszláv elnöknek, „aki a megállapodás legnagyobb akadályát jelenti”. Milošević eddig csupán szemlélője volt az eseményeknek, megerősítve a Kosovóban és környékén levő csapatait, és azt figyelve, hogy a légicsapások fenyegetése mennyire alábbhagyott a rambouillet-i tárgyalások után - írja a tekintélyes napilap. Csütörtökön este azonban Milosevic az első akadályt gördítette a legújabb amerikai diplomáciai offenzíva elé. A Clinton-kormányzat Bob Dole egykori szenátort, az albánok ügyének nagy pártolóját küldte volna Kosovóba, győzze meg az albánokat, hogy fogadják el a megállapodást. Milošević viszont nem adott beutazási vízumot Dole-nak, aki így Szkopjéban kíván találkozni a kosovói albánok vezetőivel. Richard Holbrooke egyelőre „bevetésre vár", miután - kormánytisztségviselők szerint - a hivatalos Washington a héten arra kérte, vigye el Miloševićnek a megállapodás szövegét, azt követően, hogy az albánok aláírják a dokumentumot. A jugoszláv vezető továbbra is erélyesen ellenzi a terv fő elemét: a 28 000 fős NATO-békefenntartók Kosovóba küldését. Az új igyekezet ellenére az amerikai kormányzat nem egészen biztos abban, hogy a stratégiája sikeres lesz. A MiloSevicttal szembeni nyomásgyakorlás ugyanis addig nem kezdődhet meg, amíg az albánok bele nem egyeznek a tervbe, ők pedig Rambouillet-ban igencsak kiszámíthatatlannak bizonyultak. A lap tudósítója szerint ha Dale missziója sikeres lesz, akkor Albright külügyminiszter valószínűleg megszakítja ázsiai körútját, és a hétvégén Brüsszelben találkozik az egykori szenátorral és Clark NATO-főparancsnokkal. Albright csütörtökön este azt mondta, még nem döntöttek Holbrooke terveiről, ám a Milošević által szorosan ellenőrzött szerbiai Politika napilap csütörtöki számában azt írta, hogy az amerikai diplomata „napokon belül” megérkezik Belgrádba. Dole sikerét azonban igen kérdésessé tették Milosevic legújabb akciói, hiszen az elmúlt hetekben a szerb erők lezárták a macedóniai határt, ami igencsak megnehezíti a Kosovóból a határon átszivárogni kívánó albán vezetők dolgát. Washington arról igyekszik meggyőzni a franciákat, hogy ne egy normandiai légitámaszponton tartsák meg a tárgyalások következő fordulóját, hanem Párizsban, így kerülve el a rambouillet-ihoz hasonló bukdácsoló tárgyalásokat. James Steinberg, az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese szerdán arról igyekezett meggyőzni az amerikai albánok képviselőit, hogy Milonevicnek nem lesz alkalma változatásokat eszközölni a béketervben, miután az albánok aláírják a dokumentumot. Dole egyik tanácsadója közölte: az egykori szenátornak az a célja, hogy mielőbb aláírassa az albánokkal az egyezményt, mivel bármilyen késlekedés levenné Milosevic válláról a terhet. Az USA kormányzata egyébként szintén az albán beleegyezés elnyerése céljából hívta meg a jövő hétre Washingtonba az illegális KFH tagjait. A tárgyalások témája: Amerika hogyan tudna kapcsolatokat teremteni az igen kevéssé megértett csoportosulással. A kosovói albánok több amerikai tanácsadója azonban úgy véli, a gerillák főnökei továbbra is igen titokzatosak - áll a tegnapi The New York Timesban. A REFORMEREK GYŐZELME AZ IRÁNI HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOKON A londoni The Times tegnap arról írt, hogy a Hatami elnököt támogató iráni reformerek, közöttük sok nő, valószínűleg megnyerik az Iszlám Köztársaság első helyhatósági választásait. A keményvonalasok befolyása egyre kisebb, és a mérsékelt frakció a fővárosban, Teheránban a 15 képviselői hely közül minden bizonnyal 13-at megnyert. Egy iráni újságkiadó szavai szerint Irán számára ez a fordulópont, mivel a konzervatívok, akiknek továbbra is nagy a hatalmuk, kénytelenek lesznek tiszteletben tartani a nép akaratát. A The Times tudósítója azonban ezt az állítást megkérdőjelezi, mivel Hatami ellenfelei, az elnök nagy támogatottsága ellenére is, mindeddig sikeresen lassították a reformokat. A konzervatívoknak valószínűleg az fáj majd a legjobban, hogy Teheránban a legtöbb szavazatot Nuri egykori belügyminiszter, Hatami kulcsfontosságú embere nyerte meg, akit a konzervatív többségű parlament tavaly leváltott a nagyobb társadalmi, politikai és kulturális szabadság szorgalmazása miatt. Nuri most a legesélyesebb a polgármesteri cím elnyerésére. A keményvonalasok még Mashad szent városban, hagyományos erősségükben is elvesztették a választásokat. A helyhatósági választásokat Hatami azért írta ki, hogy helyi szinten lökést adjon a demokráciának és hogy decentralizálja a hatósogat, amely az 1979-es iszlám forradalom óta a papi struktúrák kezében volt. Jövőre tartanak országos parlamenti választásokat. A helyhatósági választások eredményeit az elkövetkező hetekben fogják közölni, de annyit már tudni, hogy legalább 20 városban a nők adták a legtöbb szavazatot, habár a 30000 jelölt közül csupán 5000 volt nő. Összesen 200 000 helyhatósági képviselő személyéről döntöttek a választópolgárok. Hatami ellenfelei egyébként alig néhány órával a szavazóhelyek megnyitása után bebörtönözték Mohsen Kadivárt, az államfőhöz közel álló liberális papot, rágalmazás és államellenes tevékenység vádjával. Kadivár szülővárosában ezek után utcai tüntetések robbantak ki. (márton) Magyar Szó Nemzetisége: egyiptomi Egy identitásproblémával küszködő balkáni nemzeti kisebbség A Rambouillet-ban megtartott Kosovo-értekezlet alkalmával értesült a nagyközönség arról, hogy a szerbiai küldöttség kosovói tagjai között ott volt egy egyiptomi nemzetiségű kisebbségi is. - Jól nézünk ki - mondták többen -, már ott tartunk, hogy az egyiptomiak is beleszólnak a kosovói válság rendezésébe. Bevallom, jómagam is meghökkentem, amikor négy évvel ezelőtt, a macedóniai rendkívüli népszámláláson ezzel a meghatározással szembesültem. Első érdeklődésemre egy kolléga azt mondta, hogy a romák egy csoportja ez, de ezt egyből elvetettem, mert a kérdőíven volt külön roma/cigány rubrika is. Végül a statisztikai hivatal a macedóniai egyiptomiak Sztrugán működő irodájához utasított, ahol hangzatos nevű vezérük, Napoleon Kamberi készségesen a rendelkezésemre bocsájtott egy 66 oldalas brosúrát. Ez a könyvecske tulajdonképpen tanulmányok kivonatos gyűjteménye, amely neves múltkutató szakembereknek (etnológusok, régészek, történészek, szociológusok és összehasonlító nyelvészek) a Balkánon élő egyiptomiakkal kapcsolatos tudományos értekezéseit tartalmazza. Ezek a szakemberek kultúrtörténeti búvárkodásaikban igen mélyre ástak, hogy a tudomány oknyomozó módszereivel feltárják: reális-e, hogy az ebben a térségben élő és magukat egyiptomiaknak nevező sötét bőrű (szerecsen) emberek valóban egy önálló népcsoport képviselői. Erre a kutatásra egyébként azért is szükség volt, hogy ezek az identitásproblémával küszködő emberek, mivel nincs önálló nyelvük, választ kapjanak arra, hogy hol vannak gyökereik, és mikor, milyen körülmények között érkeztek erre a vidékre. Történészek és régészek a származásuk helyét és a Balkánra jutásuk okát és idejét keresve visszamentek az i. e. 12. századból származó óegyiptomi írott és tárgyi leletekhez, még a Grál-kehelyről szóló legenda első írásos emlékeit is idézik, miközben az ógörög, római és iszlám írásos emlékek erre vonatkozó dokumentumaira hivatkoznak. A balkáni nemszláv népek neves etnológusa, a belgrádi dr. Mirko Barjaktarovic és a szkopjei Braniszlav Ruszics professzor is vagy az óegyiptomi II. Ramzesz fáraó i. e. 2300-ban tett nagy hadjárata, vagy Nagy Sándor egyiptomi hadjárata, vagy az időszámításunk fordulópontja utáni, az Egyiptomban a 14. században történt, a kereszténység felvételére kényszerített népek menekülése idejére teszik a Földközi-tenger keleti medencéjébe, köztük a Balkánra való település idejét. Több szerző szerint alacsony kultúrájú, barbár népek voltak, és ők tették tönkre és rombolták le a mükénéi és a krétai kultúrát. Peloponészoszon például még ma is van Kisegyiptom nevű vidék. Az új honfoglalók kiváló bányaművelők voltak, főleg az ércbányászat, a fémfeldolgozás és - megmunkálás mesterei, ami az óegyiptomi kultúra egyik jellegzetessége volt. A tárgyi leletek már háromdimenziós bizonyítékai a szerecsenek Balkánra érkezésének és jelenlétének. Az Ohrid-Bitola vonalon egyiptomi jellegű temetőket és templomokat tártak fel, több ízisz-istennőszobrot találtak, egy őt ábrázoló gyűrűt, valamint egy pecsétnyomót, amelynek felső felén skarabeus bogár van, alsó nyomófelületén pedig hieroglifák. Még érdekesebb ennél a mai egyiptomi nemzetiséghez tartozók hagyományos életvitelének szokásai (születés, házasság, halál), amelyek eltérnek az itt élő népekétől. Házat például csak a növekvő újhold idején kezdenek építeni, a család étkeztetésére levágott állat húsából pedig nem eszik az, akié az a jószág volt. A 70 forrásmunkára hivatkozó négy, egymástól független szerző ebben a gyűjteményben megállapítja, hogy a Levante és a Balkán egyes vidékein élő sötétbőrűek valóban egyiptomi származásúak, s ha bőrszínüknél fogva néhol keveredtek is a cigányokkal, nem cigányok, és nem is beszélnek romául. Ez a rövid ismertető természetesen nem szorítkozhat az igen olvasmányos és érdekes brosúra teljes ismertetésére, inkább ízelítőül szántam, hogy betekintést kapjon az olvasó, miért ismerik el önálló kisebbségnek az egyiptomiakat. SZEGEDI Mária 1999. március 6., szombat CAVALESEI SÍLIFTKATASZTRÓFA Felháborodás Olaszországban Válságba kerültek a kétoldalú kapcsolatok a 20 emberéletet követelő tragédiáért felelős amerikai pilóta felmentése után Olaszországban mélységes döbbenetet és felháborodást keltett a tavaly februári síliftkatasztrófáért felelős amerikai pilóta felmentése. A politikusok első reagálásaikban szégyenletesnek, botrányosnak, az áldozatok és hozzátartozóik megsértésének, Olaszország arculcsapásának nevezték az ítéletet. Olaszországban többen a NATO- szerződések, köztük az olaszországi támaszpontokra vonatkozó megállapodások újratárgyalását követelik az után, hogy az amerikai hadbíróság minden felelősség alól felmentette Richard Ashby századost a tavaly februári síliftkatasztrófa ügyében. A tegnapi olasz lapok elítélték a felmentő ítélet mögött érzett arroganciát, „birodalmi logikát”, a szövetségesek lekezelését. Az ügy az olasz-amerikai kapcsolatok egyik legsúlyosabb válsága a hidegháború óta - írta a Corriere della Sera, amely túlságosan puhány magatartást hányt az éppen amerikai látogatáson tartózkodó olasz kormányfő szemére. D’Alema először egyáltalán nem akarta kommentálni az odahaza vérlázítónak tartott felmentő ítéletet, majd a rá nehezedő nyomás hatására is csak „zavarbaejtő”-nek nevezte azt. A Corriere della Sera szerint az ítélet zavarbaejtő kérdéseket vet fel az amerikai szuperhatalmat és jogrendszerét illetően. „Ha Clinton jó kapcsolatokat akar Olaszországgal és a támaszpontok feltétlen használatát, akkor el kell ismernie az olasz szuverenitást, és nem kezelheti úgy az országot, mint a birodalom egy tartományát.” A la Repubblica szerint a hatalmon levők büntetlenségének ősrégi elve érvényesült. „A felmentő ítélet volt az ár, amelyet az amerikai igazságszolgáltatás kényszerült fizetni a katonaiipari apparátusnak, a szuperhatalom igazi kormányának” - írta. Az olaszországi síliftkatasztrófát okozó amerikai pilóta felmentésének ügye „elgondolkodtat a nemzetközi szerződések igazságszolgáltatást szabályozó záradékain” - közölte tegnap az olasz védelmi miniszter. Carlo Scognamiglio azonban óva intett olyan következtetésektől, amelyek „csorbát ejthetnének a két nép és a két kormány közti barátság és szövetség tartós, történelmi kapcsolatain”. Az olasz védelmi miniszter pénteken hosszú telefonbeszélgetést folytatott amerikai kollégájával, William Cohennel, aki sajnálkozott ugyan a történtek miatt, de kifejtette, hogy „mint minden jogállamban, az ügyészségek Amerikában is függetlenek a kormánytól, így nem volt lehetőség a beavatkozásra”. Másfelől - mondta Cohen Ashby százados ellen még függőben van az az eljárás, amelyet az igazságszolgáltatás akadályozása címén indítottak ellene. Parlamenti képviselők tegnap azt követelték Massimo D’Alema kormányfőtől, hogy Amerikából hazatérve a képviselőházban adjon tájékoztatást a kormány szándékairól. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) Frank Spiner ügyvéd a sajtó képviselőit tájékoztatja, mellette (jobbról) Richard Ashby Halálra ítélték a kirgiz kannibált Kirgizisztánban tegnap egy bíróság halálbüntetést szabott ki arra a férfira, aki két embert megölt, és az áldozatok húsából ételt készített. Pavel Gorobec beismerte, hogy 1997 decemberében megölte bérlőjét, Viktor Grehovodovot, 1998 márciusában pedig barátnőjét, Valentyina Kasinát. A nyomozás során elmondta, hogy az áldozatok húsából ételt készített, amelyet barátainak is felszolgált, és amelyből ő maga is evett. A bírósági tárgyalás során vallomásának ez utóbbi részét visszavonta, azt állítva, hogy ő maga nem evett az emberhúsból - írta az AP. Aszkar Akajev kirgiz államelnök tavaly decemberben két évre felfüggesztette a halálbüntetések végrehajtását a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságban, de a halálos ítéletek kiszabását a hatályos törvények még lehetővé teszik. A nem mindennapi bűntény vizsgálata tavaly áprilisban kezdődött, amikor a rendőrség emberi testrészeket talált Gorobec lakása közelében. (MTI) Teljes kapacitással folyik az olaj Észak-Irakban sikerült megjavítani a hét eleji amerikai légitámadásban megrongálódott vezetéket Tegnap a szokásos, azaz napi 900 000-1 millió hordós kapacitással üzemelt Irak legfőbb olajexport-útvonala, a kirkuki mezőt a törökországi Ceyhan fogadókikötővel összekötő ikervezeték, amelyet a hét eleji amerikai légiakciókban súlyos károk értek. A hét közepén iraki és ENSZ-szakértők is még úgy becsülték, hogy a támadásokban megsemmisült vezérlőberendezések kiesése miatt hetekre leállhat a világszervezet által humanitárius célokra engedélyezett iraki olajexport zöme. Csütörtökön azonban a New York-i ENSZ-központban és a török fogadóállomáson egyaránt azt közölték, hogy megindult a szállítás a vezetéken. A Dow Jones gazdasági hírszolgálat tegnapi jelentése szerint aznap folyamatosan zajlott az iraki exportolaj berakodása a török kikötőben várakozó tartályhajókba, amelyek a következő néhány napban összesen vagy 5 millió hordónyit visznek el az iraki nyersanyagból. (MTI)