Magyar Szó, 1999. október (56. évfolyam, 190-212. szám)
1999-10-13 / 196. szám
12 MŰVELŐDÉS Magyar művészet Frankfurtban SZÍNMŰVÉSZET: HAT PREMIER Akár áttörésnek is nevezhető, hogy az 51. Frankfurti Könyvvásár idején hat magyar darab premierje lesz Németországban. Az elmúlt tíz esztendőben ugyanis mindössze három magyar színházi előadás volt a könyvfesztivál hazájában. Most Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok, Örkény István: Tóték, Nádas Péter: Takarítás, Nagy András: Alma Eörsi István Interjú és Jób című műveit mutatják be. A Gellérthegyi álmokat és az Interjút frankfurti színházak meghívására vendégjátékként, az Almát pedig helyi bemutatóként Frankfurtban is láthatják, a többi előadás Németország különböző városaiban szerepel a színházak műsorán. A frankfurti Künstlerhaus Mousenturmban a budapesti Trafó-fesztivál keretében a KOMPmÁNIA és Szabó Réka fiatal koreográfus előadását tekinthetik meg az érdeklődők. FILMEK A KEZDETEKTŐL Május végétől december végéig magyar filmtörténeti sorozatot vetítenek Frankfurtban. A filmek a kezdetektől, a némafilmtől, Korda Sándor Aranyemberétől Enyedi Ildikó Simon mágusáig feszítik ki a magyar filmművészet ívét. Szeptember 22-én nyitt meg a Majna-parti filmmúzeumban a magyar filmek plakátjainak kiállítása, ugyanitt fotó- és filmszakirodalmi tárlat tekinthető meg október végéig. Lesz rövidfilm és animációs alkotások programja is. KÉPZŐMŰVÉSZET: IT’S JAZZY A képzőművészet nemzetközi nyelven coolnak nevezett életérzést megjelenítő fiatal magyar művészek multimédiás kiállításának a Palais Jalta ad otthont. A kilencvenes évek magyar művészetéből három generáció 23 művészének a karmelita kolostor a helyszíne. Magyar festők közül elsőként állíthat ki a frankfurti Modern Művészetek Múzeumában a fiatal Káldi Katalin. A legendás Esterházygyűjtemény a Kunsthalléban kap helyet. Bécsben, 1815-ben volt először látható, onnan került Budapestre, s lett a magyar állam jóvoltából a magyar Szépművészeti Múzeum alapító anyaga. A kollekció 637 festményből, 3500 rajzból és 51 000 rézkarcból áll. A Kunsthalléban lesz az Európa fővárosait megjárt Rippl- Rónai József-kiállítás is. ZENEMŰVÉSZET: GAZDAG PROGRAM Frankfurtban a könyvkiállítás VIP-vendégei tiszteletére a világhírű, nemzetközi muzsikusokból álló kortárs zenei formáció, az Ensemble Modern október 14-én a Mozart Saalban magyar szerzők műveiből állítja össze koncertjét A vásár nyitó napján a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével a frankfurti Alte Opera nagytermében Liszt-hangversenyt ad. A zongoraszólót Ránki Dezső játssza. A zenei program gazdagságára jellemző, hogy kamarazeneestek (UMZE kamarazenekar, Festetics vonósnégyes), szólóestek (Kocsis Zoltán), vokális és egyházi zene (Tomkins énekegyüttes), autentikus népzene (a Kossuth-díjas Muzsikás együttes és Sebestyén Márta), Bartók-album CD-bemutatója követi egymást a kiállítás ideje alatt. ATHÉNI FILMFESZTIVÁL A Fehér öltöny a legjobb európai film Lazar Ristovski Fehér öltöny című filmjét nyilvánította a zsűri a legjobb európai filmmé az idei athéni filmfesztiválon, amely az európai filmgyártás produkcióinak javát vetíti minden évben. A zsűri elnöke Emir Kusturica rendező volt A Fehér öltöny a kijevi színészfesztiválon is bemutatásra kerül. Képünkön a film két főszereplője: Radmila Sogoljeva és Lazar Ristovski A magyarság és a szláv világ Ötvenéves a debreceni szláv filológiai intézet A magyarság és a szláv világ címmel kétnapos nemzetközi konferenciát rendeztek hétfőn és kedden Debrecenben abból az alkalomból, hogy ötvenéves a helyi Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Szláv Filológiai Intézete. A tanácskozáson D. Molnár István, az intézet igazgatója emlékeztetett rá, hogy 1949-ben indult meg az orosz szakos középiskolai tanárok képzése a mai szlavisztikai intézet elődjében. Az egyetemen 1956 után lehetett csehül, szerb-horvátul, szlovákul, máig folyamatosan bolgárul és lengyelül, a rendszerváltozás óta pedig ukránul is tanulni. Jelenleg hetvenöt az orosz szakos hallgatók száma, s ötven a lengyel szakosoké. Tervezik az intézetben az ukrán idegenvezetői, valamint tolmácsképzést is. ÉVFORDULÓ Az apokaliptikusságtól a harcos humanizmusig Hetvenöt éve halt meg Anatole France Hetvenöt évvel ezelőtt, 1924. október 12-én halt meg La Béchellerie-ben Anatole Francois Thibault, írói nevén Anatole France. 1844. április 16-án született Párizsban. Könyvkereskedő fia volt, ifjúsága könyvek között telt el. Középiskolái után könyvtárosi főiskolát végzett. Hamarosan ismert költő lett, Leconte de Lisle parnasszista köréhez csatlakozott Elegáns klasszicizálásuk, műgondjuk és igényes stílusuk megfelelt hajlamainak, de republikanizmusa és antiklerikalizmusa csakhamar eltávolította az ideológiai program nélküli csoporttól. Könyvtárosként és kritikusként dolgozott, első kötete is irodalomtörténeti-kritikai mű a romantika vezéralakjáról, Alfred de Vignyről, 1868-ban. Versei csak öt évvel később jelentek meg. Fő költői műve az Idillek és legendák. A korinthoszi menyegző (1876), melyben harcos egyházellenességével szakít a parnasszistákkal, s több politikai verse is szemben áll a l’art pour l’art felfogással. Világnézetét ekkor H. Taine, Darwin és Renan befolyásolta, és a görög-latin antikvitás bámulatában élt. A római egyház később ki is átkozta, műveit indexre tette. 1877-ben megnősült, nem túl boldog házassága 15 évig tartott, ezalatt lírája elhallgatott. Érdeklődése a próza és Zola naturalizmusa felé fordult, Flaubert is hatott rá. A sovány kandúr című kisregénye az irodalmi élet első vonalába emelte, de következő, Bonnard Szilveszter vétke című regényében már megtalálta a saját stílusát: a finom pszichológiával, derűvel, szkepszissel és optimizmussal átszőtt emberábrázolást. Kislánya születésekor feléledtek saját gyerekkori emlékei, s megkezdte áttételes önéletrajzát, a Barátom könyvét. Ennek sikere az irodalmi szalonok kedvencévé tette, megismerkedett nagy szerelmével, Léontine de Calnavet-vel. Kapcsolatuk tükröződése leglíraibb regénye, A vörös liliom, amely Firenzében játszódik, s a benne szereplő félbolond lángelme modellje ifjúkori társa, Verlaine volt. Két további fontos műve a Thais és a Lúdláb királynő. Az első a vallásos rajongás emberellenességének példázata, a másodikban pedig megjelenik France egyik alteregója, Coignard abbé, a 18. századi szkeptikus, a felvilágosodás közeledtét érző, okos pap, s mellette a tanulni vágyó, egészségesen érzéki ifjú tanítvány, Nyársforgató Jakab. France a novellának is mestere, emlékezetes a Judea helytartója, melyben a nyugalomba vonult Pilátus nem emlékszik Jézusra. France 1895-ben lett akadémikus. Akkoriban a francia közvéleményt a Dreyfus-per foglalkoztatta, s ő is fellépett Zola mellett az igazságért. Irodalmi tevékenysége egyre inkább a társadalom élő kérdéseire összpontosít: a Jelenkori történet négy regényének hőse Bergeret úr, a kissé ügyetlen vidéki, majd Párizsba kerülő tanár is az író hasonmása, aki a szellemi szférába visszahúzódó értelmiségiből a per eseményeinek hatására harcos közéleti emberré válik. France megismerkedett Jacques Jaures-vel, a francia szocialisták vezérével, aki nagy hatást gyakorolt rá. Némileg szocialista szempontból kezdte bírálni a francia történelmet A pingvinek szigetében, Crainquebille című kisregénye pedig már a kapitalista társadalom kritikájának tekinthető. Be akarta mutatni az igazi népi hőst: a Jeanne d’Arc élete kitűnő korrajz, emellett Shaw drámájának is alapanyagául szolgált. Közben a harcos publicisztika mestere lett, cikkei a jobb jövő hitét, a küzdelem értelmét sugározták. A társadalmi kérdéseket vizsgálva, eljutott a francia forradalomhoz, ennek vonzó és riasztó világáról írta Az istenek szomjaznak című regényét. A világháború kitörése, Jaures meggyilkolása, a szocialisták nacionalizmusa bizonytalanná tette az írót. Egy ideig maga is úgy gondolta, hogy a fő veszély a német imperializmus, de rádöbbent, hogy a háború, a népek egymás ellen uszítása a tragédia, és a forradalmat várta, amely kivezet a gyilkolásból. 1917-ben üdvözölte az orosz forradalmat, a háború végén elítélte az igazságtalan békéket. A kommunista párt mellé állt, cikkeit a L’Humanité-nek adta. Pártütő angyalok című, 1916-os regénye a forradalmár kialakulását ábrázolja. Élete alkonyán már csak újságcikkeket írt. 1920-ban feleségül vette élettársát, Emma Laprevotte-ot. 1921-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. France pályája képletszerűen mutatja a becsületes értelmiségi útját az apolitikusságtól a harcos humanizmusig, majd az antikapitalizmuson keresztül a szocializmus vállalásáig. Életműve gondolatgazdag és közérthető, ő a francia irodalom egyik legnagyobb stílusművésze. Könyveinek hatása változó, hol igen olvasott, hol háttérbe kerül. Nagy írókra is hatott, mint Proust vagy Huxley, de Aragon vagy Eluard élesen szembenálltak vele. Magyarországon is igen népszerű volt. Ady, Justh Zsigmond, Ignotus, Ambrus Zoltán, Babits, Nagy Lajos műveiben követhető stílusa vagy gondolatvilága. Gunyoros agnoszticizmusára jellemző, amit a Pártütő angyalokban ír: „Ami a könyvekben található igazságot illeti, az oly igazság, amely, noha sohasem vezet rá bennünket arra, mi a dolgok mivolta, de arra legalább megtanít, hogy mi nem az”. FÁBRI Ferenc Magyar Szó Elhalasztották a Szenteleky-napot A Szenteleky-napok szervezőbizottsága tájékoztatja az érdeklődőket, hogy szervezési nehézségek miatt elmarad az október 16-ára, szombatra tervezett sziváci rendezvény. A későbbi időpontot még nem határozták meg. 1999. október 13., szerda Elparlagiasodott oktatásügy Erkölcstelenség kirándulni? - Törvényes-e beiratkozási díjat bevasalni? - Sztrájkra készülnek a zombori pedagógusok Zombor hat középiskolájába összesen 1440 elsőst terveztek fölvenni, ám ennél jóval többen, 1594-en iratkoztak be. Aránytalanul kevés: mindössze 65 magyar elsőst vettek föl a gimnáziumba, az egészségügyi középiskolába és a műszaki iskolába. Összesen tehát 154-gyel több elsős középiskolás lesz Zomborban a tervezettnél és ez kétségkívül azzal magyarázható, hogy az idén nem kellett fölvételizni. Érdemes egyébként megemlíteni, hogy a hároméves oktatást nyújtó iskolák nemigen érdekelték a jelölteket, hiszen alig egynegyedük jelentkezett az első beiratkozási időszakban, míg a négyéves iskolákban 71,4 százalékos túljelentkezés volt. Elmaradtak az osztálykirándulások a háborús helyzet miatt, ám a korábban befizetett pénzt a szülők nem kapták vissza, és ez természetesen a zombori községben is felháborodást keltett. A községi képviselő-testület legutóbbi ülésén foglalkozott az oktatásüggyel is, és Božana Tomic, az oktatásügyi minisztérium körzeti megbízottja ezzel kapcsolatban azt mondta: a turisztikai irodák nem adhatják vissza a pénzt, mivel azt már régen kifizették a végső felhasználóknak, továbbá az utasszállítóknak. Ezt a kérdést minisztériumi szinten kell megoldani - mondta Božana Tomic. Errefelé is zsörtölődnek a szülők a túl magas beiratkozási díj miatt. A képviselő-testület egyik tanácsnoka kiszámította: a zombori középiskolák 810 000 dinárt gyűjtöttek be ezen a címen, a pénz felhasználásáról viszont senki semmit sem tud. Mint elhangzott: a községi végrehajtó bizottságnak tájékoztatást kell kérni az iskoláktól, mit kezdenek a beiratkozási díjjal. Senki se cáfolta meg egyébként azt a megállapítást, hogy a díj beszedésének semmiféle törvényes alapja nincsen. A kirándulásokkal kapcsolatban elhangzottak olyan felszólalások, miszerint a jelenlegi helyzetben a kirándulások megszervezése erkölcstelen, mert destabilizálja a családokat, tovább mélyíti a szociális különbségeket a szülők között, nem kell tehát megszervezni őket. Az oktatásügy Szerbiában már régóta halott. Az iskolákban a rezsim irányít, és az iskolák csak eszköznek számítanak a rezsim kezében, hogy megőrizze hatalmát. Gyermekeink, amikor elkezdenek iskolába járni, megutálják mindazt, amit előzőleg szerettek, mert a mi iskoláink nem a szabad, nyűt és kreatív személyiséggé való nevelésre törekszenek. Szerbiában az iskola elparlagiasodott, új formát, alapos változtatást igényel - mondta az egyik tanácsnok, aki egyben pedagógus is, tehát teljes mértékben ismeri az oktatásügy helyzetét. Zomborban egyébként a pedagógusok független szakszervezete bejelentette: október 18-ától sztrájkba lép, amelynek értelmében 45 helyett 30 perces órákat fognak tartani, ha nem teljesítik követeléseiket. Az apatini és a hódsági kollégáikkal együtt követelik, hogy fizessék ki elmaradt keresetüket; tartsák tiszteletben a kifizetés dinamikáját; határozzák meg a munka új árát; megfelelő feltételeket követelnek a szakszervezetek tevékenységéhez, továbbá a tanulók létszámának korlátozását a törvénnyel összhangban. A szerb kormánynak eljuttatott követelésükben megállapítják továbbá, hogy a sztrájktörvénnyel összhangban kezdjenek tárgyalásokat a megállapodás érdekében. Amennyiben a kormány ezt elutasítja, kénytelenek lesznek teljesen beszüntetni a munkát - közük az illetékesekkel. H. Á. A diákoknak több mint 40 órás munkahetük van! Történelemből és biológiából kell tanulóinknak a leghosszabb időt a könyv mellett tölteniük - Egy minisztériumi felmérés tanulságai Az általános iskolások leginkább a túlságosan kőre szabott tananyagra panaszkodnak, de gondot okoz számukra az is, hogy túlságosan nehéznek, bonyolultnak érzik az elsajátítanivalókat. A hatodikosok töltenek a legtöbb időt otthoni leckeírással, tanulással, míg a hetedikesek érzik magukat a leginkább túlterheltnek. Viszont az ötödikesek azok, akik a legtöbb segítséget igénylik a tanulásban. Mindez a köztársasági oktatási minisztérium felméréséből derül ki. Szerbia-szerte 1164 diákot kérdeztek meg, hogy lássák, hol szorít leginkább a cipő, mi az, amin változtatni kellene. Az ötödik és hatodik osztályosok a történelemkönyv társaságában töltik el a legtöbb időt, míg a hetedikesek és nyolcadikosok esetében a biológia az a tantárgy, amellyel a leghosszabban kell otthon foglalkozniuk. Bármilyen meglepő is, a matematika „csak” a második-harmadik helyet osztja a vegytannal. A diákok majd fele valamilyen tanórán kívüli (szakköri, sport) tevékenységben is részt vesz. A hetedikesek 67 százaléka nyilatkozott úgy, hogy túlterhelt, a nyolcadikosok majd 59 százaléka és a hatodikosok közel 60 százaléka szintén igennel válaszolt e kérdésre. Mint a felmérésből kiderült, a kitűnő tanulók panaszkodnak a tananyag túlméretezettségére. Az otthoni tanulással a hatodikosok töltenek el legtöbb időt: heti 12 óra 35 percet, míg a nyolcadikosok a legkevesebbet, „csak” 11 óra 25 percet. A kitűnő tanulók jóval hosszabb ideig görnyednek a könyv fölött, mint gyengébb előmenetelt felmutató társaik. S egy meglepő eredmény: míg a lányok átlagosan mindössze napi 1-2 órát töltenek otthoni tanulással, addig a fiúk - nyilatkozatuk szerint - 2-3 órát. A tananyag túlméretezettségén és összetettségén kívül kihatással van az osztálylétszám, az órarend, a tan- és segédeszközök. Ami a tanulólétszámot illeti, pedagógiai szempontból az a legjobb, ha egy osztályban 20-25 diák van, ezzel szemben a legtöbb iskolában az osztálylétszám 30. Vannak olyan városi iskolák is, amelyekben 40 diák is szorong a padokban. Ami az iskolák tan- és segédeszközökkel való ellátását illeti: a felmérésben szereplő 20 iskola közül csak egy felszereltsége tekinthető nagyon jónak (ahol a felszereltség mértéke 80 százalékos), négy kapta meg a jó jelzőt, míg 15 iskola elégtelenül van ellátva ilyen eszközökkel. A szakemberek megítélése szerint e gyenge felszereltség miatt folyik az iskolák többségében klasszikus oktatási forma - ahol a tábláé, krétáé a főszerep -, ami megnehezíti a tananyag megértését, elsajátítását, s ezzel hoszszabbá is válik a tanulásra fordított idő. A felmérés készítői szerint az iskolai és az iskolán kívüli tevékenység gyakran meghaladja a 11-15 évesek pszichofizikai képességeit, hisz 40 órás, sőt hosszabb munkahetük vann ak. Új Magyarország-atlasz Magyarország természeti, társadalomföldrajzi és környezeti állapotát bemutató, tematikus térképeket tartalmazó atlaszt jelentetett meg a budapesti Cartographia Kft. A hiánypótló mű, amely 10 ezer példányban jelent meg, a hagyományos térképészeti témák feldolgozása mellett mindhárom országgyűlési választás eredményeit, a munkanélküliség 1993 és 1997 közötti adatait, valamint az ipari parkok és a zöldmezős beruházások területi elhelyezkedését is bemutatja. (MTI)