Magyar Szó, 2001. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2001-02-03 / 27. szám

2001. február 3., szombat SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: Jég és föld között, amerikai (17, 19, 21) MUNKÁS: Dino, amerikai (16, 18) * Bérgyilkos a szomszédom, amerikai (20 és 22) GYERMEKSZÍNHÁZ: Mátyás király bolondja, magyar nyelvű elő­adás (11) VÁROSI MÚZEUM: Ana Bel­­lie, Boschán György, Miloš Babic és Húsvéth Lajos képeinek kiállítá­sa RÉGI VÁROSHÁZA ELŐCSAR­NOKA: Az októberi forradalmi na­pok Szabadkán - fotókiállítás, KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁL­KOZÓ GALÉRIA: Forma 16 ipar­­művészeti kiállítás ALFA STÚDIÓ: Gyurkovics Hunor alkotásainak állandó kiállí­tása BUCKA-GÁNYÓ: Staff Sándor újvidéki festőművész kiállítása YU FEST: Szabadkai pannók, Basch István kiállítása NÉPKÖR KÖRGALÉRIÁJA: Kerekes Sándor miniatűrjei ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig (terepi szolgálat), tel.: 94 vagy 551-373. Járóbeteg-szolgálat: a Zmaj Jova utcai rendelőben * Gyer­mekgyógyászati rendelő, Duro Dakovic utca 14., tel.: 553-559 * Is­kolai rendelő, tel.: 553-627 * Nő­­gyógyászati rendelő,­tel.: 552-543 * Gyógyszertár: a Városháza épü­letében, tel.: 552-499 * Városi Kór­ház, tel.: 555-222 Fontosabb telefonok: S. O. S.: lelkisegély-nyújtó szol­gálat: 553-000; Suboticatrans: 555- 566; * Vasútállomás: 555-606; Elektrovojvodina (diszpécserek): 44-336; Távfűtő Művek (hibabeje­lentés): 548-383; Vízművek (hiba­­bejelentés): 557-711; Taxi: Halo Taxi (Városháza alatt) 9766; SU-ta­­xi (a vasútállomásnál) 9784; Eko ta­xi 970; Expres taxi 9787; Korner taxi 9785; Kéményseprők: 553- 072; Dragszter (0-tól 24 óráig) 23- 334; Funero (temetkezési vállalat): 554-433. Magyar Szó A lábukat sem tehették be a menekülttáborba A Vöröskeresztet ért vádak alaptalanok­­ Ma nemzetközi ifjúsági találkozó házigazdája a szabadkai szervezet Nemzetközi ifjúsági vöröskeresztes találkozó színhelye ma és holnap az em­berbaráti szervezet szabadkai irodája. Mint azt Pece Mihály titkártól megtud­tuk, ennek keretében ma este, sorrend­ben második alkalommal szervezik meg a vöröskeresztes fiatalok bálját, amelynek bevételét humanitárius célokra fordítják, a bálozóknak ugyanis a belépőjegy mel­lett egy játékot is magukkal kell vinni. Az így összegyűjtött játékszereket a Kolevka gyermekmenhelynek ajándékozzák. El­sősorban azokból a városokból várnak vendégeket, amelyekkel évek óta nagyon jó az együttműködésük. Ma a délelőtt fo­lyamán kerekasztal-beszélgetést szervez­nek a Szabadegyetemen, amelynek témá­ja a szervezetek közötti együttműködés. A hazai résztvevők mellett meghívást kaptak a macedón, német (Halle) és az angliai Reading város Vöröskereszt-szer­vezetei is. Az előbbiekkel már néhány éve, de a berkshire-i város szervezetével most szeretnék lefektetni a hosszú távú együttműködés alapjait, mindenekelőtt az elsősegélynyújtás, a vízimentés és a különféle egészségügyi felvilágosító tevé­kenység terén. Az emberbaráti szervezet titkára, a palicsi menekülttáborban elhelyezett mintegy kétszáz lakójának tiltakozásával kapcsolatban elmondta, hogy a szóban forgó település teljes egészében a Belg­rádi Menekültügyi Törzskar hatásköré­be tartozik, éppen ezért a szabadkai szer­vezetet ért vád - amely a menekültek egyik képviselőjének tolmácsolásában hangzottak el az Ellenállás szervezetben megtartott minapi sajtótájékoztatón­­ alaptalan. Pece Mihály elmondta, hogy a szóban forgó település önálló szerződést kötött a köztársasági menekültügyi hiva­tallal, ők voltak kötelesek az ellátásukról gondoskodni. A szabadkai humanitárius szervezetnek már csak azért sem lehetett betekintése az ott folyó ügyekbe, mert a tábor vezetője, I.azar Buda egyetlenegy emberbaráti szervezetet sem engedett be a területre, így a szabadkai Vöröskereszt­szervezetet sem. Tavaly januárban maga a település egy köztársasági egyetemista­szervezet tulajdonába került, ami nézet­eltéréshez vezetett, s ennek nyilván a la­kók itták meg a levét. A Vöröskereszt egyébként - mint megtudtuk - február elsejétől átvállalta a 186 ember étkezteté­sét. S. K.Á. Internet a gimnáziumban A Nyílt Társadalomért Alap ajándéka A Nyílt Társadalomért Alap pénzelte a szabadkai gimnáziumban az internet­csatlakozás költségét, s jóvoltukból egy éven keresztül napi hat órát tölthetnek el a diákok a világhálón, ami nagyon jelen­tős a tanítás modernizálása szempontjá­ból. A műszaki kivitelezést a Nordnet cég végezte. E projektumnak köszönhetően foly­tatódik az­ az együttműködés, amely a már korábban megkezdett Harmadik Millennium elnevezésű program kereté­ben bontakozott ki, s a diákok az internet révén megvalósíthatják innovációs el­képzeléseiket - áll a gimnáziumból hoz­zánk eljuttatott tájékoztatóban. „Mi vagyunk Szerbia katalánjai” Barcelonában szerzett tapasztalatairól számol be Juhász Attila, Zenta polgármestere A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény, továbbá az AECI (Agen­da Fispanola de Cooperación Interna­­cional) és a barcelonai önkormányzat (Ajuntament de Barcelona) szervezé­sében rendezték meg január 24-e és 27-e között a szerbiai és montenegrói polgármesterek szemináriumát a kata­lán fővárosban. Az összesen 17 tagú ju­goszláv küldöttségben több vajdasági önkormányzati vezető is helyet kapott, köztük Juhász Attila, Zenta polgár­­mestere is.­­ Ez a találkozó teljes mértékben a vendéglátó meghívására, kezdemé­nyezésére és finanszírozásában jött lét­re, tehát nem a jugoszláv polgármes­terek költötték az adófizetők pénzét egy kis „spanyolországi kirándulásra”. Valószínűleg az motiválta az ő részük­ről ennek a találkozónak a létrehozá­sát, hogy úgy érezték, igen sok a ha­sonlóság a Franco utáni Spanyolor­szág és a Milosevic utáni Jugoszlávia helyzete és problémái között, mert ezt egyrészt el is mondták, másrészt van is benne némi igazság. A négynapos ta­nácskozás tehát elsősorban tapasztalat­­csere jellegű volt, melynek során ven­déglátóink igyekeztek megmutatni ne­künk azt az utat, amelyet végigjárva eljutottak onnan, ahol most mi va­gyunk, oda, ahol most ők vannak. ■ Kik voltak a jugoszláv küldött­­ség tagjai? - Ott volt Nenad Bogdánodé, a belgrádi végrehajtó bizottság elnöke, továbbá „egy sor” polgármester: Vla­dimir Domazet niäi, Velimir Ilié éaéaki, Borislava Kruska pancsovai, Vasrija Guzinac Növi Pazar-i, Vlatko Rajkovié kragujevaci, Boban Törnie Bajina Basta-i, Radovan Jakovljeric ariljei, Du§ko Radakovié kikindai, Ni­kola Konjevié kotori, Zoran Jankoric tivati, Milorad Kadié danilovgradi, Mi­­odrag Canovié niksici polgármester, valamint Bállá Lajos-Lari kanizsai pol­gármester és jómagam. Alpolgármes­teri szinten képviselte magát Szabad­ka, Béla Tonkovié, valamint Podgori­ca, Siniäa Stankovic által. ■ A legfontosabb kérdés nyilván az, hogy mi a találkozó konkrét hoza­­déka?­­ Kézzelfogható konkrétumokról egyelőre nem beszélhetünk, de ez nem kell, hogy feltétlenül kiábrándító válasz legyen, mert spanyol, illetve ka­talán részről úgy is képzelték el ezt a találkozót, hogy egyelőre megtörténik a kapcsolatfelvétel, a személyes isme­retség és a tapasztalatcsere, majd az ott látottak és hallottak birtokában a jugo­szláv önkormányzati vezetők konkrét projektumokat találnak és dolgoznak ki, majd azzal jelentkeznek új potenci­ális partnereiknek. Fontos hangsú­lyozni, hogy spanyol részről nem segé­lyezést, hanem együttműködést kép­zelnek el, és ezzel kapcsolatban érde­kes megemlíteni a világon talán egye­dülálló barcelonai megoldást. Ez a vi­lágváros ugyanis, mint azt házigaz­dánk, Joan Clos­­ Matheu polgármes­ter úr elmagyarázta, közigazgatási szempontból 10 kerületre van osztva, de van egy 11., fizikai értelemben nem létező, de gyakorlatilag mégis műkö­dő, afféle „virtuális” kerület is, amely azért jött létre, és az a kizárólagos fel­adata, hogy külföldi régiókat segítsen, és megtalálja velük az együttműködés lehetséges módozatait. ■ Mekkora érdeklődés nyilvánult meg a találkozó iránt? - Talán az a legkorrektebb válasz, ha azt mondom, közepes. Az előadá­sok elsősorban az urbanizmus, a szol­gáltatások minőségének javítása, a kommunális infrastruktúra kiépítése és a gazdaságfejlesztés témaköreihez kapcsolódtak, és némelyiken némelyik barcelonai kerület vezetője is megje­lent. A sajtó számára elsősorban Ne­nad Bogdanovic, a fővárosi kormány elnöke és a külföldön is ismert Velimir Ilic éazaki polgármester volt érdekes. ■ Lettek-e a találkozónak vajdasá­gi, vagy vajdasági magyar hozadékai? - Végül is igen. Véletlenül kiderült például, hogy Donald B. Kursch úr, a Stabilitási Egyezmény koordinátorhe­lyettese tud magyarul, így Ballával próbáltuk őt felvilágosítani olyan szempontból, hogy mi is létezünk. Ma­jor L­ászlóval, Magyarország barcelo­nai főkonzuljával és Sándor István konzullal egy egész délelőttöt töltöt­tünk azzal, hogy közösen elemeztük a balkáni lehetőségeket, és én úgy lát­tam, a főkonzul úr „kapható lenne” ar­ra, hogy a mi vajdasági településeink­nek katalán testvérvárost keressen. Ami pedig magát a házigazdát illeti, Barcelona önkormányzata korábban már segédkezett Szarajevó és Kosovo újjáépítésében, most Szerbia és Mon­tenegro felé is hajlandóak lennének nyitni, és már ezért is érdemes lenne tartani velük a kapcsolatot, de azért, mert úgy láttam, tetszik nekik az a pár­huzam, hogy mi, Vajdaságban élő ma­gyarok vagyunk tulajdonképpen Szer­bia Katalóniája és katalánjai, és hogy ebből a hasonlatból kiindulva megér­tik a mi helyzetünket is.­ ­-P Moziműsor Szombaton és vasárnap 19 órai kez­dettel a Tisza moziban: Sikoly, ameri­kai horror. Tartalom: Az első rész fel­állította a szabályokat. A második rész eltért a szabályoktól. A fináléban pedig már a szabályokat is elfeledhetjük. A Windsor Egyetemen történt szörnyű események után Sidney visszavonult egy észak-kaliforniai erdőbe. Megpró­bál normális életet élni, ám a múlt még mindig kísérti: időről időre halott any­jának rémisztő képei jelennek meg a fejében. Sidney azzal foglalkozik, hogy álnéven krízishelyzetben levő nőknek ad telefonon tanácsokat. Am hamaro­san egy névtelen telefonáló gyilkossá­gokról értesíti, melyeket a Döfés 3: Visszatérés Woodsboróba című film hollywoodi forgatásán követtek el. Sidney úgy dönt, hogy a helyszínre utazik, amikor megtudja, hogy a gyil­kos minden áldozata mellett Sidney el­hunyt anyjának fényképét hagyja... "­ SZABADKA /ZENTA 11 A tőke terepszemlét tart A Világbank képviselői tegnap városunkban tárgyaltak A Világbank több küldöttsége, mun­kacsoportja is országunkban tartózkodik jelen pillanatban azzal a céllal, hogy a megállapítsák a gazdaság legfontosabb szükségleteit, és ennek alapján­­az Euró­pai U­nióval együttmű­köd­ve) javaslatokat tegyenek az áprilisban vagy májusban esedékes adományozói konferencián - tudtuk meg Irina Kastrahantól, a Világ­bank kis- és középvállalkozásokkal fog­lalkozó részlegének regionális képviselő­jétől. A Világbank küldöttségét tegnap fogadta Nebojan Janjic alpolgármester, aki Violeta Damjanovictval, a G17 plusz képviselőjével együtt arra a kérdésre igyekezett választ kapni, hogy mikor és milyen formában kezdi meg a pénzügyi szervezet a hitelek folyósítását nálunk is. Irina Kastrahan elmondta, hogy Ju­goszlávia egykor a Világbank tagja volt, és bizonyos adósságai rendezetlenek ma­radtak, ám reményei szerint ezt a kér­dést megoldják a következő hónapok­ban, ami után nem lesz akadálya annak, hogy a Világbank megkezdje a hitelek kihelyezését. Az intézmény ugyanakkor sokat tehet a külföldi befektetőkkel való kapcsolatok létrejötte érdekében is. Sza­badkát nyitott városként ismerték meg, amely fejlett magánszektorral és a civil szervezetek kiépült hálózatával rendel­kezik, emellett pedig a helyi hatalom is érdekelt a befektetések fellendítésében. A kisebb méretű hitelek folyósításával foglalkozó új nemzetközi bank megalapí­tására a tervek szerint hamarosan sor ke­rülhet: ez a bank 4-5 külföldi adományo­zó tőkéjének társításával kezdhetné meg működését. A Világbank egy másik munkacsoportja ugyanakkor a helyi ban­kok állapotát igyekszik feltérképezni, az­zal a céllal, hogy a legjobb bankokon ke­resztül is hiteleket helyezzen ki. Az intéz­mény különböző civil szervezeteken, ügyviteli társulásokon át is hitelezni szándékozik az életképesnek tartott vál­lalkozásokat. Miniatűrök Kerekes Sándor képkiállítása a Népkörben A Népkör körgalériájában január 10- éig tekinthetők meg Kerekes Sándor ké­pei. Miniatűrökről van szó, de - mint a megnyitón Boros György grafikus meg­jegyezte - azért jelentős állomása ez az alkotó pályájának, amelyet az új utak ke­resése jellemez. Szalma László grafikus pedig úgy írta le ezeket a legújabb alko­tásokat, hogy a formának alárendelt, szí­nekben gazdag rajzok, amelyeket a valós világhoz való közelség jellemez, amely­ben a végletek, szélsőségek is jelen van­nak, s amelyeken szinte él a tér. Kinka Ferenc azt a néhány évtizeddel ezelőtti eseményt idézte fel, amikor tolvajok a Bagolyvárból ellopták Kerekes festmé­nyeinek java részét, s ez törést okozott a pályáján. Az Énkép 2001 élőszó-folyóirat legutóbbi kiadásában Kocsis Mihály is­kolaigazgató Kerekes Sándort, a szociális dolgozót, pedagógiai szakmunkatársat mutatta be. Kerekes Sándor legújabb verseiből is hallhattak az érdeklődők - Basity Petra és Gréta előadásában -, amelyek megjelentek CD-n. m. k. A MÚZEUMBAN A képzőművészeti gyűj­teményből Boschán György, Húsvéth Lajos, Miloš Babic, Ana Benlic festményei te­kinthetők meg mától február 23-áig a Városi Múzeumban. Az intézmény kép­zőművészeti gyűjteményében levő alko­tásokat állítják ki. Szabad-e még magyarul beszélni? Mély megdöbbenéssel olvastam az új, demokratikus Szerbia régi, miloterici al­kotmánybíróságának legfrissebb dönté­sét: ez év január 25-i ülésén - egyetlen ellenszavazattal - alkotmányellenesnek minősítette Szabadka, Zenta és Óbecse községek magyar nevének hivatalos használatát! Ezután tehát e három köz­ség nevét - magyar szövegkörnyezetben is! - Szuboticának, Szentának és Becsej­­nek kell írnunk és mondanunk... Annak idején (ha emlékezetem nem csal, úgy tíz évvel ezelőtt) a zentai képvi­selő-testület foglalta elsőként alapszabá­lyába a község településneveinek magyar írásmódját éppen a sokat vitatott szerbiai nyelvtörvény rendelkezései alapján, amely a kisebbségi nyelv(ek) hivatalos használatának elismerése esetén engedé­lyezte a fodrajzi nevek használatát „a vo­natkozó kisebbségi nyelv helyesírása sze­rint". A titói rendszer utolsó évtizedében is elfogadottá vált ez a gyakorlat: még hi­vatalos lapjaink (szövetségi, köztársasági, tartományi) nemzetiségi nyelvű változa­tai is így tüntették fel településneveinket. Csakhogy a magyar helyesírás szabá­lyait legfeljebb, ha hírükből ismerő bot­csinálta nyelvészeink jónak látták bele­­kontárkodni a Magyar Tudományos Akadémia dolgába, és megfejteni a kér­déses szabályokat Községünk akkori (egyébként magyar nemzetiségű) jegyző­je (vagy ha így jobban tetszik: szekretár­­ja) is ugyancsak iparkodott feljelenteni saját kenyéradóját, a zentai képviselő­testületet, mire a belügyminisztérium dörgelmes ukázban utasított bennünket a helynevek „a magyar helyesírás szerinti használatára” (már ahogy azt Samuka el­képzeli), holott éppen a Szenta, Gornji Breg stb. írásmód áll szöges ellentétben ezekkel a szabályokkal. Mi persze Szerbia Alkotmánybíróságához fellebbeztünk, és ez a csúcsintézmény a milosevici diktatú­ra tíz éve alatt szépen el is fektette az ügyet (úgy látszik, kisebb gondja is na­gyobb volt annak megoldásánál), mi pe­dig - és nyomunkban egyre több, ma­gyarok lakta bácskai község - írtuk és mondtuk helyneveinket „a magyar he­lyesírás szabályai szerint". Csakhogy - mint látjuk - az ördög nem alszik! A demokrácia bugyraiban megbújva tovább munkálkodik, hogy megkeserítse a demokrácia beköszönté­sével már-már megédesíteni kezdő szánk ízét. Mert, noha remélem, hogy ezt a le­hetetlen intézkedést egyetlen vajdasági magyar önkormányzat sem fogja komo­lyan venni, azért mégiscsak elkeserítő, hogy a nemzetközi jogszabályokat ennyi­re semmibe vegye a bukott rendszer ki­szolgálóinak egy maroknyi csoportja! Vagy netán éppen a hatalomra jutott rendszernek véltek szolgálatot tenni a ki­sebbségi nyelvhasználat részleges korlá­tozásával? Mert mi lenne ez más, hiszen földrajzi neveink (köztük a településne­vek is) szókincsünk szerves része, s ha azok használatát az államhatalom meg­tilthatja, holnap már bevihet a rendőr, ha predsednik opatine helyett polgár­­mestert, odluka vagy retenje helyzett ha­tározatot, ustavni sud helyett alkotmány­­bíróságot mondok! Vagy netán kilódítanak a postáról, ha levelezőlapot, borítékot vagy sürgöny­blankettát kérek, elkergetnek a vasútál­lomás pénztárától, ha menettéri jegyet kívánok váltani, vagy kilódítanak a bolt­ból, ha „szék" helyett szörpöt szeretnék vásárolni. Vagy mit tudom én, mi érhet, ha „házon kívül”, vagy lakásom bejárati ajtaján túl anyanyelvemen merek meg­szólalni! Anyám, mi nem ilyen lovat akartunk! SZLOBODA János MA ZENTÁN A VMSZ Zenta körzeti és helyi szervezeteinek taggyűlése Ma, február 3-án 10 órai kezdettel a városháza tanácstermében taggyűlést tartanak a Vajdasági Magyar Szövetség Zenta körzeti és helyi szervezetei. Napi­renden szerepel egyebek között A VMSZ Zenta körzeti és helyi szervezetei alapsza­bályának elfogadása, az elnöki beszámló és annak megvitatása. A Zenta körzeti szervezet elnökségének és felügyelőbi­zottságának megválasztása, valamint a munkaprogram elfogadása.­ ­­

Next