Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-23 / 44. szám
14 SZABADIDŐ M AS VALÓSÁGOK Új dimenziók nyomában A tudósok ma már egyáltalán nem tartják a nagy képzelőerejű sci-fi írók szüleményének a további dimenziók, más valóságok létezését. A mi világunk ugyan csak 3 koordinátából épül fel, amelyek kiterjedése végtelen az Univerzumban. Némely tudósok azonban előálltak már azzal a feltételezéssel, hogy a további dimenziók véges kiterjedésűek is lehetnek, és gömbszerű, vagy más geometriai alakzatok köré koncentrálódnak. De elhangzott már az az elképzelés is, hogy a kvartoknak lehetnek más jellemzőjű megfelelői egy másik valóságban. A Chicagói Egyetem Enrico Fermi Intézetében dolgozó Dr. Maria Spiropulu arra a régi kérdésre keresi a választ, hogy miből állhat a Világegyetem, illetve a gravitációs erő. Ezzel összefüggően pedig azt, minden körülmények között igaz marad-e a gravitációról elfogadott fizikai törvényszerűség, vagy sem. Véleménye szerint kutatásai majd olyan válasszal felelnek ezekre a kérdésekre, amely minden bizonnyal rámutat majd arra is, hogy a valóság sokkal bonyolultabb annál, mint ahogy képzeljük. Munkájával kapcsolatban tartott előadása, éppen ezért nagy érdeklődésre tarthatott számot az AAAS 2002-es konferenciáján, Bostonban. Maria Spiropulu előadása ezekkel a szavakkal kezdődött : „Ma a teret és az időt nagyrészt statikus kérdésként fogjuk fel, és az egyenleteket is ennek megfelelően próbáljuk megoldani. Azonban kezdünk rájönni, hogy a legnagyobb méretekben, vagy a legkisebb méretekben az idő és a tér nem statikus, hanem dinamikusan változó. Egyelőre nem ismerjük, hogy ilyen méreteknél mi is történik, meg sem tudjuk magyarázni, így, magyarázat híján el kell gondolkodnunk azon, hogy ezekben az esetekben nem plusz dimenziók lépnek-e be a képbe?” Természetesen Spiropulu nem pusztán egy érdekes elméleti probléma felvetése miatt szólalt meg a konferencián, hanem ismertette e területen végzett eddigi kutatásainak eredményeit, illetve azt, hogy vizsgálódásai milyen irányban haladnak. A vizsgálataikat nagyenergiájú részecskék ütköztetésével végezik, amelyek megfigyelésével lelepleződhetnek a további dimenziók létét felfedő jelek. A kutató arra számít, hogy rövidesen sikerül majd megfigyelniük egy ilyen eseményt. Véleménye szerint leginkább egy graviton megjelenése várható, amely az a feltételezett részecske, amely a gravitációt „hordozza magában”, amely éppen egy másik dimenzióba áramlik át. A kísérleteiben Spiropulu is ezt szeretné előidézni. Ehhez majdnem fénysebességgel száguldó protonokat ütköztet antiprotonokkal, véleménye szerint az ütközés során mérhetően felismerhető lesz egy graviton megjelenése, majd eltűnése egy másik dimenzióban. A kutatónő biztos abban, hogy a jelenleg is folyó munkájával képes lesz bizonyítani más dimenziók létezését, és optimista becslései szerint ezekről már 2005-ben tájékoztatni tudja a tudóstársadalmat. (American Association for the Advancement of Science) A fizikai világkép nem azzal igazságtalan, amit állít, hanem azzal, amit elhallgat. C. F. von Weizsackei A CERN laboratóriumában dolgozó tudósoknak a világon elsőként sikerült fogva tartaniuk az univerzum egy legrejtélyesebb építőelemét, az antianyagot, így végre lehetőségük lesz jobban megismerni az antirészecskék világát. Bár a Chicago közelében található Fermilab részecskegyorsítójában 1996-ban már kimutatták hét antihidrogén atom jelenlétét, azok közel fénysebességgel mozogtak, ezért a kutatóknak nem tudták bővebben tanulmányozni azokat. A részecskefizika standard modellje szerint minden egyes részecskének van egy megfelelő antirészecskéje, amely ugyanakkora tömeggel és ellentétes töltéssel rendelkezik. A páros egymással érintkezve megsemmisül, és egy energiarobbanás keletkezik. A kutatók már régóta szeretnék megtudni, hogy vajon fel lehet-e használni ezt az energiát, de túlságosan bonyolultnak találták az antiatomok előállítását és irányítását. Most a Genf közelében található CERN (European Laboratory for Particle Physics) kutatói úgy gondolják, hogy öszszesen hétezer antiatomot sikerült előállítaniuk. A Harvard Egyetemen dolgozó Gerald Gabrielle által vezetett csoport erős mágneses mezők segítségével ejtette foglul az antiprotonokat, melyeket a CERN részecskegyorsítójában, a kísérleti ütközések során keletkezett törmelékek között találtak. Ekkor bevezettek egy antielektron (pozitron) sugarat, és egy elektromos mező segítségével megpróbálták lelassítani és összehozni a különböző típusú részecskéket. Amikor a kutatók egy elektromos mező hatásának tették ki a részecskecsapdát, akkor néhány részecske nem tudott megmozdulni, ami arra utal, hogy a töltéssel rendelkező antirészecskékből semleges antihidrogén atomok jöttek létre. Gabrielle nem tudja, hogy pontosan mennyi atomot tartanak fogva, de szerinte csupán annyi energiát lehetne nyerni belőlük, amennyivel még egy csésze kávét sem lehetne felmelegíteni. A tudós reméli, hogy az antihidrogén atom spektrumának megmérésével sikerül majd bebizonyítania a felfedezést, amikor a CERN részecskegyorsítóját újra üzembe állítják. (New Scientist) Magyar Szó AZ ANYANYELVI NAP Kihalás fenyegeti a világ nyelveinek felét Kihalás fenyegeti a világ mintegy hatezer beszélt nyelvének felét, és velük együtt elveszhet az emberi tudás egy jelentős része - állapítja meg legújabb tanulmányában az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szakosított szervezete, az UNESCO. A csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmány címe: A világ kihalással fenyegetett nyelveinek atlasza. A felmérést a közelmúltban elhunyt magyar származású ausztráliai nyelvész, Stephen Wurm szerkesztette, aki mintegy félszáz nyelvet beszélt. A világnyelvek - mint az angol, a francia, a spanyol, az orosz vagy a mandarin kínai - egyre gyorsuló ütemben szorítják ki a kis vagy kisebbségi nyelveket. A folyamat valójában már több ezer év óta tart, az emberi társadalom változásának természetes velejárója, de nem olyan drámai gyorsasággal, mint amilyennel az utóbbi háromszáz évben zajlik. Háromezer vagy annál is több még beszélt nyelv kisebb vagy nagyobb veszélyben van, vagy már szinte kihalt - olvasható a tanulmányban, amely tulajdonképpen egy 1996-ban megjelent első ilyen munka bővített és átdolgozott kiadása. A tanulmányban a világszervezet térképsorozaton mutatja be azokat a „válságterületeket”, amelyeken az ott élő lakosság anyanyelve akár egy kicsit is veszélyben van. Az UNESCO szerint bármely nyelv kihalása azt jelenti, hogy kevesebb lett a nyelv eszközével kifejezhető teljes emberi gondolatkincs. Ezt azzal támasztja alá, hogy például sok nagyon hasznos gyógynövényt csak hagyományos kultúrákban élő emberek ismernek. Ha ezeknek az embereknek a nyelve vagy kultúrája kihal, akkor e növények, illetve gyógyító hatásuk ismerete is elvész - hangoztatják a tanulmányt készítők. Világ- vagy földrészekre lebontva az utóbbi száz év során Amerikában és Ausztráliában volt a legsúlyosabb a helyzet. Az ötödik kontinensen a körülbelül 1970-ig tartó agresszív asszimilációs politika eredményeképpen mára több száz bennszülött nyelv halt ki. De Európában is veszélyben van mintegy ötven nyelv, közöttük a nagy-britanniai kelta nyelvek, illetve több is a Skandináviában és Észak-Oroszországban beszélt számi vagy lapp nyelvek közül, és a cigány nyelvek különféle változatai. Ázsiáról szólva a tanulmány szerint bizonytalan a sorsa több kínai kisebbségi nyelvnek, Afrikában pedig hanyatlóban van a kontinens mintegy ezernégyszáz helyi nyelve közül öt-hatszáz, s körülbelül 250- et közvetlen veszély fenyeget. Egy-egy nyelv kihalásának többféle oka lehet: az adott ország kormányának kisebbségelnyomó politikája, a gazdasági ésszerűség diktálta asszimiláció, a népvándorlás, betegségek és a természeti katasztrófák. Az UNESCO szerint jószándékkal a legveszélyeztetettebb nyelvek is megmenthetők a kihalástól. Japánban az állami nemtörődömség hatására az 1980-as végére már mindössze nyolc idős ember beszélte az ainut Hokkaido szigetén, de az azóta indított támogatási programmal sikerült újjáéleszteni a nyelvet. Ma az írországi lakosság három százalékának anyanyelve a kelta eredetű ír nyelv - a szigetország nyugati és déli végein élnek ezek az emberek -, de az állam nyelvpolitikájának hatására (az angol mellett mindenütt kötelező az ír felirat, és diplomát szerezni már csak úgy lehet, hogy az illető sikeres nyelvvizsgát tesz írből) ma már a lakosság 11 százaléka beszél írül is. Az UNESCO úgy időzítette a tanulmány nyilvánosságra hozását, hogy egybeessen a szervezet által kijelölt Nemzetközi Anyanyelvi Nappal. 2002. február 23., szombat A görög zeneszerző, Mikis Theodorakis menedzsmentje tiltakozásának adott hangot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság illetékesei előtt, szerintük ugyanis alapvető szerzői jogsértés történt... Theodorakis hiányolja, hogy a Téli Olimpia megnyitóján az ő engedélye és nevének említése nélkül játszották el a Canto Olympico című szerzeményt Salt Lake City-ben. A zeneszerző - mint mondta - nemcsak a szerzői jogok súlyos megsértéseként értékeli a történteket, hanem véleménye szerint az ő személyét, sőt egyenesen Görögországot is kompromittálták a szervezők. Theodorakis az említett művet a NOB felkérésére írta még az 1992-es Barcelonai Olimpiára. Bár a Canto Olympico akkor csendült fel, amikor az olimpiai lángot bevitték a stadionba, azt azért Theodorakis szerint igazán megtehették volna, hogy a szerző kilétét háttérinformáció gyanánt a rendezvényt sugárzó televíziók rendelkezésére bocsátják, és a közvetítésekben valamilyen formában leadják. (ZeneFórum) Edaírd Mkmiat : diadalmas visszatérés Tíz héttel a vese-transzplantációt követően Kurt Masur New Yorkban ismét kezébe vehette a karmesteri pálcát. A New York-i Filharmonikusok 74 esztendős zenei igazgatója és vezető karnagya életerősebbnek tűnt, mint valaha... New York közönsége felállva, 15 perces tapssal köszöntötte a művészt, akin november 29-én hajtották végre a komoly beavatkozást korábbi hazájában, Lipcsében. A donor Masur unokafivére volt. A karnagy most meghatottan lépett ismét az emelvényre, magához ölelte a szólistákat és kezét a szívére téve üdvözölte a publikumot. Az ünneplés - amellett, hogy az operációt követő visszatérés önmagában is nagy esemény - azért is kijár Masurnak, mivel ezzel a szezonnal befejeződik 11 éve tartó New York-i tevékenysége, helyét az amerikai Lorin Maazel veszi át, ő maga pedig röviddel 75. születésnapja előtt Párizsba költözik, hogy a Francia Rádió Nemzeti Zenekarát irányítsa. Február közepéig azonban még a New York-i Filharmonikusok élén dirigálja többek között a Trisztán és Izoldát, melyet nem véletlenül tűztek műsorra, hiszen Masur egyik kedvence. Természetesen az sem véletlen, és népszerűségének vitathatatlan bizonyítéka, hogy májusban Thank You, Kurt Masur címmel háromhetes rendezvénysorozattal mondanak köszönetet a mester több mint egy évtizedes munkájáért New Yorkban, mellyel párhuzamosan egy tíz CD-ből álló gyűjtemény is napvilágot lát Kurt Masur at the New York Philharmonic címmel. (Zene- Fórum) Megkerült az ellopott Chagall-festmény Egy kansasi postahivatalban bukkantak rá arra a Marc Chagall-képre, amit 2000-ben loptak el a New York-i Zsidó Múzeumból. A mű értéke megközelítőleg egymillió dollár. A korábban ellopott kép a művész Vityebszk felett című festményéhez 1914-ben készült előtanulmány. A festményt Bella Meyer, Chagall unokája vizsgálta meg, és felismerte a nagyapja munkáira jellemző jegyeket, valamint a kép hátulján számokra bukkant, melyekkel a festő minden képét ellátta. A képet 2000 júniusában lopták el a múzeumból egy fogadás alkalmával. Másfél évvel később a Kansas államban lévő Topeka postahivatalába küldemény érkezett „nem kézbesíthető” (a címzett ismeretlen) felirattal, amit ott azonosítás céljából felbontottak. Később New Yorkba küldték hitelesítésre. Az FBI egyelőre vizsgálja a rablási ügyet, melynek lezárása után a képet visszaszolgáltatják a Zsidó Múzeumnak. A Vityebszk felett című, 1914-ben készült festményen egy férfi látható kezében bottal, hátán nagy zsákkal, amint épp egy falu utcája felett lebeg. (origo) Hozzávalók 4-6 személyre: 1 kg sovány marhahús (lapocka), 6 dkg füstölt szalonna, 8 dkg olaj, 2 evőkanál sima liszt, 2 gerezd fokhagyma, 1-1 ág rozmaring, kakukkfű és petrezselyem, 2-3 zsályalevél, 2 szem szegfűszeg, 1 sercli, 2,5 dl száraz vörösbor, só, frissen őrölt bors, marhahúsleves felönteni Előkészítés: A szalonnát levágjuk a bőréből, majd a tűzdeléshez vékony csíkokra vágjuk, a húst megmossuk, leitatjuk, megtűzdeljük a szalonnacsíkokkal, majd köröskörül jól besózzuk, borsozzuk, egy kevés olajjal bekenjük és liszttel meghintjük. A fokhagymát megtisztítjuk, a rozmaringot, a kakukkfüvet, a petrezselymet és a zsályaleveleket megmossuk. Elkészítés: A sütőt 200 fokra előmelegítjük. Egy tepsiben forróra hevítjük az olajat, a hús minden oldalát hirtelen szép barnára elősütjük benne, majd felöntjük egy kis húslevessel, hozzáadjuk a fokhagymát, a rozmaringot, a kakukkfüvet, a petrezselymet, a zsályát, a szegfűszeget és a kenyérdarabot. A sütőben kb. 1 órán át pároljuk, közben gyakran forgatjuk és a szaftjával locsolgatjuk. Ekkor ráöntjük a vörösbort is, a tepsit alufóliával letakarjuk, majd a húst készre pároljuk. Amikor a sütőből kivesszük, hagyjuk még egy kicsit állni. A kenyeret kivesszük, a húst felszeleteljük, tányérokra tesszük és a szaftjával meglocsoljuk. Köretként sült krumplit és friss zöldséget ajánlunk hozzá.