Magyar Szó, 2002. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2002-02-28 / 49. szám
G BELPOLITIKA Magyar Szó Cselekvést sürgető tények Katasztrofális állapotban van a vízellátás Péterrévén, megoldatlan a szenny- és csapadékvíz elvezetése is A megoldásra összefogással lehet csak előteremteni a pénzt Péterréve ivóvízellátásának gondjai a közkutakra létesített vízvezetékek kialakításának időszakára (1964—1970) vezethetők vissza. Akkor a polgárok társulással, a látszólag legjobbnak és legolcsóbbnak tűnő megoldást választották. Minden terv nélkül az artézi kútra kialakítottak egy vízvezetéket, így a polgároknak csak az akkor legolcsóbbnak számító horganyzott csövekre, a szivattyúkra és a tartályokra kellett némi pénzt költeniük, a vezetéket ezután már önmaguk, úgy találomra fektették le. Különösebben nem mérték fel a lefektetett csövek vízáteresztő-képességét, s az így kialakított hálózatra újabb háztartásokat kapcsoltak rá. A terv vagy vázlatos rajz hiányában ma már nagyon sok utcában azt sem tudják, hol helyezkednek el a csövek. Ez többnyire csak csatornaásás vagy útépítés során derül ki, amikor a munkagépek elszakítják az azóta már megrozsdásodott csöveket, mivel semmilyen szigetelőanyaggal nem lettek bevonva. A szakemberek szerint az artézi víznek vezetékbe való bekapcsolása már eleve rossz elképzelés volt. Ez ugyanis ásványi anyagok tartalma miatt ilyesmire nem alkalmas, nehezen kezelhető. A vezetékek, tartályok sem igen fertőtleníthetők utóhatások nélkül. A rendszerek kialakításánál a víztartályok és a vezetékrendszer időnkénti tisztítására eredetileg nem is gondoltak. Azóta vízközösségenként különböző pótmegoldásokon kísérleteznek. A vízellátással kapcsolatos gondokat eddig többnyire vízközösségi szinten oldották meg, és a vízellátással kapcsolatos költségek fedezésére közösségenként váltakozó szintű vízilletéket vezettek be. Vízórák hiányában csak találomra határozták meg a fizetendő összeget. Egy-egy közkút kimerülésével jelentkező gondokat - az új kút fúrását - többnyire a község, illetve a helyi közösség támogatásával oldották meg. Habár a helyi közösségtől vagy a községtől bizonyos kezdeményezések érkeztek a falu vízellátásának jobb és átfogóbb megoldására, többnyire elutasító választ kaptak. Nyaranta szomjazik a falu, nincs elegendő víz, az időnként elvégzett biológiai és vegyi elemzése (amelyeket egyébként ezek a vízközösségek előírás alapján nem kötelesek havonta elvégezni) bizony arról tanúskodik, hogy a vízben különböző szennyező anyagok találhatók. Legutóbbi, február 8-án a mikrobiológiai vizsgálat során például az derült ki, hogy a kilenc minivízvezeték közül hatnak a vizében fekáliás eredetű szennyeződés tapasztalható. Emiatt, de elsősorban azért is, mert a faluban a tavalyi év folyamán 18, az idén január elsejétől pedig 12 (Hepatitis A-vírus által okozott) fertőző sárgaságos megbetegedést regisztráltak, sok év után egy asztalhoz ültek a vízközösségek elnökei, valamint a helyi közösség titkára, tanácselnöke, a községi képviselő-testület egyik alelnöke, a helyi közösség kommunális kérdésekkel megbízott tanácstagja és a köztársasági egészségügyi felügyelők. Noha a sárgaságos megbetegedés forrása egyelőre nem a vízben rejlik, a téma mégis a vízellátás, a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése volt. Többször elhangzott, hogyha eddig pénz és összefogás hiányában nem foglalkoztak behatóbban ezekkel a problémákkal, most végre el kell kezdeni. A helyi közösség tanácsa többször foglalkozott a kérdéssel, és végül megállapította, előzetes tervek előkészítése nélkül nincs továbblépés, így tavaly a szabadkai Akvaprojekttől megrendeltük a vízellátásra, a szennyvízelvezetésre és -tisztításra, valamint a csapadékvíz-elvezető csatornahálózatra vonatkozó terveket. Ezek előreláthatólag az év közepéig elkészülnek. Az igazi problémák csak azután kezdődnek. Akkora összeget kell majd befektetnünk, amelyet bizony belátható időn belül nem tudunk előteremteni. A vízvezeték-felújításhoz például nem kevesebb, mint 7 millió márkára lenne szükség. Ha bevezetjük a helyi járulékot, abból évente mintegy 200 000 márkára számíthatunk. Tehát ebből az eszközforrásból mintegy 30 év alatt épülhetne meg a vízvezeték. A vízellátás terén azonban gyorsan kell cselekedni, de sürget a szennyvíz és a csapadékvíz elvezetésének problémája is. Nyilvánvaló, hogy szélesebb összefogásra, községi, és köztársasági segítségre, alapítványi pénzekre is pályáznunk kell - mondta Gáli Piroska, a helyi közösség titkára. Dr. Bozidar Petrovic köztársasági egészségügyi felügyelő szerint Péterrévén alapjában kell kezdeni a víz problémájának megoldását. A településtől távolabb biológiailag és vegyileg tiszta területen kell vízkiömlőközpontot létesíteni, és onnan megfelelő profilú és szigetelésű csöveken kell behozni a vizet a faluba, és ugyanakkor biztosítani kell a szennyvíz elvezetését, tisztítását is. Varga F. József, a becsei községi képviselő-testület alelnöke szerint, aki több éven át volt titkára a helyi közösségnek, a Tisza menti nagyfalu talaja voltaképpen szennyvízzel van telítve, ezért nem tud beszívódni a földbe a csapadékvíz sem, így egyszerre több problémát kellene megoldani, de aligha lesz rá pénz. Megítélése szerint a vízvezeték újjáépítése sokat jelentene, mert ezután a vezetéki vízben nem lennének kórokozók. A megbeszélésen több vízközösségi elnök továbbra is azt állította, hogy 250-300 méter mély kutakból felkerülő vízben nem lehetnek fertőző anyagok. Az csak az elhasználódott vezetéken át kerül be. Új kutakra tehát nem lenne szükség. Viszont ez ellen szóltak a szakemberek. Szerintük az artézi kút vize erre nem felel meg. - A mai helyzetért voltaképpen saját magunk vagyunk a felelősek - mondta Péter Lajos községi tanácsnok, a helyi közösség kommunális kérdésekkel megbízott tanácsnoka. Valamikor nagyobb gondot fordítottak mindenre. Hetente fertőtlenítteték a vezetékeket, a tartályt. Ez most csak esetenként történik. A fertőtlenítést - egyeztek meg a végén a jelenlevők dr. Ricz György tanácsnoknak, a helyi orvosi rendelő vezetőjének többszöri indítványára - a jelenlegi helyzetben hetente el kell végezni, de ez korántsem oldja meg az alapvető problémát. - Emberek, egyszer már végre rá kell jönnünk a valóságra. Katasztrofális helyzetben vagyunk, és az ivóvízellátás a szennyvízelvezetés problémájához elsősorban nekünk kell összefognunk. Hozzá kell látnunk, és csak azután számíthatunk mások segítségére - fogalmazott Jovan Topalski, az egyik vízközösség fiatal elnöke. A péterrévei „vizesgondok” felszámolásában nyilvánvalóan ez lehet az egyedüli kiindulópont, és a helyzet bizony gyors cselekvésre sürget. LAJBER György (Fotó: Becsei Mozaik) Ivóvízgondok Péter révén így néz ki az Ifjúság utcai kút és vízellátó központ APRÓHIRDETÉS Kiadó kétágyas szoba tanulólányoknak, konyha- és fürdőszoba-használattal Újvidéken. Telefon: 021/360-379. 096518 2002. február 28., csütörtök Mától napi egyórás vasúti sztrájk A Függetlenség Szakszervezethez tartozó vasutasok többek között 20 százalékos béremelést, valamint szociális programot követelnek a rokkantak és a munkaerő-feleslegnek nyilvánítottak részére A Függetlenség Szakszervezet Vasúti Ágazata egyórás munkabeszüntetéseket hirdetett. Ma 12-től 13, szombaton 13-tól 14, hétfőn 14-től 15 óráig egyetlen szerelvény sem mehet tovább a sztrájkban részt vevő állomásokról - jelentette ki tegnap Nebojsa Rasic, a sztrájkbizottság tagja-A sztrájkolók követelik, hogy az októberihez képest 20 százalékkal növeljék a személyi jövedelmek kifizetésére szolgáló pénzösszeget, szavatolják a Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott eszközöket, valamint hogy mielőbb dolgozzák ki a szociális programot a rokkantaknak és munkaerő-feleslegnek minősített dolgozóikra vonatkozóan, akiket az új munkatörvény értelmében el kellene bocsátani. Emellett az is a követeléseik közé tartozik, hogy halasszák el a szakvizsgák időpontját addig, amíg nem egyeztetik a vasútra vonatkozó törvényt a vasút átszervezésével kapcsolatos elképzelésekkel. Rasic szerint a legfontosabb követelésük, hogy ismerjék el és tartsák tiszteletben a Függetlenség Szakszervezet Vasúti Ágazatát, összes programjával és tagjával együtt, és a vállalaton belül ne viszonyuljanak mostohán hozzájuk. A szakszervezet képviselői szociális dialógust akarnak folytatni, erre még fél órával a meghirdetett munkabeszüntések előtt is hajlandóak. ps KORKÓSTOLÓ(CSKA) /Állati jogok Felesleges is hangsúlyozni, két véglet között vergődik világunk. Egyik sarkában a Benes-dekrétumok annyi évtized után is sérthetetlennek számítanak, az ellenpóluson viszont már az állati jogok minél nagyobb fokú kiterjesztésén fáradoznak. Pontosabban fogalmazva arról van szó, hogy az Európai Unióhoz tartozó országokban az állattartás szigorú előírásokhoz illeszkedik. S ezen előírások, szabályok szigora nem az állatok irányába vannak kihegyezve, hanem az állattartó gazdákat sújtják, amennyiben megfeledkeznek betartásukról. Rádiónk kora reggeli adásában szólt erről a napokban, reggel, abban az időtájban, amikor a gazdák koszolódnak, hogy ellássák állataikat. A mondanivaló, magától értetődően arról szólt, amiről oly gyakran hallunk mostanában: megannyi törvényünkön és más előírásainkon úgy kell mihamarabb igazítanunk, hogy azok harmonizáljanak az EU jogrendszerével. Sőt, bizonyos területeken nemcsak a meglevő paragrafusokon leszünk kénytelenek csiszolni, de új törvények alkotása is elkerülhetetlenné válik a fentebb említett cél érdekében. Legtöbbet - a szóban forgó rádióriport szerint - alighanem az állati jogok törvénybe iktatásán kell majd fáradoznia a parlamentnek. Sokunk számára talán meglepő, de való igaz, Nyugaton a jószágtenyésztés terén sem lehet Benes-dekrétumokkal igazgatni. Ellenőrök járják ugyanis a jószágfarmokat, ólakat, istállókat, hogy leellenőrizzék, megfelelő hőmérsékleten tartja-e a gazda az állatait, előírás szerint történik-e az almozás, rendszeresen fertőtleníti-e az állattartó ab lakosztályokat, megfelelő-e a világítás... S ez még csak hagyján, hiszen a gazda, aki egy kicsit is ad magára, minderre már ma is gondol, EU-figyelmeztetés nélkül is. Arra azonban, hogy nemcsak a szabadban, de az ólakban is úgy helyezze el a szárnyasokat például, hogy a kacsa, liba, pulyka... láthassa egymást, aligha gondol minálunk. Pedig ez sem mellékes, vallják a hozzáértők (jószágpszichológusok?), hiszen az állattársadalom is egységes. Vagyis: a másság úgy másság a baromfiudvarban is, hogy ugyanakkor az összetartozás is nélkülözhetetlen. Mindezt szakértő szájából hallom a rádió révén, megannyi példával illusztrálva, hogy az állati jogokat nagyon, de nagyon komolyan kell venni. „Nem történhet meg (!)” — emeli fel hangját a szakértő, „hogy ha a libafarm valamilyen oknál fogva egyetlen lúdra zsugorodik, akkor azt a libát magánzárkába helyezzék éjszakára.” Állati jogok, Benes-dekrétumok, játszadozom el gondolatban a két fogalommal. És egyszercsak átvillan az agyamon, ha ez így működik, akkor csakhamar kopogtatnak a demokratikus közvélemény ajtaján a kérdésben érdekelt civilszervezetek. És itt Újvidéken megszállják majd a Forum-klubot, meg a helyi önkormányzat Kék termét, hogy - akárcsak az emberi jogok esetében - az állati jogok mellett törjenek lándzsát. És talán még énekelnek is hozzá, így valahogy: Száz liba egy sorba, mennek a... no nem a folyóra, hanem az EU-ba... CSORBA István Március 8-án, pénteken a szabadkai FÉSZEK TEREMBEN ünnepeljük együtt a nőnapot. A jó hangulatról a KIKINDAI VIDÁM FIÚK gondoskodnak. Finom vacsorával, szívélyes kiszolgálással várunk minden kedves vendéget. Hölgyeknek meglepetés! A tombolajegyekre összegyűjtött összeget a szabadkai Kolevka gyermekotthonnak adományozzuk. Jöjjenek, hogy segítsünk! Érdeklődni a 024/42-661 és 063/538-733-as telefonon. FÉSZEK Szerijina 48. HOLNAPI SZÁMUNKBAN ! Közös íróasztalunk | |--------------------------------------------------------------------------------------------------------1