Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. április 16., kedd Folyamatosan tanulni a másság elfogadását Csak így válhat békévé az emlékezés­­ Az Ökumenikus Szeretetszolgálat diakóniai csoportjainak képviselői Ópusztaszerre kirándultak k­ellemes hangulatban, az előző esti meghitt ünnepség után indultak el Feketicsről Ópusztaszerre egynapos ju­talomkirándulásra az újvidéki Ökume­nikus Szeretetszolgálat Diakóniai Köz­pontja eredményesen működő cso­portjainak képviselői Adáról, Bingulá­­ról (Sid község), Bácsújfaluból (Selen­­cáról), Erdővégről, Kulpinból, Kisac­­ról, Lak­éról, Ómoravicáról, Szabadká­ról, Szilbácsról, valamint Újvidékről és Pacsérról. Mint vasárnapi írásunkban említettük, a kilenc éve működő szere­tetszolgálat általában kirándulásokkal jutalmazza volontőreinek odaadó tevé­kenységét. Sokan ily módon ismerhették meg Vajdaság, a Fruska gora számos történel­mi, kulturális és egyhá­zi nevezetességét. Első ízben merült fel a gon­dolat, hogy az Őszi szo­lidaritási akció - 2001 elnevezésű segélyezési­önsegélyezési kísérleti program végén a jó eredményt elért cso­portok Ópusztaszerre, a Nemzeti Történeti Emlékparkba látogassa­nak el. A viszonylag jól sikerült kirándulás azt is megmutatta, hogy a jövőben még többet kell tenni az együtt, az egymás mellett élő nemzetek, népek törté­nelmének, kultúrájá­nak, sőt hagyományai­nak a megismerése ér­dekében. A másság el­fogadását, a vele való együttélést, a toleráns viszonyulást lépésről lé­pésre, folyamatosan kell tanulnunk. Ezt az egy autóbusznyi multi­­etnikus,­­kulturális,­­konfesszionális kis cso­port is bizonyította. Igazán csak akkor tudjuk megérteni a másikat - a másságot, ha a sajátunk mellett ismerjük annak történelmét, kultúráját, vallását. Nem egyszer me­rült fel bennem is a kérdés: tudunk-e eleget önmagunkról, másokról? Egy­­egy elkapott kérdő tekintetből pedig az is: mit és mennyit tudnak rólunk a velünk együtt vagy mellettünk élő más nemzetek Vajdaságban, és mennyit az utóbbi évtizedben itt oltalmat, új ott­hont kereső menekültek? Mindent összevetve, a költészet napja üzenetének jegyében, békessé­get, megbékélést szorgalmazva telt el a nap Ópusztaszeren. Még a választási kampány második fordulójának a szele is megkerült bennünket. Szegeden át­haladva egyedül az ellenzék több mé­teres óriás plakátjai hívták fel rá a fi­gyelmet. Megítélésem szerint inkább riasztó, mint érvelően vonzó módon. Ezek után igazi felüdülést jelentett Ópusztaszer a javában ébredő tavasz­ban. I­smerkedésünk a tájjal, Szer legen­dájával - amelyet III. Béla király jegyzője indított új­ra Gesta Hunga­­rorumában - már az emlékpark felé vezető úton elkezdődött. Odafelé me­net az E75-ösről, Kisteleken a város­­központban fordultunk el jobbra Ópusztaszer felé, de mehettünk vol­na a Szegedről Csongrád felé vezető úton is, Sándorfalván és Balástyán át. Itt már el nem tévedhetünk, az út menti táblák jelzik a millennium Ár­pád-emlékmű stilizált rajzával az irányt. Bármelyik úton mentünk vol­na is, találkozunk a tájra jellemző kunhalmokkal. Az emlékezet határ-, kun-, templomhalomként vagy kor­­mányként is őrzi ezeket, és legendákat fűz hozzájuk. A valóságban ezek egy­kori földpiramisok, amelyekbe a bronzkori pásztortörzsek vezetői és családtagjaik temetkeztek. A kutatá­sok szerint számuk az Alföldön min­tegy 3000-4000 lehetett, a modern ag­rotechnika túlnyomó többségüket le­simította. Az emlékpark környékén számos ilyen halom megmaradt, ame­lyeket a közhit tévesen a honfoglaló magyarokhoz fűzött. Tudnunk kell, hogy a honfoglalásnál több ezer évvel korábbi, a Kaukázusból bevándorolt pásztortörzsek hagyatékai. Sokféle tényező játszott közre a sze­ri puszta emlékhellyé válásában, ma­gyarázták készségesen vendéglátóink. Egyébként nagy választékban megvásá­rolhatóak a különböző vonatkozó is­mertetők, a reprezentatív kiadványok a Feszty-körképről, Ópusztaszerről, Ma­gyarország születési helyéről. Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, országgyűlé­si képviselő 1882. május 13-án vetette fel a gondolatot az országházban, hogy méltón meg kellene ünnepelni a ho­nalapítás 1000. születésnapját. A kez­deményezést felkarolták, és 1896-ban határozták el, hogy az első millenniu­mi ünnepségre emlékművet és emlék­parkot létesítenek. Az alapkövét még ebben az évben lerakták, és a követke­zőben, 1897. június 27-én avatták fel az Árpád-emlékművet, Kallós Ede szob­rászművész és Berczik Gyula építész al­kotását. Néhány évvel később kiegé­szült a nagy címert ábrázoló dombor­művel. Az emlékpark mai képe főleg az utóbbi évtizedben alakult ki. Noha már 1936-ban a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal 99 évre, és a le­írások szerint egy pár fehér galambért és holdanként egy ezüst pénzért ha­szonbérbe vette az Árpád-emlékművet körülvevő 29,5 holdat. A Nemzeti Ár­pád-ligetben emlékhelyet terveztek lét­rehozni, de ezt a II. világháború meg­hiúsította. Az 1970-es évek elején or­szágos emlékbizottság alakult a hon­foglalási helyszín kiépítésére, a rom­kert feltárására, a múzeum, a Feszty­­körképet is befogadó létesítmény felé­pítésére. Erdei Ferenc szociográfus­­nak, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának kezdeményezésére kezdték tervezni az emlékparkot a Csongrád megyei Múzeum igazgatóbi­zottságának irányításával. Mire 1995-re elkészült a Feszty-körkép restaurálása, megépültek a kísérő létesítmények, és megalakult az emlékparkot működte­tő közhasznú társaság is. Ma Magyaror­szág leglátogatottabb helye az ópuszta­szeri emlékpark. Évente átlag 400 000- en keresik fel a télen-nyáron nyitva tar­tó, 55 hektárnyi területen fekvő emlék­helyet. (Második, befejező része a holnapi számunkban) STANYÓ TÓTH Gizella (FÖLDESI Éva felvétele) Az Árpád-emlékmű előtt a vajdaságiak Magyarázó MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOK Eltérő matematika Göncz belépője - Centrum: balra át! - Nem szavaznak újra Gyöngyösön - A MIÉP az EBESZ-hez fordul - Katolikus felhívás (Folytatás az 1. oldalról) Amíg szombaton délután a Kos­suth téren a szónokok váltották egy­mást, Göncz Árpád volt köztársasági elnök - bár most kifejezetten magá­nemberként - budai otthonában lát­ta vendégül Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét, Kupa Mihályt, a Centrum Párt vezetőjét, valamint Medgyessy Pétert, az MSZP miniszte­relnök-jelöltjét. A találkozón - amelyről hangfelvételt sugárzott a Kossuth rádió is - Göncz a probléma lényegét így látta: „Bárki kerül hata­lomra, szembe kell néznie a legsze­gényebb, vesztes rétegek helyzeté­vel.” A szociális problémákra helyez­te a hangsúlyt Medgyessy Péter is, majd hozzátette, a Fidesz igyekezett egyes fogalmakat kisajátítani, mint például a nemzeti érzést. Kuncze Gá­bor szerint mesterségesen szított hangulat van az országban, Kupa Mi­hály viszont azt emelte ki, a vidék helyzete nem oldható meg látvány­politizálással. Baloldali beszélgetésre került sor vasárnap délután a Vörös­marty téri Gerbeaud cukrászdában is, Medgyessy és Kuncze mellett azon részt vett többek között Kovács Lász­ló MSZP-s elnök, Kosáry Domokos akadémikus, Demszky Gábor buda­pesti főpolgármester, Jancsó Miklós filmrendező, Petrovics Emil zene­szerző, az írók közül pedig Görgey Gábor, Eörsi István és Pomogáts Béla. Kormányváltást akar a Centrum -közölte az elnökségi döntést Kupa Mihály pártelnök. A döntést két,há­­rom arányban szavazták meg, a Ma­gyar Demokrata Néppárt küldöttei ugyanis a javaslatot nem támogatták, ám nem távoztak a szervezetből. Tényként kell elkönyvelni, a párt még versenyben lévő 18 képviselője­löltjének többsége az MSZP javára kíván visszalépni. A választások má­sodik fordulójában a Munkáspárt szavazóbázisa - felszólításra - szintén az MSZP (adott esetben az SZDSZ) jelöltjeire voksol majd. Nem ismétlik meg az országgyűlé­si egyéni képviselő-választások első fordulóját Gyöngyösön, mert a helyi választási bizottság erről szóló határo­zata törvénysértő volt - döntött a He­ves megyei területi választási bizott­ság. A testület szerint a Fidesz beadvá­nya elkésett. Közben szavazat-újra­számlálást hajtottak végre Jászapáti­ban az FKGP kérésére, így a harma­dik helyen holtverseny alakult ki. A „bronzérmes” kisgazda és szabad de­mokrata jelölt azonban nyilván vissza­lép a második fordulóban az elöl álló fideszes, illetve szocialista kandidáns javára. A MIÉP bejelentette, a gyön­gyösi és a jászapáti esetek kapcsán az EBESZ-hez fordul, s arra kéri a nem­zetközi szervezetet, hogy képviselői fokozottan ellenőrizzék az április 21-i második forduló tisztaságát. Kampányútja során Orbán Viktor Makót és Békéscsabát látogatta meg, s a vidék felsorakozását igényelte. „Ha a kisgazdák nem állnak mellénk - mondta a miniszterelnök -, akkor magunkban nem tudjuk megakadá­lyozni, hogy a külföldiek kezére ke­rüljön a termőföld.” Közben Pokor­­ni Zoltán, a Fidesz elnöke megismé­telte, mindenképpen szükség lenne a második forduló előtti újabb Or­­bán-Medgyessy nyilvános tévévitára, a kezdeményezést az MSZP miniszte­relnök-jelöltje újfent elhárította. Vasárnap az ország összes katoli­kus templomában a szentmisék után a papok felolvasták a Magyar Katoli­kus Püspöki Konferencia körlevelét, amelyet a választások második fordu­lójára adtak ki. Ebben többek között ez olvasható: „Elérkeztünk a nemze­tünk sorsát és jövőjét döntően meg­határozó parlamenti választások má­sodik fordulójához. Mint a Magyar Katolikus Egyház felelős vezetői, úgy érezzük, most is meg kell szólal­nunk, amint tettük ezt március 17- én, a választás első fordulója előtt.” A körlevél arra kéri a híveket, hogy mindannyian vegyenek részt a máso­dik fordulóban is, majd megismétli a szempontokat: „Arra szavazzunk te­hát, aki védi a teljes életet, a házas­ság és a család szentségét, biztosítja a többgyermekes családok megélhe­tését, a gyermekvállalás megbecsülé­sét, aki megbecsüli a magyar kultúra értékeit, s áldozatokat is vállalva for­dul a határainkon túl élő magyar testvéreink felé.” SINKOVITS Péter KÜLPOLITIKA 3 Magyar püspök szentelése a perui őserdő szélén Vasárnap a perui San Ramonban, a Selva Centrale pere­mén fekvő mintegy huszonötezer lelket számláló városká­ban, utódlási joggal rendelkező segédpüspökké szentelték Zserdin Gellért ferences misszionáriust. A szentelés a széke­segyházban zajlott nagyszámú hívő és tizenöt püspök, vala­mint több mint harminc pap jelenlétében. A szentmise ke­retében megtartott szentelési szertartás alatt mons. Rino Passigato perui apostoli nuncius olvasta fel II. János Pál pápa kinevezési bulláját, a szentelő püspökök pedig Julio Ojeda Pascual, San Ramon-i ferences püspök és Victor de la Pena requenai ferences missziós püspök volt. A San Ramon apostoli helynökséget 1956-ban alapítot­ták. A nyolcvanezer négyzetkilométer nagyságú egyházi kö­zigazgatási területen mintegy négyszázezren élnek, közülük ötvenötezren bennszülött indiánok, ami a szentmise kereté­ben is visszatükröződött, hiszen a miatyánkot ashanika, h­ippibo és spanyol nyelven imádkozták, az áldozati adomá­nyokat pedig oxapampai indián tánc keretében hozták az oltárra. Az apostoli helynökségnek tizenhét plébániája és húsz papja van, akik közül heten egyházmegyei papok, a többiek pedig szerzetesek. Hatvanöt szerzetesnővér és két szerzetestestvér is működik a missziókban. A csentei (lendvai plébánia, Szlovénia) születésű, de Sza­badkán nevelkedett új segédpüspök eddig az atalayai misszi­ós plébánián tevékenykedett, ahová közúton már nem lehet eljutni, hanem csak repülőgépen, s amelynek területe har­mincezer kilométert tesz ki, ötvenezer lakossal. Tucca Terebentina címzetes püspöke a nyolcosztályos is­kolát befejezvén a Zágráb melletti Samoborban végezte el a gimnáziumot mint a ferences rend tagja. A teológiát Zág­rábban kezdte, s onnan került ki a misszióba. Oxapampá­­ban szentelték pappá 1975-ben. Szentelésére nemcsak a helyi és a távoli missziós közpon­tok világi kisegítői jöttek el, hanem a horvát Szent Cirill és Metód provincia képviselői, és öttagú küldöttség Vajdaság­ból, közöttük húga, Katalin, aki maga vitte és adta át a szen­telő püspöknek az új segédpüspök püspöki gyűrűjét. A szentmisét közös ünneplés és agapé követte, amelynek kere­tében elhangzottak különböző köszöntő beszédek, közöttük a zágrábi ferences provinciális beszéde horvát nyelven, és osztálytársának, Harmath Károlynak a beszéde spanyol nyel­ven. Zserdin Gellért, keresztnevén Antal, püspöki jelmonda­ta: az „Instrumento de tu paz - A te békéd eszköze”. Címe­rében a ferences tan és a pálmaágat vivő galamb foglal he­lyet. Az egyszerűségéről, de rendkívüli tehetségeiről, paszto­­rális kezdeményezéseiről és kitartó, szorgalmas munkájáról ismert misszionárius személye különösen a szentév alkalmá­val vált közismertté annak a jubileumi tervnek a kidolgozá­sával, amelyet fél Latin-Amerika elfogadott Reméljük, hogy hamarosan itthon is üdvözölhetjük a harmadik élő magyar ferences püspököt, s jelenleg az egyet­len magyar missziós püspököt. (hk)

Next