Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2002. április 16., kedd Folyamatosan tanulni a másság elfogadását Csak így válhat békévé az emlékezés Az Ökumenikus Szeretetszolgálat diakóniai csoportjainak képviselői Ópusztaszerre kirándultak kellemes hangulatban, az előző esti meghitt ünnepség után indultak el Feketicsről Ópusztaszerre egynapos jutalomkirándulásra az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat Diakóniai Központja eredményesen működő csoportjainak képviselői Adáról, Binguláról (Sid község), Bácsújfaluból (Selencáról), Erdővégről, Kulpinból, Kisacról, Lakéról, Ómoravicáról, Szabadkáról, Szilbácsról, valamint Újvidékről és Pacsérról. Mint vasárnapi írásunkban említettük, a kilenc éve működő szeretetszolgálat általában kirándulásokkal jutalmazza volontőreinek odaadó tevékenységét. Sokan ily módon ismerhették meg Vajdaság, a Fruska gora számos történelmi, kulturális és egyházi nevezetességét. Első ízben merült fel a gondolat, hogy az Őszi szolidaritási akció - 2001 elnevezésű segélyezésiönsegélyezési kísérleti program végén a jó eredményt elért csoportok Ópusztaszerre, a Nemzeti Történeti Emlékparkba látogassanak el. A viszonylag jól sikerült kirándulás azt is megmutatta, hogy a jövőben még többet kell tenni az együtt, az egymás mellett élő nemzetek, népek történelmének, kultúrájának, sőt hagyományainak a megismerése érdekében. A másság elfogadását, a vele való együttélést, a toleráns viszonyulást lépésről lépésre, folyamatosan kell tanulnunk. Ezt az egy autóbusznyi multietnikus,kulturális,konfesszionális kis csoport is bizonyította. Igazán csak akkor tudjuk megérteni a másikat - a másságot, ha a sajátunk mellett ismerjük annak történelmét, kultúráját, vallását. Nem egyszer merült fel bennem is a kérdés: tudunk-e eleget önmagunkról, másokról? Egyegy elkapott kérdő tekintetből pedig az is: mit és mennyit tudnak rólunk a velünk együtt vagy mellettünk élő más nemzetek Vajdaságban, és mennyit az utóbbi évtizedben itt oltalmat, új otthont kereső menekültek? Mindent összevetve, a költészet napja üzenetének jegyében, békességet, megbékélést szorgalmazva telt el a nap Ópusztaszeren. Még a választási kampány második fordulójának a szele is megkerült bennünket. Szegeden áthaladva egyedül az ellenzék több méteres óriás plakátjai hívták fel rá a figyelmet. Megítélésem szerint inkább riasztó, mint érvelően vonzó módon. Ezek után igazi felüdülést jelentett Ópusztaszer a javában ébredő tavaszban. Ismerkedésünk a tájjal, Szer legendájával - amelyet III. Béla király jegyzője indított újra Gesta Hungarorumában - már az emlékpark felé vezető úton elkezdődött. Odafelé menet az E75-ösről, Kisteleken a városközpontban fordultunk el jobbra Ópusztaszer felé, de mehettünk volna a Szegedről Csongrád felé vezető úton is, Sándorfalván és Balástyán át. Itt már el nem tévedhetünk, az út menti táblák jelzik a millennium Árpád-emlékmű stilizált rajzával az irányt. Bármelyik úton mentünk volna is, találkozunk a tájra jellemző kunhalmokkal. Az emlékezet határ-, kun-, templomhalomként vagy kormányként is őrzi ezeket, és legendákat fűz hozzájuk. A valóságban ezek egykori földpiramisok, amelyekbe a bronzkori pásztortörzsek vezetői és családtagjaik temetkeztek. A kutatások szerint számuk az Alföldön mintegy 3000-4000 lehetett, a modern agrotechnika túlnyomó többségüket lesimította. Az emlékpark környékén számos ilyen halom megmaradt, amelyeket a közhit tévesen a honfoglaló magyarokhoz fűzött. Tudnunk kell, hogy a honfoglalásnál több ezer évvel korábbi, a Kaukázusból bevándorolt pásztortörzsek hagyatékai. Sokféle tényező játszott közre a szeri puszta emlékhellyé válásában, magyarázták készségesen vendéglátóink. Egyébként nagy választékban megvásárolhatóak a különböző vonatkozó ismertetők, a reprezentatív kiadványok a Feszty-körképről, Ópusztaszerről, Magyarország születési helyéről. Göndöcs Benedek pusztaszeri apát, országgyűlési képviselő 1882. május 13-án vetette fel a gondolatot az országházban, hogy méltón meg kellene ünnepelni a honalapítás 1000. születésnapját. A kezdeményezést felkarolták, és 1896-ban határozták el, hogy az első millenniumi ünnepségre emlékművet és emlékparkot létesítenek. Az alapkövét még ebben az évben lerakták, és a következőben, 1897. június 27-én avatták fel az Árpád-emlékművet, Kallós Ede szobrászművész és Berczik Gyula építész alkotását. Néhány évvel később kiegészült a nagy címert ábrázoló domborművel. Az emlékpark mai képe főleg az utóbbi évtizedben alakult ki. Noha már 1936-ban a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal 99 évre, és a leírások szerint egy pár fehér galambért és holdanként egy ezüst pénzért haszonbérbe vette az Árpád-emlékművet körülvevő 29,5 holdat. A Nemzeti Árpád-ligetben emlékhelyet terveztek létrehozni, de ezt a II. világháború meghiúsította. Az 1970-es évek elején országos emlékbizottság alakult a honfoglalási helyszín kiépítésére, a romkert feltárására, a múzeum, a Fesztykörképet is befogadó létesítmény felépítésére. Erdei Ferenc szociográfusnak, a Magyar Tudományos Akadémia akkori főtitkárának kezdeményezésére kezdték tervezni az emlékparkot a Csongrád megyei Múzeum igazgatóbizottságának irányításával. Mire 1995-re elkészült a Feszty-körkép restaurálása, megépültek a kísérő létesítmények, és megalakult az emlékparkot működtető közhasznú társaság is. Ma Magyarország leglátogatottabb helye az ópusztaszeri emlékpark. Évente átlag 400 000- en keresik fel a télen-nyáron nyitva tartó, 55 hektárnyi területen fekvő emlékhelyet. (Második, befejező része a holnapi számunkban) STANYÓ TÓTH Gizella (FÖLDESI Éva felvétele) Az Árpád-emlékmű előtt a vajdaságiak Magyarázó MAGYARORSZÁGI VÁLASZTÁSOK Eltérő matematika Göncz belépője - Centrum: balra át! - Nem szavaznak újra Gyöngyösön - A MIÉP az EBESZ-hez fordul - Katolikus felhívás (Folytatás az 1. oldalról) Amíg szombaton délután a Kossuth téren a szónokok váltották egymást, Göncz Árpád volt köztársasági elnök - bár most kifejezetten magánemberként - budai otthonában látta vendégül Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét, Kupa Mihályt, a Centrum Párt vezetőjét, valamint Medgyessy Pétert, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét. A találkozón - amelyről hangfelvételt sugárzott a Kossuth rádió is - Göncz a probléma lényegét így látta: „Bárki kerül hatalomra, szembe kell néznie a legszegényebb, vesztes rétegek helyzetével.” A szociális problémákra helyezte a hangsúlyt Medgyessy Péter is, majd hozzátette, a Fidesz igyekezett egyes fogalmakat kisajátítani, mint például a nemzeti érzést. Kuncze Gábor szerint mesterségesen szított hangulat van az országban, Kupa Mihály viszont azt emelte ki, a vidék helyzete nem oldható meg látványpolitizálással. Baloldali beszélgetésre került sor vasárnap délután a Vörösmarty téri Gerbeaud cukrászdában is, Medgyessy és Kuncze mellett azon részt vett többek között Kovács László MSZP-s elnök, Kosáry Domokos akadémikus, Demszky Gábor budapesti főpolgármester, Jancsó Miklós filmrendező, Petrovics Emil zeneszerző, az írók közül pedig Görgey Gábor, Eörsi István és Pomogáts Béla. Kormányváltást akar a Centrum -közölte az elnökségi döntést Kupa Mihály pártelnök. A döntést két,három arányban szavazták meg, a Magyar Demokrata Néppárt küldöttei ugyanis a javaslatot nem támogatták, ám nem távoztak a szervezetből. Tényként kell elkönyvelni, a párt még versenyben lévő 18 képviselőjelöltjének többsége az MSZP javára kíván visszalépni. A választások második fordulójában a Munkáspárt szavazóbázisa - felszólításra - szintén az MSZP (adott esetben az SZDSZ) jelöltjeire voksol majd. Nem ismétlik meg az országgyűlési egyéni képviselő-választások első fordulóját Gyöngyösön, mert a helyi választási bizottság erről szóló határozata törvénysértő volt - döntött a Heves megyei területi választási bizottság. A testület szerint a Fidesz beadványa elkésett. Közben szavazat-újraszámlálást hajtottak végre Jászapátiban az FKGP kérésére, így a harmadik helyen holtverseny alakult ki. A „bronzérmes” kisgazda és szabad demokrata jelölt azonban nyilván visszalép a második fordulóban az elöl álló fideszes, illetve szocialista kandidáns javára. A MIÉP bejelentette, a gyöngyösi és a jászapáti esetek kapcsán az EBESZ-hez fordul, s arra kéri a nemzetközi szervezetet, hogy képviselői fokozottan ellenőrizzék az április 21-i második forduló tisztaságát. Kampányútja során Orbán Viktor Makót és Békéscsabát látogatta meg, s a vidék felsorakozását igényelte. „Ha a kisgazdák nem állnak mellénk - mondta a miniszterelnök -, akkor magunkban nem tudjuk megakadályozni, hogy a külföldiek kezére kerüljön a termőföld.” Közben Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke megismételte, mindenképpen szükség lenne a második forduló előtti újabb Orbán-Medgyessy nyilvános tévévitára, a kezdeményezést az MSZP miniszterelnök-jelöltje újfent elhárította. Vasárnap az ország összes katolikus templomában a szentmisék után a papok felolvasták a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevelét, amelyet a választások második fordulójára adtak ki. Ebben többek között ez olvasható: „Elérkeztünk a nemzetünk sorsát és jövőjét döntően meghatározó parlamenti választások második fordulójához. Mint a Magyar Katolikus Egyház felelős vezetői, úgy érezzük, most is meg kell szólalnunk, amint tettük ezt március 17- én, a választás első fordulója előtt.” A körlevél arra kéri a híveket, hogy mindannyian vegyenek részt a második fordulóban is, majd megismétli a szempontokat: „Arra szavazzunk tehát, aki védi a teljes életet, a házasság és a család szentségét, biztosítja a többgyermekes családok megélhetését, a gyermekvállalás megbecsülését, aki megbecsüli a magyar kultúra értékeit, s áldozatokat is vállalva fordul a határainkon túl élő magyar testvéreink felé.” SINKOVITS Péter KÜLPOLITIKA 3 Magyar püspök szentelése a perui őserdő szélén Vasárnap a perui San Ramonban, a Selva Centrale peremén fekvő mintegy huszonötezer lelket számláló városkában, utódlási joggal rendelkező segédpüspökké szentelték Zserdin Gellért ferences misszionáriust. A szentelés a székesegyházban zajlott nagyszámú hívő és tizenöt püspök, valamint több mint harminc pap jelenlétében. A szentmise keretében megtartott szentelési szertartás alatt mons. Rino Passigato perui apostoli nuncius olvasta fel II. János Pál pápa kinevezési bulláját, a szentelő püspökök pedig Julio Ojeda Pascual, San Ramon-i ferences püspök és Victor de la Pena requenai ferences missziós püspök volt. A San Ramon apostoli helynökséget 1956-ban alapították. A nyolcvanezer négyzetkilométer nagyságú egyházi közigazgatási területen mintegy négyszázezren élnek, közülük ötvenötezren bennszülött indiánok, ami a szentmise keretében is visszatükröződött, hiszen a miatyánkot ashanika, hippibo és spanyol nyelven imádkozták, az áldozati adományokat pedig oxapampai indián tánc keretében hozták az oltárra. Az apostoli helynökségnek tizenhét plébániája és húsz papja van, akik közül heten egyházmegyei papok, a többiek pedig szerzetesek. Hatvanöt szerzetesnővér és két szerzetestestvér is működik a missziókban. A csentei (lendvai plébánia, Szlovénia) születésű, de Szabadkán nevelkedett új segédpüspök eddig az atalayai missziós plébánián tevékenykedett, ahová közúton már nem lehet eljutni, hanem csak repülőgépen, s amelynek területe harmincezer kilométert tesz ki, ötvenezer lakossal. Tucca Terebentina címzetes püspöke a nyolcosztályos iskolát befejezvén a Zágráb melletti Samoborban végezte el a gimnáziumot mint a ferences rend tagja. A teológiát Zágrábban kezdte, s onnan került ki a misszióba. Oxapampában szentelték pappá 1975-ben. Szentelésére nemcsak a helyi és a távoli missziós központok világi kisegítői jöttek el, hanem a horvát Szent Cirill és Metód provincia képviselői, és öttagú küldöttség Vajdaságból, közöttük húga, Katalin, aki maga vitte és adta át a szentelő püspöknek az új segédpüspök püspöki gyűrűjét. A szentmisét közös ünneplés és agapé követte, amelynek keretében elhangzottak különböző köszöntő beszédek, közöttük a zágrábi ferences provinciális beszéde horvát nyelven, és osztálytársának, Harmath Károlynak a beszéde spanyol nyelven. Zserdin Gellért, keresztnevén Antal, püspöki jelmondata: az „Instrumento de tu paz - A te békéd eszköze”. Címerében a ferences tan és a pálmaágat vivő galamb foglal helyet. Az egyszerűségéről, de rendkívüli tehetségeiről, pasztorális kezdeményezéseiről és kitartó, szorgalmas munkájáról ismert misszionárius személye különösen a szentév alkalmával vált közismertté annak a jubileumi tervnek a kidolgozásával, amelyet fél Latin-Amerika elfogadott Reméljük, hogy hamarosan itthon is üdvözölhetjük a harmadik élő magyar ferences püspököt, s jelenleg az egyetlen magyar missziós püspököt. (hk)