Magyar Szó, 2003. július (60. évfolyam, 153-179. szám)

2003-07-22 / 171. szám

12 SZABADIDŐ szabadido@magya­r­szo.co.yu_________ ŰRKUTATÁS Nem mind zuhan, ami fénylik Nem minden Földet veszélyeztető pályájú aszteroida talál­hat célba, még ha méretei alapján erre is lehetne követ­keztetni. Kevesebb nagyméretű aszteroida ütközik Földünknek, mint eddig gondoltuk - állapította meg kutatásai alapján a londoni Imperial College és az Orosz Tudományos Akadémia közös ku­tatócsoportja. Eddig a csillagászok úgy kalkuláltak, hogy egy-egy, már ve­szélyforrásként is értékelhető, 200 méternél nagyobb átmérőjű aszteroida becsapódására nagyjából 2500 évente lehet számíta­ni. A brit-orosz tudósok készítette új számítógépes modell szi­mulációi alapján azonban úgy látszik, hogy egy-egy ilyen aszte­roida becsapódása inkább 160 000 évente valószínű, tehát jóval ritkábban, mint eddig gondolták. A kutatás másik fontos eredménye, hogy egy új becsapódási modellnek köszönhetően az is kiderült, a légkörben több föld­közelbe kerülő objektum, ún. NEO hullik darabokra, mint amennyivel korábban kalkuláltak. A kutatók természetesen nem állítják, hogy nyugodtan hát­radőlhetnek a NEO megfigyeléseket végző csillagászok, hiszen egészen biztosan léteznek a Földet veszélyeztető égitestek, ám ahogy Dr. Philip Bland, a kutatást vezető brit tudós megjegyez­te: „A katasztrófákat előidéző becsapódásokra utaló rengeteg bizonyíték alapján egyértelmű, hogy hasonló esemény be fog következni a jövőben is. Kutatásunk célja elsősorban az volt, hogy a Föld felé tartó objektumok közül egyszerűbb legyen ki­szűrni, melyek miatt kell aggódnunk, és melyek azok, amelyek nem jutnak át az atmoszférán. A Hold esetében nagyon egysze­rű megítélni, milyen gyakorisággal csapódnak a felszínébe je­lentősebb méretű égitestek, hiszen nincsen légköre. A Föld ese­tében tehát fogódzót kellett keresnünk, milyen jellegű, és mé­retű égitestek jelentenek valódi kockázatot.” Ennek megállapításához az eddigi „palacsinta elmélet” he­lyett- ami a légkörben széthulló aszteroida darabkáit egyetlen, a folyadékokhoz hasonló módon szétterülő modellel jellemezte - a kutatócsoport az újabb, „különálló töredékek” elméletét al­kalmazta, amelyet a közös kutatás egyik vezető munkatársa Natalija Artemijeva dolgozott ki. Ez annyiban tér el a korábban uralkodó elgondolástól, hogy míg az előbbi igazából csak az asz­teroida légkörben történő széthullásának helyét volt képes elő­rejelezni, addig ez utóbbival már azt is ki lehet számítani, hogy hogyan esik darabjaira a légkörben szétrobbanó égitest. Ebből pedig meg lehet már állapítani, mely égitestek becsapódásától kell valóban tartanunk. A kutatók természetesen mindkét modell alapján lefuttattak több mint 1000 szimulációt a legkülönbözőbb, egészen 1 kilo­méteres átmérőjű aszteroidák becsapódásáról. A vasat tartalma­zó égitestek esetében mindkét modell kb. ugyanolyan ered­ményt produkált, ám a sziklás meteorok esetében jelentős kü­lönbség volt tapasztalható. A brit-orosz kutatócsoport viszont úgy véli, az újabb elmélet alapján joggal feltételezhetik, hogy ez utóbbi aszteroidák jóval csekélyebb mértékű kockázatot hordoznak magukban, mint vastartalmú társaik, nagyjából ezredakkorát. A tudósok munkájuk alapján úgy vélik, igaz, egy ilyen darab­jaira hullott égitest további kockázatot jelent, de mégsem akko­rát, mint amekkorát a korábbi adatok alapján feltételeztek. (Imperial College London) Noé bárkáját vizsgálják a Fekete-tengeren Fredrik Hieben 1994-ben keresztül-kasul járta Törökor­szágot, hogy az özönvíz előtti romokat megtalálja. Az em­berek, akiktől érdeklődött, mind a tenger felé mutogat­tak. Hieben most már tudja, hogy miért. A University of Pennsyl­vania professzora és társai a Fekete-tenger oxigénmentes vizéből ősi hajókat és talán emberi települések maradvá­nyait próbálnak kiemelni. A kutatók remélik, hogy a feltárandó leletek kiegészítik az emberiség hiányos történetét. Erre főleg a bronzkor, a román kor, a Bizánci Biroda­lom kora szorul rá, és információkat remélnek arról is, hogyan özönlött be a keresz­ténység Oroszországba. A másik cél, hogy bizonyítékot tudjanak szolgáltatni a 7500 év­vel ezelőtti özönvízre, amely a Fekete-tengerre akkora befolyással volt, hogy édesvizű tóból sós tengerré változtatta. Sokan arra tippelnek, hogy ez a nagy áradás a bibliai özönvízzel azonos volt Noé idejében. A július 27-én induló expedíció hajójáról külön Internet csatornán át élő közvetítést kapnak nemzetközi szakemberek, akiknek így azonnal lehetőségük lesz a kiemelt leletek kommentálására. Az úgynevezett telenyil­­vánosság annak a Ballardnak az ötlete, aki a Titanicot is fölfedezte. A közvetítés köz­pontja Rhode Islandon lesz. A Fekete-tenger legmélyebb vízrétegeiben nincsen oxi­gén, így a leletek valószínűleg tökéletes állapotban lesznek. (Hölgyfórum) Pizza a rák ellen Olasz tudósok úgy találták, hogy a rendszeres pizzaevés csökkenti bizonyos rákfajták kialakulásá­nak kockázatát - közölte a Reuters. Szemben azzal az általában elter­jedt vélekedéssel, hogy ami finom, az egészségtelen, a milánói gyógyszeré­szeti központ kutatói azt állapították meg nyolcezer ember vizsgálata után, hogy a heti egy vagy több pizzát fo­gyasztók esélye a rák kialakulására nagymértékben csökkent a pizzát nem kedvelőkhöz képest. A nyelőcső­rák kialakulásának kockázata 59 szá­zalékkal volt kisebb, míg a vastagbél­ráké 26 százalékkal. „Már korábban is tudtuk, hogy a paradicsom rákmegelőzési szempont­ból hatékony, de arra nem számítot­tunk, hogy a pizza ilyen erős védelmet jelent” - mondta Silvano Gallus kuta­tó a La Repubblica című napilapnak nyilatkozva. Vadvirágokat fognak termeszteni Nagy-Britannia botanikusai programot indítanak néhány kedvelt, de veszélyeztetett vadvirág érdekében. Olyan területeket keresnek Nagy-Britanniában, ahol ter­ e­meszthetnék ezeket a növényeket. A botanikusok már a farmerek és mezőgazdasági szak­emberek segítségét is megnyerték. Azt is remélik, hogy a földtulajdonosok segít­s­­enek a vadvirágok fenntartásában az­zal, hogy környezetbarát módon gazdálkodnak. A program el­indítója, a­ Plantlife International elmondta: „Mind a 25 virág­faj, amelynek védelmére a gazdálkodókat föl­szólítottuk, indikátor faj. Ezek megjelenése jelzi, hogy változatos vadnövény-közösség él­­e az adott területen, amely például tartal­mazza a búzavirágot, a boglárkát és a pipa­csot. A vadvirágok mostanában már a ré­tekről is kiszorulnak, és a szántóföldek vé­­­­gében vagy elválasztó sávokban próbálkoz-­­ nak a túléléssel.” A vadvirágok az a nö- I­vénycsoport, amelynek száma legradikáli­­­­sabban csökkent az elmúlt években. En­­­­­nek oka az a mezőgazdasági politika, 12 amely „minél több termény kinyerésére ösztönöz a földdel magával való törődés rovására.” Martin Harper, a Plantlife környezetvédelmi vezetője elmondta: „Meg kell őriznünk ezeket a nagyszerű , mezei növényeket a jövő számára. De­­ ehhez előbb rá kell találnunk, hol él­nek még egyáltalán.” (Hölgyfórum) 2003. július 22., kedd Ben Hur, egy szakács és Teller Ede Hivatásbeli teljesítménye elismeréseként a legmagasabb amerikai polgári kitünte­tést adja át George W. Bush Teller Edének. A világhírű fizikus mellett idén egy tévé­szakács, egy gyorsétteremlánc-tulajdonos és Charleston Heston is a díjazottak között szerepel. A legmagasabb amerikai polgá­ri kitüntetésben részesíti Teller Ede magyar származású atomfizi­kust George Bush amerikai elnök. Idén Teller mellett még tízen kap­nak Szabadság Érdemrendet. A Harry Truman alapította díj erede­tileg a világháborúban nyújtott civil teljesítmény elismerésére szolgált, Kennedy elnök 1963-ban a kiemel­kedő hivatásbeli teljesítményekre is kiterjesztette. Ennek megfelelően elég eklek­tikus az idei díjazottak névsora. A világhírű, az atombomba kifejlesz­tésében is szerepet játszó fizikus mellett további tíz ember, köztük egy televíziós szakács, egy néhai ba­­seballjátékos, a Wendy's gyorsét­teremlánc tavaly elhunyt alapítója, egy kosárlabdaedző és Charleston Heston részesül az elismerésben. Kitüntetést kap a tavaly elhunyt Byron Raymond White, aki 31 éven át volt a Legfelsőbb Bíróság bírója, valamint Jacques Barzon, az európai gondolkodásmód és kultúra neves kutatója is. (MTI) Teller Ede Che fotói Grazban A legendás Che Guevara eddig kevéssé ismert oldaláról mutatkozik be Európa kulturális főváro­sában: 41 éves fia, Camilo Guevara kiállítást nyi­tott meg a sokak által még ma is bálványozott for­radalmár fotóiból. A képeket 1995-ben találták meg, és először két évvel ezelőtt Valenciában, majd Hamburgban láthatta őket a közönség. A mostani válogatást - összesen kétszáz fotót - a Che Kulturális Egyesület hozta el Graz új alkalma­zott fényképészeti akadémiájának galériájába. A fotók argentínai, mexikói, kínai, indiai utazásokat örökítenek meg, s néhány családi felvétel is van közöttük. A válogatás kizárólag eszté­tikai alapon történt - hangsúlyozta az akadémia igazgatója a megnyitón. A cél megis­mertetni Che művészetét és a korhoz képest igen fejlett technikáját. Némelyik ké­pen a fények játéka látható­an megrendezett, másutt jól érzékelhető a fotós gondo­latvilága. A szegénynegye­dek gyermekeiről, a dohány­ültetvényeken vagy gyárak­ban készült képek tükrözik azt a tiszteletet, ahogyan az argentínai jó házból szárma­zó fegyveres forradalmár a szegényekhez közeledett. Camilo Guevara, aki a havannai Che Guevara- köz­pontot vezeti, a kiállítás megnyitóján elmondta, büszke apjára, és igen jól érzi magát a nagy forradalmár fiaként. Che Guevarára emlékezni éppen Grazban pikáns, mert ez az egyetlen város Ausztriában, ahol a kommunista párt a legutóbbi helyhatósá­gi választásokon a szavazatok 21 százalé­kát szerezte meg, képviselője bejutott a városi kormányzatba, emiatt néha a Leningraz gúnynév­vel illetik. A kiállítás szeptember 27-ig van nyitva. (NOL) Hozzávalók 4 személyre: 50 dkg darált baromfihús, 1 evőkanál olaj, 1 fej közepes vöröshagyma, 3 gerezd fok­hagyma, 1 hús leveskocka, 1 rozmaringág (nagy), 1 mokkáskanál őrölt kömény, 1 csi­pet őrölt szerecsendió, 1 teáskanál pirospaprika, 50 dkg kockatészta, margarin a ke­néshez, 2 dl tejföl Elkészítés: A darált húst az olajon, apróra vágott dinsztelt hagymával, fok­hagymával, leveskockával, apróra vágott rozmaringlevéllel fedő alatt megpárol­juk. Hozzáadjuk az őrölt fűszereket, pirospaprikát, sót, borsot, és félretesszük. A tésztát lobogó, sós vízben megfőzzük, és leszűrjük. Nagyobb méretű tűzálló tá­lat a margarinnal kikenünk, és rétegezve belesimítjuk a hozzávalókat (tészta, hús, tészta). A tetejére elsimítjuk a tejfölt, melybe apróra vágott rozmaringleve­let is teszünk. Előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.

Next