Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-23 / 145. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yu filmfiú Csecsen támadás Ingusföldön Újabb csapás a Kreml „normalizálási” politikájára Folytatás az 1. oldalról Vlagyimir Putyin elnök a Kremlben utasította az orosz belügyminisztert, a főügyészt, a vezérkari főnököt és a biztonsági szolgálatok vezetőit: a támadókat meg kell találni, meg kell semmisíteni, azokat pedig, akiket élve elfognak, bíróság elé kell állítani. A felkelők több csoportban a csecsen határ felé menekültek. Murat Zjazikov ingusföldi elnök mától háromnapos gyászt rendelt el. A felkelők hamis okmányokkal, csellel kerítettek hatalmukba több rendőrposztot. Akciójuk szemlátomást váratlanul érte az észak-kaukázusi orosz erőket is, amelyek hosszú órákon át késlekedtek erősítések küldésével. Pedig Aszlan Maszhadov, az orosz csapatok által 2000-ben Groznijból elűzött szakadár csecsen elnök a múlt hét végén az amerikai Szabadság Rádióban azt mondta, hogy a felkelők hamarosan taktikát váltanak, áttérve a nagyobb szabású támadó műveletekre. Aszlambek Aszlahanov Kreml-tanácsadó rámutatott, hogy az akciót a nagy honvédő háború kezdetének évfordulójára időzítették. Putyin elnök „normalizálási” politiká-ját már május elején megrendítette a hozzá hű Ahmad Kadirov csecsen elnök megnegölése egy merényletben. Az Európa Tanács jelentéstevője több különösen kegyetlen emberjogsértésről számolt be, hozzátéve, hogy nem tudni, ki a felelős értük: az orosz katonai, különleges belügyi vagy biztonsági egységek, a helyi rendőrség, vagy pedig a megölt elnök fia, Ramzan Kadirov vezette, hatezer fős milícia. Maszhadov kizárta, hogy a szakadárok képviselője részt vegyen az augusztus 29-én esedékes előrehozott csecsen elnökválasztáson. A Kreml már meglelte a maga jelöltjét Alu Alhanov csecsen belügyminiszter személyében. Alhanov úgy vélte, hogy az ingusföldi támadást Sámil Bászájev szélsőséges milíciavezér szervezte meg, Maszhadov jóváhagyásával. Maszhadov londoni szóvivője, Ahmed Zakajev tagadta, hogy Maszhadov hozta volna a politikai döntést a Csecsenföldön kívüli akcióról. Zakajev szerint a támadást Bászájev vagy más csecsen milíciavezérek vihették véghez, együttműködve ingus osztagokkal. Mindenesetre figyelmeztette Moszkvát, hogy a konfliktus az egész Kaukázusra kiterjedhet. A Kreml kizár bármiféle tárgyalást Maszhadoval, egy kalap alá véve őt terrorista Bászájevel. Maszhadov szerint a Kreml birodalmi ambíciói miatt nem hajlandó kiegyezni vele. (MTI) Nazranyi utca csata után Autóba rejtett pokolgép robbant Bagdadban Az amerikaiak többsége úgy véli: nem érte meg elindítani az Irak elleni háborút Autóba rejtett pokolgép robbant tegnap Bagdadban, a merényletben hárman meghaltak. Kórházi források és szemtanúk szerint a robbanás a nyugati Amaríja negyedben, egy amerikai katonai és egy iraki rendőri gépkocsisor elhaladásakor történt. Egy orvos elmondta, hogy a helyszínről három halottat - köztük egy gyermeket - és nyolc sebesültet szállítottak el. Egyes hírek szerint a merényletben életét vesztette Adnán al-Dzsanábi iraki államtitkár egyik testőre és egy 5 éves kisfiú. Az államtitkár nem tartózkodott a helyszínen. Az új kormány június elsejei beiktatás óta hússzor követtek el merényletet autóba rejtett pokolgéppel, húsz volt a halálos áldozatok száma is. Új követeléseket fogalmaztak meg az Irakban elrabolt dél-koreai tolmács fogvatartói. A túszejtők már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy Dél-Korea vonja ki csapatait Irakból, és ne is küldjön oda több katonát. Ehelyett mást követelnek a 33 éves koreai férfi életéért cserébe. A hírt az elrabolt Kim Ir Szun iraki munkáltatója, az NKTS dél-koreai biztonsági cég elnöke közölte tegnap. Nyilatkozatában nem tért ki arra, hogy az új követelések miben állnak. Csak azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatók. Kim Ir Szun elrablói eredetileg azzal fenyegetődztek, hogy hétfőn napnyugtakor lefejezik túszukat, ha Dél-Korea nem teljesíti a csapatok kivonását követelő feltételüket. Meggyilkolták a moszuli egyetem jogi karának dékánját és a professzor asszony férjét a tegnapra virradó éjszakán. Leila Abdalláh Szaad dékánt otthonában lőtték le gyilkosai, férjének elvágták a torkát. A jelek szerint nem rablógyilkosságról van szó. A támadók nem vittek el semmit a lakásból, a házaspár tulajdonát képező nagy mennyiségű készpénzt és értéktárgyat érintetlenül otthagyták a lakásban - közölte a rendőrség. A megkérdezett amerikaiak több mint felemmár úgy véli, hogy nem érte meg elindítani az Irak elleni háborút. Az ABC televíziós állomás adásában és a The Washington Post tekintélyes napilap hétfői számában ismertetett közvélemény-kutatási adatok szerint a szondázásba bevont emberek 52 százalékának az a véleménye: nem érte meg a fáradságot és az áldozatokat a hadjárat, 47 százalékuk helyezkedett ellenkező véleményre. A felmérést végző ABC és a The Washington Post szerint most először fordult elő, hogy az amerikaiak többsége egyértelműen a háború ellenzőjévé vált. A megkérdezettek 71 százaléka pedig egyenesen úgy vélte, hogy az Irakban meghalt amerikai katonák száma már meghaladta az elfogadhatósági küszöböt. (MTI) Távozóban a Bagdad melletti Abu Graib börtön egyik szabadon bocsátott foglya VAJDASÁGI MAGYAROK ELLENI TÁMADÁSOK Budapest fenntartja álláspontját Lamperth Mónika reagálása Nenad Canak kijelentésére Magyarország fenntartja azon álláspontját, hogy az Európa Tanácshoz fordul, ha nem szűnnek meg a vajdasági magyarok elleni támadások, ugyanakkor bízik a szerb demokratikus erőkben -jelentette ki a belügyminiszter tegnap Budapesten. „A Magyar Köztársaság bízik a szerb demokratikus erőkben és abban, hogy megakadályozzák az atrocitásokat” - mondta sajtótájékoztatóján Lamperth Mónika annak kapcsán, hogy Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök közölte: „megengedhetetlen”, hogy a magyar belügyminiszter szabadkai látogatásán a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozott. Arra az újságírói kérdésre, hogy pontosan mikor fordulnának az Európa Tanácshoz, milyen haladékot adnának Szerbiának, azt válaszolta: „nem fogunk késlekedni”. A belügyminiszter múlt pénteken a vajdasági önkormányzati és helyi közösségi vezetők tanfolyamának megnyitóján, Szabadkán arról beszélt: Magyarországot aggodalommal tölti el, hogy az utóbbi időben bántalmazások, atrocitások és gyalázkodások érik a vajdasági magyarokat. Amennyiben ezek nem szűnnek meg, vizsgálatot kezdeményez az Európa Tanácsban, hogy - szükség esetén - a szervezet szankciókkal vessen véget ennek. Nenad Canak vajdasági parlamenti elnök hétfőn közölte: „megengedhetetlen”, hogy a magyar belügyminiszter a szerb hatóságok hatáskörébe tartozó dolgokkal foglalkozik, ugyanakkor a politikus úgy látta, hogy a szerb belügyminiszternek azonnal le kellett volna mondania a Vajdaságban megszaporodó „soviniszta incidensek” miatt. Nenad Canak azt firtatta a Beta belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában, „miként lehetséges, hogy egy szomszédos állam belügyminisztere olyasmivel foglalkozik, ami ennek az országnak az elemi rendjére és békéjére vonatkozik”. (MTI) Kucsmáékról minden lepereg Továbbra is gyűrűzik a Gongadze-ügy: a bebörtönzött exrendőr bántalmazás következtében halt meg Az már régen nem újság, hogy Ukrajnában a sajtószabadsággal kb. úgy vannak, mint mi a svájci életszínvonallal. Az sem új, hogy az ukrajnai sajtószabadság ügyében - melyet több hónapja már „megpengettünk” - ugyanolyan sokat tettek, mint nálunk a svájci életszínvonalért, az viszont új, hogy egy illető, aki Georgij Gongadze meggyilkolásának körülményeire deríthetett volna fényt, időközben maga is a másvilágra költözött. A bizonyost Ihor Honcsarovnak (Igor Goncsarov) hívták és egykor rendőr volt, valamint a Gongazde-ügy koronatanúja, mielőtt tavaly április 1-jén gyanús körülmények között meghalt a börtönben, ahová azok után került, hogy egy volt rendőrökből és bűnözőkből álló banda tagjaként 2002-ben több gyilkosságban való részvétel vádjával letartóztatták. A meghökkentő ebben, hogy hétfőn egyenesen az ukrán főügyészség közölte, hogy Honcsarov nagy valószínűséggel a börtön-A lokáloligarchák szennyesében való turkálása miatt többször megfenyegetett Georgij Gongadze, az Ukrajinszka Pravda című internetes kiadvány néhai vezetője 2000. szeptember 16-án este tűnt el, miután elhagyta munkatársnője lakását, akivel - a szerkesztőségben levő lehallgatókészülékeket elkerülendő - odahaza beszéltek meg mindent. Hazafelé vette útját, ahol felesége várta... mindhiába. Georgij lefejezett tetemére az év novemberében egy Kijev környéki erdőben bukkantak rá. Nem sokkal tetemének megkerülése után az ukrán parlament szocialista frakciójának vezetője, Alekszandr Moroz bejelentette, a bűntény megrendelője nem más, mint az ukrán államfő, Leonyid Kucsma. A bizonyítékot pedig egyenesen a nemzetbiztonsági szolgálat egyik őrnagya, Kucsma volt testőre - a főnökeiben mélységesen csalódott és ezért terhelő bizonyítékokat gyűjteni kezdő - Nyikolaj Megvan a gyilkos?! A kijevi főügyészségre hivatkozva tegnap este több hírügynökség jelentette, hogy egy K. néven említett férfi magára válalta Georgij Gongadze meggyilkolását. .A férfi kihallgatáskor elismerte, hogy ő gyilkolta meg Gongadzét. Közlése egybeesik a gyilkosság körülményeivel és más kulcsfontosságú momentumokkal” - áll a főügyészi hivatal közleményében, mely hozzáteszi, hogy a nyomozás folytatódik a további szálak feltárása érdekében. Egy parlamenti bizottság közben bejelentette, ajánlást tesz arra, hogy indítsanak Leonyid Kucsma, a Gongadze-gyilkosság eszmei szervezője ellen büntetőjogi eljárást. ben elszenvedett bántalmazások következtében hunyt el, ezt állítólag törvényszéki orvosszakértői vizsgálatok is alátámasztják. A főügyészség a börtön vezetői ellen visszaélés és halált kiváltó sérülések okozása miatt május 13-án indított eljárást, és ennek eredményeitől függően emelnek majd vádat az érintettek ellen. A Gongadze-ügyben tanúskodni szándékozó Honcsarov halála után az ukrajnai Tömegtájékoztatási Intézet, a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró jogvédő szervezet partnere egy levelet kapott Honcsarov aláírásával, amelyben a volt rendőr Jurij Kravcsenko egykori belügyminisztert és Leonyid Kucsma elnököt Gongazde meggyilkolásában való részvétellel vádolta meg. Ezen a ponton fordul vissza a mese szála még korábbra, egészen Gongadzéhez, az ukrán ellenzék ugyanis terhelő bizonyítékok alapján szintén az államfőt vádolta meg az újságíró meggyilkolásáért Itt emlékeztetnék az eset fontosabb támpontjaira. Melnyicsenko szolgáltatta, aki 2001 áprilisától kezdve az Egyesült Államokban él (ma már letelepedési engedéllyel), pontosabban rejtőzködik, mert személyes tapasztalatból tudja, milyen hosszú a KGB-n felnőtt ukrán titkosszolgálat keze. A Melnyicsenko által titokban felvett telefonbeszélgetések arról tanúskodnak, hogy Gongadze halálához köze volt az ország csúcsvezetőségének, köztük az elnöknek, a nemzetbiztonsági szolgálat parancsnokának és a belügyminiszternek is. Amikor a parlament ülésén lepörgött a - szakemberek által is tüzetesen megvizsgált és hitelesnek mondott - szalag, kitört a Kucsmagate. A főügyész kénytelen volt az elnök kihallgatását kezdeményezni, aki persze akkor is és azóta is mindent tagad. Folyományaként az ügyet máig sem tisztázták. Honcsarov sorsából ítélve ez egyhamar - legalábbis amíg Kucsma az államfő - nem is várható. ■ GIMPEL Tibor 2004. június 23, szerda Schwimmer a szerbek bölcsességében bízik Az Európa Tanács távozó főtitkárának nyilatkozata a szerbiai elnökválasztás döntő fordulója előtt - Bízom a szerb választók bölcsességében - mondta Strasbourgban Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy a szerbiai elnökválasztás kihatással lehet-e az Államközösség jövőjére. Schwimmer azt is megjegyezte, hogy a választások kimenetele befolyásolhatja az ország sorsának alakulását és a belviszonyokat is. Milo Dukanovic montenegrói elnök azon meglátását, hogy a két tagköztársaság szétválása felgyorsítaná az EU-hoz való közeledést, Schwimmer úgy kommentálta, hogy az Államközösség megalapításakor abban állapodtak meg, hogy az esetleges szétválást népszavazásnak kell megelőznie és szentesítenie. - Nem akarom befolyásolni a montenegrói polgárokat. Rajtuk áll, hogy eldöntsék, mely utat tartják leginkább jövőbe mutatónak -jegyezte meg az ET-főtitkár. Terry Davis brit munkáspárti képviselő lesz az emberi jogok tiszteletben tartását, a demokratikus intézményrendszer működését ellenőrző nemzetközi szervezet, az Európa Tanács új vezetője, az ET Parlamenti Közgyűlése tegnap abszolút többséggel őt választotta meg a tisztségre, noha a posztért indult az eddigi főtitkár, Walter Schwimmer is. A főtitkári mandátum öt évre szól, Davis szeptember elsején veszi majd át a tisztséget Schwimmertől. (Beta, MTI) Vízumtörlést kérnek A szórványszerbség minisztériuma a nyugati országok belgrádi nagykövetségeire eljuttatott hivatalos átiratban kérte, hassanak oda országaik vezetőségére, hogy liberalizálják vagy eltöröljék a szerbiai polgárokra vonatkozó vízumkötelességet. A minisztériumi közlemény tanúsága szerint az EU-tagállamoknak, az Egyesült Államoknak és Kanadának eljuttatott levélben feltüntették, hogy az ország gazdasági és politikai helyzete stabilizálódott, ezért kérték az Államközösség felvételét az ún. schengeni fehér listára, mellyel - mint a levélben áll - nagy terhet vennének le a demokratikus és európai úton haladni óhajtó szerbiai polgárság válláról. (Beta)