Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-23 / 145. szám

2004. június 23., szerda Z Melpomené komikus A kilencedik zimonyi karikatúrafesztivál margójára imony mindig határváros volt. Egy­kor birodalmak, országok, régiók, sokszor pedig a jó ízlés határát je­lentette. Ma is határváros. Bárhonnan is nézzük. A humor, pontosabban a karika­túra határkövét őrzi immár kilenc eszten­deje. Branko Najhold megszállott szerve­zőnek ennyi idő alatt sikerült a zimonyi ka­rikatúraiskola tagjainak kiállításával a világ egyik legrangosabb karikatúraszalonját létrehozni, az ízléstelenség turbóhabos hullámverésében. Egyesek szerint min­den politikai helyzet kedvez a humornak és a karikatúrának, míg mások szerint csak a diktatúra az, amely a túlélés és az épel­­méjűség megőrzésének e fontos eszközét éppen terhével érleli igazán. Nemcsak a határvárosokban, hanem szélesebb érte­lemben is szükség van humorra, amely néha főként az élet igazi ízét domborítja ki, néha pedig nyílt sebre hull. Az idei szalon nagydíját, talán a neve is erre prediszponálta, Ivan Kutuzov bol­gár rajzoló érdemelte ki, aki nemcsak Melpomené sorsát rajzolta meg, hanem a művészetét is, amikor a tragédia közis­mert múzsáját kére­­getőnek ábrázolta. Film, színház, mu­zsika, így is fogal­mazhatnánk, hogy­ha az idei fesztivál témáit sorolnánk. A film és a színház hi­vatalos téma volt, míg a muzsikát a már megszokott színvonalas módon zenészek szolgáltat­ták a zimonyi révka­pitányság épülete előtt, amíg a díjazot­tak, köztük a máso­dik díjas Julian Pena-Pai romániai és Goran Miladic ha­zai karikaturista a díjakat átvette. A szám­beli mutatók egész sorával bizonyíthat­nánk a kiállítás jelentőségét, de ettől sok­kal fontosabb annak éppen az ép elme megőrzésére tett hatása. A zimonyi karikatúrafesztivál továbbra sem veszít jelentőségéből, mert a mi vidé­künkön tragikum és komikum között csu­pán egy hajszál van, és közte a karikatúra. Ez az elmélet akár meg is fordítható. ■ haft Goran Miladic Ivan Kutuzov A szerbiai elnökválasztás két fordu­lója közötti „félidőben” már java­részt tudni véljük, melyik politikai pártnak milyen az állásfoglalása a ver­senyben maradt elnökjelöltekkel kapcso­latban. Az úgynevezett demokratikus tömb legtöbb pártja támogatásáról bizto­sította Boris Tadicot, a Demokrata Párt jelöltjét. A vajdasági magyar pártok közül a má­sodik fordulóra vonatkozóan mind ez ideig csak a VMSZ foglalt állást, természe­tesen Boris Tadic mellett, csakúgy, mint az első fordulóban. Most, az első forduló­hoz hasonlóan, a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom is nyilvánosan csatla­kozik ehhez az állásponthoz. A KDEM ál­láspontjáról Knézi Pétert, a KDEM elnök­ségi tagját kérdeztük. ■ A szerbiai elnökválasztás első for­dulója előtt a vajdasági magyar pártok igen különbözőképpen hozták nyilvános­ságra állásfoglalásukat a jelöltekkel kap­csolatban. Mi erről a KDEM véleménye? - Sajnos ez így igaz. Csak a VMSZ, a KDEM és ha nem tévedek, a VMPM hoz­ta egyértelműen nyilvánosságra állás­pontját, és nevezte meg azt a jelöltet, akit támogat. Ez mindhárom párt eseté­ben Boris Tadic volt. Ebben az esetben hiányoljuk az egyértelmű kiállást a vaj­dasági magyar pártok részéről, ugyanis nem világos előttünk, mi az oka annak, hogy a másik két vajdasági párt nem fe­jezte ki álláspontját ezzel kapcsolatban. Természetesen nem tisztségem, és jo­gom sincs arra, hogy ezt számon kérjem tőlük, csak furcsának találom. Ez nem az első ilyen eset, és véleményünk szerint ez zavarólag hat a magyar választótestü­letre. Ennek most is láttuk jeleit. Voltak bizony olyan választási körzetek, ahol a magyar többségű lakosság igen alacsony részvételi aránnyal ment ki szavazni. Pe­dig igen fontos, szinte sorsdöntő dolog­ról van szó. Persze a szerb ajkú szavazó­tábor sem volt jobb, tehát nem azt aka­rom mondani, hogy nekünk, magyarok­nak nagyobb kötelességünk szavazni, mint szerb ajkú polgártársainknak, de azt hiszem, hogy most minden józan gondolkodású, felelős és demokratikus beállítottságú embernek ott kell lennie az urnák előtt. ■ A második forduló előtt leegyszerű­södtek a dolgok... - Igen. Kristálytiszta a kép. Mesei szó­képpel élve a jó és a rossz harca lesz ez. A középkori és a modern európai gon­dolkodás méri össze erejét. Ez mindenki előtt világos. Éppen ezért a KDEM ezút­tal is felszólítja a vajdasági magyar szava­zópolgárokat, hogy június 27-én töme­gesen vegyenek részt a választáson, mert most valóban a „bőrünkről” van szó. Amennyiben Nikolic úr győz, teljes lesz a bizonytalanság, úgy belpolitikai, mint külpolitikai téren, nem beszélve a mina­pi új/régi hegemonikus kijelentésekről, melyek ismét a kísérteties kilencvenes évek hangulatát idézik. Nem tudom, ki­nek mi nem világos még ezzel a jelölttel és politikájával kapcsolatban. Amennyi­ben - és reméljük, így lesz - Tadic úr győz, megvan az esélyünk arra, hogy előbb-utóbb Európában is szóba állja­nak velünk, az országban pedig nyugod­tabb, szabadabb lesz a légkör. Ez is telje­sen világos.­­ A vajdasági magyarság, amióta csak többpárti választásokat tartanak Szerbiában, minden alkalommal egyér­telműen a haladó, demokratikus erőket támogatta, a parlamenti és az elnökvá­lasztásokon egyaránt. Tiszta szívből re­mélem, hogy ez most sem lesz más­képp, hisz ez történt az első fordulóban is, csak egy kis baj volt néhol a részvéte­li aránnyal. Éppen ezért minden felelős vajdasági magyar pártnak, hitem sze­rint, most az a feladata, hogy igenis fel­szólítsa a magyar szavazótábort, hogy egy emberként sorakozzon fel Boris Ta­dic úr mögé. Gondolom, hogy most semmi értelme sincs annak, hogy szőr­szálhasogató módon azt kérjük számon egyes elnökjelöltektől, mi a vélemé­nyük és állásfoglalásuk különböző auto­nómiaelképzelésekről, azok válfajairól stb. Ettől most sokkal fontosabbról van szó: lesz-e egyáltalán alkalmunk auto­nómiáról akár beszélni is, lesz-e alkal­munk kisebbségi jogokról akár álmod­ni is, vagy Európát akár említeni is. Csak ez a tét.­­ Vajon egyes vajdasági magyar poli­tikai pártok részéről most is elmarad az állásfoglalás?­­ Kihasználva az alkalmat, felkér­ném a vajdasági magyar politikum min­den felelős képviselőjét, hogy politikai erejétől és nagyságától függetlenül szó­lítsa fel szimpatizánsait, a vajdasági ma­gyar szavazótábort arra, hogy a második fordulóban Tadic urat támogassa. Ez kötelessége minden olyan politikai szubjektumnak, aki elvárja azt, hogy ko­molyan vegyék, és aki helyet kíván ma­gának e színtéren. Nem hiszem, hogy az arra való hivatkozás, miszerint ez a szer­­bek ügye meg hogy a vajdasági magyar választók nagykorúak és megvan a ma­gukhoz való eszük, most elegendő bizta­tás lenne számunkra. Ennél azért több kell. Talán ezt el is várják tőlünk. Amennyiben továbbra is számítunk bi­zalmukra, nincs jogunk kétségek közt hagyni őket ezt illetően. ■ így­ Egyértelmű kiállás A Kereszténydemokrata Európa Mozgalom szerint kristálytiszta a politikai helyzet az elnökválasztás második fordulója előtt Kristálytiszta a kép. Mesei szóképpel élve a jó és a rossz harca lesz ez. A középkori és a modern európai gondolkodás méri össze erejét. Ez mindenki előtt világos. Éppen ezért a KDEM ezúttal is felszólítja a vajdasági magyar szavazópolgárokat, hogy júni­us 27-én tömegesen vegyenek részt a választáson, mert most va­lóban a „bőrünkről” van szó. Knézi Péter Mtcnt Sió ­ A biztonsági öv használata semmiképpen sem hanyagolható el. Egyes európai országokban az öv használata a hátsó ülése­ken is kötelező. Kevesen tudják, hogy amikor egy autós 50 km­­es sebességgel hajtva karambolozik, az olyan, mintha kiesne egy épület negyedik emeletéről. Nagyon nyugtalanító, hogy a bün­tetés ellenére is sokan egyszerűen „elfelejtik” bekapcsolni bizton­sági övüket. Szerintem a szigorú büntetések mellett a rendszeres, széles körű tájékoztatás a meggondolatlan vezetői magatartás legnagyobb ellenszere, tűzte ki, hogy a halálos balesetek szá­ma 2010-ig felére csökkenjen a tagálla­mokban. ■ Milyen a helyzet nálunk?­­ Az a véleményem, hogy ez szá­munka sem lehetetlen célkitűzés, már­mint a halálos áldozatok számának leg­alább felére csökkentése. Ma a legke­vesebb baleset Svédországban és Nagy- Britanniában történik. Ez a két ország mintaként szolgálhat mindenkinek. Elsősorban azt kell elérnünk, hogy a gépkocsivezetők betartsák a szabályo­kat. A felmérések ugyanis azt mutatják, az esetek többségében a közúti balese­teket az okozza, hogy az autósok nem tartják be a közúti előírásokat. A biz­tonság tehát nemcsak a szabályok meghozását, hanem azok betartását is jelenti. ■ Nem olyan régen csak megszigo­rítással szoktunk rá a biztonsági öv használatára. Betartják-e a szabályt? - A biztonsági öv használata sem­miképpen sem hanyagolható el. Egyes európai országokban az öv használata a hátsó üléseken is kötelező. Kevesen tudják, hogy amikor egy autós 50 km­tételeinek (beleértve az anyagi feltéte­leket is) biztosítását, és végül az e fo­lyamatot irányító és ellenőrző szerve­zet létrehozását, működtetését jelen­tik. Természetesen az országos progra­mot regionális és lokális programok­kal kell támogatni. A közlekedésbiz­tonsági programban megfogalmazott feladatoknál a megelőzést szolgáló in­tézkedéseket kell előtérbe helyezni. Ez természetes igény, ami anyagi oldalról is megerősíthető, mivel a prevenció a közlekedésbiztonság területén is ol­csóbb, mint a károk - akár részleges - helyreállítása. Akárhogy is nézzük, új­ra a népszerűtlen lépéseknél, a bünte­tésnél kell kilyukadnom. Fontos tudni, hogy a korlátozás nem végső cél. Ez csak egy ösztönző eszköz arra, hogy az emberek betartsák a törvényeket. A büntetések valójában csak a megelőzés eszközei. A törvények megszegése újabb radikális lépéseket vonjon maga után. Csak így rendezhető a közleke­désbiztonság helyzete. Vesztegetni való idő nincs, ugyanis mindennap szedik áldozataikat a közlekedési balesetek. ■ RÓKA Lídia kozelkep@magyar­szo.co.yu KÖZELKÉP 11 ■ A NAP INTERJÚJA ■ Csökkenteni a kockázatot A közlekedés biztonsága ne a véletlenen múljon A elmúlt évben több mint 2­0­ millió ember halt meg az X­V / i európai utakon. 2002-ben csaknem 40 000-en veszítették életü­ket közúti balesetben az unió országút­jain. Közvetlen közelünkben, Vajdaság­ban, az elmúlt évben 140 közlekedési baleset történt, évente 4600 személy szenvedett könnyebb-súlyosabb sérü­lést, naponta átlagban egy vajdasági la­kos hal bele sérüléseibe. A fenti adatokkal dr. Predrag Du­­ric magiszter, az újvidéki Egészségvé­delmi Intézet járványtani osztályának orvosa szolgált. A jelenség nálunk is járványméretű lett. Állami szinten Vaj­daság a feketelista első helyére ke­rült. ■ Mindebből az derül ki, hogy a közlekedésbizton­ság környezetünk­ben alacsony szin­ten van? - Sajnos igen. S ami a legtragiku­sabb, a témával senki sem foglal­kozik komolyab­ban. Meg kell em­líteni, hogy az óri­ási emberi veszte­ségek mellett a bal­esetek anyagi terhet is jelentenek, hi­szen a karambolok horribilis összegbe kerülnek évente a társadalomnak. ■ Melyek azok a tényezők, amelyek a közlekedési baleseteket okozzák? - Sok esetben nemcsak a rossz au­tók, a tönkrement utak, hanem valójá­ban az autósok magatartása felelős a balesetekért. Nem meglepő az sem, hogy a gyorshajtás, az ittas vezetés és a biztonsági öv használatának mellőzése jelenti a legnagyobb kockázatot. Mind­ezt figyelembe véve, az EU azt a célt is sebességgel hajtva karambolozik, az olyan, mintha kiesne egy épület negye­dik emeletéről. Nagyon nyugtalanító, hogy a büntetés ellenére is sokan egy­szerűen „elfelejtik” bekapcsolni biz­tonsági övüket. Szerintem a szigorú büntetések mellett a rendszeres, széles körű tájékoztatás a meggondolatlan vezetői magatartás legnagyobb ellen­szere. ■ Ha jól tudom, ezek a lépések igen népszerűtlenek.­­ Sajnos, mert senki sem látja elő­nyüket. Ha a jövőben több ezer életet akarunk megmenteni, akkor nincs di­lemma. Intézkedni kell, méghozzá a legrövidebb időn belül. ■ Hogyan? - Az Európai Bi­zottság azt javasolja, hogy gyakoribb le­gyen a közúti elle­nőrzések száma. Emellett növelni le­het a radarcsapdák számát azokon az út­szakaszokon, ahol az emberek hajlamo­sak a gyors­hajtásra. Az ittas vezetés több ezer ember halálát okozza. Az áldoza­tok között vannak 18-25 év közötti fia­talok is, akik szom­bat-vasárnap hajnalban halnak meg ún. diszkóbalesetben. Ezért kellenek a véletlenszerű ellenőrzések, és az olyan alkoholszondák, amelyekkel a helyszí­nen lehet bizonyítani a szabálysértést.­­ Beszélgetésünk elején elhang­zott, hogy a közlekedésbiztonság kér­dése országos szintű megoldást kíván.­­ Az ügy kezelése, a megelőző tevé­kenységgel együtt, állami feladat, ami az egész országra kiterjedő célkitűzé­sek meghatározását, az időszerű prog­ramok kidolgozását, a végrehajtás fel­Dr. Predrag Duric

Next