Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-23 / 145. szám
2004. június 23., szerda Z Melpomené komikus A kilencedik zimonyi karikatúrafesztivál margójára imony mindig határváros volt. Egykor birodalmak, országok, régiók, sokszor pedig a jó ízlés határát jelentette. Ma is határváros. Bárhonnan is nézzük. A humor, pontosabban a karikatúra határkövét őrzi immár kilenc esztendeje. Branko Najhold megszállott szervezőnek ennyi idő alatt sikerült a zimonyi karikatúraiskola tagjainak kiállításával a világ egyik legrangosabb karikatúraszalonját létrehozni, az ízléstelenség turbóhabos hullámverésében. Egyesek szerint minden politikai helyzet kedvez a humornak és a karikatúrának, míg mások szerint csak a diktatúra az, amely a túlélés és az épelméjűség megőrzésének e fontos eszközét éppen terhével érleli igazán. Nemcsak a határvárosokban, hanem szélesebb értelemben is szükség van humorra, amely néha főként az élet igazi ízét domborítja ki, néha pedig nyílt sebre hull. Az idei szalon nagydíját, talán a neve is erre prediszponálta, Ivan Kutuzov bolgár rajzoló érdemelte ki, aki nemcsak Melpomené sorsát rajzolta meg, hanem a művészetét is, amikor a tragédia közismert múzsáját kéregetőnek ábrázolta. Film, színház, muzsika, így is fogalmazhatnánk, hogyha az idei fesztivál témáit sorolnánk. A film és a színház hivatalos téma volt, míg a muzsikát a már megszokott színvonalas módon zenészek szolgáltatták a zimonyi révkapitányság épülete előtt, amíg a díjazottak, köztük a második díjas Julian Pena-Pai romániai és Goran Miladic hazai karikaturista a díjakat átvette. A számbeli mutatók egész sorával bizonyíthatnánk a kiállítás jelentőségét, de ettől sokkal fontosabb annak éppen az ép elme megőrzésére tett hatása. A zimonyi karikatúrafesztivál továbbra sem veszít jelentőségéből, mert a mi vidékünkön tragikum és komikum között csupán egy hajszál van, és közte a karikatúra. Ez az elmélet akár meg is fordítható. ■ haft Goran Miladic Ivan Kutuzov A szerbiai elnökválasztás két fordulója közötti „félidőben” már javarészt tudni véljük, melyik politikai pártnak milyen az állásfoglalása a versenyben maradt elnökjelöltekkel kapcsolatban. Az úgynevezett demokratikus tömb legtöbb pártja támogatásáról biztosította Boris Tadicot, a Demokrata Párt jelöltjét. A vajdasági magyar pártok közül a második fordulóra vonatkozóan mind ez ideig csak a VMSZ foglalt állást, természetesen Boris Tadic mellett, csakúgy, mint az első fordulóban. Most, az első fordulóhoz hasonlóan, a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom is nyilvánosan csatlakozik ehhez az állásponthoz. A KDEM álláspontjáról Knézi Pétert, a KDEM elnökségi tagját kérdeztük. ■ A szerbiai elnökválasztás első fordulója előtt a vajdasági magyar pártok igen különbözőképpen hozták nyilvánosságra állásfoglalásukat a jelöltekkel kapcsolatban. Mi erről a KDEM véleménye? - Sajnos ez így igaz. Csak a VMSZ, a KDEM és ha nem tévedek, a VMPM hozta egyértelműen nyilvánosságra álláspontját, és nevezte meg azt a jelöltet, akit támogat. Ez mindhárom párt esetében Boris Tadic volt. Ebben az esetben hiányoljuk az egyértelmű kiállást a vajdasági magyar pártok részéről, ugyanis nem világos előttünk, mi az oka annak, hogy a másik két vajdasági párt nem fejezte ki álláspontját ezzel kapcsolatban. Természetesen nem tisztségem, és jogom sincs arra, hogy ezt számon kérjem tőlük, csak furcsának találom. Ez nem az első ilyen eset, és véleményünk szerint ez zavarólag hat a magyar választótestületre. Ennek most is láttuk jeleit. Voltak bizony olyan választási körzetek, ahol a magyar többségű lakosság igen alacsony részvételi aránnyal ment ki szavazni. Pedig igen fontos, szinte sorsdöntő dologról van szó. Persze a szerb ajkú szavazótábor sem volt jobb, tehát nem azt akarom mondani, hogy nekünk, magyaroknak nagyobb kötelességünk szavazni, mint szerb ajkú polgártársainknak, de azt hiszem, hogy most minden józan gondolkodású, felelős és demokratikus beállítottságú embernek ott kell lennie az urnák előtt. ■ A második forduló előtt leegyszerűsödtek a dolgok... - Igen. Kristálytiszta a kép. Mesei szóképpel élve a jó és a rossz harca lesz ez. A középkori és a modern európai gondolkodás méri össze erejét. Ez mindenki előtt világos. Éppen ezért a KDEM ezúttal is felszólítja a vajdasági magyar szavazópolgárokat, hogy június 27-én tömegesen vegyenek részt a választáson, mert most valóban a „bőrünkről” van szó. Amennyiben Nikolic úr győz, teljes lesz a bizonytalanság, úgy belpolitikai, mint külpolitikai téren, nem beszélve a minapi új/régi hegemonikus kijelentésekről, melyek ismét a kísérteties kilencvenes évek hangulatát idézik. Nem tudom, kinek mi nem világos még ezzel a jelölttel és politikájával kapcsolatban. Amennyiben - és reméljük, így lesz - Tadic úr győz, megvan az esélyünk arra, hogy előbb-utóbb Európában is szóba álljanak velünk, az országban pedig nyugodtabb, szabadabb lesz a légkör. Ez is teljesen világos. A vajdasági magyarság, amióta csak többpárti választásokat tartanak Szerbiában, minden alkalommal egyértelműen a haladó, demokratikus erőket támogatta, a parlamenti és az elnökválasztásokon egyaránt. Tiszta szívből remélem, hogy ez most sem lesz másképp, hisz ez történt az első fordulóban is, csak egy kis baj volt néhol a részvételi aránnyal. Éppen ezért minden felelős vajdasági magyar pártnak, hitem szerint, most az a feladata, hogy igenis felszólítsa a magyar szavazótábort, hogy egy emberként sorakozzon fel Boris Tadic úr mögé. Gondolom, hogy most semmi értelme sincs annak, hogy szőrszálhasogató módon azt kérjük számon egyes elnökjelöltektől, mi a véleményük és állásfoglalásuk különböző autonómiaelképzelésekről, azok válfajairól stb. Ettől most sokkal fontosabbról van szó: lesz-e egyáltalán alkalmunk autonómiáról akár beszélni is, lesz-e alkalmunk kisebbségi jogokról akár álmodni is, vagy Európát akár említeni is. Csak ez a tét. Vajon egyes vajdasági magyar politikai pártok részéről most is elmarad az állásfoglalás? Kihasználva az alkalmat, felkérném a vajdasági magyar politikum minden felelős képviselőjét, hogy politikai erejétől és nagyságától függetlenül szólítsa fel szimpatizánsait, a vajdasági magyar szavazótábort arra, hogy a második fordulóban Tadic urat támogassa. Ez kötelessége minden olyan politikai szubjektumnak, aki elvárja azt, hogy komolyan vegyék, és aki helyet kíván magának e színtéren. Nem hiszem, hogy az arra való hivatkozás, miszerint ez a szerbek ügye meg hogy a vajdasági magyar választók nagykorúak és megvan a magukhoz való eszük, most elegendő biztatás lenne számunkra. Ennél azért több kell. Talán ezt el is várják tőlünk. Amennyiben továbbra is számítunk bizalmukra, nincs jogunk kétségek közt hagyni őket ezt illetően. ■ így Egyértelmű kiállás A Kereszténydemokrata Európa Mozgalom szerint kristálytiszta a politikai helyzet az elnökválasztás második fordulója előtt Kristálytiszta a kép. Mesei szóképpel élve a jó és a rossz harca lesz ez. A középkori és a modern európai gondolkodás méri össze erejét. Ez mindenki előtt világos. Éppen ezért a KDEM ezúttal is felszólítja a vajdasági magyar szavazópolgárokat, hogy június 27-én tömegesen vegyenek részt a választáson, mert most valóban a „bőrünkről” van szó. Knézi Péter Mtcnt Sió A biztonsági öv használata semmiképpen sem hanyagolható el. Egyes európai országokban az öv használata a hátsó üléseken is kötelező. Kevesen tudják, hogy amikor egy autós 50 kmes sebességgel hajtva karambolozik, az olyan, mintha kiesne egy épület negyedik emeletéről. Nagyon nyugtalanító, hogy a büntetés ellenére is sokan egyszerűen „elfelejtik” bekapcsolni biztonsági övüket. Szerintem a szigorú büntetések mellett a rendszeres, széles körű tájékoztatás a meggondolatlan vezetői magatartás legnagyobb ellenszere, tűzte ki, hogy a halálos balesetek száma 2010-ig felére csökkenjen a tagállamokban. ■ Milyen a helyzet nálunk? Az a véleményem, hogy ez számunka sem lehetetlen célkitűzés, mármint a halálos áldozatok számának legalább felére csökkentése. Ma a legkevesebb baleset Svédországban és Nagy- Britanniában történik. Ez a két ország mintaként szolgálhat mindenkinek. Elsősorban azt kell elérnünk, hogy a gépkocsivezetők betartsák a szabályokat. A felmérések ugyanis azt mutatják, az esetek többségében a közúti baleseteket az okozza, hogy az autósok nem tartják be a közúti előírásokat. A biztonság tehát nemcsak a szabályok meghozását, hanem azok betartását is jelenti. ■ Nem olyan régen csak megszigorítással szoktunk rá a biztonsági öv használatára. Betartják-e a szabályt? - A biztonsági öv használata semmiképpen sem hanyagolható el. Egyes európai országokban az öv használata a hátsó üléseken is kötelező. Kevesen tudják, hogy amikor egy autós 50 kmtételeinek (beleértve az anyagi feltételeket is) biztosítását, és végül az e folyamatot irányító és ellenőrző szervezet létrehozását, működtetését jelentik. Természetesen az országos programot regionális és lokális programokkal kell támogatni. A közlekedésbiztonsági programban megfogalmazott feladatoknál a megelőzést szolgáló intézkedéseket kell előtérbe helyezni. Ez természetes igény, ami anyagi oldalról is megerősíthető, mivel a prevenció a közlekedésbiztonság területén is olcsóbb, mint a károk - akár részleges - helyreállítása. Akárhogy is nézzük, újra a népszerűtlen lépéseknél, a büntetésnél kell kilyukadnom. Fontos tudni, hogy a korlátozás nem végső cél. Ez csak egy ösztönző eszköz arra, hogy az emberek betartsák a törvényeket. A büntetések valójában csak a megelőzés eszközei. A törvények megszegése újabb radikális lépéseket vonjon maga után. Csak így rendezhető a közlekedésbiztonság helyzete. Vesztegetni való idő nincs, ugyanis mindennap szedik áldozataikat a közlekedési balesetek. ■ RÓKA Lídia kozelkep@magyarszo.co.yu KÖZELKÉP 11 ■ A NAP INTERJÚJA ■ Csökkenteni a kockázatot A közlekedés biztonsága ne a véletlenen múljon A elmúlt évben több mint 20 millió ember halt meg az XV / i európai utakon. 2002-ben csaknem 40 000-en veszítették életüket közúti balesetben az unió országútjain. Közvetlen közelünkben, Vajdaságban, az elmúlt évben 140 közlekedési baleset történt, évente 4600 személy szenvedett könnyebb-súlyosabb sérülést, naponta átlagban egy vajdasági lakos hal bele sérüléseibe. A fenti adatokkal dr. Predrag Duric magiszter, az újvidéki Egészségvédelmi Intézet járványtani osztályának orvosa szolgált. A jelenség nálunk is járványméretű lett. Állami szinten Vajdaság a feketelista első helyére került. ■ Mindebből az derül ki, hogy a közlekedésbiztonság környezetünkben alacsony szinten van? - Sajnos igen. S ami a legtragikusabb, a témával senki sem foglalkozik komolyabban. Meg kell említeni, hogy az óriási emberi veszteségek mellett a balesetek anyagi terhet is jelentenek, hiszen a karambolok horribilis összegbe kerülnek évente a társadalomnak. ■ Melyek azok a tényezők, amelyek a közlekedési baleseteket okozzák? - Sok esetben nemcsak a rossz autók, a tönkrement utak, hanem valójában az autósok magatartása felelős a balesetekért. Nem meglepő az sem, hogy a gyorshajtás, az ittas vezetés és a biztonsági öv használatának mellőzése jelenti a legnagyobb kockázatot. Mindezt figyelembe véve, az EU azt a célt is sebességgel hajtva karambolozik, az olyan, mintha kiesne egy épület negyedik emeletéről. Nagyon nyugtalanító, hogy a büntetés ellenére is sokan egyszerűen „elfelejtik” bekapcsolni biztonsági övüket. Szerintem a szigorú büntetések mellett a rendszeres, széles körű tájékoztatás a meggondolatlan vezetői magatartás legnagyobb ellenszere. ■ Ha jól tudom, ezek a lépések igen népszerűtlenek. Sajnos, mert senki sem látja előnyüket. Ha a jövőben több ezer életet akarunk megmenteni, akkor nincs dilemma. Intézkedni kell, méghozzá a legrövidebb időn belül. ■ Hogyan? - Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy gyakoribb legyen a közúti ellenőrzések száma. Emellett növelni lehet a radarcsapdák számát azokon az útszakaszokon, ahol az emberek hajlamosak a gyorshajtásra. Az ittas vezetés több ezer ember halálát okozza. Az áldozatok között vannak 18-25 év közötti fiatalok is, akik szombat-vasárnap hajnalban halnak meg ún. diszkóbalesetben. Ezért kellenek a véletlenszerű ellenőrzések, és az olyan alkoholszondák, amelyekkel a helyszínen lehet bizonyítani a szabálysértést. Beszélgetésünk elején elhangzott, hogy a közlekedésbiztonság kérdése országos szintű megoldást kíván. Az ügy kezelése, a megelőző tevékenységgel együtt, állami feladat, ami az egész országra kiterjedő célkitűzések meghatározását, az időszerű programok kidolgozását, a végrehajtás felDr. Predrag Duric