Magyar Szó, 2005. szeptember (62. évfolyam, 205-230. szám)
2005-09-27 / 227. szám
2005. szeptember 27., kedd Éjszakai kószálás helyett asztalitenisz a Magyar Szó A Műszaki Középiskolában minden pénteken este 8-tól éjfélig várja a fiatalokat a Holdsugár Klub Minden pénteken este 8 óra és éjfél között a Műszaki Középiskolában (MESC) asztaliteniszezhetnek azok a 12 és 19 év közötti fiatalok, akik nem az utcán kószálva szeretnék „múlatni” az időt, hanem tartalmas szórakozásra vágynak. Ez lesz a város első Holdsugár Klubja, ahova a fiatalok számára természetesen ingyenes a belépés, s ahol kulturált környezetben nem csupán pingpongozhatnak, nemcsak teával és néhány falat harapnivalóval kínálják meg őket, hanem az ott ügyeleteskedő felnőttektől elsajátíthatják a pozitív kommunikáció készségét. Tehát életmódformáló tevékenység, amely segíti a fiatalok szocializációját. A fiatalok éjszakai sportolására kidolgozott program koordinátora Kiss Dezső nyugalmazott pedagógiatanár - aki a szokásos hétfői polgármesteri sajtótájékoztatón a következőképp számolt be a pénteken induló tevékenységről: - Az esténként az utcán egyedül vagy csoportokba verődve csellengő fiatalok gyakran kerülnek problematikus helyzetbe. A statisztikai adatok viszont azt mutatják, hogy a sportoló a fiatalok között szinte egyáltalán nem üti fel fejét a bűnözés. Az Amerikai Egyesült Államokban, Marylandben alakult meg harminc-egynéhány évvel ezelőtt az első ilyen sportklub - ahol az esti órákban kosárlabdázhattak fiatalok - s fél év sem telt el, a kiskorú bűnözés hihetetlen arányban lecsökkent a városban. Az Amerikai Egyesült Államok minden tagköztársaságában nyíltak meg és dolgoznak mind a mai napig ezek a szociális sportklubok. A Műszaki Középiskola esetében azért választották az asztaliteniszt, mert nem igényel technikai felkészültséget, és nem jelent anyagi terhet a részvevők számára. Ahol a lehetőségek megengedik, ott más sportág is számításba jöhet. A felügyeletet a klubban a pedagógusok, szociális dolgozók, sportedzők és mások volontőr alapon vállalják. Ivanovic Erzsébet, a Műszaki Középiskola igazgatója arról beszélt, hogy különösen a középiskola első osztályosaira kell odafigyelni: új környezetbe kerülnek, s nem tudják hol eltölteni az estéiket. Arra biztatta a többi iskola diákját, hogy látogassanak el hozzájuk pénteken esténként. A Holdsugár programbizottságának elnöke Andrija Romic községi sport- és ifjúsági megbízott, tagjai pedig Josip Ivanovic magiszter, a pedagógiai tudományok magisztere, Pece Mihály, a Vöröskereszt titkára, dr. Sági Zoltán pszichiáter, pszichoterapeuta, Josip Sebescen, a Spartak asztaliteniszklub edzője. ■ m. k. SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: A fő hír, dél-koreai akciófilm (17,19) * Belső tenger (Mar Adentro), spanyol dráma (21) KORZÓ: Gilles felesége (La femme de Gilles), francia melodráma (18, 20, 22) NÉPSZÍNHÁZ SOLTIS LAJOS STÚDIÓ: Pálfi-Szőke-Mezei-Brestyánszki: Záróra (19,30) TÁRLAT DR. VINKO PERČIĆ GALÉRIA: Stipan Sabic alkotásai KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKOZÓ: Boros György retrospektív kiállítása ORVOS A Mentőállomáson (Petőfi Sándor u. 24. alatt) állandó ügyeletet tart egy általános orvos, mentős szakorvos, ezenkívül éjszaka gyermekgyógyász is. Tel.: 94 vagy 551-373 * Gyermekgyógyászati rendelő, Đura Đaković utca 14., tel.: 553-559 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 552-499 * Városi kórház, tel.: 555- 222 * Mentők: 551-373. FONTOSABB TELEFONSZÁMOK * Szabadkai Magyar Főkonzulátus: 554-811 * Szabadkai Horvát Főkonzulátus: 557-793 * S. O. S. lelkisegély-szolgálat: 553-000 * Suboticatrans: 555-566 * Vasútállomás: 555-606 * Hotel Patria: 554-500 * Elektrovojvodina (diszpécserek): 44-336 * Távfűtő Művek (hibabejelentés): 548-383 * Vízművek (hibabejelentés): 557-711 * Halo taxi (a Városháza mellett): 9766 * SU-taxi (a vasútállomásnál): 9784 * Eko taxi: 970 * Expres taxi: 9787 * Comer taxi: 9785 * Zuti taxi: 9789 * Kéményseprők: 553-072 * Dragstore (7-től 22 óráig): 558-326 * Funero: 554-433 és Corpus: 757-121 (temetkezési vállalatok). Mt» Szó szabadka@magyar-szo.co.yu SZABADKA 7 A SZABAD LÍCEUMON átszervezéséről A Szabad Líceum a Városi Könyvtár emeleti olvasótermében szeptember 29- én (csütörtökön) este fél nyolckor vitát szervez a Magyar Szó átszervezésének és áttelepítésének időszerű kérdéseiről. Elsősorban a médiával közvetlenebb kapcsolatban álló személyek vesznek részt, de mindenki jelenléte fontos, akinek érvekkel alátámasztható véleménye van napilapunk jövőjére vonatkozólag. MA A NYITOTT AJTÓN A szabad vámövezetről Ma 18 órakor a Szabadegyetem első emeleti 211-es termében tartja szokásos heti összejövetelét a Nyitott Ajtó civil szervezet. A vitaesten bemutatásra kerül a szabad vámövezet. Az est vendége Bóni László, a Magnotron igazgatója, a községi képviselő-testület tagja. A szervezők minden érdeklődőt szívesen látnak. Hallgassa ma is a Szabadkai Rádiót! 13.15 Nyugdíjasok műsora: Készülődés a napsugaras ősz rendezvényeire, folytatódik a kedvezményes tüzelővásárlási akció 14.30 Magánvélemény közügyben: A szerb tányér és a keresztény töltőtoll - Németh János heti kommentárja 15.40 Naprakész: Iszapprés a magyarkanizsai szennyvíztisztítón, szüreti napok Horgoson, az idei dzsesszfesztivál értékelése 17.00 Világtükör - a BBC nemzetközi magazinja Az Ön hullámhossza: 89.6 MHz! A HÉT FILMJEIRŐL Egy mozgássérült hétköznapjai Oscar-díjas spanyol dráma a Zvezda moziban (A belső tenger) - Utópisztikus akciókaland sztárszereplőkkel (A sziget) - Charlie és a csokigyár (Johnny Deeppel) Azt nem állíthatjuk, hogy Alejandro Amenabar spanyol rendező A belső tenger (Mar Adentro) című Oscar-díjas drámával - a hollywoodi nagymesterekhez hasonlóan tanulságos katalógusát nyújtja mindazoknak a félkész, nem sok fáradsággal felmelegíthető és állva is könnyen fogyasztható mozisémáknak, amelyekkel mostanság az álomváros operál. A rendező más utat választott, a bénultság horrorját mutatja be nekünk. Egy senor, Ramón Sampedro immár 30 esztendeje fekszik egy hatalmas ágyban, egy gyönyörű vidéki ház lakójaként. Ramón akkor látta utoljára a tengert, amikor 19 éves korában egy sziklaszirtről fejest ugrott a sekély hullámok közé és a nyakát törte. Azóta csak az illatát érzi, ha a tenger felől fúj a szél. A senor meg akarja kapni a vízumot a túlvilágra. Már nem reménykedik abban, hogy egyszer lábra kaphat. Olyan halálra vágyik, „mely kín, gond, szerelem közt önsorsából nő ki lassúban” (Rilke). Ramónt két nő látogatja: Julia, az ügyvédnő és Rosa, a parasztlány. Mindketten vonzódnak a magatehetetlen úrhoz. A szövegkönyvet ketten írták: Alejandro Amenabar és Mateo Gil. Szereplők: Javier Bardem, Belén Rueda, Lola Duenas, Clara Segura, Celso Bugallo, Mabel Rivera és mások. Ezt a drámát még néhány napig a Zvezda moziban tartják műsoron a kora esti és az esti órákban. Délután egy dél-koreai akciófilmre váltható belépőjegy. Címe: Főcím. Ez egy sztori néhány rendőrről és a nagyváros gengsztereiről. Tökéletesen érdektelen panel, hígítás során ízét vesztett akciómozi. A Zvezdában csütörtökön kezdik vetíteni a Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chockolate Factory) című gyermekfilmet Tim Burton rendezésében. Szereplők: Johnny Deep, Freddie Highmore, David Kelly, Helena Bonham-Carter, Noah Taylor. A Warner Bross. cég Roald Dahl könyvét dolgoztatta át John Augusttal. A mese egy csokigyár tulajdonosáról szól, sokan azt mondják rá, hogy egy fricska a giccses meséknek. Látunk számítógép segítségével megrajzolt repülő liftet, a csokifolyón közlekedő, rózsaszín cukorból készült csónakot. A csokigyár, egyszerre gyerekparadicsom és rémisztő szellemvasút. Itt nyűglődik Charlie, aki a tisztaság és a jóság mintaképe. A Korzó filmszínházban még néhány napig a Gilles felesége (La femme de Gilles) című francia film nézhető meg Frederic Fonteyne rendezésében. Szereplők: Emmanuelle Devos, Clovis Cornillac, Laura Smet. Egy más életre, szenvedélyekre vágyó nő lelkivilága tárul elénk, aki nem akar Nagy Időket élni, szeretetre, szerelemre hangolódna. Látunk egy eleven történetet test és szellem viszonyrendszeréről. Csütörtökön tűzik műsorra a Korzó moziban A sziget (The Island) című akciókalandot, egy sebes, nagyon sebes tempóba strukturált anyagot, s némi hiányérzetünk is akadhat ebből, mert ez a lendület nem feltétlenül nyújt lehetőséget a mélységi terjeszkedésre, de Michael Bay rendezőnél a látvány a lényeg. A sziget utópisztikus akciókaland. Arról van szó, hogy Lincoln Six Echo érzi: valami nem stimmel azzal a tökéletes várossal, amelyben a társaival él. S amikor rádöbben az igazságra, arra, hogy ő és társai pusztán csak klónok, megszökik a helyszínről egy csinos szőkével, mert nem akar „pótalkatrész” lenni. Helikopteres-robbantásos orgia, 127 perc tömény akció. « B. Z. Felújítják az E5-ös utat A polgármesteri sajtótájékoztatóról Wolverhampton mellett a jövőben a norvégiai Dramme város is segíti Szabadkát európai felzárkózásában. Mint azt a szokásos hét eleji polgármesteri sajtótájékoztatón hallottuk, a Helyi Demokrácia Ügynökség Szövetsége helyi irodájának meghívására Kucsera Géza polgármester vezetésével a hétvégén háromtagú küldöttség járt a norvég Buskeland megyében. Látogatásuk célja egyebek között az volt, hogy megismerkedjenek a térség önkormányzati hivatalainak működésével. A mintegy hatvanezer lélekszámú skandináv város évek óta jó kapcsolatot tart fenn néhány szerbiai várossal. A szabadkaiakkal folytatott tárgyalásokon egyebek között szó esett a regionális együttműködés terén elért tapasztalatokról, a város működésével kapcsolatos kérdésekről, tömegközlekedés fejlesztése, a téli szolgálat megszervezése, a városi szeméttelep kérdése, stb. A polgármesteri sajtótájékoztatón Drágán Trblla, a Községi Építési Igazgatóság igazgatója beszámolt arról, hogy a napokban szerződést írt alá Branko Jocitttal, a Köztársasági Építésügyi Igazgatóság vezetőjével egy 185 millió dinár értékű beruházásról, amelyből felújítják a városon áthaladó nemzetközi utat Sándortól Palicsig. A kivitelező a Volput Útépítő Vállalat lesz. A tervek szerint a munkálatok nagy része még az idén elkészül. Mint az igazgató kiemelte, az idén az autópálya kelebiai elágazásának munkálatait kellett volna megkezdeni, de ennek tervei revízióra kerültek, viszont azt az ígéretet kapta, hogy e 24 kilométeres szakasz jövőre prioritást élvez. Szabadka ígéretet kapott egy 400 millió dináros kedvezményes hitellehetőségre is 2006-ra, amelyből felújítanák a város utcáit. Kucsera Géza polgármester a héten találkozik Borivoj Mucalj szabadkai rendőrfőnökkel, az utóbbi időben történt magyarellenes verekedések és incidensek ügyében. Mint kiemelte, egy akcióterv készül a hatékonyabb fellépés érdekében. A belügyi titkárság vezetője segítséget kért az önkormányzattól műszaki felszereltségük javítására. A költségvetési eszközökből elsősorban térmegfigyelő kamerákat állítanak fel. A találkozón szó lesz az iskolarendőrök kérdéséről is. A sajtótájékoztatón Radoslav Debeljački, a DTD igazgatója beszámolt arról, hogy hét év szünet után tovább folytatódik a Tisza-Palics csatorna Krivaja felé vezető szakasza. A kilenc kilométer hosszú csatorna négy kilométeres szakasza készült el eddig. A beruházás értéke 25 millió dinár, a csatorna az idén Oromig épül meg. ■ S.K.. Meddig rettegjenek még a magyar diákok? Pénteken estefelé az egyik szabadkai általános iskola sportpályáján szerb társai hasba rúgták és tíz kör lefutására kényszerítették az egyik diákot, társának pedig jó néhány guggolótámaszt kellett megcsinálnia, miközben fenyegetően körbeállták. A megaláztatás, bántalmazás oka igazán banális: 5-6 szerb srác nem találta meg a magyar fiúk egyik ismerősét, akivel valamilyen semmiség miatt le akartak számolni. Az említett oktatási intézmény és a közeli iskola szerb tagozatának diákjai voltak az agresszíven fellépők, sőt egy 20 év körüli fiatalember is akadt közöttük! Tehát, a felajzott társaság az iskolai sportpályán az ott tartózkodó 4-5 magyar fiútól megkérdezte, ki ismeri az illetőt, akit szeretnének „elkapni”. Annak a srácnak, aki jelentkezett, megparancsolták, hogy mobiltelefonján hívogassa ismerősét, majd bosszúságukban, hogy az nem tudott segíteni, hasba rúgták és arra kényszerítették, hogy tízszer körbefussa a pályát. Közben a magyar srácok egy kivétellel elfutottak, nem akartak a büntetőhadjárat áldozatává válni. Az a magyar fiú is rosszul járt, aki ott maradt: guggolótámaszokat kellett csinálnia. Amikor a magyar fiúk otthon elmesélték az esetet, a szülői faggatózásra kiderült, hogy nem egyedi esetről van szó: ez bizony az iskolaudvarokban, játszótereken igen gyakran megtörténik. Amikor a büntetőbrigád guggoló- vagy fekvőtámaszra kényszeríti áldozatát, az arra járó felnőtt csak azt látja, hogy egyikük tornamozdulatokat végez, a többiek meg körülállják, s nem veszi észre, hogy itt büntetőakció zajlik. Az elkeseredett, felháborodott, rettegő édesanya nem akarja vállalni a nyilvánosságot, azt sem akarja, hogy ügy legyen az esetből. - Nem akarom, hogy bosszút álljanak a gyerekemen, s esetleg egy 15 fős banda üldözze, várja meg az iskola környékén. Nem akarom fiam testi épségét veszélyeztetni, nem akarom, hogy gyerekem nap mint nap rettegve lépjen ki az utcára. Ha hallgatok, akkor is ott van a gyerekem lelkében a félelem, de kisebb az esélye, hogy durván bántalmazzák, mert esetleg meghurcolták, megbüntették azokat, akik most a sportpályán megalázták. Meg van mérgezve a magyar gyerekek fiatalsága, s mint szülő tehetetlenül nézem ezt - hallottuk az édesanyától. Felháborodva figyeljük, hogyan próbálják az illetékesek sorra szőnyeg alá söpörni ezeket az eseteket, bűvészmutatványokat végeznek, hogy eltereljék még a gyanúját is annak, hogy esetleg nemzet indíttatású esetekről van szó, s az áldozatok azért húzták a rövidebbet, mert magyarok. Értetlenül nézzük, hogy olyan toleranciatáborokat szerveznek, ahova Magyarországról és Belgrádból hívják a részvevők többségét, holott ezek a szörnyű esetek az itteni magyar és szerb fiatalok között történnek nap mint nap, tehát nekik kellene az ilyen műhelymunkában mind tömegesebben részt venni. Az iskolákban októberben induló toleranciaprogram tíz-húsz év múlva hozza meg gyümölcsét. Ám emellett gyors, energikus cselekvésre is szükség lenne, ha már az említett agresszív, gyűlölködő fiatalok otthon ki tudja, milyen nevelést kapnak. Nem lesz változás mindaddig, amíg a szerb sajtó nem szentel komoly teret a magyarveréseknek, a tolerancia/intolerancia kérdésének, amíg nem ír objektívan a problémáról. Egy példa: a szabadkai polgármester a múlt héten bírálta a helyi rendőrség munkáját, megemlítve, hogy a belügyi titkárság még csak nem is értesítette a közvéleményt a gimnázium folyosóján történtekkel kapcsolatban, s beszámolt az újabb esetről, hogy a Lazar Nešić szakközépiskola udvarán magyar fiatalokat bántalmaztak szerb társaik (nem hivatalos hírek szerint meglettek az elkövetők mindkét esetben). Egyetlen szerb ajkú újságíró sem vette a fáradságot és a telefont, hogy megkérdezze, mi is történt a Lazar Nešić iskolában. Az egyik szerb napilap parádésnak tálalja ugyan a polgármestertől hallottakat, de arról, hogy mi is történt valójában, nem tájékoztatja a közvéleményt, ezt bölcsen elhallgatja. Az olvasóban csak az a megállapítás marad meg, hogy a magyarverésekkel kapcsolatos rendőrségi közlemények híján ezt megteszik azok a pártvezetők, akik - a lap szerint - ezzel politikai poénokat gyűjtenek. Amikor a szerb sajtó szerepének fontosságát hangsúlyozzuk, nem erre a gunyoros hangvételre gondolunk. Marad az évek óta ismétlődő kérdés: meddig kell még tehetetlenül tűrnünk, hogy gyerekeink meghunyászkodjanak amikor társaikat bántalmazzák, elfutnak, s hétvégeken kizárólag a környező falvakba mernek diszkóba járni. ■ MIHÁLYI Katalin