Magyar Szó, 2007. október (64. évfolyam, 229-255. szám)
2007-10-01 / 229. szám
2 KÜI.FÖLD kulfold@magirs .1o.yu RÖVIDEN ■ BANJALUKA Elhunyt Milan Jelié Szívrohamban, ötvenegyéves korában, tegnap elhunyt Milan Jelié, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, erősítette meg a Beta hírügynökségnek a Független Szociáldemokraták Pártjának egyik magasrangú tisztségviselője. Jelié a Független Szociáldemokraták Pártjának jelöltjeként győzött a 2006. október elsején megtartottelnökválasztáson. (Beta) ■ PEKING Feltételes megállapodást Feltételes megállapodás született tegnap a pekingi hatoldalú tárgyalásokon az észak-koreai nukleáris programok felszámolásáról. Az amerikai küldöttségvezető szerint a dokumentum egészen az év végéig szólóan, részletesen felvázolja a teendőket. A tárgyalási fordulót két napra felfüggesztették, hogy addig a hat érdekelt kormány - az észak- és dél-koreai, a japán, a kínai, az orosz és az amerikai - tanulmányozhassa és jóváhagyhassa a megállapodást. (MTI/AP/Reuters/AFP) ■ GÁZA Tűzszüneti javaslat A Hamász kész a tűzszünetre Izraellel, bizonyos feltételek mellett -jelentette ki az iszlamista szervezet egyik illetékese tegnap. A Hamász „ezúttal kész a tűzszünetre” - mondta Mohammed Avád egy, a Gázai övezetben kormányon lévő radikális szervezethez közel álló internetes hírportálnak, megismételve a Hamász közelmúltbeli felhívásait. Az Izrael állam létezési jogát el nem ismerő Hamász júniusban erőszakkal magához ragadta a hatalmat az övezetben, a terület azóta elszigetelődött a külvilágtól. Egy izraeli kormányszóvivő „cselnek” nevezte a javaslatot. A szóvivő szerint a Hamász csak időt akar nyerni a javaslattal az újraszerveződésre és az újbóli felfegyverkezésre. (MTI/AP) ■ MEXIKÓVÁROS Lecsapott a Lorenzo Öt halott, temérdek megrongált lakóház, elárasztott utcák 167 városban és kisebb településen, valamint számos földcsuszamlás a hegyekben - ez a Lorenzo hurrikán pusztításának előzetes mérlege Mexikóban. Az áradások miatt 24 ezren voltak átmeneti szállásokon még vegáznap is, két nappal azután, hogy a forgószél lecsapott a közép-amerikai országra. Összesen 130 ezer személynek kellett elővigyázatosságból elhagynia otthonát a veszélyeztetett területeken. Az ítéletidő következményeit szombaton több szomszédos szövetségi államban is érezni lehetett Mexikó középső részén, de Mexikóvárosban is. (MTI/dpa/AP) ■ ISZTAMBUL Kurd rajtaütés Kurd lázadók rajtaütésben megöltek a kormány alkalmazásában álló hét polgárőrt és öt civilt szombaton Törökország délkelet részén - közölték helyi tisztségviselők tegnap. Az automata fegyverekkel felszerelkezett lázadók - katonai illetékesek szerint a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai megállítottak egy minibuszt Sírnak tartományban, nem messze az iraki határtól, kiparancsolták a benne ülőket, és tüzet nyitottak rájuk. Egyes értesülések szerint a lemészárolt hét polgárőr részt vett abban a szeptember közepén végrehajtott akcióban, amelyben végeztek a PKK egyik magas rangú vezetőjével. (MTI/AP/Reuters) Parlamenti választások Ukrajnában Rendben lezajlott, de a java még csak most következik Tudósítónktól Különösebb incidens nélkül zajlottak tegnap az előrehozott parlamenti választások Európa Földrajzilag második legnagyobb országában. Kétszázhuszonöt választókerületben 34 ezer szavazókörzetben 37,5 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatta le vasárnap voksát az előrehozott parlamenti választásokon Ukrajnában. A legesélyesebb pártok vezetői és az ország államfője már a reggeli órákban leadta voksát. Viktor Juscsenko elnök a választásokat megelőzően, szombaton este televíziós üzenetben fordult a több mint 47 milliós ország lakosságához. Igazságos és szabad választást ígért. Egyúttal bizodalmát fejezte ki, hogy a választás nyomán demokratikus, az ország nemzeti érdekeit hatékonyan képviselni tudó koalíciós kormány alakulhat. A választás napján azt mondta: az előrehozott választások az egyedüli módja a stabilitás visszaállítására. A jelenlegi miniszterelnök, Viktor Janukovics, a győzelemre legesélyesebb Régiók Pártjának elnöke és listavezetője feleségével együtt kereste fel az egyik kijevi szavazókörzetet. Rögtönzött sajtótájékoztatóján kijelentette: biztos pártja sikerében, s abban is, hogy újra a Régiók Pártja lesz a legnagyobb kormányerő. Hozzátette, bármely pragmatikus erővel kész koalícióra lépni. Vasárnap késő délutánig különösebb incidensről nem érkezett hír. Kisebb provokációkról lehetett csak hallani. A legtöbb problémát a hibásan összeállított névjegyzékek okozták. Ugyanakkor a Donyeck megyei Mariupolban vasárnapra virradóra az egyik szavazókörzet helyiségében holtak találtak egy, a szavazólapokra vigyázó biztonsági őrt. Az első feltételezések szerint önkezűleg vetett véget életének. A tegnapi parlamenti választások lebonyolítását egyébként országszerte 70 ezer rendőr vigyázta. 17 országból, 24 nemzetközi szervezet képviseletében több mint háromezer megfigyelő érkezett Ukrajnába, ahol helyi idő szerint reggel hattól este tízig élhettek a polgárok alkotmányos jogukkal. Közép-európai idő szerint 15 óra 30 percig a választásra jogosultak valamivel több mint 43 százaléka járult az urnákhoz, ami előrevetítette, hogy az előrehozott választások mindenképp érvényesek lesznek. Lapzártánkkor egy időben a legkisebb részvételi arány a magyarok által is sűrűn lakott Kárpátalján volt tapasztalható. A hivatalos végeredményt a központi választási bizottság hétfőre ígéri, de két közvélemény-kutató cég már a szavazóhelyiségek zárása után közvetlenül exit-pollt ígért. Mindenesetre politológusok egybehangzó véleménye szerint az igazi küzdelem még csak most következik, ugyanis aligha fogja könnyen tudomásul venni a vereséget bármely jelentős politikai erő. ■ DUNDA György Délkelet-európai kihívások Az EBESZ parlamenti közgyűlésének őszi ülésszaka Portorožban Az idén a szlovéniai Portorožban tartják meg az Európai Biztonsági és Együttűködési Szervezet (EBESZ) parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakát. A szombati kezdésen France Cukjati szlovén parlamenti elnök megnyitó beszédében kiemelte, hogy az idei ülésszak napirendje rendkívül időszerű mind az EBESZ, mind pedig Szlovénia számára, amely az Európai Unió soros elnökeként jövőre kiemelt fontosságú kérdésként kezeli a Nyugat-Balkánt. Az ülésszak témái között szerepel ugyanis a decentralizáció és az önkormányzatok a délkelet-európai országokban, továbbá a regionális energetikai együttműködés jövője, valamint az oktatás és a biztonság kapcsolata. France Cukjati a továbbiakban rámutatott arra, hogy az EBESZ az átfogó biztonsági koncepcióra alapozza tevékenységét. Délkelet-Európa esetében ez a béke, a gazdaságfejlesztés és a demokratikus intézmények erősítését jelenti. Hozzátette: „A nyugat-balkáni országok tízévi háborúskodás és instabilitás után egy új helyzet előtt állnak, történelmük során talán először követik ugyanazt a politikai ideológiát, először alkalmazzák a többpárti pluralizmust, a parlamenti demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását, a joguralmat, akárcsak a piacgazdaságot, s talán először tűztek ki közös külpolitikai stratégiai célt, az euroatlanti integrációt.” Goran Lennmarker, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke szintén úgy értékelte, hogy Délkelet-Európa kivételes változások előtt áll, s emlékeztetett arra, hogy még mindig megoldatlan a kosovói rendezés kérdése, bár szerinte Kosovóra fényes jövő vár. Josep Borell, az EBESZ elnöklőjének különkiküldöttje emlékeztetett arra, hogy a parlamenteknek soha sem volt nagyobb befolyásuk a nemzetközi politikára mint jelenleg, s ugyanez vonatkozik az EBESZ parlamenti közgyűlésére is, amely elsősorban az emberi jogok érvényesítése érdekében léphet fel eredményesen. Kiemelte a kosovói misszió jelentőségét, s elmondta, hogy az EBESZ ugyan semleges álláspontot képvisel a dél-szerbiai tartomány jövőbeni státusa meghatározásának kérdésben, de ez nem jelenti azt, hogy ne vállalna szerepet ennek a kérdésnek a megoldásában. Tegnap a regionális együttműködésről jövőjéről vitáztak többek között az energetikai biztonság szempontjából. A mai zárónapon az ülésszak a parlamenti közgyűlés földközi-tengeri fórumának keretében folytatja és fejezi be munkáját. ■ Seniha MUHAREMI-VUKAS Békefenntartók halála Darfúrban Legkevesebb tizenkét katona vesztette életét az Afrikai Unió (AU) békefenntartó alakulatának egyik dárfúri támaszpontját ért támadásban - közölte tegnap a szudáni fővárosban az AU képviselője. A harcokban hét katona sebesült meg becslések szerint, míg több mint félszáz eltűnt. Ez volt a legnagyobb és a legtöbb veszteséggel járó támadás az afrikai békefenntartók ellen a szudáni válságövezetben három éve tartó missziójuk alatt. „A tábort teljesen lerombolták” - mondta Núraddín Mezni, a szudáni AU-csapatok szóvivője. Tájékoztatása szerint a támadás szombaton napnyugtakor, a ramadán havi böjtöt megtörő esti étkezés kezdetekor indult meg a Dárfúr tartomány déli részén fekvő Haszkanita városban lévő támaszpont ellen. Az összecsapások még tartanak, ezért a veszteségmérleg sem végleges. A szóvivő sem az áldozatok állampolgárságával, sem a tábort megrohanó fegyveresek kilétével kapcsolatban nem akart találgatásokba bocsátkozni. Az egyik magas rangú AU- békefenntartó tiszt neve elhallgatását kérve úgy nyilatkozott, hogy a Szudáni Felszabadítási Hadsereg (SLA) legkevesebb ezer harcosa ostromolta meg a bázist. „A kormány és a lázadók közötti háború felőrli a középen álló békefenntartókat” - tette hozzá. (MTI/AFP/AP) 2007. október L, hétfő Kaszparov elnökjelölt A Másik Oroszország elnevezésű ellenzéki koalíció Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnokot választotta meg közös elnökjelöltjének. Kaszparov a 498 leadott szavazat közül 379-et kapott meg. A koalíció a tegnapi kongresszusán elhangzottak szerint indulni kíván a december 2-i választásokon, benyújtja jelölőlistáit, de azokat a központi választási bizottság valószínűleg nem veszi át. A szövetségi jelölő lista első három helyét Viktor Gerascsenko, Oroszország központi bankjának volt elnöke, Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok, az Egyesült Állampolgári Front vezetője, valamint Eduard Limonov, a koalíció egy további vezetője foglalja el. A Másik Oroszország különféle ellenzéki szervezetek koalíciója, amelynek egyetlen tagszervezete sincs bejegyezve politikai pártként, a választási törvény értelmében azonban a választásokon csakis politikai pártok indulhatnak. A Másik Oroszország ennek ellenére teljes értékű választási kampányt kíván folytatni. Az 500 küldött részvételével tanácskozó kongresszus fő célja a közös elnökjelölt megválasztása volt. A lehetséges jelöltek listáján szerepelt Mihail Kaszjanov volt kormányfő is. A kongresszus helyszínén ezúttal is tüntettek a Vlagyimir Putyin elnököt támogató parlamenti pártok fiataljai. Sőt: a tanácskozás kezdete előtt valaki röplapokat szórt szét, amelyeken a koalíció vezetőinek karikatúrái fölött a Londonban élő orosz milliárdosra célozva az állt: „Berezovszkij kitartottjai”. (MTI) Washington már nem gátolja Líbia BT-tagságát Az Egyesült Államok már nem gátolja, hogy Líbia az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjai közé kerüljön - jelentette a világszervezet vezető tisztviselőire hivatkozva a Fox News tegnap. A hírtelevízió a washingtoni külpolitika „rendkívüli váltásaként” értékelte, hogy a Bush-kormány lehetővé teszi Líbia teljes diplomáciai „rehabilitációját” a világszervezetben. A nevezetes Lockerbie-tragédia, egy amerikai utasszállító repülőgép közel 300 áldozatot követelő felrobbantása óta az Egyesült Államok útját állta Líbia BT-tagságának. A repülőgép felrobbantásában Líbiának is szerepet tulajdonítottak. Líbia növekvő tekintélyére utal, hogy az Egyesült Államokban egy sor diplomáciai és hírszerzési találkozót tartottak a héten amerikai és líbiai kormánytisztviselők között, kihasználva az ENSZ Közgyűlés ülésszakát. (MTI) A mianmari (burmai) ellenzéki mozgalom vezető személyiségével, Aung Szán Szú Csi asszonnyal találkozott tegnap Rangunban Ibrahim Gambari, az ENSZ különmegbízottja. A nigériai diplomata szombaton érkezett Mianmar új fővárosába, Nagpyidawba, ahol diplomácia források szerint a junta egyes vezetőivel beszélt. Gambari, miután tárgyalt a mianmari fővárosban, Rangunba utazott, s a kormány vendégházában találkozott a Nobel-békedíjas, 62 éves ellenzéki vezetővel, aki az elmúlt 18 esztendő szinte egészét szabadságától megfosztva töltötte el. Rangunban tegnap viszonylagos nyugalom honolt, helyszíni jelentések szerint ez leginkább a több ezer fős katonai és rendőri jelenlétnek tudható be. Az éjszaka folyamán értesülések szerint több ellenzékit őrizetbe vettek. (MTI/AFP/AP/Reuters) A képen: katonák a ranguni utcán