Magyar Szó, 2010. augusztus (67. évfolyam, 177-202. szám)
2010-08-02 / 177. szám
2010. augusztus 2., hétfő MAGYAR EU-ELNÖKSÉG Készülődés a feladatra A magyar kormány meghatározta a magyar EU-elnökség lehetséges politikai célkitűzéseit, egyben áttekintve a jelenlegi belga elnökség napirendjét (forrás: MTI). A végleges program várhatóan novemberben készül el. Hat témakör került terítékre, közülük az egyik legfontosabb „az EU gazdaságának talpra állítása”. A gazdasági válság hatásainak enyhítése és a növekedés előmozdítása, érdekében fontos a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése. Egyébként 2011 közepére kell elkészülnie a következő uniós költségvetés tervezetének, amelynek első érdemi vitájára remélhetőleg a magyar elnökség alatt kerülhet sor. További jelentős célkitűzés lehet az egyes ágazati politikák megtárgyalása, úgymint a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika vagy az energiapolitika; ez utóbbihoz kapcsolódik egy az energiabiztonság megteremtéséről szóló csúcstalálkozó is február 4-én. Szintén fontos feladatkör a bővítés, valamint a külkapcsolatok kérdése. Ezek közül elsőként Horvátország uniós csatlakozása szerepel, a tárgyalások lezárására előreláthatólag a magyar elnökség alatt kerül sor, az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások lényeges része ugyancsak, ugyanakkor a keleti partnerségről, vagyis az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakítását meghatározó programról szóló csúcstalálkozó is a magyar elnökség alatt, májusban esedékes. Úgyszintén kiemelt helyen szerepel például a vízpolitika, Duna-stratégia kidolgozása, ennek fontos eleme a vízminőség javítása, a Duna mint közlekedési útvonal kihasználása, valamint a folyó menti országok közötti együttműködés erősítése. E fejlesztési projekt jelentőségét növeli, hogy az unión kívüli államok is részt vehetnek benne. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trió mandátuma 2010— 2011-re szól. Magyarország 2011. január elsejétől tölti be a posztot. A trió-elnökség rendszerének előnye, hogy gondoskodik a folyamatosságról a hat hónaponként cserélődő soros elnökségek között, így hosszabb, 18 hónapra szóló programot lehet kidolgozni. MSZP-DEMOKRATA KÖR Az első Megalakult első Demokrata Kör, ahol fiatalok és kevésbé fiatalok oszthatják meg véleményüket a demokráciáról, illetve annak manapság az Orbán-kormány által egyre durvább megsértéséről - közölte az MSZP frakció sajtóosztálya az MTI-vel szombaton. Az MSZP reméli, hogy a kezdeményezés hatására minél több helyen jönnek létre Demokrata Körök, így is erősítve a fiatalság körében a demokrácia megóvása iránti igényt. Harci kiáltásoktól, puska- és ágyúlövésektől voltak hangosak az utcák, amikor vasárnap az eredeti helyszíntől néhány kilométerre mintegy kétszáz hagyományőrző lovas, gyalogos és tüzér 161 esztendő után újravívta a szőregi csatát. MTI-beszámoló szerint a XI. nemzetközi huszár- és hagyományőrző találkozó záróeseményeként megrendezett összecsapás a szőregi bányagödörnél valósághű tüzérség ____ gi küzdelemmel kezdődött. A lőpárbaj után a gyalogosok, majd a lovasok csaptak össze. Ahogy 1849-ben, úgy 161 évvel később is a magyar seregek oldalán szálltak hadba a lengyel légió egységei. A lovas- és gyalogosrohamokkal, visszavonulásokkal tarkított küzdelmet vízi ütközet követte: a tavon átkelni igyekvő osztrákok hajója telitalálatot kapott és elsüllyedt. Ezután a magyar erők kiszorultak a csatatérről, és dél felé vonultak vissza a település utcáin, úgy, ahogy a szabadságharc idején is történt. Több előretörés és hátrálás közben az osztrák dragonyosok ágyút is zsákmányoltak. Bár a honvédek bátran küzdöttek, a történelmen változtatni ők sem tudtak, a csata a császári csapatok győzelmével végződött, a magyar seregek kénytelenek voltak föladni a települést. A szőregi csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközete volt. 1849. augusztus 5-én Szőregnél a magyar seregek Dembinski lengyel tábornok vezérlete alatt vereséget szenvedtek a Haynau vezette császári-királyi csapatoktól, elhagyták állásaikat, és visszavonultak Temesvár felé. A vereség a viszonylag kis veszteségek - ötszázan vesztették életüket és négyszázan estek fogságba - ellenére is súlyos volt, mert a csapatok harcrendje és morálja is megbomlott a harc és az azt követő visszavonulás során. SZEGED-SZŐREG HANGOS NAPJA Dörögtek az ágyúk /ÜKHVtfi0 // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Otthonteremtés másként A lakástámogatást összekapcsolják a gyermekvállalással és a jövedelemadózással - Indul a Széchenyi-kártya program Összekapcsolná a magyar kormány a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel - derül ki az Új Széchenyiterv vitairatából. Az MTI által ismertetett vitairat a devizahitelezés helyett a forint-jelzáloghitelezést részesíti előnyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is olvasható kétszáz oldalas dokumentum Otthonteremtés és lakásprogram című fejezete szerint a lakásügyeknek évente 375 milliárd forint költségvetési forrásra - a GDP 1,5 százalékára - lenne szükségük, ezt a szintet fokozatosan több év alatt kell elérni. A terv kiemeli: az újlakás-építés mennyiségét évi 40-50 ezerre kell fokozatosan emelni, hosszú távú otthonteremtési programot kell kidolgozni, a civilek bevonásával otthonteremtési tanácsadó testületet kell létrehozni, az állami ellenőrzést fokozni kell a lakásépítési támogatás felhasználásában, elő kell segíteni az öngondoskodó lakáscélú előtakarékoskodást, elő kell készíteni egy panelprogramot és a bérlakásépítés hazai kérdéseit tisztázó projektet kell indítani. Úgyszintén: ma, augusztus 2-án indul a Széchenyi-kártya programban a forgóeszköz-hitelezés. A Széchenyi-kártya program kiterjesztéséről hozott kormányhatározat szerint a vállalkozások hitelportfoliójának racionalizása, piacaik megtartása és bővítése érdekében maximum 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi-forgóeszközhitelt indítanak. A hitelösszegre a kormány 2 százalék kamattámogatást és garanciadíj-támogatást biztosít. 2011. január 1-jétől újabb 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű önerőhitel indul a Széchenyi-kártya programban a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeres projektek számának növelése érdekében. Autók közlekednek az átadott M31-es autópályán. Az új magyarországi autópálya az M3-ast Gödöllőtől köti össze az M0-s keleti szektorával, azt Pécelnél éri el. A 12,4 kilométer hosszú M31-es 21,8 milliárd forintba került, és bő másfél év alatt készült el. A ba MAGYAR NAPOK Kolozsvári üzenet Erdély kulturális fővárosaként Kolozsvár a Magyar Napok rendezvénnyel közvetlenül is üzenni kíván a városból elszármazottaknak, és évente egyszer hazavárja őket a közös ünneplésre és az összetartozás élményének erősítésére (forrás: Erdély Ma). A rendezvény egyben a város alapításának megünneplése is: 1316. augusztus 19-én Károly Róbert Kolozsvárnak visszaadta kiváltságait, és a települést városi rangra (civitas) emelte. A Kárpát-medencei, elsősorban mégis az erdélyi magyarság kulturális seregszemléjén lesznek komolyzenei hangversenyek, koncertek, könyvbemutatók és könyvvásár erdélyi és határon túli magyar kiadók részvételével, kortárs irodalmi felolvasások és könyvbemutatók, bábelőadások, néptánctalálkozó, filmvetítések, képzőművészeti kiállítások, továbbá különféle vetélkedők, szervezett városnézés, szabadidős és sportrendezvények. A rendezvény szervezői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei szervezetei, a felkért védnökök pedig: Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor, Románia kulturális minisztere, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtitkára, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A történet vége és eleje Magyarországról közölt cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung A konzervatív német újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója ismerteti az utóbbi idők vitáit az IMF-hitel, az államháztartási deficit, a megszorítások, a bankadó körül, és megjegyzi, hogy mostanában nem csak Budapesten az tézis járja, hogy Magyarország éppen az az adós, amely ideális a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió számára ahhoz, hogy elrettentő példát statuáljon rajta. A cikkíró magyarázatul hozzáfűzi: óriási lyukat ütött a költségvetésben, hogy Medgyessy Péter - aki bankárként is tudhatta volna, hogy ez nem helyes -, majd utódja, a szocialista mezbe öltözött nagyvállalkozó, a neoliberális aspirációival saját pártjában alig-alig érvényesülni tudó Gyurcsány Ferenc választóik egy részét az államkassza áldásaiban részesítette. Hagyták, hogy az egekbe szökkenjen az államháztartási hiány, és amikor adó- és járulékemelésekkel próbálták ezt ellensúlyozni, megbénították a magyar és az országban működő külföldi vállalatokat, amelyek már amúgy is az európai konjunktúra-viszszaesés szívóhatásába kerültek. Csak a Bajnai Gordon vezette átmeneti kormány indította el a pénzügyi és gazdaságpolitikai kiigazítást - olvasható a cikkben. Magyarország - más hírbe hozott, az IMF és az EU pénzügyi támogatására szoruló országhoz hasonlóan - éveken át nyilvánvalóan tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. A forint az említett tézis szerint nyomás alá kerülhet anélkül, hogy veszélyeztetné az eurót. Tízmillió lakosával Magyarország nem jelentéktelen ország, ráadásul engedetlen kormányfője kifejezetten gondoskodik arról, hogy mindenki figyeljen rá. Ugyanakkor a súlya és ereje az európai környezetben mégsem akkora, hogy válság esetén dominóhatást váltson ki. Magyarország ezért éppen ideális arra, hogy példáján előre megmutassák, mi fenyegeti azokat, akik nem hajlandók spórolni, s ezt Brüsszel mint virgácsot kitegye más fővárosok ablakába, ahol az euró a fizetőeszköz. A cikk szerint ez leginkább Athénra és Lisszabonra, de Madridra és Rómára is vonatkozhat. RÖVIDEN ■ MAGYAR FIATALOK Irány külföld? Nyelveket beszélő, a környezetvédelemre fogékony embereknek látják magukat 2025-ben a mai magyar középiskolások és egyetemisták, akik közül sokan külföldön szeretnének élni - derül ki egy akadémiai kutatásból, amelynek eredményeit a minapi Népszabadság ismerteti (forrás: MTI). Az egyetemisták nem szeretnék, ha Magyarország kedvelt bevándorlási célpont lenne, viszont mindenki valószínűnek tartja, hogy a hazai lélekszám nyolcmillió körül lesz 2025-re. A középiskolások 79 százaléka szeretne családot, 18 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben, és mindössze 3 százalék utasította el teljes mértékben a családalapítás gondolatát. Nagyon fontosnak tartják a nyelvtanulást. A többség az angolt favorizálja, de a németet is sokan választják. Nem túl jó képet fest, hogy a középiskolások alig 39 százaléka szeretne Magyarországon élni, 31 százaléka még nem döntött, de 30 százaléka inkább külföldön telepedne le. Az elvágyódók kétharmada az EU-n belül képzeli el a jövőjét, míg hatoduk az unión kívül élne. Az egyetemisták körében végzett hasonló felmérés szerint 20 százalék gondolja úgy, hogy külföldön akar letelepedni. ■ KISKUNFÉLEGYHÁZA Új Petőfi-szobor 1849. július 31-én volt a segesvári csata, melynek a lánglelkű költő, Petőfi Sándor is a részese volt, őrnagyi rangban harcolt Bem József seregében. A költő a csata áldozata lett. Ennek emlékére Kiskunfélegyházán felavatták Petőfi bronzból készült mellszobrát, melyet dr. Tarjányi József Petőfi-kutató ajándékozott a városnak (forrás: Felvidék Ma). Az alkotás egy raktárban talált gipsz mellszobor másolata, amelyet még annak idején készített az 1836- ban Sopronban született, 39 éves korában elhunyt Kugler Pál Ferenc. I BALÁSTYA Nyílt nap A képen Túri Virág Réka odiszszi táncos mudrákat, vallásos tartalmat hordozó mozdulatsorokat tanít az érdeklődőknek a Balástya melletti tanyavilágban. Ott (Nandafalván) az 1979-ben alapított hindu vallási közösség szombaton nyílt napot tartott.