Magyar Szó, 2010. augusztus (67. évfolyam, 177-202. szám)

2010-08-02 / 177. szám

2010. augusztus 2., hétfő MAGYAR EU-ELNÖKSÉG Készülődés a feladatra A magyar kormány meghatározta a magyar EU-elnökség lehetséges politikai célkitűzéseit, egyben áttekintve a jelen­legi belga elnökség napirendjét (forrás: MTI). A végleges program várhatóan no­vemberben készül el. Hat témakör került terítékre, közülük az egyik legfontosabb „az EU gazdaságának talpra állítása”. A gazdasági válság hatásainak enyhítése és a növekedés előmozdítása, érdekében fontos a stabilitási és növekedési egyez­mény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése. Egyébként 2011 közepére kell elkészül­nie a következő uniós költségvetés ter­vezetének, amelynek első érdemi vitájá­ra remélhetőleg a magyar elnökség alatt kerülhet sor. További jelentős célkitűzés lehet az egyes ágazati politikák megtár­gyalása, úgymint a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika vagy az energiapolitika; ez utóbbihoz kap­csolódik egy az energiabiztonság megte­remtéséről szóló csúcstalálkozó is február 4-én. Szintén fontos feladatkör a bővítés, valamint a külkapcsolatok kérdése. Ezek közül elsőként Horvátország uniós csat­lakozása szerepel, a tárgyalások lezárá­sára előreláthatólag a magyar elnökség alatt kerül sor, az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások lényeges része ugyancsak, ugyanakkor a keleti partner­ségről, vagyis az Ukrajnához, Moldová­­hoz és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakítását meghatározó prog­ramról szóló csúcstalálkozó is a magyar elnökség alatt, májusban esedékes. Úgyszintén kiemelt helyen szerepel például a vízpolitika, Duna-stratégia ki­dolgozása, ennek fontos eleme a vízmi­nőség javítása, a Duna mint közlekedé­si útvonal kihasználása, valamint a folyó menti országok közötti együttműködés erősítése. E fejlesztési projekt jelentősé­gét növeli, hogy az unión kívüli államok is részt vehetnek benne. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU el­nöki teendőit: a trió mandátuma 2010— 2011-re szól. Magyarország 2011. január elsejétől tölti be a posztot. A trió-elnök­ség rendszerének előnye, hogy gondos­kodik a folyamatosságról a hat hónapon­ként cserélődő soros elnökségek között, így hosszabb, 18 hónapra szóló progra­mot lehet kidolgozni. MSZP-DEMOKRATA KÖR Az első Megalakult első Demokrata Kör, ahol fiatalok és kevésbé fiatalok oszthat­ják meg véleményüket a demokráciáról, illetve annak manapság az Orbán-kor­­mány által egyre durvább megsértéséről - közölte az MSZP frakció sajtóosztálya az MTI-vel szombaton. Az MSZP remé­li, hogy a kezdeményezés hatására minél több helyen jönnek létre Demokrata Kö­rök, így is erősítve a fiatalság körében a demokrácia megóvása iránti igényt. ­Harci kiáltásoktól, puska- és ágyú­lövésektől voltak hangosak az utcák, amikor vasárnap az eredeti helyszíntől néhány kilométerre mintegy kétszáz hagyományőrző lovas, gyalogos és tü­zér 161 esztendő után újravívta a szőre­­gi csatát. MTI-beszámoló szerint a XI. nemzetközi huszár- és hagyományőrző találkozó záróeseményeként megren­dezett összecsapás a szőregi bányagö­dörnél valósághű tüzérség ____ gi küzdelemmel kezdődött. A lőpárbaj után a gyalogo­sok, majd a lovasok csaptak össze. Ahogy 1849-ben, úgy 161 évvel később is a magyar seregek oldalán szálltak had­ba a lengyel légió egységei. A lovas- és gyalogosroha­mokkal, visszavonulásokkal tarkított küzdelmet vízi üt­közet követte: a tavon átkel­ni igyekvő osztrákok hajója telitalálatot kapott és elsül­lyedt. Ezután a magyar erők kiszorultak a csatatérről, és dél felé vonultak vissza a te­lepülés utcáin, úgy, ahogy a szabadságharc idején is tör­tént. Több előretörés és hát­rálás közben az osztrák dra­gonyosok ágyút is zsákmányoltak. Bár a honvédek bátran küzdöttek, a tör­ténelmen változtatni ők sem tudtak, a csata a császári csapatok győzelmével végződött, a magyar seregek kénytele­nek voltak föladni a települést. A szőregi csata az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc egyik utol­só ütközete volt. 1849. augusztus 5-én Szőregnél a magyar seregek Dembins­ki lengyel tábornok vezérlete alatt ve­reséget szenvedtek a Haynau vezette császári-királyi csapatoktól, elhagyták állásaikat, és visszavonultak Temesvár felé. A vereség a viszonylag kis veszte­ségek - ötszázan vesztették életüket és négyszázan estek fogságba - ellenére is súlyos volt, mert a csapatok harcrend­je és morálja is megbomlott a harc és az azt követő visszavonulás során. SZEGED-SZŐREG HANGOS NAPJA Dörögtek az ágyúk /ÜKHVtfi0 // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Otthonteremtés másként A lakástámogatást összekapcsolják a gyermekvállalással és a jövedelemadózással - Indul a Széchenyi-kártya program Összekapcsolná a magyar kormány a lakástámogatásokat a gyermekválla­lással, a jövedelemadózással, az ener­giahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel - derül ki az Új Széchenyi­­terv vitairatából. Az MTI által ismerte­tett vitairat a devizahitelezés helyett a forint-jelzáloghitelezést részesíti előny­ben. A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is olvasható kétszáz oldalas dokumentum Otthonteremtés és la­kásprogram című fejezete szerint a la­kásügyeknek évente 375 milliárd forint költségvetési forrásra - a GDP 1,5 szá­zalékára - lenne szükségük, ezt a szin­tet fokozatosan több év alatt kell el­érni. A terv kiemeli: az újlakás-építés mennyiségét évi 40-50 ezerre kell fo­kozatosan emelni, hosszú távú otthon­teremtési programot kell kidolgozni, a civilek bevonásával otthonteremtési ta­nácsadó testületet kell létrehozni, az ál­lami ellenőrzést fokozni kell a lakásépí­tési támogatás felhasználásában, elő kell segíteni az öngondoskodó lakáscélú elő­takarékoskodást, elő kell készíteni egy panelprogramot és a bérlakásépítés ha­zai kérdéseit tisztázó projektet kell indí­tani. Úgyszintén: ma, augusztus 2-án in­dul a Széchenyi-kártya programban a forgóeszköz-hitelezés. A Széchenyi-kár­tya program kiterjesztéséről hozott kor­mányhatározat szerint a vállalkozások hitelportfoliójának racionalizása, piacaik megtartása és bővítése érdekében maxi­mum 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű Széchenyi-forgóeszközhitelt indítanak. A hitelösszegre a kormány 2 százalék kamattámogatást és garan­­cia­díj-támogatást biztosít. 2011. január 1-jétől újabb 50 millió forintos, legfel­jebb 10 éves futamidejű önerőhitel in­dul a Széchenyi-kártya programban a pályázati források nagyobb arányú ki­használása és a sikeres projektek számá­nak növelése érdekében. Autók közlekednek az átadott M31-es autópályán. Az új magyarországi autópálya az M3-ast Gödöllőtől köti össze az M0-s keleti szektorával, azt Pécelnél éri el. A 12,4 kilométer hosszú M31-es 21,8 milliárd forintba került, és bő másfél év alatt készült el. A ba MAGYAR NAPOK Kolozsvári üzenet Erdély kulturális fővárosaként Ko­lozsvár a Magyar Napok rendezvénnyel közvetlenül is üzenni kíván a városból el­származottaknak, és évente egyszer haza­várja őket a közös ünneplésre és az össze­tartozás élményének erősítésére (forrás: Erdély Ma). A rendezvény egyben a város alapításának megünneplése is: 1316. au­gusztus 19-én Károly Róbert Kolozsvár­nak visszaadta kiváltságait, és a települést városi rangra (civitas) emelte. A Kárpát-medencei, elsősorban még­is az erdélyi magyarság kulturális sereg­szemléjén lesznek komolyzenei hangver­senyek, koncertek, könyvbemutatók és könyvvásár erdélyi és határon túli ma­gyar kiadók részvételével, kortárs iro­dalmi felolvasások és könyvbemutatók, bábelőadások, néptánctalálkozó, filmvetí­tések, képzőművészeti kiállítások, továb­bá különféle vetélkedők, szervezett város­nézés, szabadidős és sportrendezvények. A rendezvény szervezői az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs me­gyei szervezetei, a felkért védnökök pe­dig: Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor, Románia kul­turális minisztere, Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság kultúráért felelős államtit­kára, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A történet vége és eleje Magyarországról közölt cikket a Frankfurter Allgemeine Zeitung A konzervatív német újság Magyaror­szággal rendszeresen foglalkozó tudósítója ismerteti az utóbbi idők vitáit az IMF-hitel, az államháztartási deficit, a megszorítások, a bankadó körül, és megjegyzi, hogy mos­tanában nem csak Budapesten az tézis jár­ja, hogy Magyarország éppen az az adós, amely ideális a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió számára ahhoz, hogy elrettentő példát statuáljon rajta. A cikkíró magyarázatul hozzáfűzi: óri­ási lyukat ütött a költségvetésben, hogy Medgyessy Péter - aki bankárként is tud­hatta volna, hogy ez nem helyes -, majd utódja, a szocialista mezbe öltözött nagy­­vállalkozó, a neoliberális aspirációival sa­ját pártjában alig-alig érvényesülni tudó Gyurcsány Ferenc választóik egy részét az államkassza áldásaiban részesítette. Hagy­ták, hogy az egekbe szökkenjen az állam­­háztartási hiány, és amikor adó- és járulék­­emelésekkel próbálták ezt ellensúlyozni, megbénították a magyar és az országban működő külföldi vállalatokat, amelyek már amúgy is az európai konjunktúra-visz­­szaesés szívóhatásába kerültek. Csak a Baj­­nai Gordon vezette átmeneti kormány in­dította el a pénzügyi és gazdaságpolitikai kiigazítást - olvasható a cikkben. Magyarország - más hírbe hozott, az IMF és az EU pénzügyi támogatására szoruló országhoz hasonlóan - éveken át nyilvánvalóan tovább nyújtózkodott, mint ameddig a takarója ért. A forint az említett tézis szerint nyomás alá kerülhet anélkül, hogy veszélyeztetné az eurót. Tízmillió la­kosával Magyarország nem jelentéktelen ország, ráadásul engedetlen kormányfője kifejezetten gondoskodik arról, hogy min­denki figyeljen rá. Ugyanakkor a súlya és ereje az európai környezetben mégsem akkora, hogy válság esetén dominóhatást váltson ki. Magyarország ezért éppen ide­ális arra, hogy példáján előre megmutas­sák, mi fenyegeti azokat, akik nem hajlan­dók spórolni, s ezt Brüsszel mint virgácsot kitegye más fővárosok ablakába, ahol az euró a fizetőeszköz. A cikk szerint ez legin­kább Athénra és Lisszabonra, de Madrid­ra és Rómára is vonatkozhat. RÖVIDEN ■ MAGYAR FIATALOK Irány külföld? Nyelveket beszélő, a környe­zetvédelemre fogékony emberek­nek látják magukat 2025-ben a mai magyar középiskolások és egyete­misták, akik közül sokan külföldön szeretnének élni - derül ki egy aka­démiai kutatásból, amelynek ered­ményeit a minapi Népszabadság ismerteti (forrás: MTI). Az egyete­misták nem szeretnék, ha Magyar­­ország kedvelt bevándorlási célpont lenne, viszont mindenki valószínű­nek tartja, hogy a hazai lélekszám nyolcmillió körül lesz 2025-re. A középiskolások 79 százaléka szeretne családot, 18 százalék bi­zonytalan volt ebben a kérdésben, és mindössze 3 százalék utasította el teljes mértékben a családalapítás gondolatát. Nagyon fontosnak tart­ják a nyelvtanulást. A többség az an­golt favorizálja, de a németet is so­kan választják. Nem túl jó képet fest, hogy a kö­zépiskolások alig 39 százaléka sze­retne Magyarországon élni, 31 szá­zaléka még nem döntött, de 30 százaléka inkább külföldön teleped­ne le. Az elvágyódók kétharmada az EU-n belül képzeli el a jövőjét, míg hatoduk az unión kívül élne. Az egyetemisták körében végzett ha­sonló felmérés szerint 20 százalék gondolja úgy, hogy külföldön akar letelepedni. ■ KISKUNFÉLEGYHÁZA Új Petőfi-szobor 1849. július 31-én volt a seges­vári csata, melynek a lánglelkű köl­tő, Petőfi Sándor is a részese volt, őr­nagyi rangban harcolt Bem József seregében. A költő a csata áldoza­ta lett. Ennek emlékére Kiskunfél­egyházán felavatták Petőfi bronzból készült mellszobrát, melyet dr. Tar­jányi József Petőfi-kutató ajándé­kozott a városnak (forrás: Felvidék Ma). Az alkotás egy raktárban talált gipsz mellszobor másolata, amelyet még annak idején készített az 1836- ban Sopronban született, 39 éves ko­rában elhunyt Kugler Pál Ferenc. I BALÁSTYA Nyílt nap A képen Túri Virág Réka odisz­­szi táncos mudrákat, vallásos tartal­mat hordozó mozdulatsorokat tanít az érdeklődőknek a Balástya mellet­ti tanyavilágban. Ott (Nandafalván) az 1979-ben alapított hindu vallási közösség szombaton nyílt napot tar­tott.

Next