Magyar Szó, 2010. november (67. évfolyam, 255-280. szám)
2010-11-01 / 255. szám
2010. november 1., hétfő ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK UKRAJNÁBAN Családostul szavaztak a romák Beregszászon a város magyar nevének visszaállításáról is döntött a lakosság Ungvári tudósítónktól Különösebb botrány, probléma nélkül folyt tegnap Ukrajnában az önkormányzati választás. A közel 48 milliós lakosú országban a 36,6 millió választásra jogosult személy 32 193 szavazókörben adhatta le a voksát. A valamivel több, mint 12 ezer különböző szintű önkormányzatba 225 ezer jelölt indult, s 11 500 polgármestert is választottak. A választások tisztaságára megközelítőleg két és fél ezer megfigyelő ügyelt, 19-en Magyarországról érkeztek, ők jobbára a kárpátaljai helyzetet követték figyelemmel. Volt is mit. Ukrajna legnyugatibb régiójában ugyanis élénken telt a tegnapi nap. Az itt észlelt egy-két dolog az országos sajtót is bejárta. Legfőképp az, hogy több helyen - köztük Ungváron és Beregszászban - a helyi választási bizottság engedélyezte a romáknak, hogy egyszerre többen, családostul menjenek be a szavazófülkékbe. Ezt azzal magyarázták, hogy a vidéken élő több tízezer roma túlnyomó többsége nem tud sem olvasni, sem írni, ezért van szükség iskolázott rokonaik segítségére. A radikális Szvoboda (Szabadság) feljelentése nyomán az a hír is bejárta az ukrajnai médiát, hogy Beregszászban a városlakók a helyhatósági szavazólapok mellett még egy cédulát kaptak, s a kétnyelvű, magyarul és ukránul nyomtatott papiroson azt kellett megválaszolniuk, hogy a Vérke-parti város kapja-e vissza történelmi magyar nevét, mert hivatalosan Beregovo a többségében magyarlakta település neve. A helyi népszavazás kiírásáról Gajdos István polgármester, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kezdeményezésére még szeptember elején határozott a városi tanács. Amúgy, mint arról hétvégi kiadásában beszámolt a Magyar Szó, Kárpátalján nem tudott megegyezni a közös jelöltállításról a két mérvadó magyar erő, az UMDSZ és a KMKSZ, ezért önállóan szálltak harcba a megközelítőleg százezer magyar voksért. A szavazókörök országszerte tizenkét órán át tartottak nyitva, ukrajnai idő szerint reggel 7-től este 9-ig. Ennek ellenére a legtöbb helyen szinte egész nap kisebbnagyobb sorok képződtek, ám nem feltétlen a magas részvételi arány miatt. Délután 3 órakor például alig haladta meg átlagosan a harminc százalékot a szavazók aránya. Inkább az okozott gondot, hogy a legtöbb helyen hat különböző szavazólapot kaptak a választók, s volt köztük olyan is, aminek hossza meghaladta az egy métert. Ahol nagyobb sorok alakultak ki, ott előfordult, hogy a türelmetlenebbek bizony hazaindultak. Az eredmények várhatóan már ma ismertek lesznek, bár a Központi Választási Bizottságnál (CVK) azt mondják, a hivatalos végeredményre még biztosan várni kell néhány napig. Előzetesen a különféle közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy összességében, azaz országos szinten a kormányzó Régiók Pártjának a megerősödésére lehet majd számítani, párhuzamosan pedig az ellenzéki Julija Timosenko exkormányfő pártjának, a Batykivscsinának (Haza) a meggyengülésére. Több politológus a szélsőséges Szvoboda előretörését is prognosztizálta. Hogy külön-külön a két magyar párt listája Kárpátalján megszerzi-e a megyei tanácsba való bejutáshoz szükséges 3 százalékot, erősen kérdésesnek vélték. Amennyiben együtt indultak volna, akkor garantált lett volna a siker, tették hozzá a szakértők. ■ DUNDA György Egymásnak feszülő platformok „ ... / Saját pártját bírálja Antal Árpád Nagyon közel áll ahhoz, hogy lemondjon az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöki tisztéről - jelentette be sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki egyben a helyi RMDSZ-szervezet elnöke is, elmondta: elege van a szövetségen belüli platformharcokból, ezért a lemondását fontolgatja. „Hat éve küzdök az ellen, hogy a platformok háttéregyeztetései alapján készüljenek az RMDSZ-listák. Nem értek egyet azzal, hogy az RMDSZ-en belül a különböző csoportosulások egymásnak feszülve vagy egymással egyezkedve próbálnak a szövetségen belül többséget kialakítani” - fogalmazott Antal. Hangsúlyozta, a szövetségben rendszertani szempontból kell meghozni a döntéseket, nem arra építve, hogy ki kinek a barátja vagy melyik platformnak tagja. A fiatal politikus úgy véli, a helyhatósági választásokat megelőző platformharcok következménye, hogy 2008-ban az RMDSZ csak nyolc tanácstagot küldhetett a 21 tagú helyi tanácsba. Antal nem híve az 51 százalékos többség uralmának, elmondása szerint inkább konszenzusra törekszik, még akkor is, ha az nehezebb és időigényesebb. Kifejtette, nem kérdőjelezi meg a platformok létjogosultságát, de az RMDSZ-ben a tisztségeket az alapján kell odaítélni, hogy ki mit tesz le az asztalra. „Ne azért legyen valaki tanácselnök-helyettes vagy alpolgármester, mert az őt támogató platform pozícióba került, hanem azért, mert ő a legalkalmasabb a feladatra” - összegzett Antal. Elmondta, a másfél év alatt, amióta a sepsiszentgyörgyi RMDSZ elnöke, sok értékes fiatal csatlakozott a szövetséghez, ezeknek kell morális mércét állítani és felmutatni, hogy úgy juthatnak előre, ha tanulnak és dolgoznak, nem úgy, hogy ezt mások kierőszakolják számukra. Ha ezt elnökként nem tudja biztosítani, félreáll, és közel van ehhez - mondta. A politikus saját példáját hozta fel, elmondta: platform és támogatás nélkül, „mezei” RMDSZ-esként 2004-ben megnyerte az előválasztást, listavezető lett a szövetség képviselőházi listáján, majd 2008-ban megnyerte a polgármester-választást is. „A platformokat minősíti, hogy győzni tudtam, amíg ők egymással harcoltak” - szögezte le Antal. (Krónika) Antal Árpád Azatfia // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Az új gazdaságpolitika bizonyítéka Az ellenzék szerint harácsolás, csapás, megszorítás a jövő évi magyar költségvetés A Fidesz szerint a 2011-es költségvetés egy új gazdaságpolitika folytatásának bizonyítéka, a KDNP szerint a büdzsé beindítja a gazdaságot. Az MSZP úgy véli, hogy a jövő évi költségvetés „harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll”. Az LMP szerint a költségvetés a harmadik csapást méri a középosztályra és munkavállalókra, a Jobbik pedig azt közölte: a büdzsében helybenhagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy a jövő évi költségvetés GDP-arányos eredményszemléletű hiánya 2,94 százalék lesz, 2,8 százalékos pénzforgalmi hiánynyal tervez. Közölte, hogy a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre. Ennek nagyobb része, megközelítőleg 25 ezer fő az évenként szokásos természetes fogyás, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés. Rogán Antal, a Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője az MTI- nek nyilatkozva azt mondta, a jövő évi költségvetésben úgy sikerül biztosítani a pénzügyi stabilitást és garantálni a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, hogy közben nem kerül sor sem lakossági, sem a vállalkozókat érintő megszorításokra. Mint hangsúlyozta, a következő években Magyarországon azoknál marad több pénz, akik eddig a legtöbb adót fizették, vagyis a családoknál, a kis- és középvállalkozásoknál, és azok fognak több adót fizetni, akik az elmúlt esztendőkben a legnagyobb profitot realizálták, így például a bankok, az energia- és a távközlési szolgáltatók. „Mi azt gondoljuk, hogy ez a költségvetés garantálni fogja az állam működőképességét”, tehát a közszolgáltatások működőképességét, az egészségügy, a közoktatás működőképességét, és eközben Magyarországon a következő évben nem nőni, hanem csökkenni fognak az adók - mondta Rogán Antal. A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a jövő évi büdzsé beindítja a gazdaságot - közölte a kisebbik kormánypárt az MTI-vel. Külön üdvözlendőnek tartják a határon túli magyarság oktatás-nevelési támogatásának bővülését, a kisiskolák kiemelt segítését, valamint az egyházi intézmények diszkrimináció nélküli finanszírozását. Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés - az eddig megismert formájában - „harácsolásból és a dolgozók, illetve a nyugdíjasok megsápolásából áll”. Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: van igény a költségvetés talpra állítására, hiszen a Fidesz az elmúlt hónapokban a feje tetejére állította azt. Kifogásolta, hogy ez a tervezett büdzsé kizárólag a bevételi oldalra összpontosít, és a kiadásoknál nyoma nincs a racionalizálásnak. Arra a bejelentésre reagálva, miszerint a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25- 30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre, Szanyi Tibor úgy reagált: érezni lehetett eddig is, hogy a kirúgások időszaka még nem ért véget, folytatódik a politikai tisztogatás. Az LMP szerint a költségvetés fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra. Miközben a párt egyetért a kormány 3 százalékos GDP-arányos hiánycéljával, az ehhez vezető út tekintetében jelentős a szakadék a kormány és az LMP javaslatai között - írta Scheiring Gábor országgyűlési képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében. Az LMP kíváncsian várja a költségvetés részleteit, ezek ugyanis a kormány ígéreteivel ellentétben e hét péntekig nem váltak ismertté. A Jobbik úgy látja, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban „nem történt meg” a miniszterelnök által ígért forradalmi áttörés, hiszen abban - az adóváltoztatások kivételével - helybenhagyták a korábbi szocialista kormányok megszorító intézkedéseit. Volner János, a párt országgyűlési képviselője hangsúlyozta: a Jobbik különösen fontosnak tartaná, ha a kormány a jelenleg javasolt 64 milliárd forintnál többet fordítana a közfoglalkoztatás helyzetének javítására. Magyarország számára a valódi talpra állást ugyanis az jelenthetné, ha az eddig „dologtalanul adott segélyeken” élőket sikerülne visszavezetni a munkaerőpiacra - közölte az ellenzéki politikus. (MTI) Matolcsi György Nem haltunk ki! Ezt üzenik a magyarországi szlovákok Levelet írt Rafael Rafajnak a magyarországi szlovákok szövetségének elnöke. Ruženka Baráneková szerint hazugság, hogy Magyarországról eltűntek volna a nyelvek és a kisebbségek. Rafaj Kállai Ernő és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmanokra hivatkozva állította a szlovák parlamentben október 19-én, hogy kihaltak a magyarországi kisebbségek, csakúgy mint a kisebbségek nyelve. „A magyarországi szlovákok léteznek. Sokan közülünk szlovákiai gyökerekkel bírunk, döntő többségünk olyan iskolába jár, ahol tanítanak szlovákot, és mind tanulunk szlovákul. Ha meghallgat minket, több szlovák népdalt is eléneklünk Önnek, amelyeket emlékként hoztak magukkal őseink. Megmutatjuk Önnek mindazokat a történelmi tárgyakat, amelyeket tisztelettel megtartottunk szobáinkban, vagy eltáncolunk önnek valamilyen szlovák néptáncot” - áll a levélben. (SITA/Bumm.sk) RÖVIDEN ■ ORBÁN VIKTOR Hallgatást vállalt Orbán Viktor miniszterelnök most nem kívánja szóvá tenni a szlovák nyelvtörvény alapján a nemrégiben kirótt büntetéseket, mert megállapodott Iveta Radicová szlovák kormányfővel abban: december végéig a nyilvánosság előtt nem nevesítenek kétoldalú konfliktusokat. A miniszterelnök ezt pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján mondta, egy ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszul. Elismerte, hogy a probléma létezik, de hangsúlyozta: köti az a megállapodás, hogy kormányfői szinten nem szólalnak meg, akkor sem, ha volna rá okuk. „Most éppen lenne” - jegyezte meg. Orbán szerint most „hagyni kell a külügyminisztereket meg a lejjebb lévő szinteket dolgozni”. „Bizalomépítési szakaszban vagyunk” - érvelt amellett, hogy most nem lenne helyes, ha szóvá tenné az ügyet. (MTI) ■ BUDAPEST Megtámadták az MSZP szóvivőjét Rátámadtak Török Zsoltra, az MSZP szóvivőjére szombatra virradó éjszaka egy éjszakai buszjáraton - közölte Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az MTI-vel. A pártelnök közleménye szerint Török Zsolt fél kettő körül a Nagykörúton haladó éjszakai járaton utazott, majd a Nyugatinál felszállt a járműre egy feltűnően rövid hajú férfi, aki felismerve a szóvivőt „rohadt büdös komcsi” kijelentéssel nekirontott és megpróbálta lefejelni Török Zsoltot, aki elhajolt. A férfi ezután ököllel támadt a szóvivőre, akit többször is megütött a fején. A buszon utazó tömeg azonnal a megtámadott védelmére kelt, és a következő megállónál leszorították a buszról a támadót - olvasható a közleményben. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon az MTI érdeklődésére közölték, hogy Török Zsolt feljelentést tett az ügyben, amely alapján eljárást indítanak ismeretlen tettes ellen. ■ KÉT ÉV UTÁN Minden rendben a szurkolóveréssel? Holnap lesz két éve, hogy a dunaszerdahelyi stadionban a rendőrség nyomosabb indok nélkül brutálisan lerohanta a szurkolókat, egy fiatalembernek, Lengyel Krisztiánnak, aki akkor volt életében először DAC-meccsen, maradandó sérülést okoztak. Erre a szomorú eseményre emlékezve Berényi József MKP-elnök nevében egy közleményt adott ki a felvidéki magyarok pártja: Két évvel ezelőtt történt a dunaszerdahelyi DAC-futballstadionban az a brutális és szakmailag elhibázott rendőri beavatkozás, amely súlyos testi és lelki sérüléseket okozott. A Magyar Koalíció Pártja sajnálattal tapasztalja, hogy bár annak idején a jelenlegi kormánykoalíció több politikusa is elmarasztalóan nyilatkozott a szurkolók elleni durva rendőri beavatkozásról és számon kérte az akkori eljárást, ma ugyanezekben a politikusokban fel sem merül egy újabb vizsgálat lebonyolítása a rendőrségi beavatkozás indokoltságáról és szakszerűségéről. Az MKP nehezményezi azt is, hogy a június 12-ei választások után fel sem merült a kárpótlás kérdése mindazon szurkolók esetében, akiket ártatlanul vert meg a rendőrség, s akik közül néhányan maradandó sérüléseket is szenvedtek. Az MKP felszólítja a kormánykoalíciót, hogy ne bújjon ki a felelősség alól, és adjon válaszokat a rendőri beavatkozással kapcsolatos, két év óta megválaszolatlan kérdésekre, és kárpótolja az érintetteket. (Felvidék Ma)