Magyar Szó, 2011. március (68. évfolyam, 48-74. szám)

2011-03-01 / 48. szám

2011. március 1., kedd „Rövidebb vagy hosszabb utat?” Szakértők a magyar kormánypártok és az RMDSZ viszonyáról Természetes, hogy minden magyarországi kormányváltás után hangsúlyeltoló­dás tapasztalható a határon túli magyar politikai mozgalmakkal ápolt viszonyban, ugyanakkor folytatódhat a párbeszéd a magyar kormánypártok és az RMDSZ új ve­zetője között - állapította meg a romániai politikával foglalkozó két magyarországi szakértő az MTI-nek nyilatkozva tegnap. Bárdi Nándor, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatár­sa úgy fogalmazott: kulcskérdés a határon túli magyar politikai szervezetek számá­ra, hogy a kisebbségi magyar közösségek érdek-képviseleti stratégiáiról Budapesten vagy helyben döntenek-e. Szerinte a magyar identitáspolitika vonatkozásában pe­dig az alapkérdés az, hogy a magyarországi politikai elit legitimnek tartja-e a szom­szédos országok magyar közéleti elitjeit, elismeri-e külön, önálló politikai közössé­gi voltukat. A magát önálló politikai közösségnek tekintő, Romániában a kormányban koalíci­ós partneri szerepet vállaló RMDSZ részéről a szövetség hétvégi kongresszusán Bor­bély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszter egyértelműen visz­­szautasította a Magyarországról érkező beavatkozásokat - hangsúlyozta Bárdi Nán­dor. Hozzátette: Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnöknek „a teremben rossz visszhan­got kiváltó beszéde mögött inkább felkészületlenséget” lehet feltételezni, és szerin­te az a figyelemreméltó, hogy „erre a kényes feladatra más nem vállalkozott a Fidesz elnökségéből”. Az új elnök, Kelemen Hunor ugyanakkor nyitva hagyta a tárgyalások lehetősé­gét a Fidesszel, amely az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja - mondta Bárdi Nándor, megjegyezte azt is, hogy Kelemen Hunor és a szövetség alelnöki tiszt­ségére esélyes Borbély László kész nyitni az éppen pártot alapítani szándékozó Erdé­lyi Magyar Nemzeti Tanács és annak elnöke, Tőkés László felé. Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az Európai Néppártban folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarokat is érintő ki­sebbségi ügyekről. A szakértő természetesnek nevezte, hogy minden magyarországi kormányváltás után hangsúlyeltolódás tapasztalható a határon túli magyar politikai mozgalmakkal ápolt viszonyban. Ez így van Románia esetében is - mondta. Szerinte az RMDSZ új elnöke nagy vonalakban folytatja az RMDSZ eddigi kompromisszum­kereső és a romániai kormányzásban aktív szerepet vállalni kész politikáját. A kongresszuson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amelynek az RMDSZ is tagja. Összefogást sürgetett annak érdekében, hogy „a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában”. Hozzátette: az RMDSZ kong­resszusa arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat. Pelczné Gáll Ildikó úgy fogalmazott: „Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében. Itt elsősorban nem személyekről döntenek, hanem utak közül választanak”, s nem mindegy, hogy a rövidebb, könnyebb utat, vagy a hosszú távú építkezést választják. Hosszú távon építkezve a Fidesznél és Európa-szerte biztos partnereket találnak - mondta a Fidesz alelnöke. (19.) Robert Kalinák hosszasan fejteget­te, milyen képte­lenség, hogy egy nagy forgalmú jár­da mellett a tette­sek harminc percen át bántalmazzanak valakit úgy, hogy az eseménynek nin­csenek szemtanúi. Nem tudom, honnan vette ezt a harminc percet, de ez volt az első utalás arra, hogy abba az időbe akarnak majd belekötni, amíg Hedvig eljuthatott a buszpályaudvarról az egyetemre. Azóta mindegyik, a sajtótájékoztatókon elhang­zott információról kiderült, hogy hazugság, de a közvélemény egy része tényként könyvelte el őket. Matina Hedvig befeketítése maradéktalanul sike­rült, mert az emberek érzelmi alapon, azzal a meg­győződéssel fogadták ezeket az információkat, hogy nagy szlovákellenes összeesküvést sikerült leleplez­ni. A racionális, objektív ellenérvek sokakhoz el sem jutottak, sokan pedig egyszerűen ignorálják azokat. Mivel a sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy Hedvig nem zároltatta az állítólag ellopott bank­ VRABEC MARIA Hedvig kártyáját, elküldtem Malináékat a bankjukba, hogy kérjenek igazo­lást, mikor blokkolták le a kártyát. Kiderült, hogy a rendőrök csaltak az erről szóló jelentésben, mert fi­gyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy 2006. augusztus 25-től 31-ig a kártya zárolva volt. A nyomozati aktából kiderült, hogy a nyomozó kérvényére, amellyel a pénzin­tézettől kérte a kártya zárolására vonatkozó információt, valaki fél­revezető módon kézzel azt írta, hogy a kártyát nem zárolták. Ráa­dásul az aktából világosan kiderül az is, hogy a rendőrök nem a bank alkalmazottaitól szerezték ezt az információt, mivel azok nem kap­tak felmentést a banktitokra vonatkozó hallgatási kötelezettség alól, amikor érdeklődtek náluk, úgy­hogy kétszeresen is törvénytelenül jártak el. A Hedvig elleni támadás ügyében folytatott vizs­gálat során a szakértői elemzéseket a kriminaliszti­kai kutatóintézet nevében olyan személyek végez­ték, akik nem bejegyzett szakértők. Ilyesformán valótlan szakvélemény esetében semmiféle büntetőjogi felelőssé­get nem viselnek. Tudatosítani kell azt is, hogy ez az intézet köz­vetve és közvetlenül is a belügy­miniszternek van alárendelve. Jó­magam teljesen alkalmatlannak tartom arra, hogy szakértői jelen­téseket adjon ki, mivel nem telje­síti ennek a tevékenységnek a tör­vényes feltételeit, azaz az egyes kriminalisztikai szakterületek be­jegyzését a tolmácsok, fordítók és szakértők jegyzékében. Azt gon­dolom, hogy az első büntetőjogi eljárás folyamán az intézet alkal­mazottai megsértették a szakma szabályait. A másikban pedig, amelyben Hedvig vádlottként szerepel, már nem csupán mindennemű professzionalizmus nélkü­lözéséről volt szó, hanem nyíltan azon igyekeztek, hogy akár törvénytelen módon is a belügyminisz­ter 2006-os kijelentéseit igazolják. Azt mondtam magamban: ha ennek alapján va­laki arra a következtetésre jutott, hogy a lány ha­zudott, az csak dilettáns lehet. Megírtam a bünte­tőeljárás megszüntetéséről szóló határozat elleni tiltakozást, amelyben százharminc oldalon kifejtet­tem, miért kell folytatni a vizsgálatot, miben hibáz­tak a nyomozók, mit mulasztottak el és mit hami­sítottak. Ez idő tájt még nem tartottam fontosnak, hogy a sajtóval felvegyem a kapcsolatot, és Hedvignek is azt ajánlottam, hogy ne nyilatkozzon. Úgy véltem, és máig úgy vélem, hogy egy bűncselekmény felde­rítésének nem ez a módja. Naivan azt hittem, hogy ha az ügyész elolvassa az általam benyújtott óvást, visszavonja a támadás ügyében folytatott vizsgálat beszüntetéséről szóló határozatot. Ha a dolog tör­vényes oldalát nézzük, nem is tehetett volna mást, csakhogy ott volt az ügy politikai vonatkozása, vala­mint Fico és Kalinák nyilatkozatai. Az ügyészség válasza sokkolt. Az ügyész egy szó­val sem cáfolta az általam felsorolt tényeket, és ahe­lyett, hogy világosan megindokolta volna a hatá­rozatát, fontosabbnak tartotta megjegyezni, hogy nem tisztelem a szlovák rendőrök becsületes mun­káját. Jogállamban véleményem szerint egy álla­mi intézmény képviselője egyszerűen nem enged­het meg magának ilyen érzelmi és politikai töltetű kijelentést. Ha mégis megteszi, akkor azt fenyege­tésként és az elfogultsága bizonyítékaként kell ér­telmezni. (Holnap: Minden a főügyész beleegyezésével történik) iltafió // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 „A legsikeresebb politikai klónozás” Erdélyi magyar pártvezetők az RMDSZ kongresszusáról és új elnökéről Mint ismeretes, a hétvégén tartották meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tisztújító kongresszusát, amelyen a három jelölt közül Kele­men Hunort választották meg elnöknek. Az új elnökről nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.­ ­ Az RMDSZ-en belüli változás vagy folytonosság szempontjából egyelőre Ke­lemen Hunornak sem kijelentései, sem az általa bemutatott program nem releváns - mondta Toró T. Tibor. Hozzátette: Az EMNT számításai szerint is a kongresz­­szusi küldöttek szavazatainak 70 száza­lékát kapta volna Kelemen, a többi 30 százalék pedig megoszlott volna két el­lenjelöltje, Echtein-Kovács Péter és Olosz Gergely között. - A Kelemen Hunor ellen szóló sza­vazatoknak nagy része Markó Béla elle­ni tiltakozó szavazat volt. Kelemennek nem volt elegendő ideje támogatókat vagy ellenségeket szereznie magának - vélekedett Toró. Az EMNT ügyvezető elnöke elmond­ta, hogy az általa vezetett alakulat együtt­működési ajánlatot vár az RMDSZ új elnöke részéről, mivel úgy gondolja, tel­jesen világos, hogy „a magyar közössé­gek legnagyobb célkitűzéseit csakis úgy lehet elérni, ha a politikai erők és a teljes magyar közösség együtt lép fel”. Szász Jenő szerint „A koalíció biz­tonságát és fennmaradását illetően a Demokrata Liberális Párt (PDL) (az RMDSZ koalíciós partnere a kormány­ban - a szerk.) nyugodtabb lett volna, ha az RMDSZ élére Eckstein-Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Köztu­dott, hogy Kelemen Hunor Markó Béla politikájának folytatója, és ugyanúgy jár el, akár elődje, azaz nem a magyar kö­zösség, hanem az RMDSZ-en belüli cso­portok érdekeit követi majd” - nyilat­kozta Szász Jenő. Arra a kérdésre, hogy számított-e Kelemen Hunor megválasztására, Szász Jenő kijelentette: - Azt hiszem, a legsi­keresebb politikai klónozást, amely va­laha történt, most valósították meg az RMDSZ kongresszusán, Kelemen Hu­nor elnökké választása révén. Hozzá­tette: nem hiszi, hogy nagy változások lesznek az RMDSZ magatartásában és politikájában, de reméli, hogy az új el­nök betartja ígéretét, mely szerint nyi­tottságot tanúsít a magyar közösség töb­bi politikai alakulata iránt. - Mégis, generációváltásról lévén szó az RMDSZ vezetésében, nyitottságot vá­rok a párbeszédre a magyarság töb­bi reprezentatív alakulatával, amint azt Kelemen Hunor megígérte - fűzte hoz­zá Szász. Az MPP elnöke kommentálta Kele­men Hunornak azon kijelentését, mely szerint a PDL-lel folytatott tárgyalások révén év végéig elfogadnák a nemze­ti kisebbségek jogállását szabályozó tör­vényt. Szász szerint ugyanis az RMDSZ által javasolt forma inkább hátrányos a magyar közösség számára.­­ Ha év vé­géig elfogadják a kisebbségi törvényt annak jelenlegi, az RMDSZ által java­solt formájában, akkor az szentesíti az RMDSZ politikai monopóliumát. A ma­gyar közösség számára jobb lenne e nélkül a törvény nélkül. A közmegíté­lés szempontjából jót tenne, hogy íme még valami valóra válik abból, amit az RMDSZ ígért, de a tartalom szempont­jából visszalépést jelent a magyar közös­ség demokratizálódásának folyamatá­ban - érvelt az MPP vezetője. Szász elképzelései szerint közép- és hosszú távon az RMDSZ újra csatlako­zik a jelenleg ellenzéki Szociáldemokra­ta Párthoz (PSD). Szerinte ez „teljesen természetes, mert közös gyökereik van­nak. A PSD nyugodt lehet Kelemen Hu­norral.” Szász Jenő SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY Tovább csúszik a módosítása Szlovák kormánypárti politikusok hétvégi nyilatkozatai alapján valószínűsíthető, hogy tovább fog csúszni a szlovák állampolgársági törvény márciusra tervezett mó­dosítása. Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes a közteleví­zióban azt mondta, hogy a jelenleg érvényben lévő, a másik állampolgárság felvételét szankciókkal megtorló Fico-féle állampolgársági törvény módosítására nem márci­usban, hanem csak áprilisban kerülhet sor. A módosítási javaslatot március ötödiké­ig kellett volna benyújtani a parlamentnek, de ez nem reális, mert a témában még a koalíción belül sincs egység. „Míg legalább koalíciós szinten nem jön létre megegye­zés, én nem engedném a parlamentbe a törvényt” - húzta alá Chmel. A pozsonyi Új Szó tegnap rámutatott: „A koalícióban egyre többen vélekednek úgy, hogy a módosítás elfogadásával meg kellene várni a kettős állampolgárságról szóló szlovák-magyar kormányközi szerződés aláírását. Ezt viszont a magyar fél uta­sítja el­­ a magyar kormány szerint először a szlovák állampolgársági törvényt kell megvárni, azután lehet csak tárgyalni a kormányközi szerződésről”. Ha a kormány szerdáig nem szavazza meg a tervezetet, akkor leghamarabb már csak a parlament májusi ülésére lehetne beterjeszteni, második olvasatban pedig csak július elején. Ebben az esetben augusztusnál hamarabb nem léphetne hatályba az új törvény. Ha pedig a köztársasági elnök nem írja alá - ami valószínűsíthető -, akkor csak a szeptemberi parlamenti ülésszak során tárgyalhatnák újra, azaz, ha ak­kor sikerülne a vétót leszavazni, akkor októbertől nem büntethetnék a kettős állam­polgárokat. (MTI)

Next