Magyar Szó, 2012. október (69. évfolyam, 228-254. szám)
2012-10-01 / 228. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com MEHKftó RÖVIDEN ■ ZÁGRÁB Elhunyt a parlament elnöke Tegnap reggel elhunyt Boris Šprem (a képen), a horvát parlament elnöke. Az 57 éves politikus az egyesült államokbeli Houston egyik kórházában hunyt el. Šprem tavaly februárban közölte, hogy csontvelőrákban szenved. A kemoterápiás kezelés kezdetben jó eredményeket adott, ám idén júniusban kiújult a betegsége és Zágrábban megműtötték. Miután állapota tovább romlott, és a további kezelés lehetőségei Horvátországban kimerültek, az Egyesült Államokba vitték, és augusztus 23-án szállították be a houstoni MD Anderson Rákközpontba. . A jogász végzettségű Boris Šprem a Szociáldemokrata Párt (SDP) tagja volt, és 2011-ben lett a törvényhozás elnöke. Az előző parlamentben SDP-képviselőként és Zágráb város közgyűlésének elnökeként tevékenykedett. ■ INNSBRUCK Lángolva zuhant Nyolc emberrel a fedélzetén lezuhant egy kisrepülő Tirolban, az Innsbruckhoz közeli Ellbogennél. A kétmotoros Cesna balesetének két túlélője van, egy ember könnyű, egy másik súlyos sérüléseket szenvedett. A többiek életüket vesztették. A repülőgép Innsbruckból tartott Valencia felé, és motorja a lezuhanás előtt kigyulladt. ■ PÁRIZS Tízezrek tüntettek a megszorítások ellen Több tízezren tüntettek tegnap az európai megszorító politika ellen Párizsban, két nappal azelőtt, hogy a francia parlament megkezdi az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ratifikálását megelőző vitát. Mintegy hatvan szélsőbaloldali szervezet, egyesület és a szakszervezet, köztük a nemzetgyűlésben is helyet foglaló Baloldali Front és a Kommunista Párt felhívására a szocialista Francois Hollande májusi elnökké választása óta először került sor utcai tiltakozásra a kormányzat gazdaságpolitikája ellen. „Ez csak a kezdet volt, ma valami elkezdődött és a következő hetekben is folytatódni fog” - mondta Pierre Laurent, a Baloldali Front elnöke, aki szerint „bátorságot kell adni a baloldalnak a pénzügyi világ elleni háborúhoz”. ■ KABUL Megölte katonatársait Egy afgán katona megölte több társát, köztük egy amerikai NATO- katonát és az észak-atlanti szervezet egy polgári alkalmazottját tegnap Afganisztán keleti részén. Az idén ez már a 33., úgynevezett belső támadás az országban. Azóta, hogy az amerikai irányítás alatt álló erők 2001. október 7-én megszállták az országot, ez volt a kétezredik amerikai katonai áldozat. (Tanjug/B92/MTI/Reuters) „Túlságosan nagy a félelem a dominóhatástól” A jelek szerint Görögország a feltételek teljesítése nélkül is megkapja a következő hitelrészletet Görögország nem teljesíti a nemzetközi hitelprogramhoz kapcsolódó megállapodást, mégis megkapja a kölcsön következő részletét, mert a hitelezők tartanak az euróövezet szétesésétől - írták német lapok a hétvégén. A Wirtschaftswoche című gazdasági hetilap szerint Brüsszelben már készülnek a tavaszi görögországi választások előtt felfüggesztett támogatási program folytatására, holott a hitelezői trojka - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap - szakértői azt állapítják majd megjelentésükben, hogy Görögország nem teljesítette maradéktalanul a program folytatásának feltételeit. A lap egy forrása szerint az athéni kormány „kap egy listát reformokról, amelyeket meghatározott időn belül el kell fogadtatni a parlamenttel”. A következő hitelrészletet pedig akkor szabadítják fel, amikor a képviselők mindent megszavaztak. Angela Merkel német kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az utóbbi hetekben azt hangoztatta, hogy Görögország támogatásának folytatásához végre kell hajtani a hitelmegállapodáshoz kapcsolódó reformokat. Ettől a követeléstől azonban elálltak, mert mindenképpen az euróövezetben akarják tartani Görögországot. „Túlságosan nagy a félelem a dominóhatástól” - mondta a lapnak egy uniós diplomata. A Focus című hetilap is arról írt, hogy Berlinben és Brüsszelben senki sem hajlandó megkockáztatni a görög eurótávozást. A trojka szakértői a jelentésükben „olyan megállapításokra jutnak majd, amelyek alapján a politikusok átutalhatják a következő részletet”. (MTI) VATILEAKS-ÜGY Egy komornyikra akarnak kenni mindent!? Zárt ajtók mögött kezdődött meg szombaton Paolo Gabriele, XVI. Benedek pápa volt komornyikja ellen a vatikáni bíróságon zajló per, a vasárnapi olasz sajtó azonban kiszivárgott részleteket közölt a tárgyalásról. A La Repubblica szerint Gabriele kifogástalan világosszürke öltönyben ült a vádlottak padján. A volt komornyik májusi letartóztatása óta meghízott, arca sápadt volt, és minden eszközzel feszültségét próbálta leplezni. Az Avvenire, az olasz katolikus püspöki kar napilapja szerint az első tárgyaláson Nicola Picardi vatikáni ügyész harciasan és az egyházi bíróság szokásait jól ismerve érvelt. Cristina Arru, Gabriele védőügyvédje visszafogottabban, de nem kevésbé határozottan képviselte védencét. A védelem elérte, hogy a bíróság ne vegye figyelembe Gabriele legelső kihallgatásának jegyzőkönyvét, mivel ebben közvetlenül letartóztatása után a vatikáni fogdában ügyvéd nélkül nyilatkozott. A bíróság elvetette viszont a védelem azon kérését, hogy Gabriele és ügyvédje megismerhesse azt a jelentést, amelyet a Vatileaksről, vagyis a Vatikánból kilopott bizalmas dokumentumokról egy háromfős bíborosi testület készített XVI. Benedek számára. A védelem nem szólíthatja tanúként a Die Welt német napilap újságíróját sem, aki egy cikkében Gabriele esetleges bűntársaként nevezte meg a pápai lakosztály többi munkatársát, közöttük Joseph Clemens volt pápai titkárt és a laikus Ingrid Stampát. Ezenkívül Gabriele ügyvédje ujjlenyomat-vizsgálatot kért a pápai lakosztályból ellopott és a Gabriele lakásán megtalált aranyrögön annak kiderítésére, hogy ez hány kézben fordult meg, de a bíróság erre is nemet mondott. Az Il Messaggero napilap úgy tudja, hogy a házkutatást vezető Domenico Giani, a vatikáni csendőrség parancsnoka arról számolt be a bíróságon, hogy Gabriele lakásán 82 doboz iratot találtak, de nem mindegyik dokumentum származott az apostoli palotákból. Gabriele letartóztatása után a vatikáni csendőrség rejtett videokamerával figyeltette a komornyik lakásába belépőket. A La Repubblica Velasio De Paolis bíborossal, a vatikáni Legfelsőbb Bíróság tagjával közölt interjút. De Paolis úgy fogalmazott, „a Gabriele elleni per tisztázni fogja a tényeket, mivel a Vatileaks-ügyben eddig a fantázia felülmúlta a valóságot”. A bíboros kijelentette, hogy ha a komornyik teljes vallomást tesz, és őszintén megbánja tetteit, akkor valószínű, hogy pápai kegyelemben részesül. „A komornyik magányossága az intrikák és hatalmi harcok közepette" - írta a La Stampa kommentárja, amely szerint a vatikáni tárgyalásnak az a célja, hogy Gábrielét tegyék a Vatileaks egyetlen felelősévé a kúria bármely más tagját övező gyanú eloszlatásával. (Forrás: MTI) Ivakuni városban (Jamagucsi prefektúra) tüntettek az amerikai MV-22 Osprey típusú repülőgépek okinavai telepítése ellen. Tokió és Washington tizenkét ilyen, függőleges fel- és leszállásra alkalmas, billenőrotoros katonai gép hadrendbe állításáról állapodott meg. A jelenleg Ivakuniban állomásoztatott gépeket a napokban kellene Okinavára vinni. Ott már azonban szeptember elején tízezres tüntetések voltak emiatt 2012. október 1., hétfő Grass az izraeli atomtitkok leleplezőjét méltatta Az izraeli atomtitkok leleplezőjét méltatta a hétvégén megjelent új verseskötetében Günter Grass (a képen) Nobel-díjas német író, aki az idén tavasszal nemzetközi vitát váltott ki egy Izraelt bíráló verssel. Günter Grass a Tiszavirágok (Eintagsfliegen) című kötetében Napjaink hőse (Ein Held unserer Tage) címmel közölt verset Mordeháj Vanunuról. Alkotásában nemcsak hősnek, hanem példaképnek is nevezte az atomtudóst, akit 18 év börtönbüntetésre ítéltek, amiért 1986-ban információkat hozott nyilvánosságra az izraeli katonai atomprogramról. A szerző szerint Mordeháj Vanunu a hazáját szolgálta az atomtitkok leleplezésével, amiért elismerést érdemel. Éppen ilyen hősökre van szükség a mai világban, akikre jellemző, hogy „békét susognak”, de közben megsemmisítő támadást készítenek elő (Nur solche Helden sind in einer Welt vonnöten, die Frieden säuselt und Vernichtung plant) - fejtette ki Grass. A vers kapcsolódik a 84 éves szerző egy korábbi prózaverséhez, az Amit el kell mondani (Was gesagt werden muss) című alkotáshoz. Grass az idén tavaszszal megjelent műben kifejtette: Izrael egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkezik, és megelőző csapást fontolgat Irán ellen, és ezzel az egész világ békéjét fenyegeti. A vers nemzetközi vitát váltott ki. Többen úgy vélték, Grass tévesen érvel, de fontos problémára mutat rá. Összekeveri a dolgokat, hiszen éppen hogy Irán fenyegeti Izraelt, azt pedig nem lehet kifogásolni, ha a zsidó állam a katonai erejének növelésével reagál Teherán agresszív politikájára. Ugyanakkor fontos kérdést vet fel: azt, hogy miként kellene Németországnak viszonyulni a mindenkori izraeli vezetés politikájához. A vers miatt az izraeli belügyminisztérium kitiltotta a szerzőt a zsidó államból. Az új verset is bírálták Izraelben, a héber nyelven író izraeli szerzők szövetsége egy vasárnapi állásfoglalásban úgy vélte, Grass „megszállottként próbálja megszégyeníteni Izraelt". (MTI) Tizenhét autóbomba robbant Legalább 26-an meghaltak az iraki pokolgépes merényletekben Autóba rejtett pokolgéprobbantás-sorozat legalább 26 ember életét követelte tegnap Irak-szerte. A legtöbb áldozattal járó merényletek a fővárostól, Bagdadtól 20 kilométerrel északra fekvő, főleg szunniták lakta Tádzsi városban voltak. Itt három autóbomba lépett működésbe, nyolcan meghaltak, 32-en pedig megsebesültek. Egy öngyilkos merénylő a főváros Sula elnevezésű negyedében robbantotta fel járművét, egy ember meghalt, hét pedig megsebesült. Az ország déli részén fekvő Kútban pokolgéppel megrakott két autó robbanásában meghalt három rendőr, öt társuk megsebesült. Dijála tartomány fővárosában, a Bagdadtól 60 kilométerre északkeletre található Baakúba városában is két rendőr halt meg autóba rejtett pokolgépek robbanásában. Bagdad Karrada nevű elővárosában egy parkoló gépkocsiba rejtett pokolgép végzett egy rendőrrel és egy polgári személlyel, nyolcan sebesültek meg. Egy másik gépkocsiba rejtett robbanószerkezet Kirkuk és Tűz Hormato között robbant fel az autópálya szélén, egy rendőr megsebesült. El-Madáinban egy iráni zarándokokat szállító autóbusz közelében robbant egy gépkocsiba rejtett pokolgép, három iraki meghalt, tizenegy ember, közöttük hét iráni megsebesült. A Bagdadtól északra fekvő Tarmíjában két katona halt meg, amikor a járőrük közelében pokolgép robban, hat másik ember, közöttük négy civil megsebesült. Bela/AP Annan: Blair megakadályozhatta volna az iraki háborút Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár szerint Tony Blair akkori brit miniszterelnök volt az egyetlen, aki megakadályozhatta volna George Bush egykori amerikai elnököt az iraki háború elindításában. Annan memoárkötetének megjelenése alkalmából a The Timesnak nyilatkozva közölte: ha a volt munkáspárti miniszterelnök az iraki háború kitörése előtt azt mondja Bushnak: „George, itt most elválnak útjaink, egyedül kell cselekedned”, azzal elejét vehette volna az inváziónak. Az amerikaiaknak nagyon komolyan át kellett volna gondolniuk, hogy belevágjanak-e egyedül a háborúba. Szerinte Busht az sem tántorította volna el a háborútól, ha ő vagy külügyminisztere, Colin Powell lemond, de Blair lebeszélhette volna, tekintettel a két ország közötti „különleges viszonyra”, és arra, hogy a nagy országok közül egyedül Nagy-Britannia követte Busht. A héten jelent meg Jack Straw memoárkötete is, amelyben a Blair-kormány egykori külügyminisztere kifejti: az invázió óta milliószor megkérdezték tőle, hogy ha akkor tudta volna mindazt, amit ma, ugyanúgy támogatná-e az iraki háború megindítását, mint annak idején. „Nem, nem támogatnám. Hogyan is dönthettünk volna az iraki invázióról, ha már akkor is tudjuk, hogy nincsenek az országban tömegpusztító fegyverek?" - áll Straw könyvében. A volt külügyminiszter szerint Szaddám Huszein a beavatkozás nélkül előbb-utóbb újraindította volna fegyverfejlesztési programját, és még akár a környező arab országokban nemrég elindult politikai fordulat ellen is felléphetett volna. Úgy véli, Kadhafi néhai líbiai vezetőt is az vette rá tömegpusztító fegyverfejlesztési programjának békés feladására 2003-ban, hogy a Nyugat annak idején megmutatta: kész hadbavonulni Irak ellen ugyanilyen fegyverek ügyében. (Forrás: MTI)