Magyar Szó, 2012. december (69. évfolyam, 281-305. szám)
2012-12-10 / 288. szám
12 ÜVEGGOLYÓ üveggolyo@magyarszo.com Aratto 2012. december 10., hétfő A SZÖVEGÉRTÉS FOGALMA 2. rész Bevezető: Az eredményes kommunikációhoz nem önállóan elhangzó mondatoknak, hanem rövidebb-hosszabb szövegeknek a feldolgozására van szükség. A szövegértés bonyolult folyamat, a beszédfeldolgozás szintjeinek mindegyike részt vesz benne: a megértés, az értelmezés, a képzettársítás. A szövegösszefüggés megértését a szöveg megfelelő szerveződése, szemantikai és prozódiai kohéziója teszi lehetővé. FUNKCIONÁLIS ANALFABÉTA A nemzetközi átlagnak megfelelő eredményt értek el a magyar középiskolások a 2009-es PISA-felmérésen, szövegértésből javítottak, a matematikai és természettudományi teszten azonban ugyanúgy teljesítettek, mint 2006-ban. Bár akkor az oktatás államtitkár átlagon felüli eredményről beszélt, a tizenöt éves magyar tanulóknak 17 százaléka 2009- ben funkcionális analfabéta volt (2000-ben még 23 százalékuk). Funkcionális analfabétának számít az, akinek megvannak ugyan az olvasáshoz és az íráshoz szükséges képességei, készségei, de nem tudja őket olyan szinten alkalmazni, amilyent a közösségében betöltött szerepe megkívánna, illetve amely a saját vagy a közössége fejlődését szolgálná. A funkcionális írástudatlanság tehát viszonylagos dolog, és az embernek a társadalomban betöltött szerepéhez kapcsolódik. AZ ISKOLARENDSZER SZELEKTIVITÁSA A szövegértésben jól teljesítők arányának növekedése a kompetenciafejlesztés középpontba állításának pozitív következménye. Az igazi probléma az, hogy nagyon erős a magyar iskolarendszer szelektivitása, óriási a különbség az egyes intézmények között. Ezzel szemben más országokban, így Finnországban, Svédországban vagy Hollandiában az iskolákon belül vannak a különbségek, mert a differenciált oktatás egyben tartja a különböző képességű és családi hátterű gyerekeket - mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A különféle magyarországi iskolatípusok közötti teljesítménykülönbség kb. 71 százalék, Svédországban csupán 9. Egyes iskolák a puszta fennmaradásukért küzdenek, és emiatt a tanulói hátrányok ledolgozásában nem elég hatékonyak. Az iskolán belüli különbségek Magyarországon 25 százalék körüli értéket mutatnak, míg Svédországban ez a mutató 73 százalék. Ütköznek az olvasóvá nevelés és az irodalomtanítás szempontjai: az olvasásra szánt szövegek tartalma sokszor életidegen a diákbefogadó szempontjából, nem veszi figyelembe, hogy a megcélzott korosztály mely szerzőkre, illetve művekre nyitott. Az általános iskolai irodalomtankönyvek egy részének, a középiskolai irodalomtankönyvek nagy részének legfőbb tartalmi szervező elve az időrend, és ennek nincs feltétlenül köze a megértés fejlődéséhez, fejlesztéséhez. AZ OLVASÁSKULTÚRA Az olvasáskutatók felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben 40-ről 60 százalékra nőtt azoknak a felnőtteknek a száma, akik egy év alatt modern, gyerekek számára is érthető világnézet, könnyen levonható tanulságok. SZÖVEGÉRTÉS VAGY GONDOLATOLVASÁS? A legutóbbi magyar érettségi szövegértési részében feltett kérdésekről egy magyartanárnak az volt a véleménye, hogy „nem voltak korrektek, mert sok esetben a válaszokat nem lehetett a szövegből kihámozni.” Szerinte némelyik feladat inkább a gondolatolvasásra emlékeztetett, és nem a szövegértésre. (OrientPress) Az Eduline által megkérdezett diákok szerint a szövegértési feladatsor nehezebb volt, mint az előző években, néhány feladat félreérthetően volt megfogalmazva, „becsapós volt”. A SZÖVEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE A szövegértés-szövegalkotás fejlesztési feladatait érdemben a magyar nyelv és irodalom tantárgynak kell megoldania. SZARVAS GÁBOR NYELVMŰVELŐ NAPOK A mai magyar szövegértés nehézségei A vezérkas végzete Meseszerű történetem személyesen hallottam egy általam jól ismert birkanyíró embertől, Sándor bácsitól, akinek sok-sok évvel ezelőtt birkanyírás volt a kenyérkeresete. Szorgalmasan járta a tanyákat, ahol „levetkőztette” a juhokat, vagyis a jól előkészített, élesített birkanyíró ollóval, fürge kézmozdulatokkal megnyírta a nyájat. Csak a fiatal báránykák menekültek meg a kényszervetkőzéstől. A birkaállomány tulajdonosai abban az időben alig várták a birkanyírást, mert akkor még jó áron értékesíteni is lehetett a sok szép gyapjút, amit a birkanyírók aránylag gyorsan „lefejtettek” a birkákról. A gyapjú árára nagyon is számítottak, mert abból a megnyírt juhok számától függően akár fontos dolgokat is el lehetett intézni, de a mindennapi megélhetési költségeket is pótolta, nem úgy, mint napjainkban, amikor a gyapjút már nehezen, vagy nem is lehet eladni. A mesémbeli Sándor bácsit egy alkalommal, úgy Szent György napja táján, birkanyírásra hívták egy bánáti tanyára. Az egyezség könnyen ment, mert a nyírást darabszámra végezte, immár több éven át. Annak rendje és módja szerint segítőivel hozzá is látott a juhok szokásos tavaszi nyírásához. A gazda örömére gyűlt is a szép nyers gyapjú az eperfa árnyékában, ahol a birkanyírók még ósdi módon, kézi ollóikkal szorgoskodtak. A nyírásnál igyekeztek előbb sorra venni az általában kisebb testű anyajuhokat és az éves tokjuhokat, úgy tervezve, hogy a rendkívül szép testtartású, vastag nyakú, igazán nagy testalkattal megáldott vezérkost utolsónak nyírják meg. A nyáj büszkesége olyan szép volt, hogy akár valamely nagy hírű kiállításon még díjazhatták is volna. Szaporodtak is a tanyaudvarban a megnyírott juhok. Bizonyára jólesett nekik a tavaszi meleg, mert csoportba verődve, fejüket lehajtva, szinte mozdulatlanul álltak, még az „ügyeletes” terelőkutyának, a pulinak sem akadt dolga. Senkinek a jelenlévők közül nem tűnt fel, hogy a vezérkas a szokásosnál nyugtalanabbul tűrte beosztottjai drasztikus átvedlését. Viselkedéséből arra lehetett következtetni, hogy a jogos bundáját, ami mellesleg az állomány egyedei között a legszebb volt, semmi áron, de még a gazda kedvéért sem szerette volna levetni. Talán még tartott a tavaszi frisses éjszakáktól, a bőrig áztató tavaszi zuhancsoktól, vagy - mint a fajtájának szaporító egyede - szőröstül-bőröstül, a természet adta fajtajelleget is bizonyító gyapjas bundában akarta tenni a szépet az állomány minden egyedének. Úgy tűnt, a vezérkas minden próbálkozása, hogy ne jusson a megnyírottak „csúfos” sorsára, sikertelennek bizonyult. A tanyaudvar többszöri megkerülése a terelő puli buzgó segítségével csak késleltette a nyírást. De ami késik, az nem múlik, végül a jól bevált pásztorbot kampója segített. A gazda csak megakasztotta a kampóval a kos egyik hátsó lábát, és mire a kos egyről kettőre jutott volna, máris a nyírók kemény fogása alatt kénytelen volt belenyugodni sorsába. De csak átmenetileg, amíg az erős kezek tartották, amíg ösztönös akarata ellenére bundája utolsó darabkájától is megszabadították. Amit ezután tett, csakis arra enged következtetni, hogy a nyírók vele szemben foganatosított eljárását állati ösztöne nem tudta elfogadni. Bizonyára úgy érezhette, megbántották a hiúságát, esetleg vérig sértették, sőt a vezérszerepébe is belegázoltak. Abban a pillanatban, amikor a nyírás befejeztével felengedték, leszegte fejét, mintha riválisával mérné össze erejét. Sértett vadként elrohant, de nem a juhaihoz, hanem óriási vágtával az udvar közepén egy rendesen elkészített méretes kút betonkávájának, annak a betongyűrűnek, amely körülfogta a kút nyílását. Egyszeriben óriási ütközésre került sor, talán a beton is megrepedt, de annál biztosabb, hogy a kos feje is olyannyira, hogy azon nyomban elköltözött az örök legelőkre, ahol többé már nem teszik csúffá. ■ NÉMETH János egyetlenegy könyvet sem olvasnak el. A könyvolvasás a felnövekvő nemzedékek életében is egyre inkább háttérbe szorul. A PISA eredményei szerint az elmúlt évekhez képest számottevően nőtt ugyan a kedvtelésből olvasó gyerekek száma, közülük azonban csak igen kevesen, mindössze 6 százalékuk olvas szépirodalmat, viszont 40 százalékkal nőtt az újságok népszerűsége a fiatalok körében. Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem tanára: A pedagógusok többsége a kötelező olvasmányok kiválasztásakor nem alkalmazkodik rugalmasan a felnövekvő nemzedékek igényeihez. Nem ismerik fel, hogy a tanulóik nagy része alig érti a második világháború előtt írt regényeket. Különösen a XIX. századi irodalmi művek nyelvezete áll távol a világuktól, ismeretlen szavak tömege, hosszú mondatok, lassú cselekményvezetés, az azonosulási lehetőség hiánya akadályozza a befogadást. A mai magyar kortárs irodalom olyan kincseket rejt, amelyek tökéletesen alkalmasak a fiatalok olvasásra való nevelésére: fiatalos, lendületes nyelvezet, igényes szóhasználat, rövid mondatok. A Dr. Szabó Miklós országos szövegértési versenyt a kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban 1993-ban azzal a céllal hozták létre, hogy megszilárdítsák a hetedikes és nyolcadikos diákok kommunikációs kompetenciáját. A szövegértési verseny a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciái közül az anyanyelvit, az idegen nyelvi, a digitálist, az önálló tanulást, a szociálist, a kezdeményezőképességet és az esztétikai tudatosságot erősíti. A versenyfeladatok minden évben valamely neves kiskunhalasi születésű vagy a városhoz kötődő személyiséghez kapcsolódnak. A 2012-es PISA-felmérésre a tavasszal került sor; március 19-e és április 20-a között véletlen mintavétellel kiválasztott 208 iskola tizenöt éves tanulói írták meg a felmérést. Az adatfeldolgozást követően jelennek majd meg az első eredmények. (Vége) ■ Dr. MOLNÁR CSIKÓS László A fenti szöveg az adat Szarvas Gábor nyelvművelő napok Beszéd- és szövegértés címen megtartott tanácskozásán elhangzott előadás szerkesztett változata. Sóhaj A modern ember életét szebbé kellene tenni. Mert egész nap csúnyán szalad, alkudik, számol, izzad és ideget rázó feketekávét iszik. Füstös termekben ülésezik, s az utcán benzinfüst kormozza, olajos latyak csapdossa, építések sara ragad a talpára. Bömbölő, sziszegő, csikorgó gépek bántják a fülét. Véznán felhőkbe nyúló, liftektől lüktető tornyokból ki kell vinni a kapkodva siető embert kis kertek, virágos hegyi ösvények közé, a madarak csöndjébe, simogató halk verset mondani neki gyógyítóan, felidézni benne anyja altatódalát, és visszaadni neki a tovaszállt Szépséget. A modern, ványadt idegű embert ki kell szabadítani a maga kovácsolta hétköznapok vasrácsai és betonfalai közül, hogy megtanulja még egyszer érteni a mókusok cincogását és a zöld fű közt vadon növő krajcáros virágok illatát. Egy kis olcsó egyszerűséget kell belopni a modern ember gonoszul hadaró órái közé... ■ LATÁR István hagyatékából