Magyar Szó, 2015. június (72. évfolyam, 122-147. szám)
2015-06-01 / 122. szám
KÜLFÖLDkulfold@magyarszo.com Mmfic RÖVIDEN Schäuble csokieurókat ajándékoz Varufakisznak Csokoládéból készült euróérméket ajándékoz Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter görög kollégájának, Jánisz Varufakisznak. A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap beszámolója szerint Wolfgang Schäuble, a ZDF országos közszolgálati televízió Logo című gyerekhíradójának Rike nevű 10 éves riporterétől kapott egy maréknyi csokoládéeurót. A tárcavezető a kislánynak adott interjúban elmondta, hogy néhányat Jánisz Varufakisznak ajándékoz majd, mert a görög pénzügyminiszternek mostanában szüksége van „egy kis agyserkentőre” Athén azonban nem csokipénzt, hanem igazi eurókat vár. Az athéni vezetés jelzései alapján ugyanis a görög államkassza lényegében kiürült, pedig az euróövezeti tagországnak június 5-e és 19-e között négy részletben 1,5 milliárd eurót kell átutalnia a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), június 12-e és 30-a között pedig 5,2 milliárd dollár értékű kincstárjegyet kell megújítania, valamint ki kell fizetnie a nyugdíjakat és közalkalmazottak bérét. (MTI) Kórházba szállították John Kerryt Kerékpározás közben balesetet szenvedett vasárnap John Kerry a francia-svájci határon. Az amerikai külügyminisztert egy genfi kórházba szállították, állapota stabil, valószínűleg az egyik lába eltört, vagy megsérült. A baleset délelőtt háromnegyed 10 körül történt Franciaországban, a Felső-Savoya megyei Scienzier település közelében, 40 kilométerre a svájci határtól. Az amerikai diplomácia vezetőjét helikopterrel szállították a genfi egyetemi kórházba. John Kerry egy pillanatra sem veszítette el az eszméletét - közölte John Kirby amerikai külügyi szóvivő. A szóvivő nem részletezte a baleset körülményeit. A decemberben a 72. születésnapját ünneplő Kerry nagy sportember, és európai körútjai alkalmával rendszeresen kerékpárra ül. Az amerikai külügyminiszter péntek óta tartózkodik Genfben, ahol szombaton iráni kollégájával, Mohamad Dzsavád Zaríffal folytatott megbeszélést Teherán vitatott nukleáris programjáról. (MTI/AFP/AP/EFE/dpa/Reuters) Sarkozy: A baloldal elárulta a köztársaságot A köztársaság elárulásával vádolta szombaton a kormányzó baloldalt Nicolas Sarkozy volt francia államfő az általa vezetett legnagyobb ellenzéki párt újjáalakuló kongresszusán elmondott záróbeszédében. „Ez az újjászületés napja” - hangsúlyozta az exelnök egy nappal azután, hogy a 2017-es elnökválasztásra való felkészülés jegyében a párttagság megszavazta az általa javasolt névváltoztatást. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) mostantól a Köztársaságiak (Les Républicains) nevet viseli. - Azoknak, akik azzal vádolnak minket, hogy el akarjuk orozni a köztársaságot, azt válaszolom, hogy ha nem árulták volna el, nem hagyták volna magára, nem süllyesztették volna mélyre, nem kellene most nekünk felemelnünk - fogalmazott Sarkozy, majd hozzátette: - A baloldal nem tiszteli a köztársaságot, folyamatos puccsot hajt végre, kiszolgáltatva a köztársaságot a befolyásoló kisebbségeknek és a választói klientúrának. (MTI) Kétezer hatszáz áldozat Murszi elmozdítása óta Másfél év alatt 2600 ember halt erőszakos halált Mohamed Murszi iszlamista elnök 2013. július 3-ai elmozdítása után - derült ki abból a jelentésből, amelyet az egyiptomi Nemzeti Tanács az Emberi Jogokért nevű, kormányhoz közeli szervezet ismertetett Kairóban vasárnap. A szervezet elnöke, Mohamed Fájek elmondta, hogy a vizsgált időszakban hétszáz rendőr és katona, valamint 550 civil halt meg, de a legtöbben a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet támogatói közül vesztették életüket. A 86 éves politikus és jogvédő rámutatott, hogy a jelentés kitér a biztonsági őrizetben történt halálesetekre is, amelyeknek számát a belügyminiszter harminchatra, független emberi jogi szervezetek viszont 80 és 96 közé teszik. (MTI) Nő az amerikai rendőrök által lelőttek száma Amerikai rendőrök 385 embert lőttek le az év eleje óta, vagyis kétszer annyit, mint az év azonos időszakában átlagosan az elmúlt évtizedben - jelentette szombaton a The Washington Post című napilap. Ezt a számvetést maga a lap készítette amiatt, hogy az amerikai társadalomban vita folyik a rendőrség általi, halálos kimenetelű erőszakos fellépésről, különösen a kisebbséghez tartozókkal szemben. Az illetékes tisztségviselők ráadásul elismerik, hogy a lap listája nem teljes. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) nyilvántartása szerint az utóbbi évtizedben évente átlagosan 400 embert lőttek le az amerikai rendőrök, de ehhez hozzá kell tenni, hogy a 17 ezer helyi rendőrkapitányságnak nem kötelező jelentenie az ilyen eseteket a szövetségi hatóságoknak. A The Washington Post összesítése alapján az idén lelőttek fele volt fehér bőrű, másik fele valamely kisebbséghez tartozó. De ha figyelembe vesszük a feketéknek a lakosságon belüli arányát, akkor közülük háromszor annyian haltak meg rendőrgolyótól, mint a fehérek és más bőrszínűek közül együttvéve. A lelőttek több mint 80 százalékánál fegyver volt, leginkább lőfegyver. (MTI/Reuters/AFP) Az oroszok „feketelistája” EU-tagországok politikusait szankcionálta Oroszország Megalapozatlannak és önkényesnek nevezte több európai szóvivő azt a „feketelistát”, amelyen nem pusztán a Moszkvát élesen bíráló politikusokat és közéleti személyiségeket, hanem katonai és titkosszolgálati tisztségviselőket is eltiltottak az oroszországi beutazástól. Pénteken jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök, hogy Európai uniós tagországok politikusainak tiltotta meg Oroszország, hogy a területére lépjenek, válaszul az ukrajnai politikája miatt Moszkvát sújtó nemzetközi szankciókra - jelentette be. Didier Reynders belga külügyminiszter azt közölte, hogy az uniós országok nagykövetségeihez eljuttatott listán összesen 89 név található. Sajtójelentések szerint az orosz fél azt kérte, hogy a listát ne tegyék közzé. Az Európai Unió külügyi kérdésekben illetékes egyik szóvivője emlékeztetett arra, hogy Oroszország az utóbbi hónapokban számos EU-politikustól tagadta meg a beutazást a már létező, de hivatalosan közzé nem tett tiltólista alapján. „Ezt a (mostani) lépést tökéletesen önkényesnek és indokolatlannak tartjuk, annál is inkább, mivel teljesen átláthatatlan, ezen kívül semmiféle felvilágosítást nem adtak róla” - mondta a szóvivő. Az indokokat hiányolta a brit külügyminisztérium egyik tisztségviselője is. „Ha Oroszország nyomást akar gyakorolni az EU-ra a szankciók enyhítése érdekében, annak nem ez a módja” - hangsúlyozta. Berlin felvilágosítást kér Moszkvától a listán szereplő német politikai személyiségekkel kapcsolatosan. A német külügyminisztérium szerint az érintetteknek joguk van tudni, hogy milyen okból, mire alapozva tiltották meg számukra a beutazást Oroszországba. Az ukrajnai látogatáson tartózkodó Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a sajtónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy ez a lépés fékezni fogja az ukrajnai válság rendezésére irányuló békeerőfeszítéseket. A Reuters megemlíti, hogy a „feketelistán” tizennyolc lengyel politikus és közéleti személyiség szerepel, köztük Bogdan Borusevicz parlamenti elnök, a lengyel nemzetbiztonsági tanács tagja is, akit korábban sem engedtek be Oroszországba Borisz Nyemcovnak, a meggyilkolt ellenzéki politikusnak a temetésére. - Egy idő óta azt látjuk, hogy Oroszország nem igyekszik feltétlenül enyhíteni a feszültséget, hanem inkább szítja azt - mondta a Reuternek a lengyel kormány egyik szóvivője. Anna Maria Corraza Bildt, európai parlamenti képviselő, Carl Bildt volt svéd miniszterelnök felesége is tiltólistára került hét honfitársával egyetemben. „Látom, hogy a Kreml kitalálta, ki hordja a nadrágot otthon nálunk” - így kommentálta a volt kormányfő az orosz külügyminisztérium döntését a Twitteren közzétett üzenetében. Szombaton több internetes portálon is megjelent a névsor, amelyből kiderül, hogy a legtöbb kitiltott lengyel állampolgár, de szép számban vannak britek, németek, svédek, észtek és litvánok. A finn közszolgálati rádió honlapján közzétett lista 18 lengyel, 9 brit, 8 svéd, 8 észt, 7 litván, 7 német, 5 lett, 5 román, 4 francia, 4 cseh, 4 dán, 3 holland, 2 belga, 2 spanyol, 1 bolgár, 1 finn és 1 görög személy nevét tartalmazza. (MTI/Reuters/AFP/EFE) Izraelben tárgyalt a német külügyminiszter A palesztin-izraeli viszály tért, hogy gyakoroljon nyomást rendezéséről folytatott tárgyaló Mahmúd Abbász palesztin elnöksokat Jeruzsálemben vasárnapre, hogy az hagyja abba Izrael Frank-Walter Steinmeier német elleni tevékenységét a nemzetköz külügyminiszter - jelentette az új fórumokon, és térjen vissza az izraeli közszolgálati rádió. Izraellel folytatott béketárgyalások-Benjámin Netanjahu izraeliház. Netanjahu kijelentette, hogy miniszterelnök megbeszélésükön továbbra is közvetlen béketárgyaarra kérte a német külügyminisztásokat szeretne folytatni Rámálláhhal a „két népnek két államot” elve alapján. Hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem kész a bizalomépítő lépésekre, köztük napi nyolcszáz humanitárius segélyekkel teli teherautó Gázai övezetbe juttatására és további lépésekre. Steinmeier a tárgyalásaik után tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Németország szerint Izraelnek egyezségre kell jutnia a palesztinokkal. „Nehéz lesz felújítani a tárgyalásokat, de feltétlenül meg kell próbálni” - mondta a német politikus és felszólított a Gázai övezet helyreállítására, valamint a további ottani harcok elkerülésére. A német vendég Netanjahu után Reuven Rivlin államelnökkel találkozott, aki kifejtette Steinmeiernek, hogy szerinte nincs értelme nyomást gyakorolni Izraelre a palesztin kérdésben, mert Jeruzsálem maga is tisztában van a Gázai övezet újjáépítésének és a tárgyalások újraindításának jelentőségével. Korábban, még reggel elsőként Cipi Hotoveli külügyminiszter-helyettes fogadta jeruzsálemi irodájában a német diplomácia vezetőjét. Ő kijelentette, hogy Jeruzsálem főként a Ciszjordániában gyártott izraeli termékek megkülönböztetése elleni harc vezetését várja el Berlintől. (MTI) Beta/AP Frank-Walter Steinmeier és Benjámin Netanjahu A szíriai rezsim légiereje ismét hordóbombákat használt Szíriai emigráns források szerint legalább 59 civil, köztük számos nő és gyermek halt meg szombaton azokban az újabb hordóbombás légicsapásokban, amelyeket Aleppó városa ellen hajtott végre a szíriai kormány légiereje. A harci helikopterek az évek óta megosztott észak-szíriai nagyváros két olyan negyedét bombázták, amely az Iszlám Állam dzsihadista szervezet, illetve szíriai lázadók ellenőrzése alatt áll - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns csoport. A helyi orvosi és lázadó forrásokból tájékozódó, londoni központú emigráns szervezet úgy tudja, hogy a légicsapásoknak több tucatnyi sebesültje is van. Az Aleppó keleti részén lévő Al-Saar negyedben tucatnyian haltak meg, köztük egy család nyolc tagja. Az áldozatok között három gyerek és négy nő volt. Al-Bab negyedben pedig, ahol a legnagyobb forgalom idején egy piacon csapódtak be a kormányerők helikopterei által ledobott hordóbombák, 33 ember esett áldozatul a brutális támadásnak - közölte Rámi Abder- Rahmán, az OSDH igazgatója, aki szerint több embert eltűntként keresnek még a romok között. Egy későbbi támadási hullámnak 12 ember esett áldozatul. A hordóbombák alkalmazását számos jogvédő szervezet ítélte már el, hangsúlyozva, hogy különösen kegyetlen és nagy pusztítást végző fegyverről van szó. Aleppó lázadók kezén lévő szektoraira 2013 óta rendszeresen dobnak le a damaszkuszi rezsim erői nagy olajos hordókból, gáz- vagy víztartályokból készített bombákat, amelyeket robbanóanyagokkal és vashulladékkal töltenek meg. A szombati légicsapásokat élesen elítélte az ENSZ is. Staffan de Mistura szíriai különmegbízott teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a kormányerők válogatás nélkül támadják saját területüket, saját országuk polgárait gyilkolva meg”. Ő is aláhúzta azt, hogy véget kell vetni a hordóbombák bevetésének. (MTI/AFP) 2015. június 1., hétfő Brüsszel eljárást indít a német autópályadíj miatt Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen a külföldieket terhelő autópályadíj miatt - írta hétvégi számában a Die Welt című német lap. A lap a brüsszeli bizottság egy magas beosztású képviselőjét idézve azt írta, hogy a testület meggyőződése szerint a 2016-ban bevezetni tervezett németországi szabályozás ellentétes az uniós joggal, mert hátrányosan megkülönbözteti a külföldi autósokat. A Die Welt szerint az Európai Bizottság még az augusztus elején kezdődő nyári szünet előtt megindítja a kötelezettségszegési eljárást Németország ellen. A közlekedési minisztérium szóvivője a beszámolóra reagálva közölte, hogy a tárca nem kapott tájékoztatást a bizottságtól, a törvényhozás alsó- és felsőháza, a Bundestag és a Bundesrat pedig az uniós előírásoknak megfelelő törvényt fogadott el. A jogszabály szerint az autópályák használatáért minden autósnak fizetnie kell, de a Németországban üzemben tartott kocsik tulajdonosai a díjnak megfelelő összegű kedvezményt kapnak a gépjárműadóból. Az éves díj a motor nagyságától és környezetvédelmi besorolásától függően átlagosan 74 euró. A külföldi autósok tíz napra vagy két hónapra is vásárolhatnak elektronikus matricát 5 és 50 euró közötti összegért. A közlekedési minisztérium szerint az államháztartásnak évente 500 millió euró körüli nagyságú bevéstek lesz az úthasználati díjból. A külföldi autósokat terhelő sztrádahasználati díj bevezetése az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának, a bajor CSU-nak a nyomására került a kormány programjába. A bajor konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a német autósoknak Európában szinte mindenütt fizetniük kell az autópályák használatáért, a külföldiek viszont ingyen autózhatnak a német sztrádákon, ami szerintük elfogadhatatlan. A CSU főtitkára, Andreas Scheuer szerint „alaptalan spekuláció” kötelezettségszegési eljárásról beszélni az úthasználati díjjal kapcsolatban, hiszen a törvény megfelel az uniós jognak. A főtitkár a párt Bayernkurier című lapjának hírportálján vasárnap közölt nyilatkozatában hozzátette, hogy „árt Európának az EU állandó beavatkozása a nemzeti jogalkotási kompetenciába”, és „a polgárokat bosszantja” az olyan EU, amely „mindenbe beleüti az orrát”. (MTI)