Magyar Szó, 2016. január (73. évfolyam, 1-23. szám)

2016-01-04 / 1. szám

2016. januári­ hétfő Mwhris) kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ Erősödött az erdélyi magyarok bizalmatlansága Nehéz, de sikeres évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság Erősödött 2015-ben az erdélyi magya­rok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képvi­selőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvé­leményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetők­re, és a szervezett bűnözés, valamint a terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen. A kárpátaljai magyarság ugyanakkor a kelet-ukraj­nai háborús helyzet és az országot sújtó gazdasági válság ellenére viszony­lag sikeres évet tudhat maga mögött, mindenekelőtt az anyaország hathatós támogatásának köszönhetően. A DIICOT által bejelentett állítólagos terroris­ta merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozga­lom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnö­két, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatás­ba Romániában. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak. A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztéri­um a márciusban közvitára bocsátott 2015 és 2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégia tervezete, ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából. A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidari­tásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak. Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos Csíkszeredai polgármester és alpolgár­mester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátu­máról. Az keltett visszatetszést, hogy a székely­­földi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit. 2015-ben tapodtat sem haladt előre a Maros­vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólu­mok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyan­az a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját. Az év során számtalan esetben keresték az igazukat a bíróságokon a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovász­la megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármes­tere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott hozzá a táblák elkészíttetésé­hez és kihelyezéséhez. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki. Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesüle­tet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapít­vány képviselőiként már pert nyertek az önkor­mányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvény­szék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe. A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parla­menti választásokra készültek Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbál­ta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenve­dett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta fel az elnöki tisztségben. A Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az „újratervezés” programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműkö­dési megállapodást írt alá, mely a 2016-os válasz­tásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér. A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztá­son döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormány­zati választásokon. KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG A százötvenezerre becsült kárpátaljai magyar közösség 2015-ben a legnehezebb időszakát élte át a második világháború után. A 2014-ben kirob­bant kelet-ukrajnai harcoknak véget vető második minszki megállapodás 2015. februári megköté­séig a hadköteles kárpátaljai férfiakat és család­jukat - más nemzetiségű társaikhoz hasonlóan - elsősorban az foglalkoztatta, hogyan kerülhet­nék el a két szláv nemzet gyilkos küzdelmében való részvételt. Nagyon sok kárpátaljai férfi, köztük sok magyar, külföldön keresett menedéket az ukrán hadseregbe történő behívás elől. Az ukrán nemzeti valuta februári-márciusi hatalmas mértékű leér­tékelődése következtében sok kárpátaljai magyar munkavállaló a családjával együtt áttelepült az anyaországba. Jellemző, hogy az 1990-es évek első fele óta először fordult elő tanárhiány a magyar tannyelvű kárpátaljai iskolákban. A magyar kormány és az anyaország igen szerteágazó támogatásának és szolidaritásának köszönhető, hogy 2015-ben nem vált kritikussá a kárpátaljai magyar közösség helyzete. A magyar kormány, a civil és segélyszervezetek, egyházak, önkormányzatok rendszeressé vált támogatása nagyban elősegítette, hogy az év második felére konszolidálódott a kárpátaljai magyarság állapota. Ugyancsak jelentős segítséget jelentett a közösség megmaradása szempontjából fontos kárpátaljai magyar iskolai, óvodai, szakiskolai pedagógu­soknak, lelkészeknek, hitoktatóknak, magyarul beszélő orvosoknak, egészségügyi szakemberek­nek nyújtott fizetés-kiegészítő magyar kormány­­támogatás. Humanitárius szempontból az év egyik legjelentősebb eseménye volt, hogy háromezer kárpátaljai magyar iskolás nyaralhatott az anya­országban a magyar kormány támogatásával, az Erzsébet-program keretében. Ukrajnában párját ritkítja az a támogatás, amelyet az Európai Unió Keleti Partnerség Prog­ramja keretében a Külügyminisztérium nyújt a kárpátaljai magyar oktatási és művelődési intéz­mények épületeinek korszerűsítéséhez. Az euró­­milliós projektnek köszönhetően több tucat magyar iskola, óvoda és közintézmény újult meg, vált komfortosabbá. A magyar állam kárpátaljai magyarság melletti kiállását mutatja, hogy sok kormányzati tisztségvi­selő látogatott tavaly a Magyarországgal szomszé­dos ukrajnai megyébe. Januárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter járt Ungváron és Beregszászon, jelezve: a magyar kormány figye­lemmel kíséri az Ukrajnában akkoriban elrendelt katonai sorozás menetét, és azt, hogy a magyarok összlakosságon belüli arányánál nagyobb mértékű behívás ne történhessen. Rajta kívül sok miniszter, államtitkár és más magas rangú kormánytisztvise­lő kereste fel a múlt esztendőben Kárpátalját. A múlt év országos és nemzetközi visszhan­got keltett ukrajnai eseménye volt a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet fegyveresei és egy ellenzéki kárpátaljai parlamenti képviselő emberei között július 11-én Munkácson - felté­telezések szerint a csempészpiac felosztása miatt - kirobbant, több halálos áldozatot követelt fegy­veres konfliktus. Ennek következményeként az ukrán elnök Hennagyij Moszkal rendőrtáborno­kot nevezte ki Kárpátalja - ugyanezen tisztséget korábban már betöltő - kormányzójává azzal a megbízással, hogy szorítsa vissza a térségben évti­zedek óta folyó csempészetet, és - ezt nem kinyi­latkoztatva - korlátozza a régió legbefolyásosabb oligarcha politikusának, a munkácsi illetőségű Viktor Balogénak a hatalmát. Mind magyar, mind ukrán szempontból az elmúlt két évtized legnagyobb feltűnést keltő poli­tikai eseményének számít a kárpátaljai magyar közösség sikere az október 25-i ukrajnai helyható­sági választásokon. Az egymással több mint másfél évtizede viaskodó két magyar szervezet, a Kárpát­aljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) szeptemberben kötött választási megállapodásának köszönhetően a kárpátaljai magyarság meghatáro­zó választási eredményeket ért el mind települési, mind járási, mind pedig megyei önkormányzati szinteken, és ezáltal megkerülhetetlen döntéshoza­tali tényezővé vált. A meghatározó szerephez jutott kárpátaljai magyar szervezetek hivatalosan is beje­lentették másfél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott igényüket egy - az ukrán alkotmánnyal és törvé­nyekkel teljes összhangban lévő - eddig is létező, de a jövőben a tömbmagyarság valamennyi települését magában foglaló - magyar többségű járás és egy önálló, a hatályos ukrán törvényeknek megfelelően működő magyar tankerület létrehozására. A kárpátaljai magyarság óvatosan megfogalma­zott, az Ukrajnában napirenden lévő közigazgatási reformok és decentralizáció elveinek legmesszebb­menőbb módon eleget tévő önkormányzatiság­igénye negatív visszhangot váltott ki az ukrán médiában. Választási sikerei miatt a kárpátaljai magyarságot a kijevi ukrán médiumok minden alap nélkül azzal gyanúsítják, hogy szeparatista álmokat dédelget. (MTI) A Demo maga látott hozzá a kétnyelvű utcanévtáblák elkészíttetéséhez és kihelyezéséhez RÖVIDEN EMMI Segítség az otthonteremtésben Több százezer családnak jelenthet segítséget a január­­ 1-jén elindított új, 10+10 millió forintos otthonterem­tési program a kormány számításai szerint - közölte a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Novák Katalin szerint a családok nagy többsége érezheti majd, hogy jelentős kormányzati segítséget kap az otthonteremtés­hez. Aki a jogosultsági feltételeknek megfelel és benyújt­ja igényét, az meg is kapja a támogatást, mert a prog­ram költségvetési kerete felülről nyitott - fűzte hozzá. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára azt közölte, az igénylők már felkereshetik a pénzintézeteket, tájékozódhatnak és beadhatják kérelmüket. Az új családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a korábbi csok-ra épül, azt bővíti azzal, hogy a három- vagy többgyermekes családok (vagy kettőnél több gyermeket vállalók) számára 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást, továbbá ugyanekkora összegű kedvezményes hitelt biztosít. Novák Katalin elmondta, az új otthonterem­tési program elemei közé tartozik a nagycsaládosoknak nyújtott 10 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás és az ugyanekkora összegű kamattámogatott hitel biztosí­tása mellett a lakásépítési áfa csökkentése is. Bővülnek az egy- és kétgyermekes családoknak szóló támogatási össze­gek is, és megkönnyítették az igénylés feltételeit is. Novák Katalin azt hangoztatta, hogy a kormány az új program­mal a legnagyobb mértékű támogatást azok számára nyújt­ja, akik legalább három gyerek felnevelését vállalták vagy vállalják a jövőben. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy ha ma Magyarországon egy fiatal úgy dönt, hogy házastársával 10 éven belül három gyermeket vállal, akkor akár saját forrás nélkül is otthont tud teremteni. KULTÚRA Megújult a Flesch-központ Januártól újra látogatható az augusztusban bezárt mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központ. A Szigetköz legnagyobb közművelődési intézménye 614 millió forint uniós támogatás segítségével multifunkci­ós közösségi térré alakult. Csiszár Péter intézményveze­tő az MTI-nek felidézte, hogy a Flesch Károly Kulturális Központ 1984-ben épült, de az eltelt több mint 30 évben nem esett át jelentősebb felújításon. A mintegy fél év alatt megvalósított uniós projekttel többfunkciós központ­tá vált a szigetközi közművelődési intézmény. Egy olyan komplexum jött létre, ahol minden együtt van: például fesztiváliroda, művelődési központ, kistérségi centrum és alapfokú művészeti iskola - hangsúlyozta Csiszár Péter. A 614 millió forintos beruházással több mint 50 helyiséget újítottak fel, illetve 80 millió forint jutott eszközfejlesz­tésre. Az átépítés leglátványosabb része a színházterem felújítása, amelynek köszönhetően a térség legnagyobb, klimatizált koncert- és színházterme jött létre - hangsú­lyozta, majd a tervekről szólva kifejtette, szeretnék felújí­tani a homlokzatot, amire most nem találtak pénzforrást. Emellett megújítják a kulturális központ előtti zöld területet is. (MTI) TEHETSÉGKUTATÓ Újraindul a Virtuózok A nagy siker és az óriási érdeklődés miatt újraindul a Virtu­ózok, Magyarország első komolyzenei tehetségkutató műso­ra, ezúttal a Dunán - olvasható az MTVA közleményében, amelyet a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megbízásá­ból juttatott el az MTI-hez. A versenyben kizárólag a klasszikus zenei képzettség és a tehetség számít majd. A Virtuózok szakmai csapata most is azoknak a fiataloknak a jelentkezését várja, akik kiválóan játszanak a klasszikus zenei hangszerek egyikén, vagy klasszikus énekben nyújtanak kiemelkedő teljesítményt. A tehetségkutatás mellett a műsor továbbra is azt tartja alap­vető céljának, hogy minél szélesebb körben ismertesse és szerettesse meg a klasszikus zenét a nézőkkel - olvasható a közleményben, amely szerint a jelentkezés részleteiről a rendezők később adnak tájékoztatást. (MTI)

Next