Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)
2016-03-15 / 60. szám
2016. március 15., keddMkylduó3 kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ Az MKP lemondta a találkozót a Most-Híddal Bárdos Gyula: Bugár Béla március 14-én, a második világháborús fasiszta szlovák állam létrejöttének évfordulóján ül le tárgyalni az SNS-el Nem jött létre a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most- Híd magyar-szlovák vegyes párt közötti, hétfőre kitűzött találkozó, amelyen a bejelentés szerint a szlovákiai magyar politika jövőjéről tárgyaltak volna. A találkozót a parlamenten kívül maradt MKP mondta le, mert a hétvégén a Most- Híd úgy döntött, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) is hajlandó tárgyalni a kormányalakítási egyeztetések során. A Most-Híd a találkozó elmaradására nyilatkozatban reagált, ebben meglepőnek és csalódást keltőnek nevezték az MKP döntését. Az MKP távolmaradását a találkozóról Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának (OT) elnöke és a felvidéki magyar párt által az egyeztetésre delegált küldöttség további három tagja jelentette be hétfőn délelőtt tartott rendkívüli sajtótájékoztatójukon. Az MKP számára nem elfogadható az együttműködés az SNS- szel, amelynek a lehetőségét Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a hétvégén jelentette be. Az MKP közleményben a következőket írta ezzel kapcsolatban: „A hétvégi események, főleg a formálódó kormánykoalíció összetétele - melynek tagja az SNS is - az MKP számára aggályos, értékrendjével összeegyeztethetetlen. A kormányalakítás terén kialakult párbeszéd merőben ellentétes a Híd korábbi álláspontjával és az MKP számára teljesen új helyzetet teremt.” A párt ezzel indokolta, hogy a hétfőre tervezett találkozón nem vesz részt, ám mivel a közös magyar érdekképviselet létrejöttét továbbra is fontosnak tartja, azt javasolja, hogy az egyeztetést tartsák meg, de csak az új szlovák kormány létrejötte után. Szigeti László a sajtótájékoztatón felidézte: a múlt héten elfogadták a Most-Híd meghívását, erről szóló válaszlevelükben a két párt közötti lehetséges együttműködés alapelveit is lefektették, ennek egyik pontja az volt, hogy mindkét fél - korábbi álláspontjukat megerősítve - kizárja az együttműködést az SNS-szel. Arra utalva, hogy a Most-Híd olyan kormánykoalícióba készül belépni, amelynek az SNS is része, rámutatott: a hétvégén kialakult helyzet számukra aggályos, és ezért az egyeztetés elhalasztását javasolják. „Mindazonáltal pártunk továbbra is fontosnak és szükségesnek tartja az MKP és a Most-Híd közti tárgyalásokat” - szögezte le Szigeti, hozzátéve: az új kormány megalakulása után helyzetértékelést tartanak, és annak fényében döntenek a folytatásról. „A bújócska ideje befejeződött, amit most produkál a Most-Híd, az nekünk elfogadhatatlan” - mondta a Most-Híd hétvégi döntésére utalva Bárdos Gyula, az MKP tárgyalódelegációjának egyik tagja, aki szerint jelzésértékű, hogy Bugár Béla március 14-én, a második világháborús fasiszta szlovák állam létrejöttének évfordulóján ül le tárgyalni az SNS- szel. Kiemelte: az, aki azt hiszi, hogy egy az SNS-szel alkotott kormánykoalícióban magyar érdekképviseletet lehet megvalósítani, az vagy naiv, vagy már le is mondott a magyar érdekképviseletről. „Ez a politikai naivitás csimborasszója” - fogalmazott Bárdos, hozzátéve: egyértelműen elutasítják, hogy egyéni vagy gazdasági érdekek miatt lemondjanak a magyarság érdekképviseletéről. Csáky Pál, az MKP EP-képviselője tegnap Facebook-bejegyzésében a következő mondattal reagált a szlovákiai választások utáni legújabb kormányalakítási fejleményekre: „Ami most készül Pozsonyban, az nem bal-jobb koalíció - mint azt Fico igyekszik prezentálni, hanem a szélsőség beemelése a hatalomba.” Bugár Béla pártja az MKP döntése kapcsán kiadott nyilatkozatában azt írta: sajnálattal vették tudomásul az MKP döntését, amelyet meglepőnek és csalódást keltőnek tartanak. „Kifogásként a kormányalakítást hozzák fel, azonban a Híd-MKP találkozó tétje nem a kormány összetétele lett volna, hanem a szlovákiai magyar politikai képviselet jövőjének megvitatása” - tette hozzá. „Ha az MKP megtalálja magában az erőt, hogy a szavak után a tettek mezejére lépve is megpróbáljon együttműködni magyar-magyar téren, a Híd változatlanul készen áll a tárgyalásokra” - írta közleményében a Most-Híd. (Forrás: MTI/Felvidék.Ma) Felvidék ma Az MKP sajtótájékoztatója: Menyhért József, Samu István Orbán Viktor miniszterelnök szerint a ’48-as magyarság „az itt honos gondolatokból és a magyar szabadságvágyból épített országot magának”, mert tudta, hogy a „szabadság és a függetlenség nem kívülről ránk szabott ruha, hanem belülről épül kifelé, mint almára a héj, csigára a ház”. A kormányfő hétfőn a „magyar szabadság születésének napja” alkalmából honfitársainak címzett levelében írt erről, amelyet Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatott el az MTI-nek. Orbán Viktor kiemelte: 1848. március 15-én egy nemzet született újjá, amely „ütőképes hadsereg, megfelelő ipari háttér és szövetséges nagyhatalmak nélkül, kívül-belül körülkerítve fogott hozzá, hogy fordítson egyet sorsának kerekén”. Hangsúlyozta továbbá, hogy a ’48-as magyarság határozottan és bátran állt ki a nemzet követelései mellett: császári önkény helyett felelős minisztériumot és törvény előtti egyenlőséget, a pénzügyi függés helyett nemzeti bankot, az elnyomás helyett szabadságot kívánt. „Az azóta eltelt 168 év csak elmélyítette bennünk ezt a gondolatot” - húzta alá, majd megjegyezte, „törvényeinket, mindennapi életünket ma is ahhoz akarjuk igazítani, amit számunka jelent a szabadság itt, ebben a Kárpátok által koszorúzott medencében”. A miniszterelnök szerint „ma is megragadunk minden lehetőséget, hogy elérjük: senki se vitathassa nemzeti szimbólumainkat, senki se kérdőjelezhesse meg alkotmá nyos jogainkat, senki se vehesse el tőlünk iskoláinkat, és senki se sorozhassa be és küldhesse idegen háborúba fiainkat”. „Úgy akarjuk szolgálni a magyar szabadság és megmaradás ügyét, ahogy a márciusi ifjaktól tanultuk: egy szivel, egy lélekkel, egy akarattal” - fogalmazott Orbán Viktor, aki levelét „Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” felkiáltással zárta. (MTI) MÁRCIUS 15 Orbán Viktor: A szabadság és függetlenség ■nem kívülről ránk szabott ruha! „A Törökországgal kötendő átfogó megállapodás elvesztette az aktualitását” Elvesztette aktualitását az Európai Unió és Törökország között körvonalazódó átfogó megállapodás. Alapvetően megváltoztak ugyanis a körülmények azáltal, hogy a nyugat-balkáni országok lezárták határaikat a migránsok előtt - közölte hétfőn Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása előtt. A külgazdasági és külügyminiszter a találkozóra érkezve hangsúlyozta: új helyzet jött létre azzal, hogy az érintett országok „visszatértek a közös szerződések és kötelezettségek betartásának kultúrájához, vagyis úgy döntöttek, hogy megvédik a saját határaikat, és intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a zöldhatáraikon ne legyen lehetséges az illegális határátlépés”. A magyar kormány meglátása szerint a megoldásnak alkalmazkodnia kell ehhez új helyzethez. Az Ankarával kötendő általános egyezmény helyett egy három elemből álló tervezetre van szükség, amely alapján a Törökországnak nyújtandó hárommilliárd eurós támogatást is újra kell gondolni - mondta újságírók előtt Szijjártó Péter. Ennek a tervnek az első pontját a nyugat-balkáni országok támogatása jelenti, hogy fenn tudják tartani a határaik védelmét célzó erőfeszítéseiket. A második pont értelmében segítséget kellene nyújtani Athénnak, annak érdekében, hogy Görögország meg tudjon felelni a közös európai szabályoknak, létre tudja hozni az uniós menedékkérő-regisztrációs központokat, az úgynevezett hot spotokat, és végig tudja vinni a megfelelő eljárásokat. Szijjártó Péter szerint végül fel kell ismerni, „nekünk nem az a felelősségünk, hogy az Európába útnak induló bevándorlóknak európai életet biztosítsunk, hanem az, hogy segítsük őket abban, hogy minél előbb visszakapják a régi életüket”. A miniszter szerint ennek megfelelően támogatást kell nyújtani Törökországnak, Jordániának, Libanonnak és az iraki kurd régiónak, hogy el tudják látni az oda érkező menekülteket. A miniszter leszögezte, hogy a kormány továbbra is elfogadhatatlannak tartja a menedékkérők áttelepítéséről és az abból fakadó kötelező elosztásról, illetve letelepítésről szóló elképzeléseket. (MTI) DEN Spiegel: Johannis, a dilettáns" Jelöltként nagy reformokat ígért Klaus Johannis, de államfőként csődöt mondott. Legutóbbi súlyos hibája Tőkés László kitüntetésének visszavonása volt - írja a román elnökről a Spiegel online kiadása. A Maszol.ro portál beszámolója szerint"Németország legbefolyásosabb és legolvasottabb lapja A dilettáns című cikkében emlékeztet arra, hogy Tőkés László a romániai forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg a legrangosabb állami kitüntetést. „Ezt az érdemrendet a szintén egy kisebbség soraiból származó, magát kommunistaellenesnek valló Klaus Johannis visszavonta” - idézi a cikk szerzője. Ezt egy olyan becsületbíróság javaslata alapján vonta vissza az államfő - írja -, amely tagjainak java része a volt kommunista államapparátusban dolgozó, korrupcióért elítélt, nacionalista politikus. Johannis hivatalos indoklása az volt, hogy Tőkés László nem ismeri el Románia alkotmányát. „Az államfő nem vette a fáradságot, hogy részletesen megindokolja lépését, kizárólag a becsületbíróság javaslata alapján döntött” - állapította meg a Spiegel munkatársa, aki ezután a román államfő egyéb politikai baklövéseit elemzi. (Forrás: Maszol.ro) A SZÉKELY SZABADSÁG NAPJA Bűnvádi dosszié zsebkés viseléséért Bűnvádi dossziét nyitott az ügyészség a székely szabadság napján tartott marosvásárhelyi megemlékezés és tiltakozás egyik kovásznás résztvevőjének, mert zsebkés volt nála - jelentette ügyészségi forrásra hivatkozva hétfőn az Agerpres hírügynökség. Az érintett személy az MTI-nek elmondta: személyes használatra volt nála a bicska, és azért vette elő, hogy lefaragja egy, a csendőrség által kifogásolt zászlórúd hegyes végét. Mindezt az egyenruhások szeme láttára tette, eszébe sem jutott, hogy a zsebkése fegyvernek minősül. A férfi hozzátette: a csendőrség több tucat székely zászlót vivő személyt tartóztatott fel a marosvásárhelyi tiltakozás területének a bejáratánál. Egyeseknek a zászlórúd hosszát, másoknak a vastagságát, megint másoknak pedig a hegyes végét kifogásolta. A megállított személyek csak rúd nélkül vihették be a zászlóikat a rendezvény területére. A bicskát elővevő férfit a helyszínen kihallgatta a csendőrség, majd bekísérték egy rendőrőrsre, és jegyzőkönyvbe vették a történteket. A több órás procedúra miatt az illető nem vehetett részt a tiltakozáson. Az MTI-nek elmondta, végül rendőrautóval vitték a város főterére, mert nem indultak el addig a háromszéki autóbuszok, amíg ő is fel nem ülhetett. A romániai büntetőtörvénykönyv értelmében három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható az a személy, aki tömegrendezvényeken jogtalanul tart magánál vagy használ kést vagy egyéb veszélyes tárgyat. (MTI) Nógrádi György a fertőzések veszélyére figyelmeztet Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a migránsok akár súlyos fertőzéseket is hozhatnak Európába, s ezt eddig csak a szerencsének köszönhetően sikerült elkerülni, hiszen a kontinens nem hozott óvintézkedéseket. A szakértő az M1 aktuális csatornának nyilatkozva hétfőn elmondta, a migránskérdésben látványosan szembe került egymással Németország, valamint Ausztria és a balkáni országok, a vasárnapi német tartományi választások pedig azt mutatják, hogy a német emberek sem akarnak befogadni korlátlan számban migránsokat. Angela Merkel német kancellár emiatt arra kényszerül, hogy változtasson a politikáján, különben a következő tartományi választásokat is elveszíti - fejtette ki Nógrádi György. A szakértő beszélt arról is, hogy Görögország eddig elvtelen bevándorláspolitikát folytatott, hiszen nem volt hajlandó törökországi határszakasza lezárása. Hozzátette, a déli államnak ennek következményével kell szembenéznie, amikor migránsokat szállítanak vissza a macedón határ menti táborból, Idomeniből, ahol vérhas, májgyulladás és más betegségek terjednek. (MTI) Több mint négyszáz határsértőt fogtak el a hétvégén Négyszázöt határsértőt fogtak el péntektől vasárnapig az ország területén - tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn a police.hu oldalon. A rendőrség honlapján olvasható statisztika szerint pénteken 112, szombaton 195, vasárnap 98 migránst fogtak el. Az év első heteiben országosan naponta tíz körül alakult az elfogott határsértők száma, de februárban és márciusban is előfordult olyan nap, hogy kétszáznál többet tartóztattak föl. Hétfőtől vasárnapig 675 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök, az azt megelőző héten - február 29-étől március 6- áig - ez a szám 831 volt. Az ügyészség és a bíróság migrációval kapcsolatos bűncselekményekről megjelent tájékoztatós szerint az érkező határsértők állampolgárság szerinti összetétele nagyon sokszínű, jelentős számban vannak magukat afgánnak, iráninak, pakisztáninak vagy valamely észak-afrikai országból származónak vallók, de jönnek olyan távoli helyekről is mint Haiti vagy Sri Lanka. (MTI)