Magyar Szó, 2016. július (73. évfolyam, 150-175. szám)
2016-07-23 / 169. szám
RI KÖZELKÉP kozelkep@magyarszo.com Mimto 2016. július 23., 24., szombat-vasárnap „Lélekben közel vagyunk egymáshoz” Nyék-Fát avattak az idei Nyék Falvak Találkozóján Alsónyéken Nyékvicáról először vett részt a Petőfi Sándor MME küldöttsége Szanyó Tóth Gizella „Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom.(...) Szép vagy alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt boruljon rám a szemfedél, itt Domborodjék a sír is fölöttem.” (Petőfi Sándor) Alsónyéken ebben az Európai Faluban (ahogyan a falu bejáratánál olvashattuk a névtáblán) hallottam költőnk sorait a közelmúltban a Nyék Falvak Találkozóján, amelyen először vett részt a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület (MME) küldöttsége Nyékvicáról, s velük együtt a szerémségi magyar kulturális egyesületek képviselői Fényberekről (Platicsról), Herkócáról és Maradékról. Három éve már, hogy felvette a kapcsolatot Felsőnyék és Alsónyék polgármesteri hivatala Magyarországról a nyékvicai MME vezetőségével - emlékezett vissza Gudelyevity Annuska elnök asszony, de csak ez év elején adódott alkalom látogatásuk megvalósításához. Ekkor hozta el a meghívót a két sárközi falu küldöttsége Nyékvicára. Kitartó kezdeményezésüknek köszönhetően EU-s támogatással jöhetett létre az idén az összetartást erősítő előtalálkozó Felsőnyéken, majd ez a nagyszabású, három napos rendezvény Alsónyéken, amelyen számos vendég vett részt Szlovákiából, a Felvidékről, Feketenyékről (Cierna Voda), Ipolynyékről (Vinica), Nyékvárkonyból (Vrakan), az anyaországból, Magyarországról, Kápolnásnyékről, Nyékládházáról, Hernyókról és természetesen Felsőnyékről. A Nyék-települések képviselőivel együtt ünnepeltek a Horvátországból, Baranyából, Kiskőszegről (Batináról), Németországból, Besigheimból, Kastlból, Szlovéniából, Dobronakból (Dobrovnik) és Romániából, Erdélyből, Kézdiszentlélekről (Sânzieni), Alsónyék testvértelepüléséről érkezett vendégek is. A találkozó fénypontja volt a Nyék-Fa avatás, amely rendhagyó történelem óra is volt egyben, a csaknem 800 lakosú kis falu központjában, a Mező téren. Alsónyék a Sárköz egyik gyöngyszeme, Tolna megye déli részén, Bátaszék közvetlen közelében, a Gemenci erdős Pörböly község szomszédságában. A települést a honfoglaló törzsek egyike, Nyék (jelentése: határvédő, sövény, kerítés) vezér alapította. Az első írásos emlékünk 1138-ból származik, II. Béla Neku néven említi adománylevelében. Az Alsó jelző a XVIII. század közepétől használatos a Felsőnyék megkülönböztetésére. A törzsneves helynevek kutatója szerint nem a törzsek szállásain maradtak fenn a törzsi településnevek, hiszen ahol mindenki a Nyék törzsbe tartozik, ott a Nyék helynévnek semmilyen megkülönböztető jelentősége nem lenne. A törzsneves települések ezért inkább XXI. századi telepítésekre utalnak, amikor a kialakuló nagybirtokos nemesség birtokaira költöztették a köznépet. Az ő falvaik lehettek a magyar vagy a csatlakozott népek törzsi vagy népneveit viselő falvak is, mint Nyék, Megyer, Jenő, Kér, Keszi, Kürt, Gyarmat. A törzsneveket többen is feltérképezték. Török Sándor kutató 1982-ben megjelent munkája eddig a legteljesebb: 27 Nyék törzshöz kapcsolható helynevet talált, idézte felvezetőjében Kovács Anita, a Kultúrház munkatársa. Alsónyék őrzi, és nemzedékről nemzedékre adja tovább az ősi sárközi örökséget. A közös hit, a szorgalom, a kitartás, az összefogás, a lelkesedés képessége tette ezt a kis falut olyannak, amilyennek ma láthatják - mondta, köszöntve a Nyék-Fa avató ünnepség résztvevőit Dózsa-Pál Tibor polgármester. „Az elődök szellemi öröksége ad nekünk erőt ahhoz, hogy élhető közösséget hagyjunk utódainkra. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy Alsónyék összképe és kisugárzása visszatérő módon megragadja a hozzánk érkezőket. Most is megemlítették vendégeink, némileg elcsodálkozva, hogy ez a sárközi kistelepülés milyen szép polgári portákat sorakoztat fel, mintha egykisváros lenne. Persze mi, helybeliek tudjuk, hogy nemcsak Alsónyék, de egész Sárköz is a gazdák gyarapodásának szigete volt az országban annak idején. Meg tudták fizetni a környékbeli sváb építőmesterek máig elismerést kiváltó munkáját. Az építészeti kultúrán túl sorolhatnánk a táj, a község országosan ismert viselet-, tánc- és zenekultúráját is. Ezeket észreveszik és méltányolják vendégeink, barátaink is.” A Nyék Falvak találkozóját Ipolynyék, a közel kétezer lélekszámú felvidéki, többségében magyarok lakta település vezetősége kezdeményezte. Hrubík Béla polgármester köszöntőjében a kezdetre is emlékezett: „Örömmel mondhatom, hogy 2005-ben mi kezdeményeztük a Nyék nevű települések rendszeres találkozóját. Az ötletet az adta, hogy térségünkben, járásunkban több honfoglalás kori törzsnév található, úgy mint Gyarmat, Keszi, Kürt és Nyék. Szinte adta magát, hogy legyen ilyen rendezvénysorozat, annál is inkább, mivel a Keszi nevű falvak már régóta kapcsolatot tartanak egymással. Jómagam ötletgazdaként egyrészt megszerveztem a nyékiek első találkozóját, másrészt azóta ott voltam az összes többin. A legfontosabb mégis, hogy a szemünk előtt zajlik a Nyék települések fejlődése. Nagyon sok helyen megszépültek a falvak, az emberek közötti baráti szálak pedig erősödtek. Ez nem is egyszerű szövetség, ez több annál, ez már egy nagycsalád, mely újabb és újabb Nyék nevű helység csatlakozásával rendszeresen bővül.” Lélekerősítő is, jelkép is a Nyék- Fa, amelynek törzsén a települések címerei vannak, ágain pedig azok nevei gyümölcsök gyanánt csüngnek. Az ősi kultúrákról szólva, Varga Zsuzsanna, a Kultúrház munkatársa kiemelte: „ A magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait.(...) A fa kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését.” Az avató ünnepségen áldást mondott Fekete Zoltán református lelkipásztor és Herendi János római katolikus pap, kanonok. Ezt követően a Dobronaki Nótázók és az Alsónyéki Hagyományőrző Együttes Csemete Csoportja szórakoztatta a résztvevőket. A Nyék Falvak Találkozója második napjának kiemelt eseménye volt az utcai felvonulás, majd az Európai Piknik - Nyékfeszt a szabadtéri színpadon, amelynek fő védnöke Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár volt. Megnyitóbeszédét Fekete István idézettel kezdte: „Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.” Létünk meghatározójának nevezte a családot, az anyanyelvet, a kultúrát, a hagyományt. Ennek egyik jelentős megnyilvánulása ez a találkozó is, amely közösségerősítő, és fokozza az összetartozás érzetét. Külön örömet jelent, hogy hét európai országból érkezetek vendégek. „A földrajzi távolságok nem jelentenek közöttünk akadályt, és lélekben közel vagyunk egymáshoz. Nekünk, Kárpát-medencei magyaroknak különösen fájó, hogy az egész nemzetet szétszabdalták 1918— 1920, és ezek a határok bennünket elválasztanak. Ezért számunkra misszió és Istentől rendelt feladat, hogy az országhatárokon túl is ezt a nemzetet és közösségeinket össze tudjuk tartani.(...) A Magyar Országgyűlés 2010-ben törvényben is rögzítette: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.” - mondta beszédje végén Potápi államtitkár. A lélekemelő, színvonalas műsorban fellépett: a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje Székesfehérvárról, továbbá Sasvári Sándor Jászai Mari díjas musical színész, emerton díjas, lovas énekes, valamint a Dobronaki Nótázók, a Kiskőszegi Kórus és Tánccsoport, a Sárpilisi Gerlicemadár Hagyományőrző Együttes, akiket azért hívtak meg a szervezők, hogy bemutassák az ifjú jegyes (a valóságban is azok) párt, és beharangozzák a Sárközi Lakodalmat, amely a Sárköz közös nagy rendezvénye. Ennek Sárpilis lesz a házigazdája az idén. (A Sárközi Lakodalom keretében felelevenítik a régi sárközi lakodalmas szokásokat.) Láthattuk többek között a Kézdiszentléleki Perkő Táncegyüttest, az Erdélyi Hagyományőrzőket, az Alsónyéki Hagyományőrző Együttest, Szabó Ádám harmonikás-énekest, a Bartina Néptáncegyüttest Szekszárdról, valamint a Zsikó Zenekart, a Fölszállott a páva népzenei tehetségkutató műsor döntőseit. A nyékvncai Petőfi Sándor MME vezetősége csütörtökön megtartott összejövetelén idézte fel a Nyék Falvak Találkozójának emlékeit. Egyben véglegesítették a székházukon, az egykori református parókia homlokzatán elhelyezett Petőfi-dombormű vasárnapra tervezett felavatásának programját. Az alkalmi ünnepség 17 órakor istentisztelettel kezdődik. A rendezvényen várhatóan részt vesz Huszár Andrea Magdolna szobrászművész, a dombormű megálmodója és elkészítője, élettársával, Mile Zsigmond Zsolt költővel Magyarországról. Az esemény jelentőségét szeretné emelni az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet, amelynek Könyvbusza először megy ki Nyékincára. Kiskőszegi Kisasszonyok Stanya Tóth Gizella A szerémségi, nyékincai küldöttség a Nyék-Fánál... Istentisztelet után Fekete Zoltán református lelkésszel Zászlócsokor a frissen bálázott búzaszalmában Nyaraljon Bracon A Magyar Szóval horvátországi nyaralást, magyarországi és szerbiai üdülést nyerhet Utazási nyereményjátékunk ismét egy hónapig tart. A főnyeremény kétszer két személyes, egy hétig tartó szeptemberi nyaralás a sutivani Fülöp Apartmanházban, Bracon. Egyre többen tartják a szeptemberi nyaralást a legszebbnek, és a turisták mozgását figyelve megállapítható, hogy a szabadságok ideje egyre jobban tolódik év vége felé. Ez azzal magyarázható, hogy a júliusi és az augusztusi főidény egyre melegebb, sokkal kellemesebb a pihenés szeptemberben, sőt bizonyos helyeken még októberben is, amikor már nincs kánikula, a tenger, a tó vize pedig még nem hűlt le túlságosan. Erre kínál lehetőséget a sutivani Fülöp Apartmanház - ezúttal is kétszer két személynek. A forduló vigaszdíjai: egy szállásutalvány a mórahalmi Elixir Hoteltól két fő számára és két éjszakára, háromszor két belépőjegy a mórahalmi fürdőbe és ötször két belépőjegy a Petroland élményfürdőbe. Új nyereményünk az Elixir Hotel szállásutalványa. A háromcsillagos szálloda két személynek kétnapos, azaz kétéjszakás pihenést ajándékoz reggelivel és vacsorával, valamint ingyenes és fedett átjárást a Szent Erzsébet Gyógyfürdőbe. A reggeli és a vacsora svédasztal, aki azonban ebédet is igényel, az választhat a napi menüből. Az utalványt az év végéig kell értékesíteni, előzetes egyeztetéssel a szálloda vezetésével. A mórahalomi gyógyfürdőbe szóló belépőjegyek is az év végéig érvényesek, a petrolandi élményfürdő jegye pedig csak az idény végéig. * imt|; WMnlMtlH lifjil’/.l |j 15. SZELVÉNY FÜLDPAPPARTMANHÁZ