Magyar Szó, 2017. augusztus (74. évfolyam, 176-202. szám)

2017-08-15 / 188. szám

2017. augusztus 15., kedd Utafiö kozelkep@magyarszo.rs KÖZELKÉP ||| Képeslapok Makarskáról Németh Zoltán A horvát tengerpart számomra mindig vonzóbb volt, mint a görög vagy a montenegrói. Lehet, hogy azért, mert sok-sok éven át, kisgyerekkoromtól kezdve, szinte minden évben ide jártam nyaralni, kezdetben szüleimmel, később barátaimmal, családommal. Most is Dalmáciában vagyunk. Családostul. Makarskán. Amikor valaki azt kérdezi tőlem, hogyan bátorkodom Horvátországban nyaralni, tudom, lelkiismeret-furdalása van. Nekem nincs, és bátorkodom. Tavaly saját kocsival­­nem gyúj­tották fel, rongálták meg, csak a fenyőről lehullott enyvet nem tudom még a mai napig se lekaparni), az idén a kúlai Titel­­prevoz zombori jelzésű, kényelmes autóbuszával. Kissé elgon­dolkodtam ezen: Titel, Kóla, Zombor... Azt hiszem, hogy ez még a nagyon éber horvát közeget is annyira megzavarta, hogy három határon át is simán siklottunk tovább. Mert valóban siklottunk Jóska és társa, a kiváló sofőrök jóvoltából. Itt, Makarskán Peco vendéglőjében szabadkai a szakács, adai a felszolgáló nagylány és a Draskovic-házban, ahol töltjük majd be hetünket is, mind magyarok laknak. Magyarkanizsá­­ról, Zentáról, Újvidékről, Kúláról és még ki tudja, honnan. És mindenki elégedett. Az is, aki a Titeltoursszal érkezett ide, és az is, akit a zentai Domus kalauzolt Makarskára. Mindhárom, kiváló a csapat, tökéletes az összjáték. A Biokovo magas bércei alatt szeretek nyaralni. Barátaim, isme­rőseim közül vannak, akik azt mondják, hogy túl zsúfolt. Igazuk van, negyven évvel ezelőtt sokkal kisebb volt ez a város, kevesebb turista is látogatta. De Újvidék is kisebb, élhetőbb volt. Mások azt mondják, hogy a város a fiataloké, nekünk, öregeknek már nem való, csendesebb helyet kell keresnünk. Újvidék legcsendesebb helyén lakunk, makarskai lakhelyünk annál csendesebb. Még a rigók sem ébresztik az embert hajnali hat órakor. De nézzük egy nyaralást megelőző kérdéseit: Egy euró mennyit ér? A válasz: 7,4 kunát. Persze attól függ, hol váltja az ember, mert 7,05-öt, 7,13-at, 7,25-öt is kaphat az 1 euróért. Peco munkatársai javasolják is az újonnan érkező vendé­geknek, hogy a strandon keveset váltsanak, csak annyit, amennyi éppen kell, a városi váltóirodákban sokkal többet kapnak. Makarska óvárosa az esti órákban méhkasként zsong. Nappal ugyanez jellemző a mintegy tíz kilométer hosszú strandra. Merész vállalkozásba kezd az, aki gyalog végig akarja járni. Bölcsebb az, aki bérel egy kerékpárt, vagy 30 kunáért (retúrjegy 50 kuna) felül a kisvonatra. A belvári sziklás strandtól elviszi egészen a külvárosi kutya- és nudistastrandig. Nekem a város központjánál levő félszigeti sziklás strand és a távoli nudistastrand, amely szintén sziklás, tetszik. Kevés itt az ember, csend van, sőt még a mókusok is megjelennek, különösen, ha egy almaszeletet teszünk a sziklára. Mennyei. A turistabolondító „tengeralattjárók” is itt közlekednek. Andrea lányom, aki imád búvárkodni, semmit sem talált a tengerfe­néken, a kishajók ablakain át kukucskálók pedig 100 kunáért majd’ elájultak a látványtól. Talán még csak annyit, hogy ott, ahol tavaly 7 kuna volt egy kugli fagylalt, most 8, és a napilap is megdrágult. Több mint 1 euró­ba kerül a Slobodna Dalmácia. De a dinnye kilogramja is négyszer annyi, mint nálunk, drága a gyümölcs, a hal, a hús. Minden. Mégis csakis azt javaslom, ha egy kevéske lehetősége is van bárkinek, nézzen le egy hétre Dalmáciába. Nem bánja meg, nyi, panpam, gyi! A sziklás partrészt is járda övezi Dávid Csilla A makarskai strandokon egymás hegyén-hátán fekszenek a turisták Ha fáj a vendég dereka, ez a csinos hölgy pár száz kunáért meg­masszírozza A kőszobrászok csodálatos alkotásokat teremtenek Távol a szemektől monokiniben is lehet napozni A kényesebb vendégek akár franciaágyon is hűsölhetnek a strandon A több kilométer hosszú strandon ez a vonat jár

Next