Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)
2018-04-10 / 81. szám
TOPOLYA-KISHEGYES topolya@magyarszo.rs 14 szarzó MESZELÉS A SZÜNETBEN Új színekben várja a diákokat a pacséri iskola A közelmúltban lecserélték a pacséri Mosa Pijade Általános Iskola több tantermének és a csarnokának az ablakait. A tanintézmény célul tűzte ki több ilyen helyiségben a falfestés felfrissítését, amelyet a tavaszi szünetre időzítettek. Ezt megelőzően felhívást intéztek a szülőkhöz és a falu lakossága felé, hogy önkéntesek közreműködésére számítanak a cél érdekében. A felhívásnak a szakavatott szorgos szülők mellett a helyi közösség munkatársai tettek eleget, és a Logos Gyülekezet tagjai. A munkaakcióból derekasan kivették a részüket a tanári kar tagjai is. Mint ismeretes, a közelmúltban a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Nemzeti Közösségi Titkárságtól az ablakcserére 3,9 millió dináros pályázati támogatást nyert a pacséri iskola, amit nemrégen sikerült megejteni. Méhészkei Kiss Gizella igazgatónő köszönetet mondott valamennyi közreműködőnek, akiknek az önzetlen segítségével sikerült felfrissíteni az ablakcserét követően az iskola tantermeit. ■ K.P.D. Kazinczy Paszterkó Diana Meszelik a pacséri iskola tantermeit RÖVIDEN TOPOLYA Dora Április 12-én, csütörtökön 20 órai kezdettel a zentai Miroslav Antic kamaratársulat vendégszerepel Topolyán. A Dora című előadásra a belépőjegy ára 150 dinár. A selyem útja Április 13-án, pénteken a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtárban Obrusánszky Borbála budapesti történész, orientalista tart előadást A selyem útja címmel. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak a könyvtár padlástermébe, 18 órára. ■ S-s Mi fán terem az újságírás? Április 14-én, szombaton 10 órától Mi fán terem az újságírás? címmel játékos foglalkozást tartanak gyerekeknek a Juhász Erzsébet Könyvtár padlástermében. Az előadást Rizsányi Attila, az Újvidéki Rádió munkatársa tartja, melyre a 8-12 éves korosztály jelentkezését várják. A részvétel ingyenes, de jelentkezni szükséges április 13-ig személyesen a könyvtárban, a 024/711 -725-ös telefonszámon vagy a könyvtár Facebook-oldalán. Képzőművészeti pályázat A topolyai 3+ Nagycsaládosok Egyesülete képzőművészeti pályázatot ír ki anyák napja alkalmából. A pályázat témája az anyai melegség, melyre óvodások és az általános iskolák alsó tagozatos tanulói jelentkezhetnek. Az alkotások bármilyen technikával és bármilyen méretben készülhetnek. A beküldési határidő május 1-je. MA A KISHEGYESI ISKOLÁBAN A Tigrislélek,/bemutatkozik" Az oviban és a könyvtárban is lesz könyvbemutató A tavaszi szünidőt követően, ma a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolába bekanyarodik az újvidéki Forum Könyvkiadó és a Jó Pajtás szerkesztősége. Reggel fél 8-tól több osztályban is bemutatják a közös kiadásban megjelent Tigrislélek című novellaantológiát, és a Jó Pajtás gyermeklapot. Virág Gábor, a kiadó igazgatója és Nagy Magdolna, a Jó Pajtás felelős szerkesztője szólnak a kötetről, valamint a gyermekeknek szóló irodalomról, sajtókiadványokról. Lehetőség lesz könyvvásárlásra - a vajdasági novellairodalomból válogató Tigrislélek ára 400 dinár és elő lehet fizetni a Jó Pajtás gyermeklapra is. A héten még két könyvbemutató lesz Kishegyesen. Április 11- én 9 órakor Csík Mónika Szekrénylakók című kötetét a szerző és Berényi Emőke mutatja majd be a Pán Péter Óvodában. Április 13-án 19 órakor Csorba Béla Kérdések és látleletek című kötetének bemutatója a Kishegyesi Könyvtárban lesz. A szerzővel Losoncz Márk beszélget. 2018. április 10., kedd Helyi Foglalkoztatási Akcióterv A topolyai községi képviselő-testület legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt a Helyi Foglalkoztatási Akcióterv elfogadása. Megvalósítására az idei költségvetésben 7 millió dinárt irányoztak elő. Topolya község 2012 óta kidolgozza és meg is valósítja az akciótervet. Az elmúlt három évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat technikai segítségével, de önállóan hajtották végre. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat technikai segítségével a község 2015 óta rendszeresen valósít meg ilyen akciótervet. Az első évben 4 millió dinárt, majd 2016-ban és 2017-ben 7-7 milliót különítettek el a megvalósítására. Ezekből az eszközökből önkormányzati érdekű munkákat végeznek a kiválasztott személyek, egy meghirdetett közmunkaprogram keretében. 2017-ben 26 személyt foglalkoztattak 9 hónapon keresztül, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat technikai segítségével a Komgrad, illetve a Telekrendezési Közvállalatban. Az akciótervben kijelölt célok egyike a nehezebben munkához jutó csoportok közmunka általi foglalkoztatásának ösztönzése. A tervet a köztársasági és a tartományi foglalkoztatási stratégiákkal összhangban készítették el. Az akciótervben többi között az olvasható, hogy Topolya község 33 ezres lakosságának az átlagéletkora a legutóbbi (2011) népszámlálás alapján 43,2 év, míg az országos átlag 42,2. A lakosok zöme, 68,14 százaléka a 15-65 éves korosztályba tartozik. 2017-ben a községben kifizetett nettó átlagkereset 39 959 dinárt tett ki, míg az országos átlag 47 893 dinár volt. A foglalkoztatottak számáról az akciótervben a 2016-os adatok szerepelnek, miszerint 6396-an, mint jogi személyek alkalmazottai voltak bejelentve, emellett 681 egyéni gazdálkodót és 857 magánvállalkozót, illetve azoknál alkalmazásban lévő foglalkoztatottat jegyeztek. A bejegyzett dolgozók száma 2014- ben 7075, majd 2015-ban 7580, míg 2016-ban 7253. Ami a foglalkoztatottak ágazatonkénti összetételét illeti, 29,6 százalék a feldolgozóiparban, 23 százalék a mezőgazdaságban dolgozik. A kis- és nagykereskedelem következik 12,5 százalékkal, a további szektorokban foglalkoztatottak aránya nem éri el a 10 százalékot. A negyedik helyen a tanügyesek állnak 7,5 százalékkal. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint Topolya község Szerbia 175 önkormányzata között a 68. helyen áll a nettó átlagbért tekintve a 2017-es évben. A legtöbb munkanélkülit 2011 óta 2013-ban jegyezték, amikor 3730-an szerepeltek a nyilvántartásban, míg tavaly ez a szám „csupán” 2062 volt. A munkanélküliek 51,99 százaléka nő, 50,3 százaléka képzetlen, 17,6 százalék rendelkezik hároméves középiskolával, 24,54 százaléknak van négyéves középiskolája, azaz érettségije. A cselekvési tervben megtalálható az úgynevezett SWOT analízis, miszerint a földrajzi fekvés, a többnyelvűség, az új ötletek iránti nyitottság előnyként szerepel. A hiányosságok között többi közt a beruházási eszközök hiánya, a kis- és nagyiparral foglalkozók szervezetlensége van feltüntetve. Az idei évi cselekvési terv alapján 7 millió dinárt irányoztak elő a helyi önkormányzat szerint közérdeket képező közmunkák elvégzésének finanszírozására. ■ T. P. Mátyás a déli végeken, Kishegyesen Tóth Péter Magyarország nemzetpolitikai államtitkársága 2018-ra Mátyás király-emlékévet hirdetett. Ennek jegyében, Mátyás a déli végeken címmel tartott előadást Nagy Tibor történész a kishegyesi helyi közösség tetőterében. Elmondta, hogy noha a legtöbb népmese és legenda erről a királyunkról szól, Mátyás emléke Szent István királyunk és Szent László király emlékénél is elevenebben él a köztudatban, a maga korában a nép körében nem volt igazán népszerű uralkodó. Szigora és keménykezűsége, valamint az általa kivetett magas adók miatt nem szerették. Csak a halála után, amikor hanyatlani kezdett ország, akkor döbbentek rá, hogy a Mátyás-korszak volt a magyar történelem igazi aranykora, hiszen az ország erős volt, lakói biztonságban éltek és folyamatos volt a fejlődés is. Pozitív megítélése évszázadokon keresztül sem változott. 575 éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron a magyar történelem egyik legnagyobb királya, Hunyadi Mátyás. Anyja, Szilágyi Erzsébet, egy befolyásos délvidéki család sarja, apja pedig a törökverő hős, Hunyadi János. Nagy Tibor az előadás kezdetén a déli végekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azok Mátyás korában nem voltak azonosak a mai Vajdaság területével. A déli végek határai Mátyás idejében sokkal délebbre, Nándorfehérvár, a mai Belgrád vonala alatt húzódtak. Az ország abban az időben Európa második nagyhatalmának számított. Népessége, valamint a királyi sereg is sokszínű volt nemzetiségi szempontból. Mátyás seregében szép számban szolgáltak csehek, morvák, románok, németek, horvátok és szerbek, vagy ahogyan abban az időben nevezték őket, rácok is. Mátyás apja, a törökverő Hunyadi János, még 1397-ben egy végvárrendszert kezdett építeni, amivel országát az Oszmán Birodalom terjeszkedésétől próbálta megvédeni. A végvárrendszer Szörénytől kezdődően, Orsován keresztül, Galambócon át Nándorfehérvárig húzódott, pontosabban Zimonyig. A Száván Szabácstól, Szrebreniken, Tésányon, Jajcán, Kninen, Scardonán át Kliszszáig létezett a várrendszer, amit később még Mátyás is tovább építettet. A végvárrendszernek kellett a törökök támadásaitól Magyarországot megvédeni, úgynevezett hármas tamponzónát képezett a déli támadások ellen. Mátyás ugyanis belátta, hogy ha mindössze egy vársorból áll a védőrendszer, ha ezen a török seregek átjutottak, máris az ország belsejében voltak. Kiépíttetett ezért egy második végvárrendszert is, amely Karánsebesnél kezdődött, Lugoson és Temesváron keresztül haladt a Tiszáig, a mai Óbecse vonalánál. A továbbiakban a Tiszától húzódott a Dunáig Péterváradot és Újlakot érintve, onnan pedig Krupa és Zengg irányában volt várrendszer. Az előadáson Nagy Tibort kitért rá, hogy Mátyás legfontosabb támasza a legendás fekete sereg, mely a korabeli Európa egyik legkorszerűbb, legjobb hadereje volt. Elnevezésének az eredete azonban bizonytalan. Valószínű, hogy az uralkodó életében nem is viselte ezt a nevet, hanem Mátyás halála után kapta, a katonák fekete páncélja vagy a király halála miatt viselt gyászszalag miatt. De nem zárható ki, hogy egyik parancsnoka után nevezték el így. Mátyás a török elleni harcban konkrét segítséget alig kapott. Nagy Tibor szerint ezen nem is kell csodálkozni, hiszen abban az időben Európa népei az egymás közti harcokban meggyengültek, Magyarország pedig egymagában nem volt képes az akkor világhatalomnak számító Oszmán Birodalom legyőzésére. Az uralkodó inkább az ország védelmét ellátó végvárrendszert erősítette meg, amivel meg is állította a török előrenyomulását. Mátyás nyugat felé vezetett több hadjáratot is, jelentős területeket hódított meg Sziléziában, Csehországban és Ausztriában. 1485-ben Bécset is elfoglalta, ez lett birodalmának az új központja. A német-római császár címét is szerette volna megszerezni, de ebben viszonylag korai halála is megakadályozta. Mátyás király 1490 tavaszán, egy bécsi lakomán hirtelen rosszul lett, majd három napos szenvedés után elhunyt. Haláláról máig megoszlanak a vélemények. A tünetek alapján agyvérzésre lehet következtetni, de a mérgezést sem lehet teljesen kizárni. Színvonalas előadást hallhattak az érdeklődők Mátyás királyról azon a Kishegyesen, ahol elsőként állítottak szobrot az újabb korban az egykori uralkodónak. 2009-ben Simor Márton szegedi szobrászművész ajándékozta a falunak a Mátyásszobrot, melyet a templomkertben állítottak fel. Kishegyest is elsőként Mátyás-kori dokumentumokban említik, Hegyespusztaként. 2013- ban azonban ismeretlenek ellopták a bronzból készült mellszobrot. Baráti települések, baráti önkormányzatok és intézmények segítségével 2015- ben sikerült a szobrot ismét felállítani, melyet akkor Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete leplezett le, Brasnyó Ferenc esperes plébános pedig fel is szentelte. Mátyás szobra a kishegyesi templomkertben Tóth Péter