Magyar Szó, 2018. április (75. évfolyam, 75-98. szám)

2018-04-10 / 81. szám

TOPOLYA-KISHEGYES topolya@magyarszo.rs 14 szarzó MESZELÉS A SZÜNETBEN Új színekben várja a diákokat a pacséri iskola A közelmúltban lecserélték a pacséri Mosa Pijade Általá­nos Iskola több tantermének és a csarnokának az ablakait. A tanintézmény célul tűzte ki több ilyen helyiségben a falfes­tés felfrissítését, amelyet a tavaszi szünetre időzítettek. Ezt megelőzően felhívást intéztek a szülőkhöz és a falu lakossá­ga felé, hogy önkéntesek közreműködésére számítanak a cél érdekében. A felhívásnak a szakavatott szorgos szülők mellett a helyi közösség munkatársai tettek eleget, és a Logos Gyüle­kezet tagjai. A munkaakcióból derekasan kivették a részüket a tanári kar tagjai is. Mint ismeretes, a közelmúltban a Tartomá­nyi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi­­ Nemzeti Közösségi Titkárságtól az ablakcserére 3,9 millió dináros pályázati támogatást nyert a pacséri iskola, amit nemrégen sikerült megejteni. Méhészkei Kiss Gizella igazga­tónő köszönetet mondott valamennyi közreműködőnek, akik­nek az önzetlen segítségével sikerült felfrissíteni az ablakcserét követően az iskola tantermeit. ■ K.P.D. Kazinczy Paszterkó Diana Meszelik a pacséri iskola tantermeit RÖVIDEN TOPOLYA Dora Április 12-én, csütörtökön 20 órai kezdettel a zentai Miros­lav Antic kamaratársulat vendégszerepel Topolyán. A Dora című előadásra a belépőjegy ára 150 dinár. A selyem útja Április 13-án, pénteken a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár­ban Obrusánszky Borbála budapesti történész, orientalista tart előadást A selyem útja címmel. Minden kedves érdeklődőt szere­tettel várnak a könyvtár padlástermébe, 18 órára. ■ S-s Mi fán terem az újságírás? Április 14-én, szombaton 10 órától Mi fán terem az újságírás? címmel játékos foglalkozást tarta­nak gyerekeknek a Juhász Erzsé­bet Könyvtár padlástermében. Az előadást Rizsányi Attila, az Újvidéki Rádió munkatársa tart­ja, melyre a 8-12 éves korosztály jelentkezését várják. A részvétel ingyenes, de jelentkezni szüksé­ges április 13-ig személyesen a könyvtárban, a 024/711 -725-ös telefonszámon vagy a könyvtár Facebook-oldalán. Képzőművészeti pályázat A topolyai 3+ Nagycsaládosok Egyesülete képzőművészeti pályázatot ír ki anyák napja alkalmából. A pályázat témája az anyai melegség, melyre óvodások és az általános iskolák alsó tagozatos tanulói jelentkezhetnek. Az alkotások bármilyen technikával és bármilyen méretben készülhetnek. A bekül­dési határidő május 1-je. MA A KISHEGYESI ISKOLÁBAN A Tigrislélek,/bemutatkozik" Az oviban és a könyvtárban is lesz könyvbemutató A tavaszi szünidőt követően, ma a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolába bekanyarodik az újvidéki Forum Könyvkiadó és a Jó Pajtás szerkesztősége. Reggel fél 8-tól több osztályban is bemutatják a közös kiadásban megjelent Tigrislélek című novellaantológiát, és a Jó Pajtás gyermek­lapot. Virág Gábor, a kiadó igazgatója és Nagy Magdolna, a Jó Pajtás felelős szerkesztője szólnak a kötetről, valamint a gyermekeknek szóló irodalomról, sajtókiadványokról. Lehetőség lesz könyvvásárlásra - a vajdasági novellairo­dalomból válogató Tigrislélek ára 400 dinár és elő lehet fizetni a Jó Pajtás gyermeklapra is. A héten még két könyvbemutató lesz Kishegyesen. Április 11- én 9 órakor Csík Mónika Szekrénylakók című kötetét a szerző és Berényi Emőke mutatja majd be a Pán Péter Óvodában. Április 13-án 19 órakor Csorba Béla Kérdések és látleletek című kötetének bemutatója a Kishegyesi Könyvtárban lesz. A szerzővel Losoncz Márk beszélget. 2018. április 10., kedd Helyi Foglalkoztatási Akcióterv A topolyai községi képviselő-testület legutób­bi ülésének napirendjén szerepelt a Helyi Foglal­koztatási Akcióterv elfogadása. Megvalósítására az idei költségvetésben 7 millió dinárt irányoz­tak elő. Topolya község 2012 óta kidolgozza és meg is valósítja az akciótervet. Az elmúlt három évben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tech­nikai segítségével, de önállóan hajtották végre. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat technikai segítségével a község 2015 óta rendszeresen valósít meg ilyen akciótervet. Az első évben 4 millió dinárt, majd 2016-ban és 2017-ben 7-7 milliót különítettek el a megvalósítására. Ezekből az eszközökből önkormányzati érdekű munkákat végeznek a kiválasztott személyek, egy meghirdetett közmunkaprogram keretében. 2017-ben 26 személyt foglalkoztattak 9 hóna­pon keresztül, a Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálat technikai segítségével a Komgrad, illetve a Telekrendezési Közvállalatban. Az akciótervben kijelölt célok egyike a nehezebben munkához jutó csoportok közmunka általi foglalkoztatá­sának ösztönzése. A tervet a köztársasági és a tartományi foglalkoztatási stratégiákkal össz­hangban készítették el. Az akciótervben többi között az olvasható, hogy Topolya község 33 ezres lakosságának az átlagéletkora a legutób­bi (2011) népszámlálás alapján 43,2 év, míg az országos átlag 42,2. A lakosok zöme, 68,14 százaléka a 15-65 éves korosztályba tartozik. 2017-ben a községben kifizetett nettó átlagke­reset 39 959 dinárt tett ki, míg az országos átlag 47 893 dinár volt. A foglalkoztatottak számáról az akciótervben a 2016-os adatok szerepelnek, mi­szerint 6396-an, mint jogi személyek alkal­mazottai voltak bejelentve, emellett 681 egyéni gazdálkodót és 857 magánvállalkozót, illetve azoknál alkalmazásban lévő foglalkoztatottat jegyeztek. A bejegyzett dolgozók száma 2014- ben 7075, majd 2015-ban 7580, míg 2016-ban 7253. Ami a foglalkoztatottak ágazatonkénti összetételét illeti, 29,6 százalék a feldolgozóipar­ban, 23 százalék a mezőgazdaságban dolgozik. A kis- és nagykereskedelem következik 12,5 száza­lékkal, a további szektorokban foglalkoztatottak aránya nem éri el a 10 százalékot. A negyedik helyen a tanügyesek állnak 7,5 százalékkal. A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint Topolya község Szerbia 175 önkormányzata között a 68. helyen áll a nettó átlagbért tekint­ve a 2017-es évben. A legtöbb munkanélkülit 2011 óta 2013-ban jegyezték, amikor 3730-an szerepeltek a nyilvántartásban, míg tavaly ez a szám „csupán” 2062 volt. A munkanélküliek 51,99 százaléka nő, 50,3 százaléka képzetlen, 17,6 százalék rendelkezik hároméves középis­kolával, 24,54 százaléknak van négyéves közép­iskolája, azaz érettségije. A cselekvési tervben megtalálható az úgynevezett SWOT analízis, mi­szerint a földrajzi fekvés, a többnyelvűség, az új ötletek iránti nyitottság előnyként szere­pel. A hiányosságok között többi közt a beru­házási eszközök hiánya, a kis- és nagyiparral foglalkozók szervezetlensége van feltüntetve. Az idei évi cselekvési terv alapján 7 millió dinárt irányoztak elő a helyi önkormányzat szerint közérdeket képező közmunkák elvégzésének finanszírozására. ■ T. P. Mátyás a déli végeken, Kishegyesen Tóth Péter Magyarország nemzetpoliti­kai államtitkársága 2018-ra Mátyás király-emlékévet hirdetett. Ennek jegyében, Mátyás a déli végeken címmel tartott előadást Nagy Tibor történész a kishegyesi helyi közösség tetőterében. Elmondta, hogy noha a legtöbb népmese és legenda erről a királyunkról szól, Mátyás emléke Szent István királyunk és Szent László király emlékénél is elevenebben él a köztudatban, a maga korában a nép körében nem volt igazán népszerű uralkodó. Szigora és keménykezűsé­­ge, valamint az általa kivetett magas adók miatt nem szerették. Csak a halála után, amikor hanyatlani kezdett ország, akkor döbbentek rá, hogy a Mátyás-korszak volt a magyar történelem igazi aranykora, hiszen az ország erős volt, lakói biztonság­ban éltek és folyamatos volt a fejlődés is. Pozitív megítélése évszázadokon keresztül sem változott. 575 éve, 1443. február 23-án született Kolozsváron a magyar történelem egyik legnagyobb királya, Hunyadi Mátyás. Anyja, Szilá­gyi Erzsébet, egy befolyásos délvidéki család sarja, apja pedig a törökverő hős, Hunyadi János. Nagy Tibor az előadás kezdetén a déli végekkel kapcsolatban hang­súlyozta, hogy azok Mátyás korában nem voltak azonosak a mai Vajda­ság területével. A déli végek hatá­rai Mátyás idejében sokkal délebb­re, Nándorfehérvár, a mai Belgrád vonala alatt húzódtak. Az ország abban az időben Európa második nagyhatalmának számított. Népessé­ge, valamint a királyi sereg is sokszí­nű volt nemzetiségi szempontból. Mátyás seregében szép számban szolgáltak csehek, morvák, románok, németek, horvátok és szerbek, vagy ahogyan abban az időben nevezték őket, rácok is. Mátyás apja, a törökverő Hunyadi János, még 1397-ben egy végvárrend­szert kezdett építeni, amivel orszá­gát az Oszmán Birodalom terjesz­kedésétől próbálta megvédeni. A végvárrendszer Szörénytől kezdő­dően, Orsován keresztül, Galambó­­con át Nándorfehérvárig húzódott, pontosabban Zimonyig. A Száván Szabácstól, Szrebreniken, Tésányon, Jajcán, Kninen, Scardonán át Klisz­­száig létezett a várrendszer, amit később még Mátyás is tovább építet­tet. A végvárrendszernek kellett a törökök támadásaitól Magyarorszá­got megvédeni, úgynevezett hármas tamponzónát képezett a déli táma­dások ellen. Mátyás ugyanis belátta, hogy ha mindössze egy vársorból áll a védőrendszer, ha ezen a török seregek átjutottak, máris az ország belsejében voltak. Kiépíttetett ezért egy második végvárrendszert is, amely Karánse­­besnél kezdődött, Lugoson és Temes­váron keresztül haladt a Tiszáig, a mai Óbecse vonalánál. A továbbiakban a Tiszától húzódott a Dunáig Péter­­váradot és Újlakot érintve, onnan pedig Krupa és Zengg irányában volt várrendszer. Az előadáson Nagy Tibort kitért rá, hogy Mátyás legfontosabb támasza a legendás fekete sereg, mely a kora­beli Európa egyik legkorszerűbb, legjobb hadereje volt. Elnevezésének az eredete azonban bizonytalan. Való­színű, hogy az uralkodó életében nem is viselte ezt a nevet, hanem Mátyás halála után kapta, a katonák fekete páncélja vagy a király halála miatt viselt gyászszalag miatt. De nem zárható ki, hogy egyik parancsnoka után nevezték el így. Mátyás a török elleni harcban konkrét segítséget alig kapott. Nagy Tibor szerint ezen nem is kell csodál­kozni, hiszen abban az időben Euró­pa népei az egymás közti harcok­ban meggyengültek, Magyarország pedig egymagában nem volt képes az akkor világhatalomnak számító Oszmán Birodalom legyőzésére. Az uralkodó inkább az ország védel­mét ellátó végvárrendszert erősítette meg, amivel meg is állította a török előrenyomulását. Mátyás nyugat felé vezetett több hadjáratot is, jelentős területeket hódított meg Sziléziá­ban, Csehországban és Ausztriában. 1485-ben Bécset is elfoglalta, ez lett birodalmának az új központja. A német-római császár címét is szerette volna megszerezni, de ebben viszony­lag korai halála is megakadályozta. Mátyás király 1490 tavaszán, egy bécsi lakomán hirtelen rosszul lett, majd három napos szenvedés után elhunyt. Haláláról máig megoszlanak a véle­mények. A tünetek alapján agyvérzés­re lehet következtetni, de a mérgezést sem lehet teljesen kizárni. Színvonalas előadást hallhat­tak az érdeklődők Mátyás királyról azon a Kishegyesen, ahol elsőként állítottak szobrot az újabb korban az egykori uralkodónak. 2009-ben Simor Márton szegedi szobrászmű­vész ajándékozta a falunak a Mátyás­szobrot, melyet a templomkertben állítottak fel. Kishegyest is elsőként Mátyás-kori dokumentumokban említik, Hegyespusztaként. 2013- ban azonban ismeretlenek ellopták a bronzból készült mellszobrot. Baráti települések, baráti önkormányzatok és intézmények segítségével 2015- ben sikerült a szobrot ismét felállíta­ni, melyet akkor Hajnal Jenő, az MNT elnöke és Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete leplezett le, Bras­­nyó Ferenc esperes plébános pedig fel is szentelte. Mátyás szobra a kishegyesi templomkertben Tóth Péter

Next