Magyar Szó, 2018. november (75. évfolyam, 255-280. szám)

2018-11-01 / 255. szám

2018. november 1., csütörtök Atafic kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ­­I Száz éve gyilkolták meg Tisza István miniszterelnököt Máig tisztázatlan körülmények között száz évvel ezelőtt, 1918. október 31-én gyilkolták meg az Őszirózsás forradalom kitörésének zűrzavaros időszakában a mene­külni nem kívánó gróf Tisza István miniszterelnököt a zuglói Hermina úti Róheim-villában. Ez alkalomból több rendezvényt is tartottak az első világégés előtti időszak legjelentő­sebb magyar politikusára emlékez­ve. Emlékkonferenciát rendeztek az Országházban, Debrecenben is megemlékeztek az államférfi­ról a helyi Tisza István szobornál, délelőtt Budapesten, a Róheim-villa kertjében emelt domborműnél is elhelyezték az emlékezés virága­it. Délután Budapesten gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékmű­vénél tartott koszorúzási ünnepsé­gen Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A MARXISTA TÖRTÉNELEM­OKTATÁS KOLONCA Kövér László, az Országgyűlés elnöke a koszorúzáson azt mond­ta, hogy a tragikus sorsú egykori miniszterelnök megérdemelné, hogy történelmi nagyságaink közé emeljék. Az M1 aktuális csator­nának nyilatkozva a házelnök azt mondta, Tisza Istvánra rengeteg rágalmat és mocskot ragasztot­tak az elmúlt 70 évben, de eljött az ideje annak, hogy ne csak fejet hajtsanak előtte, hanem reálisan értékeljék. „Végre rehabilitálni kell a múltunkat, és újra kell fogalmaz­nunk az elmúlt több mint ezer esztendőt, különösen a 20. száza­di történelmet, annak érdekében, hogy helyesen lássuk a ma kihívá­sait is” - szögezte le. Kövér László a rendszerváltoz­tatás kudarcterületének nevezte a történelemoktatást. Szerinte gyakorlatilag ugyanazt a marxista, posztmarxista kölöncöt cipeljük a nyakunkban, mint amit a máso­dik világháború után a nyakunkba akasztottak. Itt az ideje, hogy végre megpróbáljuk magunk értelmezni a történelmünket és visszavenni azt, ami a miénk - hangoztatta a házelnök. Úgy vélte, Tisza Istvánnak éppen a tragikumában tükrö­ződött a nagysága, hiszen ő sem tudott olyan megoldást találni, ami megmenthette volna Magyarorszá­got. Szerinte vannak olyan törté­nelmi helyzetek, amikor nagyon nehéz a megmaradás érdekében a rossz, a még rosszabb és a tragikus között választani. Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigaz­gatója a gyilkosság helyszí­nén tartott megemlékezésen a 20. századi magyar történelem egyik kiemelkedő politikusának nevezte Tisza Istvánt, aki állam­férfivá emelkedett, és aki a viták­ban mindig nemes ellenfél volt. Felidézte, Tisza István 1914-ben, a trónörökös pár, Ferenc Ferdi­­nánd főherceg és felesége szara­jevói meggyilkolása után is olyan megoldást próbált keresni, amivel elkerülhető lett volna a háború, ám ez nem sikerült. Amikor azonban a többség arról döntött, hogy hábo­rúval kell megoldani a konfliktust, attól kezdve következetesen kiállt emellett - fűzte hozzá. A MAGYAR TÖRTÉNELEM JELKÉPES DÁTUMA A Tisza István néhai miniszter­­elnök halálának századik évfordu­lója alkalmából rendezett konfe­rencián az Országházban Lázár János fideszes országgyűlési képviselő megnyitó beszédében azt mondta, hogy bár a meggyil­kolt miniszterelnök önmeghatá­rozása szerint szabadelvű volt, ez azonban akkor mást jelen­tett: ő biztosan máshová tartott, mint azok, akiket ma neveznek liberálisoknak. Tisza István ellene volt az üres szólamoknak, a cselekvés nélküli szavaknak - idézte fel Lázár János, aki szerint az egykori kormányfő­nek példaképnek kellene lennie a jelen és a közeljövő magyar poli­tikusai számára, ha az országot újra azzá a nagy állammá akarják tenni, amely ezer éven át, a minisz­terelnök meggyilkolásáig létezett. Jelezte, Tisza István azt vallotta, hogy az ember személyes erkölcse a politikáját is meghatározza: úgy vélekedett, hogy hitvány ember nem csinálhat jó politikát. Köszöntőjében Bellovics István, az Országgyűlés Hivata­lának közgyűjteményi és közmű­velődési igazgatója hangsúlyozta: Tisza István nem a halálra készült, hanem élete utolsó heteiben is láza­san dolgozott, hogy kiutat találjon az egyre beszűkülő lehetőségek között a világháborús vereség után. Ennek ellenére meggyilkolásának napja, 1918. október 31 -e mégis szimbolikus dátuma lett a magyar történelemnek. Halála egy nagy, ellentmondásos korszak végét és a történelmi Magyarország szétesé­sét is jelenti mindmáig - jelentette ki Bellovics István, aki a modern Magyarország egyik legkiemel­kedőbb politikusának nevezte a hajdani miniszterelnököt. ÍZIG-VÉRIG NEMZETI POLITIKUS Délután Budapesten gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlék­művénél tartott koszorúzási ünnepségen Orbán Viktor minisz­terelnök mondott beszédet. „Az erős, magáért kiállni képes ország, amelyet Tisza István politi­kai pályafutása legfontosabb céljá­nak tartott, ma valóság” - álla­pította meg a jelenlegi magyar kormányfő. „Meg kell becsülni, hogy Magyarországnak ma van szuverenitása, saját útja, erős gazdasága, határokon átívelő nemzeti összetartozása, és vannak erős szövetségesei” - jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő Tisza Istvánt ízig-vérig nemzeti politikus­nak nevezte, aki nem osztályok, nem úri klikkek, nem ideológiák, nem pénzügyi csoportok, hanem a teljes magyar nemzet érdekét tartotta szem előtt, és minden magyar kortársánál pontosabban értette Magyarország, a monarchia és Európa helyzetét. „Még ma is nehéz megérteni, hogy 1914 nyarán Európa miért szorította saját halántékához, és miért sütötte el a pisztolyt. Ám minél többet ismerünk meg a tényekből, egyre inkább úgy tűnik, az egész úgy indulhatott: hoztak egy rossz döntést Bécsben, egy­ másikat Berlinben, egy harmadi­kat Szentpéterváron, egy negye­diket Párizsban és egy ötödiket Londonban, és a sok rossz döntés összeadódott egy egész Európát felőrlő katasztrófává” - mond­ta. Hozzátette: a magyarok nem voltak abban a helyzetben, hogy a sok rossz döntés árnyékában jó döntést tudjanak hozni, „nem voltunk szuverének, hozzá voltunk láncolva egy multietnikus biroda­lomhoz, egy zuhanásnak indult sziklához, amely négy év múlva földet ért, és ripityára tört”. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ma is a világ­politika átrendeződésének éveit éljük, ma is hódítanak önveszélyes eszmék, és nincs hiány a másnapi címoldal horizontján gondolkodó európai vezetőkből sem. „Ma is észnél kell lennünk, mert egész hazánk rámehet, ha kiengedjük a kezünkből a sorsunk irányítását” - figyelmeztetett Orbán Viktor. Szavai szerint Tisza István azzal az elhatározással lépett a politika pástjára, hogy legalább egy építőkö­vet tudjon vinni a magyar nemzet jövőjének megalapozásához. A háborús összeomlás, a vörös terroristák pusztítása és az ország kétharmadának elcsatolása után ezek az építőkövek jelentették azt az alapot, amelyre a két hábo­rú közötti korszak nagy magyar államférfijai, Bethlen vagy Klebels­­berg építkezni tudtak - fogalma­zott, hozzátéve, hogy jó néhány építőköve még egy évszázad után is itt van abban a talapzatban, amelyre a magyar nemzetet építik. (Szerkesztőségi összefoglaló) Lázár János, Kövér László és Szakály Sándor beszélget a Róheim-villa kertjében Orbán Viktor MTI Gróf Tisza István Kossuth Lajos téri emlékműve Törvényjavaslat, hogy a délvidékiek is szavazhassanak Elfogadása esetén az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok is részt vehetnek az EP­-választáson Az Országgyűlés tegnap kezdte meg azon törvény­­javaslat vitáját, amely az uniós lakóhellyel nem rendel­kező magyar állampolgároknak is aktív választójo­got adna a jövő évi európai parlamenti választáson. A javaslat az Európai Unió Tanácsának azon idei határozatára hivatkozik, amely arra ösztönzi a tagál­lamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg a válasz­tás lehetőségét. A törvényjavaslat elfogadása esetén a Kárpát-medencei magyarok közül a délvidékiek és a kárpátaljaiak is lehetőséget kapnának a májusi EP-választáson való részvételre. Az európai uniós lakóhellyel nem rendelkező EU- polgároknak is biztosítani kell a szavazás lehetőségét az európai parlamenti választáson - ezt tartalmazza az az európai tanácsi határozat, amelyet Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért fele­lős államtitkára ismertetett. Több ország már eddig is alkalmazta a gyakorlatot - mutatott rá -, annak határozatba foglalását pedig mintegy két és fél éves tárgyalás előzte meg. Hangsúlyozta: a célkitűzést a magyar kormány mindvégig támogatta, hiszen illik 2010 óta követett politikájába. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) kiemelt jelentő­ségűnek nevezte a magyar nemzet újraegyesítését, és mint rámutatott, a 2010 óta regnáló kormány meghozta az ehhez szükséges intézkedéseket. Kije­lentette: a társadalom többsége és a parlament több­sége is támogatja, hogy csak egyféle állampolgárság létezzen Magyarországon, amely beleszólást enged a közügyekbe. A nemzetegyesítés egyik fontos eszközé­nek nevezte az Uniót, amely hozzájárulhat a kisebb­ségi jogok érvényre juttatásához. Mind a Jobbik, mind a KDNP vezérszónoka a magyar állampolgárság részének nevezte a szavazati jog gyakorlását az EP-választásról szóló európai taná­csi határozat szerdai, országgyűlési vitájában. Szávay István (Jobbik) leszögezte: a magyar állampolgárság elválaszthatatlan része a szavazati jog. Rámutatott ugyanakkor: bár a nemzetközi szerződés tág keretet ad a tagállamoknak, hogy rendelkezze­nek az előzetes, a levélben történő, az elektronikus vagy az internetes szavazásról az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok esetében, a magyar jogrendszerbe csupán a levélben szavazás lehetősége kerül. Az előterjesztés szerinte fenntartja a lakcímmel rendelkező és nem rendelkező polgárok választójo­gának gyakorlása közötti diszkriminációt. Úgy ítélte meg, hogy Magyarországon is meg kell teremteni az internetes szavazás lehetőségét. Nacsa Lőrinc (KDNP) szintén a nemzetegyesítés fontosságát hangsúlyozta, amelynek részei a jelenlegi javaslatban foglaltak. Szerinte nagy hatása lehet a válasz­tási részvételre a voksolás lehetőségének biztosítása a lakcímmel nem rendelkezők számára. Svájcban például mintegy 1,5 millió uniós polgár él - mutatott rá. Mesterházy Attila (MSZP) helyes iránynak ítélte, ha az Unió olyan javaslatokat tesz, amelyek közelebb hozzák az emberekhez az Uniót, beleszólást adva a kezükbe. Kijelentette ugyanakkor, nem lehet kettős mércével mérni, ha egy határainkon túl élő magyar levélben szavazhat, akkor ezt meg kell adni a London­ban élőknek is. Arató Gergely (DK) azt mondta, nincs prob­lémájuk az európai parlamenti választással (EP-) kapcsolatos határozat kihirdetésével, az annak végre­hajtását tartalmazó törvényjavaslat azonban nem felel meg a határozatban előírtaknak. A magyar szabályozás kiterjesztené a csaló levélszavazást az EP-választásra, ez a szavazási forma azonban nem biztosítja az eredmény megbízhatóságát, a szavazás titkosságát és a személyes adatok védelme is sérül­het - magyarázta. Ungár Péter (LMP) közölte, támogatják a hatá­rozat kihirdetését és az azzal összefüggő törvénymó­dosítást is. Értékelése szerint az előterjesztés főleg a vajdasági és a kárpátaljai magyaroknak jelent segít­séget. A romániai és a szlovákiai magyarok lehet, hogy jobb döntést hoznak azzal, ha az RMDSZ és a szlovákiai magyar párt képviseletét növelik - mondta arra utalva, hogy az uniós lakhellyel rendelkező kettős állampolgároknak is csak egy szavazatuk van. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) vitatta, hogy a választójogi törvény helyzetbe hozza a Kárpát-meden­cei magyarokat és diszkriminálja a külföldön dolgozó állampolgárokat. Hangsúlyozta, a választójog meglé­te szempontjából az állampolgárság a meghatározó, valamennyi magyar lakcímmel nem rendelkező állam­polgárra ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Ha egy állampolgár életvitelszerűen külföldön tartózkodik és nehézséget okoz neki a személyes szavazás, bejelentheti külföldi lakóhelyét és ő is szavazhat levélben - magya­rázta. (Szerkesztőségi összefoglaló)

Next