Magyar Tanítóképző, 1901 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1901-04-01 / 4. szám
220 hetünk a nyelvtani ismeretek felhasználása módjáról is a népiskolában s mikor a magyar nyelvi anyag módszeres feldolgozását tanulja. Ekkor foglalkozzék újra a magyar nyelv rendszerével! A választmány javaslata az első osztályt az előkészítő iskolák folytatásának kívánja tekinteni. Ma már bátran lehet annak tekinteni, mert a növendékek, kik a képző első osztályába lépnek, rendesen végeztek már legalább négy középiskolai vagy polgáriskolai osztályt. Hogy eddig nem így osztották be az anyagot, azt a képzők történeti fejlődése magyarázza. Azelőtt elég volt az elemi iskola végzése ahhoz, hogy valaki a képzőbe mehessen, sőt, a felvételi vizsgálat is. Eszerint a képző nem számíthatott arra, hogy a jelölt hozzon is magával valamit. Feladatának tekintette megadni mindazon ismereteket is, amiket neki később, mint tanítónak majdan közölnie kell. Innen van az, hogy a régi képzőben jórészt ugyanazon tárgyak szerepelnek, melyek az elemi iskolában, csak terjedelmesebben. A tanítóképzők színvonalát azonban emelni akarjuk ; növendékeinket a középiskolák negyedik osztályából kapjuk, folytassuk tehát képzésüket ott, ahol az előkészítő iskola elhagyta. E mellett szól az általános műveltség szempontja, e mellett szól az érdeklődés fentartásának fontos momentuma, s e mellett szól a szakszerűség szempontja is. Az első javaslat tehát az: a rendszeres magyar nyelvtan vétessék ki az első osztályból s helyeztessék át a negyedik osztályba. Ezzel kapcsolatosan már most természetesen az a kérdés merül fel, mi legyen az első, második és harmadik osztály anyaga ? Az előadottakból önként következik, hogy az nem lehet más, mint rhetorika, poétika és irodalomtörténet. A stilisztika a rhetorika keretébe illeszthető. Ezek közül a poétika egy része teendő az első osztályba, mert könnyebb, mint a rhetorika, s a tanulókra nézve érdekesebb is. A rhetorika (stilisztika) és a poétika egy része a második osztályba kerül, s az irodalomtörténet a harmadikba. A második osztály heti négy órájából így egyet okvetlenül le lehet foglalni a lélektan számára, mert az anyagot könnyen lehet úgy csoportosítani, hogy az heti három órában elvégezhető legyen. Az irodalomtörténet a harmadik osztályra jut, ami azért is helyesebb, mert ez legalább teljes esztendő, míg a negyedik osztály éve csak nyolcz hónapnak vehető s a tanulókat a képesítő foglalkoztatja. Az olvasmányoknak az elméleti résszel kapcsolatosaknak kell lennök. Az olvasmányok kánonában az első osztály számára jórészt olyan olvasmányok vannak kijelölve, amelyek a középiskola alsó osztályai számára valók. Az olvasmányokkal is úgy vagyunk, hogy azok némi variatióval minden tantervben ugyanazok. Mesék, mondák szerepelnek a népiskolában, a középiskola első és második osztályban és a képző első és második osztályában is. Mesék és mondák a képző első osztályában már csak két okból szerepelhetnek: 1. Vagy azért, hogy a poétika, vagy irodalom tárgyalásához anyagot szolgáltassanak, 2. vagy azért, hogy a tanítójelölt azoknak a tárgyalását megtanulja. De tisztán gyönyörködtetés, a tárgy