A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
S
Szűcs Tanárs állását nem hagyta el akkor sem, amikor 1890. a kultuszminisztériumhoz fogalmazóvá, majd segédtitkárrá nevezték ki Min. titkárrá történt kinevezése óta azonban egész munkásságát a minisztériumnak szentelte. További gyors előléptetések után h. államtitkár lett és a minisztériumban az elemi iskolaügyeket vezeti. 1926. a pestkörnyéki kerület pótképviselője lett, majd 1928 óta a képviselőház tagja. Élénk munkásságot fejt ki a szakirodalomban. Xenophon memorabiljának pedagógiai jelentősége c. munkáját széles körökben ismerik. A Ferenc Józsefrend lovagja és a pápai Szent György-rend tulajdonosa. Nagy érdemei vannak Pestújhely fejlesztése körül. Szűcs István, főszolgabíró, szül. Magyargeresen, 1892 okt. 9. Középiskoláit Szombathelyen, egyet, tanulmányait pedig a budapesti egyetemen végezte. Államtudományi doktorátust szerzett. Tanulmányainak befejezése után hadbavonult. Megkapta a kis ezüst és két í-ben a nagy ezüst vitézségi érmet. Közigazgatási pályáját 1918. Vas vmegyénél kezdte, mint gyakornok. 1919. aljegyző és 1929. a szombathelyi járás főszolgabírája lett. Élénk résztvesz Szombathely társadalmi mozgalmaiban. Szűcs János, gyáros, szül. Újpest, 1885 febr. 18. Tanulmányainak befejezése után külföldön tartózkodott, majd 1913. visszatérve, részt vett a háborúban és a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési érmet kapta meg. 1917. a Dunapalota r.-t., majd a tátralomnici fürdők igazgatója lett. A megszállás után Újpesten ecetgyárat létesített. Egész életét a magyar sport, különösen az úszósport fejlesztésének szentelte. 1909. létesítette az első magyar százméteres úszópályát és az U. T. E. úszószakosztályát. Megszervezte a vízbőlmentési és iskolai úszástanítási intézményeket. 1919. az U. T. E. kebelében turistaszakaszt, majd kerékpárszakaszt alapított és újjászervezte a birkózó- és vívószakosztályt. Az újpesti stadionnak és az uszodának felépítése nagyrészben az ő nevéhez fűződik. Elnöke volt az U. T. E.-nek és alelnöke a M. U. Sz.-nak. A Sporttelep r.-t. elnöke. Szügyi Kálmán, operaénekes, szül. Bpest, 1888 szept. 7. Középiskolai és keresk. akadémiai tanulmányait Bpesten végezte. Énekelni a Fodor-iskolában és De Sanctisnél tanult. 1916. mint rokkant főhadnagy az Operaházhoz szerződött. Részt vett az Operaház nürnbergi vendégjátékán. Műsora gazdag és változatos. Szüle Péter, festőművész, szül. Cegléden, 1886 jún. 25. Tanulmányait Bpesten végezte, Bpesten van műterme. Évek hosszú sora óta tagja a szolnoki művésztelepnek. Az Iparművészeti és Művészeti Akadémia elvégzése után Benczúr Gyula tanítványa volt. Végigküzdötte a háborút. Hősiességéért a kisezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Festői realizmussal alkotott figurális képeivel több nagy értékű díjat nyert. Több kiállításon nagy arany és kis arany érmekkel tüntették ki, nyertese a Szinnyei-díjnak. Több állami ösztöndíjat szerzett, ismertebb festményei: a Tükör előtt és a Templomban. Sz. maradandó értékű alkotásai díszéül szolgálnak a Képzőművészeti Múzeumnak és más nagyon sok magyar és külföldi műgyűjtő képtárnak is. Szveteney György (báró, nagy-ohai), ny. ezredes, szül. Tarnopol (Galicia), 1871 jan. 21. Középiskoláit és a felsőbb katonai tanulmányokat Bécsben végezte. 1892. mint hadnagy, a Radetzky gróf nevű 5. csász. és kir. huszárezrednél kezdte meg pályafutását 1896. a bécsi hadiiskolában, majd különböző helyőrségekben teljesített szolgálatot. 1901. hosszabb külföldi utazás után, mint századost a herceg Eszterházy Louis 8. számú csász. és kir. huszárezredhez osztották be. A háború alatt már mint alezredes, később, mint az 5. h. ezrednek ezredese, az orosz harctéren működő VII. és IX. hadseregben szárnysegéd volt. 1918. az összeomlás után nyugállományba vonult. Katonai pályafutása alatt számos kitüntetésben részesült. A III. oszt. vaskorona, a Signum Laudis, a német vaskereszt, a Károly-csapatkereszt, stb. tulajdonosa. Nyugalombavonulása óta festészettel és asztrológiával foglalkozik. Szvnezsényi Zoltán, min. tan. szül. Nagyrőce, 1887 jan. 18. Középiskoláit Besztercebányán, egyet, tanulmányait Bpesten végezte, ahol középiskolai tanári oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt élénk részt vett a diákság szociális mozgalmaiban. Egy ideig különböző vidéki városokban tanároskodott. Mint selmezbányai tanár, a főiskolai hallgatók zászlóaljának élén a megszálló cseh csapatokat visszavonulásra bírta és így módot adott arra, hogy a főiskolák nagyértékű műszereit és a bányák aranykészletét megmenthessék. A hazafias érzésű felvidéki tótok mozgalmának megszervezője és részben a felvidéki néptanácsban, részben a területvédő ligában fejtett ki értékes munkásságot. Mint diplomáciai kiküldött, Varsóban tárgyalt a lengyel kormánnyal a közös határ kérdésében. A kommün bukása után mint tanácsosi rangban a tót főosztály élére került. A nemzeti kisebbségek minisztériumának feloszlatásával nyugdíjba ment és azóta Budapest Fürdőváros Egyesület igazgatója. Az egyesület kötelékében eltöltött munkásságának elismeréséül az Orsz. Idegenforgalmi Tanács végrehajtó bizottságának tagjává nevezték ki. A Hollós Mátyás Társaság szakosztály-főnöke, a Zichy Mihály Művészklub alelnöke. 1922. Hogyan veszett el a Felvidék? címmel feltűnést keltő munkát írt. 558 Szerezsényi