Magyar Themis, 1873 (3. évfolyam, 1-55. szám)
1873-06-03 / 24. szám
186 A magyar jogászgyülés állandó bizottságának jelentése. Tisztelt teljes ülés! Ezelőtt nyolcz hóval terjesztette az állandó bizottság a t. teljes ülés elé első jelentését,melyben nemcsak a jogászgyülés fenállásának idejére kiterjeszkedett, de az alkotmányos törvényhozás egész idejének főbb mozanatait is felölelvén, tömör vonásokban vázolta a jogalkotás terén történteket és egyúttal kifejezést adott azon óhajnak, miszerint igazságszolgáltatásunk mielőbb kisegittessék jelen állapotából, öszpontositandó több munkaerővel s nagyobb eréllyel folytatandó, az egész jogrendszert átkaroló tervszerű munkálkodás által. Hogy ezen óhaj mennyire jogosult volt, igazolta a közvéleménynek hason irányú ismételt nyilvánulása s így csak a jogászgyülésnek, mint a közvélemény hivatott tényezőjének méltánylásáról tanúskodik a képviselőház azon határozata, mellyel az igazságügy miniszter úr legújabban utasíttatott a reformmunkálatok rendszeres és mielőbbi keresztülvitelére, illetve a megoldandó kérdések beható tanulmányozására és szakerők általi előleges megvitattatására. Ezen határozat folytán — reméljük — már most a tervszerű reformmunkálkodás az egész vonalon erélyesen meginduland és ez az, mire, mint már a múlt évi jelentésben is hangsúlyoztatott, viszonyaink között legtöbb szükségünk van, és amit a közelmúltban is vártunk volna. Kétségtelen, hogy igazságszolgáltatásunk legrendezetlenebb ágát a büntető törvénykezés képezi; e téren merültek fel mindig a legtöbb panaszok és itt sürgetetett legélénkebben a gyors segély. Ennek tulajdonítjuk, hogy a bár hézagos, és rögtönzés eredményéül tekintett törvényjavaslat, mely körülbelül egy évvel ezelőtt a büntető eljárás ideiglenes rendezése tárgyában a képviselőháznak beterjesztetett, akkor kíméletes bírálatban részesült nemcsak, sőt a képviselőház kiküldött jogügyi bizottsága által tárgyalás alá is vétetett. Minthogy azonban e javaslat azon időben törvénnyé nem válhatott, és mivel így a szükségesnek érzett gyorssegély előnye elérhető nem volt, másrészt az ez irányban megkezdett tárgyalások megszakítása óta hónapok teltek el, ezen idő lefolyása után nem többé csak ideiglenes átmeneti intézkedések életbe léptetését czélzó, hanem méltán a jelenkor vívmányait felkaroló rendszeres és végleges javaslat beterjesztése váratott. Mindamellett újabban is, ugyanezen ideiglenes javaslat, melyre nézve már az állandó bizottság múlt évi jelentésében megjegyeztetett , hogy ma már e téren a fejlődés fonalát ennek mellőzésével kell felvenni, — terjesztetett be a képviselőház jogügyi bizottságának szövegezésében ismét változatlanul. E szerint haladást az anyagi és alaki büntetőjog gyökeres átalakítása körül nem jelezhetünk. A magánjogi törvénykönyv kidolgozása tekintetében sem haladtunk előbbre. E téren tudtunkkal csak annyi történt, hogy a már múlt évben érintett előadói javaslat, mely a magánjog általános részét tartalmazza, a főtörvényszékeknek véleményezés végett kiadatott. Továbbfejlesztésről mit sem hallottunk. Ellenben a kereskedelem érdekeinek és szükségleteinek felismerése már létesíté a kereskedelmi törvénykönyv előadói tervezetét, melynek a jogászgyűlés által is kijelölt alapból kiinduló első két része már közkézen forog. A bírói szervezet kiegészítését képező ügyvédrendtartás- és közjegyzőségről szóló törvényjavaslatok, — ugyanazok, melyek már jóval előbb elkészültek volt, — most már a törvényhozás elé terjesztvék, és ez által az első jogászgyűlés részéről sürgetett ezen két intézmény mielőbbi tetleges szervezése kilátásba van helyezve. A telepítvényi kérdésnek törvény által történt szabályozását e helyütt annyiban véljük megemlítendőnek, amennyiben e törvény az e téren felmerült concret kérdések tisztázásához, és ingatag jogviszonyok megszilárdításához járult. Inkább helyi érdekű ugyan a főváros pesti telekkönyvének átalakításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat, miután azonban ennek benyújtásával is e részben nyilvánult óhajnak lett megfelelve, erről is megemlékezni kötelességünk. A jogászgyűlés abbeli kijelentése, hogy több a pestivel egyenrangú jog- és államtudományi kar felállítását szükségesnek látja, viszhangra talált a törvényhozásnál, és ennek köszönhető, hogy már most a magyar birodalom királyhágón túli része is bír egyetemmel, illetőleg ezen belül teljes jogi karral. E mellett a felsőbb oktatás rendezése tárgyában egybehívott szakértekezletek tárgyalásaiból azon remény meríthető, hogy a jogi iskolák általában a magyar jogászgyűlés kijelentéseinek szellemében fognak rendeztetni, nem számuk szaporítása, hanem kereteik bővítése, betöltése és az oktatás színvonalának emelése által. Ezzel a jogi pályára lépők elméleti készültségének újabb biztosítékát fogjuk nyerni. Végre fel kell említenünk, hogy az igazságügyi miniszter úr legközelebb a gyakorlati bírói vizsgákat tárgyaló törvényjavaslatot is bemutatta. — Kevésre szorítkozik ezek szerint az, amire nyolcz havi időköz múltával utalhatunk és ezen csekély eredmény értékét is csökkenti a bélyeg- és illetékeknek az állam által nyújtott jogbiztonsággal és jogsegéllyel arányban épen nem álló felemelése, mely a tett bevallás szerint az igazságszolgáltatást egyenesen csak állami jövedelmi forrásai tekinti. Amit azonban legjobban fájlalunk, az, hogy épen a nagyobb és maradandóbb hatályra hivatott jogalkotás teréről egyetlen egy rendszeres törvénykönyv tervezetének részleteinél egyebet fel nem mutathatunk. Nem hagyható egyébiránt figyelmen kívül, hogy aránylag rövid időköz az, melynek jelenségeit jeleztük és így szeretjük hinni, hogy a jövő jogászgyűlés összejöveteléig lefolyó egész évi idő, tekintettel a képviselőház fellebb érintett határozatára, a kitartó munkásság eredményeiként már a haladás kétségtelen bizonyítékait hozandja meg. A magyar jogászgyűlés a maga részéről bizonyára a legjobb akarattal és lankadatlan buzgalommal fogja továbbra a szabadelvű jogreformok helyes létesítstését előmozdítani és így a kezdeményezés és fejlesztés minden mozzanatát örömmel felkarolandja. Dr. Siegmund Vilmos, Szabó Miklós, bizottsági titkár, bizottsági elnök. A IV. magyar jogászgyülés első teljes ülése. (Junius 2-án reggeli 9 órakor a m. t. akadémia dísztermében.) Szabó Miklós az állandó bizottság elnöke: Tisztelt uraim! Azon megtiszteltetéshez, mellyel engem a III. jogászgyülés állandó bizottsága elnökévé választott, járul azon kiváló szerencse, hogy alapszabályaink értelmében én foglaljam el a díszes helyet addig, míg a IV. jogászgyülés az elnök megválasztása által megalakul. Mielőtt a választás körüli elnöki tisztem utolsó kötelességét teljesíteném, keblem mélyéből fakadó érzelmeim késztetnek, hogy melegen üdvözöljem önöket uraim, akik félbeszakítva hivatásszerű foglalkozásaikat, lelkes ügybuzgalom és hazafias törekvés által vezéreltetve, megjelentek, hogy jogéletünk reformja érdekében tartandó tanácskozásainkban nagyfontosságú szavakkal részt vegyenek. Benső örömmel üdvözlöm önöket, mert önzetlen megjelenésük által újabb tanúságát adták annak, hogy él sorainkban a közszellem, mely nélkül korunkban maradandó becsű intézményeket létrehozni nem lehet, és mely nélkül a szabadelvű jogreform létesítésére is befolyást gyakorolni akarni hiú igyekezet lenne. Üdvözlöm önöket bizalommal, bizalommal munkásságunk eredményéhez. E bizalomra feljogosít az első három jogászgyűlés munkálkodásának iránya és eredménye, amely igen jelentékenyen segítette tisztázni a helyzetet. Föl van már ismerve a baj, fel vannak ismerve a hiányok, de ismervék már most egyszersmind a bajok orvoslására szolgáló gyógyszerek is. Tudjuk nemcsak azt, amit nem akarunk, hanem tudjuk már azt is, amit akarunk, és hogyan akarjuk. Szellemi légkörünk telve van eszmékkel, melyek megvalósításra várnak, és erős meggyőződésem szerint meg is fognak valósulni. Megvalósulnak pedig teljességükben, mert csak így fognak életerősek lenni. Addig is, míg ez idő bekövetkezik, fáradhatlanul haladnunk kell megkezdett pályánkon, hogy ébren tartsuk a közvéleményt, melynek erejében bízva, reméljük azt, hogy eszméink megvalósítása be fog következni. E reményben ismételve üdvözlöm önöket uraim! (Éljenzés.) Mindenekelőtt szükséges, hogy a tisztelt jogászgyűlés az elnökség megválasztása által alakuljon meg. Felszólítom tehát a t. tagokat, méltóztassanak mindenekelőtt az elnököt megválasztani. (Általános felkiáltások: Hoffmann Pál!) Rudnay István kir. táblai biró szívesen hozzájárul Hoffman Pál megválasztásához, minthogy azonban az eddigi jogászgyűlések elnökei mind Dunántúlról választottak, arra figyelmezteti a teljes gyűlést, hogy jövőre az ország többi vidékei is figyelembe vétessenek. A jelen esetben nincs kifogása Hoffmann megválasztása ellen. (Éljen Hoffmann!) Elnök Szabó Miklós : Ezen indítványt a már vélem, megalakult jogászgyülés elé tartozónak (Helyeslés.) A hallott nyilatkozatok után Hoffmann Pált a IV. jogászgyülés elnökének nyilvánítom. (Hosszas éljenzés.) Méltóztassanak mostan az alelnököt megválasztani.