Magyar Themis, 1876 (7. évfolyam, 1-54. szám)
1876-10-19 / 44. szám
Hatodik évfolyam. Megjelenik minden dalírtakön : a magyar joga« MAGYAR ELŐFIZETÉSI ÁRAK _________ _______ (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentve ----------- W------W /mr------S—sA szétküldéssel) r ■ 1 ■ m ■ i ■ B L ^ a „Magyar Themis“-re,azIgazságügyi rendeletek tárai A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és B B Ai B A i ^B / H B ’ és a «Döntvények gyűjteménye“ czímű mellékletekké »Mb • • ,, ■ HI 5B M jé 'n S B együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint reclamátiók a kiadóhivatalhoz itézendők. ■ M B ■ ' M ■ 9 negyedévre 2 forint 50 kr. _______ B ||bBA JB ^ j Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről pedig _JB^ JBBL^ BL m ^ék A TB'c ./ legczélszerűbben postautalvány útján küldendők Szerkesztőség : V. Nádor utcza 13. sz. Kiadóhivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYŰLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. "Külön mellékletek: a ,,,Döntvények gyűjteménye,“ és az ,, Igazságügyi rendeletek tára.“ Laptulajdonos : Dr. Siegmund Vilmos. Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László. Kiadó : az »Athenaeum«. TARTALOM: Czikkek a jogászgyűlés kijelentéseiről. Dr. Győry Elek budapesti ügyvédtől. — A jogkövetkezmények a magyar büntető-törvénykönyv javaslatában. Dr. Fayer László egyetemi magántanártól. — Az uj váltóeljárás. — Zálog- és megtartási jog. Dr. Held Kálmán budapesti ügyvédtől. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (A második osztrák ügyvédgyűlés). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Pályázatok. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Igénykereseti felhívások. — Árverések). — Külön melléklet. A »Döntvények gyűjteményé«-nek egy ive. gyűlés tartama alatt naponként. Előfizetési felhívás magyar E themis 1876-iki negyedik évnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes értekezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — úgy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordít a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és változatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle“, mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesítéseket nyújt a bel- és külföld jogéletébe vágó eseményekről, valamint a hazai és külföldi lapok érdekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogesetek“ rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kiválóbb esetekben a keletkezett bírói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szánva ; a „könyvészet“, melyben úgy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból“ czímű rovat, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait felöleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordít; az „egyleti közlemények“, melyek a jogi egyletek működésének teljes és kimerítő képét nyújtják ; a „különfélék“ rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű eseményeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza“, mely a könynyebb genreban tartott munkálatoknak van fentartva. A »Budapesti Közlöny« árverési, igénykereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügyvédi használatra összeállított kivonatán kívül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitőszéknek és a legfőbb ítélőszéknek (ez utóbbinak úgy polgári-, mint kereskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűnügyekben hozott) elvi határozatai, különösen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb ítélőszéki határozatok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési díjak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): „a Magyar Themis“ az „Igazságügyi rendeletek tára“ és a „Döntvények gyűjteménye“ együttesen negyedévre 2 frt 50 fr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány útján keretnek beküldetni. A „Magyar Themis“ kiadó hivatala, az»Athenaeum« Budapest, IV., barátok tere 7. sz. 44. szarra Budapest, 1876. October 19. Czikkek a jogászgyülés kijelentéseiről. Mindazokra nézve, kik a jogászgyülés iránt érdeklődnek, csak örvendetes tapasztalat, ha a gyűlésen vitatott kérdések a sajtó útján tágabb körben is eszmecsere és fejtegetések tárgyát képezik, ha az ott pro és contra felhozott érvek ismertebbekké tétetnek és egyik vagy másik részről újabban megvilágíttatnak. De valamint nézetem szerint a jogászgyűlés kijelentéseinek a viták beható és tárgyilagos volta kölcsönöz súlyt, úgy a sajtóba átvitt vitának is ezen kellékekkel kell bírnia, hogy hasznos legyen. Czikkek, melyek a jogászgyűlés kijelentéseit megtámadják, anélkül, hogy hiven ismertetnék a többség részéről felhozott érveket, vagy amelyek épen a viták vagy határozatokban részvevők képességét támadják, vagy végre elfogultságban, osztályi zárkózottságban s egyátalán minden másban keresik a kijelentések indokát, csak abban nem, hogy a részvevő szakértő közönség többségére az elfogadott határozat indokai gyakoroltak meggyőző hatást, csak árthatnak. Igaz, az életképes eszme érvényesül az ily gyűlések kijelentései ellen is, de viszont igaz az is, hogy az, ha valamely eszme a nagyközönségben nem talál azonnal viszhangra, még nem próbaköve az életképességnek. Annak eldöntése, hogy e tekintetben mi fog történni, mi megy át közmeggyőződésbe, azt hiszem, legkevésbbé illetheti azokat, kik a gyűlés vitáiban részt vettek. Annyit azonban kétségtelennek tartok, hogy, ha a jogászgyűlési tárgyalások oly bemutatásban részesülnek, minél felebb jellemeztem, ezzel rosz szolgálatot teszünk az ügynek. Ha a gyűlés úgy állíttatik oda, mint ahol a többség a helyes érvek iránt nem bír fogékonysággal, hol jelszavak, korlátoltság döntenek, ez bizonyára sem az érdeklődést, sem a szakközönségbe vetett bizalmat nem fogja előmozdítani. Ha egyesek véleménye vagy az egész többség éles bírálat alá vétetik, egyes a tárgyalások menetéből kiszakított töredékes s propter argumentationem kihagyott szavak vagy mondatok alapján, ez könnyen alkalmat nyújthat a részvétel csökkentésére és épen olyanok visszatartására, kik az eszmecserénél buzgón közreműködni igyekeztek. S ezen baj annyival inkább felmerülhet, mert azok, kiknek indítványa elfogadtatott, s általában a többség tagjai, mint a kiknek nézete érvényesült a gyűlésen, némileg korlátozva vannak abban, hogy a kisebbségi indítványok ellen a sajtóban is folytassák a küzdelmet, mi egyszersmind arra is vezet, hogy a gyűlésen vitatott kérdés egyoldalulag kerül a közönség elé, ha csak az egész vitát megújítani s ezzel is a gyűlésen folyt tárgyalások alaposságát kétségbe vonatni nem akarjuk. Ily bajok felidézésére pedig igen alkalmas néhány czikk, mely a » Themis «-ben a jogászgyűlési kijelentések ellen megjelent.*) Legyen szabad ennélfogva, a nélkül hogy — a már jelzett okoknál fogva — a határozatok érdemleges vitatásába bocsátkoznám, ugyanazon lap közönsége előtt eme czikkekre néhány észrevételt koczkáztatnom s ráutalnom azon tüneményekre, melyeket a kiemelt szempontokból helyteleneknek és ártalmasaknak tartok. Ezen czikkek a »Themis« i. e. 30., 34. és 41. számaiban jelentek meg a 2. szakosztály tárgyalásaira s a kereskedelmi szakbiróságok kérdésére vonatkozólag. Ezekben a czikkírók, kiknek egyike az el nem fogadott indítványnak előadója, másika véleményezője, harmadika pártolója volt, nagy részben ismételve a gyűlésen — de ott tárgyilagosan — elmondottakat, elmondják, hogy vietrix causa diis piacuit, sed indta Catont. Ez ellen természetesen semmi észrevételem sem lehet, kivált tudományos kérdésekre nézve, ha az önérzet nem akar egyszersmind a csalatkozhatlanság talárjában fellépni. Ezt ölti pedig magára nézetem szerint, ha az ellenvéleményüeket úgy állítja oda. *) Mi e czikkek közlésénél azon szempontból indultunk ki, hogy az eszmecsere által, mely a jogászgyülés kijelentései felett folytattatik, elősegítjük a jogászgyülés által maga elé tűzött czélokat. Szer.