Magyar Themis, 1876 (7. évfolyam, 1-54. szám)

1876-10-19 / 44. szám

Hatodik évfolyam. Megjelenik minden d­alírtakön : a magyar joga«­ MAGYAR ELŐFIZETÉSI ÁRAK _________ _______ (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentve ----------- W------W /mr------S—sA szétküldéssel) r ■ 1 ■ m ■ i ■ B L ^ a „Magyar Themis“-re,az­­Igazságügyi rendeletek tárai A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és B B Ai B A i ^B / H B ’ és a «Döntvények gyűjteménye“ czímű mellékletekké »Mb • • ,, ■ HI 5B M jé 'n S B e­gyü­t­tes­e­n: egész évre 10 forint, félévre 5 forint reclamátiók a kiadóhivatalhoz itézendők. ■ M B ■ ' M ■ 9 negyedévre 2 forint 50 kr. _______ B ||b­B­A J­B ^ j Az előfizetési pénzek b­é­r­m­e­n­t­e­s­e­n, vidékről pedig _JB^ JBBL^ BL m ^ék A T­B'c ./ legczélszerűbben postautalvány útján küldendők Szerkesztőség : V. Nádor­ utcza 13. sz. Kiadó­hivatal: IV. barátok tere 7. sz. EGYETEMES JOGI KÖZLÖNY. A MAGYAR JOGÁSZGYŰLÉS NAPILAPJA, AZ UNGVÁRI ÜGYVÉD-EGYLET, VALAMINT A BUDAPESTI ÜGYVÉDJELÖLTEK ÉS JOGGYAKORNOKOK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. "Külön mellékletek: a ,,,Döntvények gyűjteménye,“ és az ,, Igazság­ügyi rendeletek tára.“ Laptulajdonos : Dr. Siegmund Vilmos. Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László. Kiadó : az »Athenaeum«. TARTALOM: Czikkek a jogászgyűlés kijelentéseiről. Dr. G­y­ő­r­y Elek budapesti ügyvédtől. — A jogkövetkezmények a magyar büntető-törvénykönyv javaslatában. Dr. Fayer László egyetemi magántanártól. — Az uj váltóeljárás. — Zálog- és megtartási jog. Dr. Held Kálmán budapesti ügyvédtől. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. (A második osztrák ügyvédgyűlés). — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Pályázatok. — Csődök. — Csődmegszüntetések. — Igénykereseti felhívások. — Árverések). — Külön melléklet. A »Döntvények gyűjteményé«-nek egy ive. gyűlés tartama alatt naponként. Előfizetési felhívás magyar E themis 1876-iki negyedik évnegyedére. A szerkesztőség a külmunkatársak egyes érte­kezéseinek és különösen a gyakorlati irányt szem előtt tartó dolgozatainak közlése mellett — úgy mint eddig, ezentúl is — különös gondot fordít a lap állandó rovatainak minél érdekesebb és válto­zatosabb összeállítására és az ügyvédi érdekek képviseletére. Állandó rovatok: a „Szemle“, mely kritizáló modorban rövid és szabatos értesí­téseket nyújt a bel- és külföld jogéletébe vágó ese­ményekről, valamint a hazai és külföldi lapok ér­dekesebb czikkeiről; a „bel- és külföldi jogese­tek“ rovata, mely a gyakorlat terén felmerülő érdekesebb peresetek ismertetésére és egyes kivá­lóbb esetekben a keletkezett bírói határozatok tudományos és tárgyilagos bírálatára van szán­va ; a „könyvészet“, melyben úgy a bel-, mint a külföldi jogi irodalom termékei beszéltetnek meg; az „ügyvédi és közjegyzői kamarákból“ czímű rovat, mely a kamarák hivatalos közleményei mellett a kamarai ügykör összes mozzanatait fel­öleli és különösen a fegyelmi tárgyalásokra fő figyelmet fordít; az „egyleti közlemények“, melyek a jogi egyletek működésének teljes és kime­rítő képét nyújtják ; a „különfélék“ rovata, mely a hazai és külföldi jogélet kisebb horderejű esemé­nyeinek tárházát képezi, és végre a „tárcza“, mely a könynyebb genreban tartott munkálatoknak van fentartva. A »Budapesti Közlöny« árverési, igény­kereseti, csőd- és pályázati hirdetményeinek ügy­védi használatra összeállított kivonatán kívül e lap a döntvények gyűjteményében egy önálló, külön beköthető mellékletet nyújt, melyben a semmitőszéknek és a legfőbb ítélő­­széknek (ez utóbbinak úgy polgári-, mint ke­reskedelmi, váltó-, csőd-, úrbéri és bűn­ügyekben hozott) elvi határozatai, különö­sen pedig az ügyvédek ellen felmerülő fegyelmi esetekben hozott legfőbb ítélőszéki határoza­tok mellett az illető jogesetek gondosan összeállított vázlatban is közöltetnek. Szintén külön beköthető mellékletül kapják előfizetőink az igazságügyi rendeletek tárát. Előfizetési díjak (helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): „a Magyar Themis“ az „Igazságügyi rendeletek tára“ és a „Döntvények gyűjteménye“ együttesen negyedévre 2 frt 50 fr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidék­ről postautalvány útján keretnek beküldetni. A „Magyar Themis“ kiadó­ hivatala, az­»Athenaeum« Budapest, IV., barátok­ tere 7. sz. 44. szarra Budapest, 1876. October 19. Czikkek a jogászgyülés kijelenté­seiről. Mindazokra nézve, kik a jogászgyülés iránt érdeklődnek, csak örvendetes tapasz­talat, ha a gyűlésen vitatott kérdések a sajtó útján tágabb körben is eszmecsere és fejtegetések tárgyát képezik, ha az ott pro és contra felhozott érvek ismertebbekké té­tetnek és egyik vagy másik részről újab­ban megvilágíttatnak. De valamint nézetem szerint a jogász­gyűlés kijelentéseinek a viták beható és tárgyilagos volta kölcsönöz súlyt, úgy a sajtóba átvitt vitának is ezen kellékekkel kell bírnia, hogy hasznos legyen. Czikkek, mely­ek a jogászgyűlés kijelen­téseit megtámadják, a­nélkül, hogy hiven ismertetnék a többség részéről felhozott érveket, vagy a­melyek épen a viták­ vagy határozatokban részvevők képességét tá­madják, vagy végre elfogultságban, osz­­tályi zárkózottságban s egyátalán minden másban keresik a kijelentések indokát, csak abban nem, hogy a részvevő szakértő kö­zönség többségére az elfogadott határozat indokai gyakoroltak meggyőző hatást, csak árthatnak. Igaz, az életképes eszme érvényesül az ily gyűlések kijelentései ellen is, de viszont igaz az is, hogy az, ha valamely eszme a nagy­közönségben nem talál azon­nal viszhangra, még nem próbaköve az életképess­égnek. Annak eldöntése, hogy e tekintetben mi fog történni, mi megy át közmeggyőző­désbe, azt hiszem, legkevésbbé illetheti azo­kat, kik a gyűlés vitáiban részt vettek. Annyit azonban kétségtelennek tar­tok, hogy, ha a jogászgyűlési tárgyalások oly bemutatásban részesülnek, minél felebb jellemeztem, ezzel rosz szolgálatot teszünk az ügynek. Ha a gyűlés úgy állíttatik oda, mint a­hol a többség a helyes érvek iránt nem bír fogékonysággal, hol jelszavak, korlá­toltság döntenek, ez bizonyára sem az ér­deklődést, sem a szakközönségbe vetett bi­zalmat nem fogja előmozdítani. Ha egyesek véleménye vagy az egész többség éles bírálat alá vétetik, egyes a tárgyalások menetéből kiszakított töredé­kes s propter argumentationem kihagyott szavak vagy mondatok alapján, ez könnyen alkalmat nyújthat a részvétel csökkenté­sére és épen olyanok visszatartására, kik az eszmecserénél buzgón közreműködni igyekeztek. S ezen baj annyival inkább felmerülhet, mert azok, kiknek indítványa elfogadtatott, s általában a többség tagjai, mint a kiknek nézete érvényesült a gyűlésen, némileg korlátozva vannak abban, hogy a kisebb­ségi indítványok ellen a sajtóban is foly­tassák a küzdelmet, mi egyszersmind arra is vezet, hogy a gyűlésen vitatott kérdés egyoldalulag kerül a közönség elé, ha csak az egész vitát megújítani s ezzel is a gyű­lésen folyt tárgyalások alaposságát két­ségbe vonatni nem akarjuk. Ily bajok felidézésére pedig igen al­kalmas néhány czikk, mely a » Themis «-ben a jogászgyűlési kijelentések ellen megje­lent.*) Legyen szabad ennélfogva, a nélkül hogy — a már jelzett okoknál fogva — a határozatok érdemleges vitatásába bocsát­koznám, ugyanazon lap közönsége előtt eme czikkekre néhány észrevételt koczkáztat­­nom s ráutalnom azon tüneményekre, me­lyeket a kiemelt szempontokból helytele­neknek és ártalmasaknak tartok. Ezen czikkek a »Themis« i. e. 30., 34. és 41. számaiban jelentek meg a 2. szak­osztály tárgyalásaira s a kereskedelmi szakbiróságok kérdésére vonatkozólag. Ezekben a czikkírók, kiknek egyike az el nem fogadott indítványnak előadója, másika véleményezője, harmadika párto­lója volt, nagy részben ismételve a gyűlé­sen — de ott tárgyilagosan — elmondotta­kat, elmondják, hogy vietrix causa diis piacuit, sed indta Catont. Ez ellen természetesen semmi észrevé­telem sem lehet, kivált tudományos kérdé­sekre nézve, ha az önérzet nem akar egy­szersmind a csalatkozhatlanság talárjában fellépni. Ezt ölti pedig magára nézetem szerint, ha az ellenvéleményüeket úgy állítja oda. *) Mi e czikkek közlésénél azon szempontból indul­tunk ki, hogy az eszmecsere által, mely a jogászgyülés ki­jelentései felett folytattatik, elősegítjük a jogászgyülés ál­tal maga elé tűzött czélokat. Szer­.

Next