Magyar Ujság, 1872. február (6. évfolyam, 25-48. szám)

1872-02-08 / 30. szám

zött tengenek folyvást. Ma támadnak, hol­nap megszűnnek, hogy pár nap múlva megint újabb halálra támadjanak. A csak közelebb alakult társaság ismét be akarja szüntetni a közlekedést, miután csak ziman­­kós, sáros időben van egy kis keresete; szép időben órákig kell a kocsiknak vára­koztok, mig egy elkeseredett utas előkerül. Ily körülmények közt természetesen bő jö­vedelemről szó sem lehet s a társaság megint adient mond. — A közvágó-hid, mely már telje­sen elkészült és csak föl kell szerelni, hir szerint jövő aug.­l-jén nyílik meg. — A debreczeni Ubrik Borbála ügyében a „Debr.“ szerint, a megindított vizsgálat kideríti, hogy férje és ennek test­vére Boros Jánosné zárták el, mivel — állí­tólag — tisztátalanságát és esztelen maga­viseletét tovább nem állhatták. A szomszé­dok vallják, hogy a szerencsétlen nő na­ponta keservesen sírt és jajgatott, de nem volt a ki megszánta volna iszonyú helyzeté­ben. Egy szemtanú meg azt állítja, hogy az elzárt nőt seprűvel kínozták. Az ügy a tör­vényszéknek fog átadatni. — Halálozások. Budán két nap előtt hunyt el Engel Miksa, ügyvédjelölt s a legképzetteb ifjak egyike. — Tegnap te­mették Srét­er Gusztáv ismert ügyvédet, ki 47 éves korban rövid betegség után szombaton halt el. — Hajózható csatorna. A sorok­sári duna-ágnak kilátásba helyzett duna­­szabályozásnál terveit elzárása tárgyában Soroksár környéke birtokosai értekezletet tartottak, s elhatározták, hogy fölkérik a közlekedési minisztert, miként, ha már a soroksári duna-ág elzárásának okvetlen meg kell történni, legalább ásattassék egy ha­józható csatorna, hogy a hajózás akadá­lyozva ne legyen. Ha pedig ez nem volna lehetséges, gondoskodjék jó eleve a kor­mány védtöltések előállításáról, hogy az ot­tani vidék árvíz ellen mentve legyen. — Rablódeákok. Kolozsvárt a na­pokban néhány román diák egy csizmadiát az utczán megrabolt, s azután elverték. Hír szerint részeg állapotban követték el e bot­rányt. A rendőrség kézrekerítette a tettese­ket, az iskolai igazgatóság pedig kitiltotta őket az osztályokból. — Hamis tiz krajczárosok ho­zattak Maros-Vásárhelyt forgalomba,melyek készítésének gyanúja miatt egy Pataki ne­vű csizmadia segédet már be is fogtak. — Helyreigazit­ás. A bírósági vég­rehajtók számára kiadott s lapunk tegnapi számában közlött utasítás 18-dik §-ának utolsó bekezdése, mely így szól: „A he­lyettes eljárásáért és mulasztásaiért első­sorban a bírósági végrehajtó felelős.“ Ezen bekezdés a szöveghez nem tartozik. Tehát testi szolgálatot teljesít 26,250, de a mosónők és dajkákkal együtt 27,682 ! A nőnem tehát, mely állítólag gyenge a drágakövet aranyba foglalni, elég erős vol­na téglakövet czipelni? Azon nem, melyről azt állítják, hogy nem bír elég physikai erővel a könyvkötéshez, betűszedéshez, óra­­javításhoz, sőt még az írásbeli munkák vég­zéséhez, a pénzolvasáshoz, vagy vasúti me­netjegyek kiszolgáltatásához sem; ugyan­azon nemtől minden tartózkodás nélkül azt kívánjuk, hogy napszámban vagy szolgá­latban a legnehezebb munkát végezze, hogy mint mezei munkás arasson és ásson? Úgy látszik, csak ott egyenjogúsítjuk a gyönge nemet, a­hol a legnehezebb munkát kell végezni — alighanem csupán azért, mivel a gazdászati, azaz tőkét gyűjtött társada­lomnak érdekében áll, hogy minél kevesebb tőkéért minél több munkát nyerhessen ? Pesten 11,629 oly nő van, ki mint özvegy vagy elvált, férfi gyámolítást nélkülözve, magára van utalva, hogy magát s gyakran családját is eltartsa maga. Mikép sike­rül ez? Nem tekintve azon 659 szerencsést, kik­kel a tőkepénzesek és háztulajdonosok kö­zött találkozunk, a többiek sorsa nem igen irigylésre méltó.Legtöbben nehéz testi mun­kát végeznek. A napszámosoknál 2706 öz­vegy vagy elvált nőt találunk s ezek között 1045 50 évesnél idősebbet, sőt 342-nek a 60 évnél magasabb aggkorban kell ily ne­hezen keresnie kenyerét; 1818 szolgálat­ban van s köztük 550 van, ki az 50-ik évet és mintegy 150, ki a 60-ik évet túlélte. Be­vallott két nő van köztük 6 ; a kereskedés és eladás él­él 434, szűken jutalmazó kézi munkából 395, míg 432 az ipar egyik ágá­ból tartja fenn magát, közülök 74 kávésnő és vendéglősnő, 11 sütőnő, 26 szabónő, 15 czipésznő, 34 diszitőnő, 44 nevelőnő. A fog­lalkozás nélküliek között (a tőkepénzesek leszámításával) 4239-et találunk, kik közül 429 bevallotta, hogy alamizsnából, vagy segélyből él. *** A pesti nők A Körösi József által szerkesztett s Pest város statistikáját tar­talmazó munkában, melynek megjelenését tegnap említettük, érdekes adatokat talá­lunk a pesti nőkről. Hogy pedig Pesten mily szűk korlátok közé van szorítva a nőnem szabad munkafejlődése, azt a statistikai ada­tok kétségtelenül tanúsítják. A férfi nem, úgymond, a nőnemen elköve­­tetett azon jogtalanságért, hogy azt min­den iparszerű foglalkozásból kizárja, a fe­lelősséget úgy akarja magáról elhárítani, hogy a „gyönge nemnek“ physikai képte­lenségét a nehezebb munkákra szokta elő­térbe tolni. Ezen nézet megc­áfolására nem hozzuk föl a vad népek példáját, kiknél tudvalevőleg a férfi semmittevésben tölti napjait és minden munkát a nő végez, ha­nem csupán azon kérdésre akarunk itt sta­tisztikailag felelni : mivel foglalkozik azon 35.000 nő, ki a pesti népszámlálás idejekor önálló munkásként élt városunkban ? Íme a válasz: Őstermeléssel foglalkozik 134, művészet­tel 176, tanítással 434, fodrászattal 250, bába és ápolónő 196, dajka 510, kereske­déssel és eladással foglalkozik 799, iparral (a női kézipart és mosást is ideértve) 5896, napszámból él 1786, más testi munkát vé­gez 16.464, egyéb módon foglalkozik 942. Színház és zene. (A nemzeti színházban) szombaton Tannerné­ Sza­­bó Róza asszony, a debreczeni színház tag­ja fog föllépni a „Zsidónő“ czímszerepében. Miután vendégjátéka csak szerződtetési czélból történhetik, mi is kezdjük hinni a­mit a hír napok óta rebesget, hogy Sz. Pé­­tervárt éneklő drámai primadonnánk visz­­szaküldte szerződését. * A debreczeni színpadon Lu­­kácsyné asszony a vidéki színészet egyik kiválóbb tagja játszik most vendégkép s alkalmasint oda szerződik. * Az országos daláregy est­­let ez idei nagyváradi dalárü­nnepélyre szolgáló verseny férfinégyes pályázatának határideje e hó 15-én telik le, mit is ezennel a zene­szerzők figyelmébe hozunk. * Sardounak egy uj darabja, a„Ra­­bagas“ cz. 5 felv. szinmű került előadásra múlt héten a párisi Vaudeville-ben és főkép politikai iránya és szatirikus ezélzásai miatt okozott nagy föltünést. Sokan a czímsze­­rep alakjában Gambettára akartak ismer­ni. A demonstratióknak e miatt se hosszú se vége. Krnixd­­iszk­iíiáz. Csütörtökön febr. 8- án „Hamlet“ opera 5 felv. írta Thomas. A nők arányos termetűek, s barna bőr­színük mellett ifjabb éveikben igen kelle­mes életfrisseségű külsővel bírnak. A kali­­koing felett állatok bőréből köpenyfélét hordoznak, mely (ála plaid !) vállukról bo­káig ér alá. Utazás alkalmával kékszínü golyócskákkal kiczifrázott övet és a férfiak­éhoz hasonló csizmát viselnek. Érdes fe­kete hajzatuk két hosszú fonatban elvá­lasztva pitykékkel, gombocskákkal ékesít­­vék , sőt nem gyéren vendéghajukat ezüst és egyéb czifrázatokkal úgy felpiperézik, hogy a pest-váczi utczai „chignonok“ között is érdemlett helyet foglalhatnának. Amint a férfiak, úgy a nők is különféle színűre fes­tik arczukat. A nagy ezüst fülbevaló azonban legfőbb a pipere-czikkek között. Közönségesen 14 —15 éves korukban mennek férjhez, a há­zasság többnyire szabad választás és önel­határozás alapján történik. Mindazáltal megesik néha, hogy a szülők leányukat akarata ellenére szándékoznak férjhez adni; de ha a leány vonakodik, nem kényszerítik soha , s e tekintetben okosabbak akárhány szívtelen európai szülőnél. Ha a fiatal em­ber szivét valamely leány megnyeré, s már szintén biztos választottja viszonti hajlandó­ságáról, akkor jó barátait a lányos házhoz elküldi „háztűz nézni,“ — egyszersmind kedveskedésül labanczát visznek ajándék­ban. Az ajánlat elfogadtatván, a vőlegény nem sokára megjelenik barátaitól kisérve a menyasszony sátorában vagy toldájában, magával hozván a meghatározott ajándékot, melyet a leány atyjának kézbesítenek, aki maga részéről hasonló ajándékot ad. A szer­tartás alatt a férfiak örömükben kiabálnak, az asszonyok énekelnek s úgy kisérik a menyasszonyt vőlegénye sátorába. A kan­­cza már levágatott s a lakomához ülnek. A katicza szive, mája, feje, hátgerincze és farka a közeleső dombok tetejére kitétetik, hogy Gualichu gonosz szellemét kellő áldo­zattal megengeszteljék. Ahányszor egy gyermek megbetegszik, vagy veszélyes sebe támad, mindannyiszor kanczát vágnak, lakomát rendeznek, melyre mindenkit szívesen látnak, miután hálaün­­nepélyt tartanak azért, hogy a betegség vagy seb nem vált veszélyessé, halálossá. A tehitelkeknél az érvágás szokása két oknál fogva uralkodik: az egészség föntartása s a gonosz szellem megengesz­­telése vég­et. Az hiszik, hogy a rosz szel­lem többnyire a sátor hátsó részében szo­kott a lakók után leselkedni. Hisznek egy jó szellemben is, azonban egész val­lásos ténykedésük a gonosz szellem ki­engesztelésére és lekenyerezésére irányul. Különösen nagy befolyást gyakorolnak reá­juk az orvosok és boszorkányok. A „patagon-polgárok“ általában zabolát­lanok s nem igen vannak alárendelt viszony­ban főnökükkel szemben, kiknek tekintélye inkább személyes befolyás és gazdagságon, mint átörökíthető jogon nyugszik. Házi éle­tükben a nők és gyermekek iránti gyöngéd­ség figyelemre méltó dicséretet érdemel. Ha nem ingereltetnek, jóindulatunk és barát­ságosak. Chupo folyó és mellékvizei hosszában foly­­taták további útjukat, s miután a karaván Quintahual és Foyel nevű indiánökökkel egyesült, nem sokára a vízgazdag és dús­­legelővel borított Geylum völgyébe értek. Musters itt megismerkedett a monzas­­indiánokkal is. Ezek a tehuelkoknál kisebb termetüek s csaknem egészek fehérek. Lánd­zsájuk és jobb öltözetük van, színes pon­chókban (zubony) járnak, melyeket szor­galmas és szemrevaló feleségeik szoktak készíteni. A monzanok nem szeretnek kóbo­rolni, azért sokáig maradnak egy helyen. Tulajdonképeni lakásuk Rio-Limaytól éj­szakra esik. Csupán délfelé tevének kirán­dulást, fiatal guanakokat vadásztak, s a Kordillerákban vad szarvas­marhákat fog­­dostak, melyeket megszeliditve a háznál használnak. Foyek kíséretében valdivianok is valának, kik spanyolul jól beszéltek. Vad szarvasmarhák vadászásával foglalkoztak, s már több mint 60 darabból álló nyájuk volt. A mozanok, valdivianok és aurakani indiánok között a közlekedés igen élénk. A tengerpartokon lakó indiánok közönséges fajt képeznek, élelmiszerük hal. Nyelvük és egyéb szokásaik után ítélve a Tierra de fuego vagyis déli tehuelkokkal egy törzset alkotnak. A Rio-Negro és Magellanut kö­zött mintegy 3 ezer lélekből álló népség la­kik. A Rio-Negrótól észak felé tanyázó tör­zsek, a tehuelkokhoz jóformán mindenben hasonlóknak látszanak. Új magyar daltársulat a Belem­ay­­kertben mindennap újabb mű­sorozattal elő­adást tart, és Nagy Jak­ab tilinkós mint a daltársulat szerződtetett tagja szinte naponta vál­tozatos programmal, á­­m magyar, német, román és szerb dallamokkal mulattatja a közönséget. A szüneteket jó magyar népzene tölti be. Végre bérletjegyek is adatnak el tizenkét elő­adásra 2 íztért, ekként 16 krba kerül egyszeri bemenet. Tudomány és irodalom. (Ú­j köny­­v­e­k.) Heckenast Gusztáv kiadásában meg­jelent: Horváth Mihály „Magyaror­szág történelme.“ Második átdolgozott és bővített kiadás, 4 kötet, ára 14 frt. —■ „A szivek világa.“ Beszélyek Tó­völgyi is­mert novellistánk tollából. Két kötet, ára 2 frt 40 kr. — „Utazás a holdba és a hold körül“ Jules Verne hires művei után MAGYAR ÚJSÁG 1872. FEBRUÁR 8. számos fametszettel, ára 1 frt 20 kr. — „A keresztyén ember könyve.“ Elmélkedések és imák a műveltebbek számára. Dr. Heisz­­ler József dombrádi reform, lelkésztől. Ára 1­fzt. * Dunyov István ezredes leforditá Boccardo „A földrajz története“ csimű­ mű­vét, melyet az Athenaeum fog kiadni. Du­nyov a tiszteletdijat a honvédmenház javá­ra ajánlotta fel. * Szépészeti múzeum. A sárospa­taki főiskola 1871. év elején elhatározta egy szépészeti múzeum felállítását. Múlt is­kolai év második felében meg is nyílt a mú­zeum, mintegy harminczkét darab, legin­kább antik görög és római műremek gipsz­öntvényével, köztük a Laokoon csoport, bel­­vederei Apolló, Medici­i és Milói Vénus, Mi­chel Angelo remekei. Továbbá a legneveze­tesebb festők fénykép díszalbumaival, ki­tűnő műlapokkal s­a­t. Mindez kezdetnek szép, de csupán csak kezdetnek elég. Most tehát a nevezett czélra gyűjtőíveket bocsá­tanak ki. * A Kisfaludy Társaság folyó hó 14-én vasárnap d. e. 10 órakor a Magy­ar Akadémia dísztermében idei évi közülését tartja, hol alapítóit, pártolóit s a magyar szépirodalom minden barátját szívesen látja. A karzati ülések hölgyeknek, a terembeli székek első öt sora szintén a hölgyeknek s a meghívott vendégeknek, az emelvényi szé­kek, a tagok közt, tudós testületek tagjai­­nak tartatnak fen. Jegyek nem adatnak. ** „Az ezüst vitéz“ regény 4 kötetben, irta: Tóvölgyi Titusz. ’Hogy a jelen politikai viszonyok közt regényt írni hálát­lan munka, azt leginkább bebizonyítja Tó­­völgyi­nek „az ezüst vitéz“ czímű re­énye. E regényt olvasva bátran elmondhatjuk róla, hogy a maga nemében épen úgy dí­szére válik a magyar, mint válnék bár­­mely irodalomnak is, és ha franczia nyel­ven iratik, azóta már egyik nevezetes regé­nye az európai irodalomnak, így azonban még csak Magyarországban sem sokat tud­nak felőle, mert 1-ször a politikai kérdések foglalnak el boldogot, boldogtalant 2-or pedig mert trója szélsőbali. És beszéljünk bármit és bár­hogy, elvitázhatlan valóság marad, hogy mai napság a pártoskodás nem csak a társadalmi élet minden réte­gébe, de a szépirodalom körébe is át van vive, s nincs rá példa, hogy baloldali iró­nűvét a jobboldali sajtó fölkarolná, s talán viszont. A baloldal azonban még­is igaz­ságosabb ebben a dologban, mert még vi­lágosan látja, hogy az ő embereit minden­féle utón és módon igyekszik kicsinyíteni ama párt, ő meg­is emeli embereiket, ha megszállja őket olykor a szentlélek, íme e regény. Ez be volt küldve minden lapnak, s szól-e róla várjon csak egy is egy kukkot; igen, mert lehetten volna egészben elitélni, s mert azt nem tehetik, inkább agyonhallgatják. Valóban siralmas sors ma nálunk, tehetségnek lenni. „Az ezüst vitéz“ a tatárpusztítás idejében játszik, s nagyon természetesen fő alakja a regénynek egy kun ifjú, a Kuthen kun fejedelem fia, kinek a magyarok atyját, anyját, testvérét, jegye­sét legyilkolják, mit „Abád“ (az ezüst vi­téz) azzal bőszül meg, hogy mint ismeretlen ezüst pánczélos lovag, a gyilkos (Söbős) családját megmenti a tatárok dühétől. A regény iránya a nemes boszu magasztos föltüntetése, aminthogy Söbős is bűnbánó­­lag borul a vitéz lábaihoz noha lelkiisme­rete aztán halálig mardossa őt. Hogy és mint sikerül a vitéznek a tatárok körmei közül kimenteni Sebős leányát Aidalát, s hogy adja őt vissza szüleinek, képezi a re­gény fordulatainak fénypontjait. Vannak itt ott elejtett és jól fel nem fogott jellemek, mint a Záráé, és az Antilopé, nem külön­ben kifogásunk lehet a csata jellemzése ellen is, melyek sok helyt bizonytalan tollal vannak irva, s a szinek ellentétbe jönnek egymással; valamint nem helyesel­hetjük azon túlkapásokat midőn az iró le­hetetlenségeket végeztet embereivel. Figyel­meztetjük is Tóvölgyit ez igen gyakran is­mételt hibájára, midőn fantáziája által el­hagyja magát ragadtatni, s kész egy lépés­sel túltenni magát a világon, s földi embereit a levegőben szerepelteti. Eltekintvén azon­ban ezen és több, bár nem jelentékeny dol­goktól, „Az ezüst vitézt“ a romanticismus terén mozgó regények közt a kitűnőebbek közé sorozhatjuk, melyekben vannak helyek hol a költői fantasia és elragadtató leirás oly fokra emelkedik, melyeket eddig csak Sue, Hugo Victor, Sand, Jókai, stb. értek el. Az író úgy látszik, hogy átadva magát ne­mes elragadtatásának, ugyanoly mérvben ragadja el az olvasót is, s mi az érdekes­séget illeti az gyakran az izgató feszültség­be megy át. Valóban sajnálnunk kell, hogy e regénynek, melyen eleitől kezdve végig rezeg a költői ér, a fordítója nem akad, ami pedig bizonyosan kifizetné magát. Hadd olvassa hát a külföld azt, amit a magyarok nem érnek rá elolvasni. Művészeinkkel is rendesen úgy vagyunk, hogy csak akkor kezdjük művésznek ismerni őket, ha a kül­föld figyelmeztet reá, a színművészeinket s énekeseinket pedig akkor szoktuk fölkarol­ni, midőn már kopottan térnek vissza a kül­földről. Nekünk úgy is jók aztán, még az előtt nem voltak jók amúgy sem, így va­gyunk saját jeleseinkkel. Törvénykezés.­ ­ (Zsarolás.) Múlt év augusztus 3-án Pollák Bernát, ki ép akkor kötötte meg a mármarosi erdők kibérlésére vonatkozó és tíz évre szóló szerződését a kincstárral, az Európa-szálloda éttermében idézve levelet kap, melyben Spitzer Dávid, a levél aláíró­ja azzal fenyegeti, hogy ha azonnal nem küld neki 200 frtot, egész múltját földeríti, sőt a pénzügyminisztert is tudósítani fogja, minő emberrel kötött az állam szerződést. Pollák csodálkozott, hogyan lehet ő Spit­­zernek adósa, miután egyátalán nem is is­mer ily nevű egyént, annál kevésbé hitele­zőt, elment tehát a városi kapitánysághoz és följelente az esetet. A rendőrség megidéz­tette Spitzert, ki meg is jelent és a tett kér­désre, hogy miért volna Pollák neki adósa, azt felelte, miszerint az 500 frtot ígért neki, ha nővére számára férjet talál, mit akkor is megígért, midőn fáradozása sikertelen ma­radt, miből ő azonban háromszáz forintot elenged. Pollák tagadta az ígéretet, mire Spitzer, az állítólagos adós, s kapitányság ellen is oly szavakra fakadt, hogy ez 24 órai fogságra elitélte. Spitzer kiszabadulván rövid ideig tartó fogságból, a „Pester Jour­nal“-ban egy czikket közöltetett, mely a leg­­csúfabb kifejezésekkel volt tele Pollák ellen. Erre Pollák szintén nem a legfinomabban felelt, úgy hogy Spitzer Pollák ellen sajtó­­pert indított, a vádlott azonban egyhangú­lag fölmentetett. Most meg Pollák panaszol­ta be Spitzert a fenyítőtörvényszéknél zsa­rolás miatt és ez ügyben ma volt a végtár­gyalás. Spitzer beismeri, hogy a levelet írta, miután adósa több év óta nem akar fizetni. Mikor tehát Pollák a kincstárral szerződött, ez jó alkalomnak látszott, hogy pénzéhez jusson. Az elnök kérdésére, hogy állíthat-e tanukat, kik tudnák Pollák tartozását, azt felelte panaszbolt, hogy akár 300-at is, bár az ígérettevésnél senki jelen nem volt, tehát a tanuk csak az ő beszéde után beszélhet­nének. A törvényszék két hónapra ítélte el vádlottat, miellen az föllebezett.­­ (A Tic­borne p­ör.) Az angol la­pok hasábjait hónapok óta egy óriási pör tárgyalása tölti meg, mely Londonban foly­ó napról napra más fázist mutat föl. A pör sajátkép még­ 1867-ben indult meg s majd négy évet vett igénybe a vizsgálat, mig a sajátképpeni tárgyalás október óta az an­gol élet épp oly kiegészítő része lett mint akár az evés ivás. Bonyolódottabb pör a föld forgása óta nem is volt s mi csak hal­vány képét adhatjuk e sorokkal. A tényál­lás a legrövidebbre szabva következő: Sir Roger Tic­borne dúsgazdag fiatal­em­ber volt, ki 15 éves koráig Párisban nevelte­tett, hol a franczia nyelvet, mint anyanyel­vet, tanulta meg. Némi ideig a stonghursti jezsuitáknál tartózkodott, egy Carabinier­­ezredbe lépett, és 1854-ben Dél-Amerikába, onnan a „Bella“ hajóval New-Yorkba uta­zott. „Bella“ hajótörést szenvedett, és Ro­ger Tic­bornéról mit sem hallottak többé. Sir Roger sovány és igen karcsú fiatal ember volt, értett latinul és görögül, sőt hé­berül is, és mint unokahúgához irt szerel­mes leveleiből kitűnik, meglehetős levelet is tudott írni. A kétségbeesett anya hasztala­nul kerestette fiát a világ minden tápjában, nyomát sem találták, és a roppant család­javak az eltűnt unokaöcscsére ruháztattak a törvényes formák megtartása mellett. Ti­zenkét év múlva jelentkezett Londonban Párisban egy vastag ember, nemtelen voná­sokkal, ki anyját kívánta látni és vagyonát visszakövetelni. Mint mond a „Bella­“ hajó­töréséről nyolcz társával megmenekedve, az „Osprey“, amerikai hajó, Ausztráliába vitte őt, hol azóta élt, mivel nem volt mód­jában vissza jönni. A prätendens ott nagyon sokat elfelejtett, igy francziául egy szót sem ért, nem ismer egy latin vagy grejg betűt, roszul és hibásan ir és cousinjátis elfelejtette s egy nemtelen nőt vett el, a szerető anyára is csak a tizenkettedik év­ben emlékezvén meg. Ellenben Roger Tid­­borne ifjú éveiből tömérdek apró részletet ismer, úgy hogy az ismerősök bámulnak és azonságára esküsznek. Az anyát is sikerült megnyernie, a nő fiának elismeri őt, a roko­nok azonban undorral fordulnak el tőle s egy mészáros­ legényt gyanítanak benne, ki az adatokat öreg szolgáktól bírja és idegen speculánsok által támogattatik. Ily körülmények közt foly a per. Eskü­­eskü ellen, tanu-tan­ ellen szól. A világ minden részéből merittetnek a bizonyítékok. Tegnap még a praetendens azonosságára esküdtünk volna s ma mint aljas csalót el­­itélnek, hogy holnap ismét részére állítsák az igazságot. Az angol közvéleményt valószínűleg még hónapokig fogja e csomósodott ügy foglal­koztatni, mert befejezése még csak be sem látható. Jegyzetek a múltból. Febr. 8.590. II. Pelagius pápa meghal dögvészben. 1831. A forradalmi lengyelek első össze­­csattanása az orosz sereggel Sieldice mellett, határozatlan kimenetellek 1843. Ninive város kiásatása történik franczia küldöttek által. KÖZGAZDASÁG. Mai üzlet. Pest, febr. 7. A gabonacsarnokban nem jött jegyzés alá egy eladás sem, mi külön­ben is igen csekély menet mindenféle gabo­nára s terményre nézve. A nagyobb mérvű­ v. u. usance szerződé­sek szerint búza, tavaszkor átadva 640— 642­2 kr, rozs 365—370 kr, tengeri, máj. —iun. 395—397 kr, zab tavasz 189— 191 kr. Az értéktőzsdén, a nagy nyeremé­nyeket ígérő játékpapirokkal mindig élénk az üzlet, s következő árak jegyeztettek: Magy. kölcsön 110.75, dijsorsj. 110, Unió viszontbizt. 327, magy. hitelv. 170.50, terézv. takarékpénztár 64, külv. 103.50, iparbank 31, röv. takarékpénztár 228, magy. keleti vaspálya 156 frton fizetve, pesti közúti lanyha volt és 337 frton ada­tott, Drasche-féle téglagyár 206 frton vete­tett , egyes gőzhajó-társaság 89 frton adva. Valuták változatlanok. Napoleonhor 9.02, arany 5.38, tallér 1.78.­­ A bankkérdésről a frankfurti tőzsde­lap egy közleményt hoz, melyben ezeket mondja: Az osztrák nemzeti bank igazgatósága azon nyilatkozat által, hogy nem tartja magát továbbra kötelezettnek a magyar fiókintézetek dotácziójának föntar­­tására, nagy vihart támasztott Magyaror­szágon. Magyarország élénken érzi Bécstől való függését pénzügyi tekintetben, Lónyay tette annak idején az első kísérletet, hogy Bécs alól emanczipálja magát, de ez nem sikerü­lt s miután Pest az 1868-iki szédelgés által majdnem tönkrejutott, most pénzügyi­leg még inkább függ Bécstől .... Ha a bankigazgatóság figyelmet szentel az uralkodó hangulatnak, lehetséges a megol­dás. Első­sorban a magyar kormánynak és oly nagy befolyást kell engedni a bank ügyeibe, minőt a bécsi kormány gyakorol és ez lehető is, ha egy királyi biztos oly mi­nőségben neveztetik ki a pesti igazgatóság mellé, minőben a bécsi fejedelmi biztos mű­ködik a banknál. A­mi a pesti bankigazga­tóság állását illeti, ez annyiban lehet némi­leg önállóbb, hogy nyerhet valamely, a ma­gyaroknak kellemesebb c­ímet, a­nélkül hogy ez­által a részvénytársulat egységes vezetése megszűnnék. Azon követelés, hogy a bank érczkészlete megosztassék, képtelen­ség, mert az érczkészlet voltaképen csupán a jegyek birtokosainak tulajdonát képezi és Névszerint 0 föl.; 0 al. ja .i La »5 3 13 2* S Időjárás egyoldalulag meg nem osztható. — Végre azonban jogosan követelik a magyarok, hogy fiókintézeteik megfelelően dotáltassa­­nak s kívánságuk teljesitése e részben ne te­kintessék kegyelmi ténynek a bank részéről. Ha a magyarok nem támasztanak túlságos igényeket, a bankigazgatóság, — melynek tagjai közt van egy magyar is, bizonynyal nem fog nehézségeket támasztani. — E közlemény írója, úgy látszik, közel áll az osztrák nemzeti bank köreihez s annyit mindenesetre bizonyít, hogy a magyar saj­tó erélyes föllépése után most már Bécsben jónak látják nem beszélni többé az eddigi hetyke modorban.­­ A nemzetközi távirdai érte­kezlet, mely közelebb Rómában befejezte tanácskozásait, következő főbb határozato­kat hozott: Az olasz kormány felkéretik, hogy tárgyalásokat indítson az illető kormá­nyokkal a semaphor-szolgálat javítása és a tenger alatti távirdai huzalok semlegesítése iránt. A berni nemzetközi iroda megbizatik a távirdai egyezmény újabb szövegezésével s a módosítások különösen vonatkozzanak: a titkos sürgönyök meghatározására, a közönségnek nyújtandó garancziákra stb. Az Európán kívül eső helyekre szánt sürgö­nyöknél a dij tiz szón felül minden egyes szó után számittatik. A magán távirdai tár­sulatok, melyek a nemzetközi összekötte­tésbe fölvetettek, az illető állam kiegészítő részeként tekintetnek a távirdai szolgálat ügyeiben. A nemzetközi szerződésen kívül eső távirdai vonalaknál is ez egyezmény el­veit fogják a szerződő államok szem előtt tartani.­­ Kimutatása a pesti hazai első takarékpénztár 1872-ik évi január havi for­galmának. Bevétel: Betételek 2.607,458 frt 27 kr. Kölcsönöktől befizetett kamatok 88,156 frt 78 kr. Visszafizetett kölcsönök : állam- és hitelpapírok után 47,800 frt. Visz­­szafizetett kölcsönök : váltók után 784,950 frt 54 kr. Visszafizetett kölcsönök: földbir­tokok után 98,719 frt 37 kr. Visszafizetett kölcsönök : házak után 60,956 frt. Magy. kir. kamatozó kincstári utalványok után 16,297 frt 60 kr. Bank­pénztári utalványok után 207,715 frt 52 kr. Pestvárosi kölcsön kamataiból befolyt 31,970 frt. Pest lipót­városi templom építési kölcsöne után 1200 frt. Különféle értékpapírok kamatai 670 ezer 720 frt 96 kr. Teréz- és József-Ferencz­­városi fiókpénztáraktól átvett készpénz 554.000 frt. Egyleti ház jövedelme 1 frt 50 kr. Visszatérített kezelési költség 48 frt 56 kr. Különféle bevételek 7,357 frt 29 kr. Összesen: 5.185,352 frt 39 kr. Készpénz volt 1871. decz. 31-én 428,410 frt 78 kr. Főösszeg 5,613,763 frt 17 kr. Kiadás: Visszafizetett betétek 2,403,994 frt 81 kr. Kifizetett folyó kamatok 2753 frt 46 kr. Kölcsönök : állam és hitelpapírokra 14,920 frt. Kölcsönök: váltókra 1.035,889 frt 8 kr. Kölcsönök : házakra 20,955 frt. Tisztviselők és szolgák havi fizetési s kifize­tett nyugdijak 4402 frt 45 kr. Magyar kir. kamatozó kincstári jegyekre 300.000 frt. Különféle hitelintézetek pénztárutalványaira 1.150.000 forint. Különféle értékpapírokra 8034 frt 87 kr. Teréz és József-Ferenczvá­­rosi fiókpénztárakhoz áttett készlet 186.000 frt. B. Eötvös József emlékszobrára 2078 frt 45 kr. Visszatérített kamat 338 frt 44 kr. Egyesületi házra tett költség 155 frt 75 kr. Kezelési költség 1393 frt 93 kr. — összeg 5.130,916 frt 24 kr.Készpénzmaradványtan: 31.482,846 frt 93 kr. 5.613,763 frt 17 kr.A Terézvárosi fiók-takarékpénztárnál betéte­­lek 774,240 frt 47 kr. Visszafizetett betéte­lek és kifizetett folyó kamatok 406,533 frt 49 kr. A József-Ferenczvárosi fióktakarék­­pénztárnál betételek 107,540 frt 7 kr- Visszafizetett betételek és kifizetett folyók­a­matok 105,865 frt 15 kr. — A salgótarjáni vasfinomító részvénytársaság febr. 5-ikén rendkívüli közgyűlést tartott. Határozatba ment, hogy a társulat alaptőkéje, 1,200.000 frtról 4 millió frtra emeltetik s egyszersmind szer­ződés köttetett az anglo magyar bank és a bécsi váltóbankkal a pénz beszerzése tár­gyában. E szerződést Andrássy Manó elnök a társulat megbízásából készité elő, lénye­gesebb pontjai ezek : A vasfinomitó részvénytársaság a tett ta­pasztalatok alapján elhatározta részvény­tőkéjét 4 millióra felemelni. Ebből 385,8­06 frt a forgalomban levő váltók kifizetésére , 770,400 frt az elsőbbségek beváltására, 17430 frt az anglobank számlájának törlesz­tésére, 79,850 frt a bekönyvezett adóssá­gokra és 30,000 frt bélyegilletékre fordí­tandó ; a maradékból beváltandók az első és második kibocsátású részvények s üzleti tőke képzendő, s kifizetendő az e szerződés­ben megállapított provisio. Az anglobank és váltóbank kötelesek a forgalomban levő vál­tókat a lejárati napon beváltani. Az elsőbb­ségi kötvények közül az intézetnél levők 3 hó alatt, a többiek a lehetőséghez képest váltandók be. A bélyeg és adóhátralékok szintén három hó alatt fizetendők ki s ugyan ez idő alatt eszközlendő a részvények be­váltása. Üzleti tőkére pedig nyolcz nap le­folyása alatt 250000 frtot tartoznak a ban­kok letenni. Említett két pénzintézetnek joga van 40.000 db 100 frtos teljesen befizetett rész­vényt kibocsátani, de a kibocsátás módját és idejét ők határozzák meg, miután az ab­ból eredő nyereség vagy veszteség is eím­et illeti. Ezen új részvényekkel váltandó be egyszersmind a jelenleg f­ogalomban levő 2400 db 500 frtos részvény akként, hogy gey ily 500 frtos részvényért 4 db 100 frtos teljesen befizetett részvény jár vagy a tu­lajdonosoknak szabadságukban áll egy régi részvényért 400 frt készpénzt követelni. A részvényesek erre mindjárt a közgyűlés után fel fognak szállíttatni. A nyers vaster­mel­őkkel kötött szállítási szerződések az új pénzbeszerzési szerződésnek kiegészítő ré­szét képezik. A társulati vagyonról pontos leltár készí­tendő, mely a szerződésnek kiegészítő ré­szét képezi. A bankok az egész részvénytő­kének 5 százalékát provisio gyanánt kap­ják s ezen felül joguk van azon különbség­re, mely a beváltásból eredhet. A bankok kikötik, hogy a részvénytársulat a legköze­lebbi három év alatt minden pénz és váltó­üzletet velük kössön, biztosítván számukra a legnagyobb kedvezményekben részesített bizományosoknak nyújtott feltételeket. A szerződés ezután a szükségessé vált alapszabály módosításokról szól. Legneve­zetesebb ezek közül, hogy a választmány­nak fele jövőre nem a nyers vasszállítók köréből, hanem a közgyűlés által szabadon Vízállás. Felelős szerkesztő : Helfy Ignácz. Nyílt tér. *) Talmi arany ékszer erős aranykéreggel bevonva a khinai ezüst módjára úgy hogy maga az ékszerész is alig ismerhet rá a legújabb minták szerint. fcnf( Valódi­­^4) s alább megnevezett árjegyzék szerint megren­delhető BA VSEH BETER különlegességek gyári raktárából, váczi utczán a zsibárus­ utczával szemközt. Különösen említendők új szabadalmazott tal­mi arany kézelő gombjaim, melyek könnyű mó­don begombolhatók anélkül, hogy a kézelőt öss­­ze kellene gyűrni. Figyelmeztetni bátorkodom tehát ezekre a t. uraságokat, a t. ez. közönséget s tisztelt vevőimet és számos megrendelésért esdek Tisztelettel BAUSER PÉTER Váczi-utczán szemközt a zsibárus-utczával. á­rjegyzék. Hölgyi készletek 80 krjával 1 frt 50 krtól, 15 krtig. Úri „ 50 „ 1 „ 10 „ Óralánczok rövid 1 írtjával 1 „ 50 krtól, 4 „ ,. hosszú 3 „ 4 „ — „ 5 „ Kézelőgombok 50 krjával 1 ,. — „ 3 „ „ szabadulni. 1 frt 50 krjával 3 frtól, 5 írtig, EMSE* Minden nemű megrendelés és kva­vitás a legpontosabban eszközölteti­. * i 'i v » a 9 9 I D4E“ Arleengedés. T­ gs ______( ' ' ’’ A Whieeler és Wilson­féle íjvarrógépek New York­­ban tisztelettel jelenti, hogy ké­szítményei­nek árát leszállí­totta és hogy Pesten OHM C. 0. főképvise­lőjénél, Jó­zsef tér 15. szám. legjobb hírben álló családi varrógépei 70 fojttól kezdve valódi minőségben beszerezhetők. Figyelmeztetjük a t. ez. közönséget, hogy minden más ajánlat valódi készítményünk­­nek csak csaláson alapszik és intéssel va­gyunk lelkismeretlen gépkereskedők ellené­ben, a­kik nem ártalanak védbélyegünket meghamisítani. Képes árjegyzékek kívánatra kiszolgáltatnak és elküldenek. •s^peSnaapiv *) E rovatban közléttekért a szerkesztőség nem ál\»\ felelősséget. ■ st Február. 1 7 Pesten .... 7 V felhős Pozsonyban . . 7 10— Marmaros-Szigeten 1 7 ——* Szathmáron . .1--—• Tokajban . . . 17 4 —w 6 Szolnokon . . . 13 9 — Ködösz Szegeden . . . 15 10 —— n 6 Aradon .... 1 —— N.­Becskereken . —— Bezdánban . . .1_ Verbászon . . . . !—— Barcson ....— — 7 Eszéken.... 55 —r 6 Sziszeken . . . 17 11—— felhős Mitro'.iczon . . 1711 —— r> Zimonyban. . . 13 4-— n n .­Orsován . . . 11 6-— * i­­* 9 © e i? a & választandó, s hogy az igazgatóságba az első három év alatt a két bank egy-egy igazgatósági tagot választhat. A szerződés­ből eredő összes költségek a társulat, s a kibocsátásból eredők a bankok terhére esnek. Táviratok: Bécs, febr. 7. A „Presse“ jól értesült ol­dalról úgy értesül, hogy azon magyar la­pokból származó hírek, hogy Novikoff orosz követ utasíttatott volna Andrássy grófnak hivatalosan tudtára adni, hogy Oroszország nem szándékozik a lengyeleknek bármine­mű engedményeket tenni, továbbá hogy egy orosz-török szövetség vagy biztosítási szer­ződés kötése bekövetkezendő, minden ala­pot nélkülöz, mert sem Novikoff hasonló utasítást nem kapott, sem Oroszország szö­vetség vagy biztosítási szerződés kötésére a portával nem gondol. Az orosz-török viszony ugyan most oly jó minő, hosszú idő óta nem volt,de minden további hozzátevés alaptalan. Berlin, febr. 7. A „Spener Zig“ jelenti : A strassburgi püspök jelentése szerint An­­tonelli kijelente, hogy a curia az 1801-ki concordátumot nem tekinti többé jogilag fennállónak. A birodalmi kormány nem osztja ezen felfogást, bevárja azonban az államn­ak az elszász-lothringeni egyh­ázhá­­zi viszonyainak új rendezése iránti tárgyalá­sokat. Bern, febr. 7. A rendi tanács hozzájá­rult a nemzeti tanácsnak a halálbüntetést eltörlő határozatához. London, febr. 7. A felsőházban Gran­ville kijelente Anglia készségét Francziaor­­szág méltányos feltételeinek a kereskedelmi szerződés tárgyában engedni, de nem haj­landó a szabad kereskedés pályáján hátra­­lépést tenni.­­­ Az alsóházban Gladstone tegnapi beszédét azon remény kifejezésé­vel rekeszte be, hogy Amerikával barát­ságos megegyezés fog eléretni. Grácz, febr. 7. A tegnapi sör­zavargás­ban sok munkás megsebesittetett, egy meg­öletett, 6 rendőr megsebesíttetett. Paris, febr. 6. Thiers ma a szállítási szer­ződések megvizsgálására kiküldött bizott­ságba ment a Susanne tábornokkal fenforgó véleménykülönbséget kiegyenlíteni. A bi­zottság holnap fogja elhatározni, hogy a nemzetgyűlés elé viszi-e az ügyet. — Aumale herczeg a 13. osztály elnökévé választatott. Róma, febr. 6. A király Nápolyba uta­zott. Ma reggel Montaubant, San Salvator köztársaság ügyvivőjét fogadá, ki meghi­telező iratait átnyújtá. Prága, febr. 7. A prága-duxi vasút épí­tésénél Zakolauhoz közel tegnap munkás­kihágás tört ki, mely nagy mérveket öltött. Innen minden rendelkezés alatt álló csend­őrség kiküldetett.

Next