Magyar Ujság, 1872. július (6. évfolyam, 149-173. szám)

1872-07-12 / 157. szám

tulajdon­neveket.) Én azt mondom, a magyar királyságnak nincs joga, hogy hazánknak tör­vényt szabjon ; mert regnum regno non pros­cribe leges, ünnepélyesen tiltakozom ellene. Továbbá 1868-ban a határvidék és Dalmáczia közreműködése nélkül toldoztatok s kovácsol­tatok össze egy úgynevezett kiegyezést. Most a mi határvidékünket iparkodtok darabonként lökni e veszélyes, igen, életveszélyes mély­ségbe. Nagyon csalódtok, ha azt hiszitek, hogy törvényes alapon álltok : ez erőszak és jogtalanság. Miként határozhattok ti a pesti országgyűlésen a határőrvidék nevében, mely itt nincs is képviselve. Nem vehetünk el sem­mit sem a magyar királyság jogaiból, nem is akarunk belőle elvenni, de azt sem tűrjük, hogy Magyarország minket foszszon meg bár­mitől. A háromegy királyság önkormányzata és végrehajtása felett a határvidéken határozni csak a három egy királyság teljes ország­gyűlésének van joga, egyetértésben a ki­­rálylyal, de semmi esetre sem a magyar országgyűlésnek s ezen horvát országgyűlés követeinek. Semmiféle királyság az egész vilá­gon meg­engedi, hogy jogai felett egy idegen alkotmányos testület határozzon. Azt reméli­tek, hogy a sok igazságtalanság után, melyet rajtunk 5 év óta a magyar kormány elkövetett, el fogjuk óhajainkat érni Pesten. Vegyetek magatoknak példát magyarországi szerb és tót testvéreinken , kik magyar testvéreink nyo­mása alatt ma­holnap elvesztik nemzeti individualitásukat. Isten mentsen meg ben­nünket oly alkotmányosságtól , minőt az utolsó esztendőkben megértünk, melyben a megy­egyűlés,a törvényhatósági tanácskozások, az országgyűlés minden ajtaja zárva van, hol a közélet mozdulásai minden megengedett s meg nem engedett eszközökkel elnyomattak. (Zsiv­ó balról.) A­mi a kiegyezés revizióját illeti, mindennek oka a monarchia dualisztikus berendezésében van. Jobbról alkalmasint egy gróf, balról pedig más valaki akarta az ural­mat gyakorolni a szlávok fölött. Ez a dualiz­mus értelme. A nemzet, a­mint én tudom, a mi nemzetünk nem óhajtja e gyalázatos kiegye­zés revízióját, sőt ellenkezőleg viszonyaink­nak teljes átalakítását óhajtja. A területi épségre vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy Fiume mint tulajdon a magyarok kezére került, de tulajdonjoga minket illet s Fiume Horvátor­szágé s nekünk soha sem szabad róla lemon­danunk. A tengerpart nemzete nagyon jól tudja, hogy Magyarország alatt soha sem lehet azzá, mivé lenni hivatva van, mert a magyarok min­dig veszélyeztetni, s a maguk számára kiaknázni fogják tengeri érdekeit. Királyunknak meg kell engedni, hogy Fiuméhoz való jogunk nekünk megadassék, akár elismerik a magyarok, akár nem. A­mit az opportunitási politikáról állít­­totok, ez egy politikai handabanda, mely okozza, hogy mi e csonka parlamentben ülünk. A mi nemzetünk igen békeszerető; ezt az utolsó 4 esztendőben elégségesen bebizonyí­totta, midőn hazánk méltatlan fiai fegyverrel akarták behozni s megerősíteni az alkotmányt, mert az utolsó évek alatti országos kormányok a legméltatlanabbak s a legsemmirekellőbbek voltak, melyekről valaha tudott a világ, úgy hogy alattuk a nemzet anyagilag és erkölcsi­leg tönkre tétetett, így Rauch Levin báró be­csület nélkül való kormánya, Bedekovics bán tétlen és lusta kormánya, és végre a báni helytartó mostani törvénytelen s minden fur­­fangot kitanult kormánya. (Nagy zaj és fölin­dulás a teremben s a karzatokon. Elnök figyel­mezteti a szólót, hogy mérsékelje magát kife­jezéseiben.) Makonecz: Mint népképviselőnek szabad véleményemet a hazai kormányról nyíltan ki­mondanom. Ti hallgatni akartok e tekintet­ben, m­ert hódoltok e mondatnak: qui taeet, consentire videtur. De én azt hiszem, ő felsége szánakozhatnék rajtunk egy oly kormány miatt, mely visszaélt a király bizalmával s mindent elszedett tőlünk és semmit sem adott. A fölirat végre nem felel meg érdekeinknek tekintettel a cseh ellenzékre s tekintettel közös érdekeinkre a szerbekkel s a tótokkal. S p­u­n a föliratról sajátságos cynismussal szól. A kir. leiratban, úgymond, Dalmát-Hor­­vát- és Tótország képviselőinek czimeznek, tehát ez nincsen hozzánk intézve, mert ily kép­viselők nem vagyunk. Azt mondják, hogy válaszszunk Pestre képviselőket. Könnyű azok­nak, kik Pestet már ismerik, de mi, kik azt nem ismerjük és Belovárról ide jöttünk, mi jog­gal az 1848-as év ismétlésétől félünk. Előbb meg kellene kérdeznünk a magyar urakat, mit adnak, ha Pestre választunk. (Nevetés minden oldalon.) Ez komoly dolog, a álképviselő, kiket Pestre küldünk, annyit fognak ott elérni mint én itt. A magyarok majd azt mondják: A horvátok derék emberek! (Derültség.) Végül Makanec indítványát pártolja. Derencsin a fölirat mellett szól és nagy tetszés között a dualismusról, mint az egyedül helyes rendszerről beszél. „Én fiumei vagyok — úgymond — és közöttük uraim, egyikük né­zete szerint idegen. Biztosítom önöket, hogy a politikai helyzet Fiumében elviselhetlen, és e tekintetben segédeszközről kell gondoskodni. De egyszersmind azt hiszem, hogy a fiumei kérdés még éretlen alma, mely, mihelyt meg­érik, hazánk kebelébe magától fog esni. (Hosszas éljenzés.) Makanec derültség között Derencsin be­szédét meg akarja czáfolni. Po­silovics ugyanezt ismétli. Az ország­gyűlés, mely az árulást elkövette, a választási rend od­rogálásán alapul. Mindenek előtt a választási rendet kellene revideálni, mert kü­lönben megérhetjük, hogy még tolvajok is szavazati jogot kapnak (Kiáltások­ rendre !) Végül azon gyanúnak ad kifejezést, hogy a kiegyezési okmány meghamisíttatott és az ere­deti okirat előterjesztését kívánja. Makaneccel szavaz. Zsivkovics védi a feliratot és meleg, hazafias szavakban c­áfolja meg Makanec és Posilovics nézeteit. Mi, úgymond, azon törvény terén állunk, melyen az egész országgyűlés alapszik. És ugyan kérdi tovább, mi törvény terén áll Makanec, ki talán csak szintén a nép választott meg ? A­mit az integritásról beszél­tek, az sem politikailag ildomosnak, sem haza­fiasnak nem mondható. Makanec alig­ha meg lesz győződve erről, hogy az ő politikai nézetei hasznára lehetnének az országnak. Az előttem szólottak nézetei szerint kereszt­be font karokkal be kellene várnunk, míg Dal­­m­átia és Szlavónia egy része magától Horvát­országhoz jutna. Ám ki hajtsa végre az emlí­tett országrészeknek bekeblezését s nem mi va­gyunk-e erre jogosítva ? Igen, uraim, ki e te­kintetben kétségbe vonja jogunkat, az nem ha­zafi. (Élénk és hosszantartó tetszés.) A határőrvi­déknek eddig pártját fogtuk minden feliratban, alaptalan tehát azon állítás, hogy ez által con­­tumáciáljuk a határőrvidéket. Mi kötelesek va­gyunk a határőrvidékért dolgozni, míg az ve­lünk nem egyesíttetik. (Tetszés.) A­mi Fiumét illeti, e kérdés még nincs elin­tézve ; mi Fiumét nem akarjuk átengedni Ma­gyarországnak, mi csak azt kívánjuk, hogy e kérdés igazságosan intéztessék el. Egyébiránt az utolsó szó e tekintetben az országgyűlést il­leti meg. Hogy a felirat nem felel meg a szlá­vok érdekeinek, az meglehet, de mi ezúttal nem a szlávok érdekeit hanem csak hazánk javát és érdekét tartottunk szem előtt. (Hosz­­szan tartó tetszés.) Végül még néhány szóval válaszolt Posilovics beszédére, és c­áfolj­a ennek azon állítását, hogy a jelen országgyűlés nem a törvényen alapszik, mert hiszen akkor az előbbi, meg az ezelőtti sem alapult a törvényen,s így a törvénytelensé­gek oly tömkelegében tévelyegne az ország, melyből aligha kimenthetné valaki. Span beszédére megjegyzi, hogy ily után ba­josan lehetne a haza boldogságát megala­pítani. Ezután még dr. Makanec szólalt föl és hely­­reigazitá beszédei néhány pontját. Ezzel az általános vita befezettnek nyilvá­níttatott s a felirat a részletes vita alapjául el­fogadtatott. K­i­s jegyző felolvasván pontonkint a felira­tot, az­ egy pár csekély sajtóhiba kijavításán kívül változatlanul majdnem egyhangúlag el­fogadtatott. Az ülés este háromnegyed 10 órakor befejez­tetett, s a következő ülés jul. 9. d. e. 10 órára tűzetett ki. * Tasnád, jun. végén. A „Hon“ július 15-i 137-ik számában e czím alatt „A pártok állása“ a tasnádi vá­lasztó­kerületet érdeklő, valótlanságokkal tö­mött, s személyemet is érintő tudósítás közöl­­tetett, melyre azon hitben, hogy a nevezett lap elég szives leend a megtámadottnak a tért a megtámadás helyén megnyitni, következő vé­delmet küldtem. A védelemnek hely nem adat­van, a „Magyar Újság“ hasábjain vagyok kény­telen szót kérni. Hogy a tasnádi vál.­kerületben összeírt 2900 szavazó közül hány balközépi, hány 48-as párt vagy árnyalatbeli, azt bizonyos­sággal senki meg nem határozhatja, annyit azonban bizton állíthatok, hogy tudósítanak azon agyrémei, mintha 2000-en felül lenne ezek közt balközépi, s mint elhitetni akarná, az ő jelöltjét gyámolító — nem áll; — nem áll pedig azért, mert ha egyébként meg lenne is erre nézve az anyag bennök — ami pedig nincs — akkor sem pazarolnák szavazatukat olyan magát feltolt szerencsevadász Guthy Benő-féle emberre, minthogy a magát mind­eddig szeplőtlen jellemű ellenzéki által kép­viseltetett kerület, mely a becsületre igen sokat ad — nem fogja elfelejteni sem azt, hogy a más nem létében — az ország­gyűlés együtt ülése alatt, tehát a pártalaku­lásra legkevésbé sem kihatólag, és e miatt legnagyobb rész befolyásán kívül választott képviselője, csakhogy verekedéssel kivitt vá­lasztását az akkor mindenható többség meg ne semmisítse, a jobboldallal is szavazott; to­vábbá, hogy az országgyűléstől bűnvizsgálatra kikéretett és ki is adatott, s míg ezekkel a kerületet a múltban megbecstelenítette, addig a viszálkodás magvát a közlakosok és birto­kosok közt, a tulajdon szentségét megtámadó, és soha nem teljesittethető ígéretekkel igyek­szik elhinteni, a mennyiben községeknek a bir­tokosokkal közös erdőt, legelőt kizáró tulaj­donnal igér kiperelni; azzal pedig, hogy a­hány falu annyi postát igér felállítani, és két annyi postamesterséget és egyéb hivatalokat, dohány­termelési engedélyeket sat, osztogat, épen nevetségessé teszi magát. Ezért mondom, hogy ha meg lenne is az anyag a választókban, nem pazarolnák azt Guthyra, s így állván a dolog, marad­t a sváb­­ság értelmetlen részével, s az ügyvédi fogásain felül emelkedni nem tudó néhány szerencsétlen emberrel és az ő árnyékából táplálkozó Szabó Veres Marczival mig a birtokos osztály, a kéz­művesek és közbirtokosok értelmes része által nem pártoltatik. A lelkiismeretlen tudósitó gúnyolva veszi pennájára a szabadelvű értelmiség által köz­akarattal felléptetett kerületi jelöltet Rásó Li­­pótot, mintha ez úgy „véletlen jött volna hír­ ”. MAGYAR DJSAG 1872. JULIUS 12. Választási mozgalmak. A legutóbbi választások eredménye három jobboldali és pedig Szabolcs megye kisvárdai kerületében Czobl Albert, Kőhalmán Brenner­berg Mór és Nagy-Somkuton Buda Sándor. Székelyudvarhelyt a baloldali Kassay volt többségben két ellenjelölte fölött úgy, hogy Kassay 227, Jeney 161 és Daróczy 142 sza­­v­azatot nyert, de az általános többség nem lévén elérve, új szavazás lesz az első kettő, között. Ma és holnap nincs választás. * A józsefvárosi ellenzéki választók díszes zászlókat küldtek le a fülöpszállási ke­rületbe, s a választáskor számos tagból álló küldöttséggel is képviseltetik magukat, így óhajtván kitüntetni a ragaszkodást volt kép­viselőjük , Csernátony iránt. A választás vasár­nap lesz.* Kuriózumkép megemlítjük, hogy egy jobboldali lap — miután a múlt héten a kacsa szárnyra kelt — ma azt írja, hogy a nádud­vari kerületben Patay a jelölt. Nádudvaron tudvalevőkép már meg volt a választás három nap előtt és Lukács Ignácz negyvennyolczas­­párti lett megválasztva. Egy másik lap ma azt újságolja, hogy Tasnádon Guthi Benő balkö­­zépi lett meg. E kerületben pedig csak vasár­nap lesz a szavazás s a közvélemény Rásó Li­­pót mellett nyilatkozik­ névhez, s jutott volna alispánságra“, a közvé­leménynek ily szándékos félrevezettetése kö­telességevé teszi kijelenteni, hogy Rásó itt köztünk a megyei életben 1845-től mint jel­­lemes ember, buzgó és közszeretetben állót tisztviselő, és az alkotmányhoz hű ellenzéki egyén ismertetik, és minden erejét az alkotmá­nyos időszakokban a közügy szolgálatának szentelte. Ez, azt hiszem, gúny tárgya nem lehet! — míg a tudósító által védett -­ azt hiszem ma­ga a védő — Guthy, ha fennebieken kívül Ez­­endrédi rectoroskodása, s onnan csúfosan lett elűzetése felemlíttetnék, ily tárgy anyagául inkább szolgálhatna. A mit tudósító az én nagyra vágyásomról erőlködik mondani — azt megvallom — nem értem, mert ha valaki követ akar lenni, és e miatt nagyravágyással vádoltatik, ezt értem, de hogy azért, mert korteskedik, nagyravágyó­nak mondassák, — előttem teljeséggel érthe­tetlen. Aztán meg nincs is bennem legkevesebb nagyravágyás sem, mert e gyengeséggel bírva elébb lettem volna képviselő, mint védencze Guthy, — mivel ez állással két évvel ezelőtt pártkülönbség nélkül kináltattam meg. Továbbá arra nézve, hogy korcsmáról korcs­mára, faluból faluba járok, s tán még izetlen­­kedem­ is­, azt felelem: bár engedné egészsé­gem, hogy az igaz ügy érdekében minden mó­don apostolkodhatnám, de ezt — fájó szívvel bár — most nagy részben mellőznöm kell; csak épen Poérba mentem el — tudva, hogy ön je­löltje is ott lesz a végből, miszerint e faluban hívén ön Guthyja osztatlan bizalmat és álta­lános felkarolást bírni — megmutassam , hogy ez agyrém lehet, de való nem. — És kérdje meg csak ön védenczétől — ha talán nem ön maga — miként ez fényesen sikerült is, — mert a Rásó hívei ellenében szervezni szándé­kolt ellentüntetésre, minden erőlködésökkel sem voltak képesek a 110 szavazóból 15-öt összeállítani, — pedig mindig azt kürtölte Gu­­thy, hogy Peér az övé. Innen magyarázhatom meg magamnak az idézett ízetlenkedést, hogy ez alkalmasint nem esett Guthynak szája izére, — de szokja meg, mert lesz m­­ég több ilyen nyelni valója. Hogy pedig „nagyon nyomják bizonyos ne­héz kövek lelkiismeretemet“, erre nézve bizto­síthatom önt álarcz alá rejtőző tudósító, hogy sokkal nyugodtabban érzem magamat nem­csak ezen ügyben, de életem egész tevékeny­ségével, — semhogy emberi cselekményem egyetlen mozzanata is háborgatná álmomat, míg ön rágalommal teli tudósításáért, — ha ugyan van lelkiismerete — bizon nyugtalan lehet. Maga e nehéz kő eszméje, holmi tolvajság, bankrotkrozás , nyúzás ön dicső jelöltje be­folyásával apró nyomtatványokban Pintér Lajos semmiházi neve alá burkolódzva, és to­vábbá — nem tudom — mi forma alatt feladva, az„Üstökös“ közelebbi számában látott napvi­lágot ; — erre azonban azt mondom, hogy na­gyon j­ó lesz szerző Pintérnek és bűnrészes terjesztőknek, még magának a jelöltnek is, a védelemről idejében gondoskodni, mert a sajtóbíróság előtt rá nagy szükség lesz. Végül annyit jegyzek meg még t. szerkesztő úr engedelmével, hogy ha más, jellemes, értelmes és solid ellenzéki lépett volna fel kerületünkben — senkinek sem jutott volna eszébe más jelöltről gondolni — hanem csak tömörülni , — azonban igy is biztosíthatom — hogy a vesztegető Jasztrabszky ellenében el­lenzéki lesz képviselőnk — de nem a kerü­letét már meggyalázott Guthy — kiről azt dalolják: Ilyen ember ne képviseljen minket Mert a világ úgy ítél meg bennünket: „Gyanús ember — ki gyanússal fog kezet, Mindenik börtönt érdemel jog helyett“, hanem lesz az arany tiszta jellemű Rásóki iránt még az ellennézetüek is tisztelettel visel­tetnek, s ki — teljesen megérdemli ez állást és hogy sokáig éljen! Szongoth Jakab,­szentmiklósi takarékpénztár 10 frt. Átvettem: Vidats János, menház bizottsági elnök. — A „kiházasító“ rablás ellen Miskolczon egyre nő az ingerültség s a zavar oly általános, hogy a károsultak ezreit csak nagyszámú katonasággal lehet tettlegeségek­­től vissza tartani. Minden nap történnek befo­­gatások és számos tekintélyes polgár, ki vagyonát, vesztve méltatlankodásának kere­setlen szavakban adott kiferjezést börtönben ül A láz azonban mind szélesebb mérvet ölt az országban is, igy Pozsonyban, Baján, Aradon stb. helyen, hol a szédelgősök fiókintézettel bírtak, melyek, most bezáratván a közön­ség egyszersmind értesült, hogy rutul meg van csalva. A pénztárakban egy helyen sem talál­tak többet egy pár forintnál, ellenben ren­­delenséget, hamisításokat mindenhol; az ügynö­­kök nagyrészt jónak látták be nem várni az elfogatási parancsot és elillantak. A kapitány­ságok mindenfelé táviratoznak, nyomoznak és gyönyörűséges dolgok hallatára készítik elő a közönséget. Szomorú, fölötte sajnos dolgok ezek, de legszomorubb, hogy a kormány, mely a nyomorult csalók kezébe adta a tolvaj kul­csot és most vétkes hanyagsága eredményeiben gyönyörködhetik, még mindig a hatalom pol­­czán áll. — Szinházi hírek. A budai színkörben közelebb Nagy Imre a nemzeti színház tagja fog vendégszerepelni.Ugyancsak ott fog föllépni a jövő hóban Bi­eh­ne­r Anna k­ a. a kolozsvári színház szende színésznője is. — A budíti tár­sulat téli előadásaira nézve Miklósi igazgató úr helyreigazítja tegnapi sorainkat. E szerint az „Orfeum“ helyiségeit nem vehette bérbe, de egy színház felállítása iránt már gondoskodott, még­pedig úgy, hogy az legkésőbb két hó alatt teljesen elkészülhessen. Félig fa, félig kő épít­mény lesz, az erzsébetéri színház mintájára s most csak alkalmas tűzmentes telket keres, hogy a város beleegyezéséért folyamodhassák. — A nemzeti színház tagjaiból alakult társulat e hó 23-án kezdi meg előadásait Te­mesvárt. Összesen hatszor fognak föllépni. — A pest megyei és­ pestvárosi új tanfelügyelők kinevezését a hivatalos lap mai száma közli. Pest megye tanfelügye­lőjévé Nagy László tolna-baranya megyei tan­­felügyelő, pestvárosivá pedig Bója Gergely za­­lamegyei tanfelügyelő neveztetett ki. — A Budapesti nőipar egylet, mint már említettük jól. 13-án második zártkörű Tánczvigalmat rendez a császárfürdőben Jegyek (családjegy 5 frt, szemétjegy 2 frt.) a meghívó előmutatása mellett kaphatók Rózsavölgyi, táborszky s Parsch, Argauer (kígyó utcza) Weisz (József tér) urak kereskedésében és a császárfürdői pénztárnál. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A tánczvigalom kezdete 8 órakor. Társaskocsik az egész éjen át közlekednek. A hajó éjfél után 2 óráig indul vissza. — Salamon Ferencz tordai bukásához epilogról gondoskott. Sajtópert indított a kolozs­vári „Magyar Polgár“ ellen. — Meghívás az 1812. aug. 31-én Kecs­keméten megnyitandó iparműkiállitásra. A pesti iparosok közül már számosan jelent­keztek azon czélból,hogy iparczikkeikkel abban méltóan részt venni fognak, valamint biztosan reméljük, hogy még sokan sietni fognak fel­használni az alkalmat ezen kiállításon is fé­nyesen bebizonyítani, hogy a haza fővárosában az iparosok mind szakfelelősségre, mind készít­ményeik tartósága és olcsóságára nézve bárki­vel a versenyt kiállani képesek. Hogy az eddigi jelentkezők, valamint mindazok, kik a kecskeméti kiállításban részt venni akarnak, megismerjék azon kedvezményeket, melyeket eddig számukra kieszközölni sikerült, nemkü­lönben hogy azok, kiknek számára a kiállítás­ban még eddig hely lefoglalva nincs, kiállítási szándékukat bejelenthessék, vasárnapon jul. 14-én reggel 10 órakor az orsz. m. iparegyesü­­let helyiségében (országút 7. sz. a.) közös érte­kezlet tartotik, melyre a fővárosi iparosokat ezennel tisztelettel meghivni bátorkodom. A rendező bizottság nevében Szabóky Adolf. — Hetivásár. Torontálmegyébe kebele­zett Zsombolya mezővárosnak megengedtetett, hogy a már létező hetivásárán kívül hetenkint minden szerdai napon egy második hetivásárt tarthasson. — Aigner Lajos kiadásában megjelent: „Az én ismerősim“ beszélyek, irta Tolnai Lajos. A 295 lapra terjedő kötet ára 2 frt. — A szab. déli vasuttársulat tudatja, hogy Szombathely és Molnári közt Dömötöri állomás kisérletképen egy évre személyek és málhák fölvételére fog megnyittatni. * Sz.-Udvarhelyről távirják , Daczára hogy egy kerületben és két képviselőre történt a szavazás, és csak két két jelölt volt, a válasz­tási bizottság nem akarja Orbán Balázsnak és Ugron Gábornak mandátumaikat kiszolgáltat­ni, mivel átalános többséget követel, mire szük­ség nincs, és a­mi meg is van, ha nem számít­ják az üres és téves szavazatokat. Nagy az ingerültség ezen erőszakoskodás miatt. Az erdélyi központi bizottságok úgy látszik erőszakoskodással túl akarnak tenni a jobboldal magyarországi szolgáin. Eddig csak lépést tar­tottak velük. Mert átalános többséget ott, hol két jelölt közt történik a szavazás, csak a ha­talom szolgálatába állt törvénytelenség köve­telhet. S az udvarhelyinek méltó párja a három­széki választmány, mely szintén vonakodik ki­szolgáltatni a megválasztottaknak a megbízó fe­let s pedig ugyanabból az okból, mertis a megvá­lasztottak az eddigi szokás ellenére baloldaliak. Háromszék mindkét kerületében a baloldali je­löltek tetemes többséget nyertek, de azért még ma sincsenek mandátumaik a birtokában. Nem tudhatni különben, hogy ez urak vonakodása nem felsőbb rendeletre történik-e, mert hiszen a nép még nem volt eléggé boszantva, lázitva a választások előtt és azok lefolyása alatt. Kivonat a hivatalos lapból. Grünwald Antal körjegyző csaczai lakos saját, továbbá Lajos és Géza nevű­ gyermekei vezetéknevük­nek Erdélyire kért átváltoztatása megengedtetett. Seydl Sándor tettleges állományu honvéd-hadnagy s hadbíró gyakornok, ezen tiszti rangjáról és cziméről, valamint gyakornoki állomásáról önként leköszönvén, lemondása a honvédelmi miniszer által elfogadtatott. A „székely-keresztur-köri népbank“ valamint a tor­­dai takarópénztár alapszabályai a földmivelés-, ipar és kereskedelmi minisztérium által a törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. KRÓNIKA. Pest, julius II. — Az 1848/49-iki rokkant honvédek menházára adakoztak. Friedmann Mór Pest sz. k. város letét hivatala által, török "­­ KÖZGAZDASÁG. Mai üzlet. Pest, jul. 11. A gabonacsarnokban az üzlet lehető legcsekélyebb mérvre szorítkozik. Hiva­talosan jegyzett eladások: Búza: tiszavidéki 85 fns 6 frt 90 kr; 84 1/1 fns 6 frt 80 kr. Bácskai 78 3/1 fns 6 frt 22 1/2 kr. Pestmegyei 84 V4 fns 6 frt 60 kr, mind 3 hóra v. m. Rozs: 70—80 fns 31 frt 62V2 kr, 7872—80 fns 3 frt 6272 kr, mindkettő 3 hóra. Zab: 50 fns 1 frt 88. Tengeri: Oláhországból 4 forint 12 kraj­­czár v. m. Az értéktőzsdén: Magy. hitelb. 155,50, franco magyar 118 frt, pesti bank 227 forint, takarék- és hitelegylet 104 forint, országos központi takarékp. 126 frt, bőrgyár 150 frton adva, osztrák hitelrészvény 327.25-ön zárva, Rannánia viszontbizt. 505 forint, I. magyar biztositó 900 forinton kérve. Valuták változat­lanok. Napoleond’or 8.88, arany 5.32, tal­lér 1.65. Bécsi börze, jul. 11. (Távirati tudósí­tás.) Hitelrészvény 327.10 Északi vasút —. Államvasut 335 50 — — — Lombardok 206.75 1860-ik 103.80 1864-ki 144.25 Ma­gyar jutalomsorsjegy —. —. Napoleondor 887.— Magyar hitelrészvény —. — Galicziai 242 25 Angol Ausztriai 303.75 — Franczia­­magyar. — Tramway­­317.50 Magyar föld­hitelintézet —. Nemzeti színház: aug. 1-ig zárva. Budai sz­inkor: „Bűvös buba“ (először víg operetta 1 felv., zenéje Ádámtól és „Egy női Othello.“ Víg­játék 1 felv., fordította Miklósy. A Bereznay kertben új magyar daltársulat játszik minden este. A nagy komlóban Bakonyi daltársulata játszik. A redout terme 30 kr. díjért szemlélhető meg. Pestváros közgyűlését minden szerdán d u. 4, Bu­da város pedig csütörtök d. u. 6 órakor tartja. Egyetemi könyvtár. Nyitva van naponkint 9—1 és 4—10 óra közt. Nemzeti múzeum. Mindennap más tárlat van nyitva. Állatkert a városligetben. Beléptidíj 20 kr. Országos képzőművészeti társulat. (Akadémiai pa­lota 2-ik emelet, bejárat az akadémia utczából.) Na­ponként nyitva van. Táviratok. Bécs, jul. 11. A horvát küldöttség elnöké­nek beszéde ő felségéhez a felirat átnyujtá­­sakor. Császári és apostoli királyi felség, legke­gyelmesebb urunk! Dalmát, horvát és szlavón királyságok leg­hűségesebb, i. e. jun. 15-ére egybehívott or­szággyűlése jul. 9-én tartott ülésében válaszul a királyi megnyitó leiratra egy legalázatosabb feliratot fogadott el, melyben oly gyakran megpróbált hűségének és Felségedhez való ra­gaszkodásának legőszintébb biztosításait kész­séges közreműködésének az említett leiratban elősorolt törvényhozási munkálatokban és kész­ségét jelenti ki, a közös magyar-horvát or­szággyűlésbe, és az eddig polgárosított határ­őrvidéki területek részére egy országos bizott­ságba tőle kívánt képviselő - választások végrehajtására. Midőn a leghűségesebb ország­gyűlés ezen két választásra készségét kijelen­tő, mindkét esetben a törvény parancsainak hitt engedelmeskedni, főképen azonban hitte, hogy eleget kell tennie az egész ország leg­élénkebb óhajának,midőn a kiküldendő országos bizotmányra nézve azon reményét fejezé ki, miszerint Felséged, nem csak ezen az idő óta már tényleg meg is választott bizottság illeté­kességének az országgyűlés által elhatározott kiterjesztését, valamint a fennálló kiegyezési törvények megvizsgálatát legkegyelmesebben jóváhagyni, de annak idején a magyar ország­­gyűlést is egy ugyanazon feladattal megbízan­dó országos küldöttség kiküldésére felszólítani kegyeskedeni. Ezen legalázatosabb felirat, melyben a leg­hűségesebb országgyűlés ezen felül még né­hány az országgyűlés integritását érintő, rész­ben már több mint százados sérelmeknek bi­zalomteljesen kifejezést adott, nevezett ország­­gyűlés leghívebb küldöttségének van szeren­cséje azt Felségednek ezennel legalázatosabb tisztelettel átnyújtani. Isten tartsa meg, Isten óvja Felségedet! Zágráb, jul. 11. A helyzet tisztázása vé­gett Prandau báró tegnap táviratilag Bécsbe hivatott, és ma már oda utazott. Páris, jul. 11. Ma lesz alakuló ülése a jobb centrum és részben a jobboldal által képezett nemzeti pártnak, mely a végleges köztársaság mellett határozta el magát. Broglie is e meg­tértek közé tartoznék. Odessa, jul. 11. A cholera szünőfélben van. Versailles, jul. 11. A budgetbizottmány­­ban Thiers a kölcsönnek kedvező sikerét tette kilátásba, a kibocsátás napját közel bekövet­­kezendőnek jelenti ki, és azt mondá, hogy a bankárok egyenlő bánásmódban fognak része­sülni a többi aláírókkal. Versailles, jul. 11. A nemzetgyűlés teg­napi ülésében Gaslonde pótlékot indítványo­zott az iparadóra, ajtó és ablakadót és személy­adót. Thiers pártolja ezen indítványokat, mint kiegészítését a tervezett többi adók jövedel­meinek és jelenti, hogy a kormány a só- és földadó felemelésétől eláll. Thiers végül ezt mondá: a nemzetgyűlés a kereskedelmi forga­lomra vetendő adó megszavazásával nagy hi­bát követne el. Berlin, júl. 11. A tegnapi „Reichsanzeiger“ a jezsuita törvényt teszi közzé, továbbá a vég­rehajtásáról szóló rendeletet, mely szerint a jezsuitáknak minden rendi tevékenység, külö­nösen a templomban és iskolában megtiltatik és a rend telepeinek feloszlatását hat hónap alatt követeli. Berlin, jul. 11. A „Prov. Corr.“ Írja: Né­metország a szerződés kötésénél épen nem ve­zéreltetett azon óhaj által, hogy a hadi kár­pótlást hamarább megkapja, hanem egyedül azon meggyőződés által, hogy Francziaország ajánlata a békepolitika biztosítéka. Berlin, jul. 11. A „Krzztg.“ jelenti. A fran­cia kormány, egy európai kormány által a jövő conclave helye iránt megkérdeztetvén, válaszold, hogy nincs oka a kételyre, miszerint a conclave Rómában szabadságban választaná; ellenkező esetben a franczia kor­mány kötelezve érzi magát, elhatározásait az érdekelt hatal­makkal egyetértőleg tenni. Baltimore, jul. 10. A demokrata conventio Greelyt választá elnöki jelöltnek. Vízállás, Felelős szerkesztő: Helfy Ignács. Föl. ►ta -a I | Julius Névszerint Ot rá 23­0 al. .§ 33 Időjárás 11 Pesten .... 9 11 száraz rí Pozsonyban . . 66----— 10 M­armaros-Szigeten3­2—— » Szathmáron46—— T) Tokajban . . . 160—— 11 Szolnokon . . . 139__— n Szegeden . . . 159—— esős 10 Aradon .... 5 11—— N.­Becskereken ,2 7—— Bezdánban . . .___ Verbászon . . . __— Barcson . __— Eszéken....3 7—— 9 Sziszeken . .46—— n Mitroviczon . . 16—— száraz t) Zimonyban. . . 105—— esősn­ő-Orsován . . .7­7—— felhős

Next