Magyar Ujság, 1873. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1873-02-23 / 45. szám
rendeltetni és gyalog kénytelen leend eljönni. A szomorú szemle után pedig napdijai a megyei alispán által kifizettettek. Egerbe is nem szuronyok között, hanem a kalauzzal egy szekéren jött. Vidróczki sógora Bikki István felnémedi lakosnak 8-án délután Doboczki csendbiztos által meghagyatott, hogy másnap reggel Egerbe jöjjön be, sógora holttestének szemléjére. Ezen Bikki István volt az, aki az előtt néhány héttel közigazgatásilag elfogatott, s mivel czikkiró azt állítja, hogy semmi gyanúval nem volt terhelve, tehát ártatlanul bebörtönöztetett, azonban a királyi ügyészség közben jöttével azzal bocsájtatott szabadon, hogy ügye befejezéséig tartózkodási helyéről eltávoznia nem szabad. Természetes tehát, hogy ezen Bikki Istvánnak elfogatása, mert az idézés daczára más megye területére távozott és mert a rendeletnek ellene szegülve megjelenni másnap Egerbe nem szándékozott, mint üldözött embernek Apátfalván, tehát más megye területén is jogosult volt, és úgy hiszem Borsod vármegye nem fog területi sértést csinálni ezen jogos expeditión. A kiküldött expeditió Vidróczkit nem találta Apátfalván, de reá várva találta családját és ott találta a szökevény Bikki Istvánt, kit, az igaz, hogy letartóztatott és behozott Egerbe s ha ez nem történik az esetben Vidróczki holttestének ugyan azonosságát aligha constatálta volna a hatóság mostanáig. Ez az egész történet rövid vázlata, ebből a közönség megítélheti, hogy a hivatali esély és buzgalom bűn-e ? és megrovandó cselekedet-e ? hogy a jó akarat gúnyt, az iparkodás megvetést arathat, hogy a hivatali pálya oly kenyér, melyet a rész akarat epével iparkodik bekenni, hogy annál keserűbb legyen. Ennyi cáfolatul az ellenem irt czikkre, melynek felvételét kérem. Tisztelettel maradván Tóth Mór, királyi ügyész. Megkerestettünk következő sorok fölvételére: Nyilatkozat. A hivatalos lap február 18-iki száma egy, a hivatalos keretben igen idegenszerüleg hangzó, s általa különös készséggel procisirozott közleményt hoz, mely csekély személyemre vonatkozik. E közlemény egy ellenem megindítandó criminális actiót helyez kilátásba. Semmi okom kételkedni abban, hogy a hivatalos lap, a kormánynak, csekély személyem iránti érdeklődéséről kellően értesítve ne volna, avagy pillanatig is kétségbe vonni ama jó szándékát, miként anyagi, úgy erkölcsi életemet is, amennyire lehet, a hosszú földi szenvedéstől megkímélni igyekezik. Ez már mai napság egyik elkerülhetlen tapintatossága a politikai tudománynak. Várom tehát helyzetemen emberségesen javítani szándékozó ezen acttot, egész nyugodtsággal. Ez egyetlen egy út maradt még nyitva számomra, hogy magamat a jobboldali közönség előtt is rehabitáljam. Szűk és nem kellemes, de mégis kellemesebb a folytonos követtetésnél, melyet kötözött kezekkel kell tűrnöm. Legyen tehát, s tűrjük még addig, kínos nyugalommal. Létező barátim tájékozásául azonban, anélkül, hogy a törvényes eljárás elé korlátot szabni akarnék, addig is szabad legyen megjegyeznem, hogy a hivatalos lapban, a fölhívásból idézett szavakat kivéve: a többi ferdítés, és hogy mennyire ferdítés , az a törvény és nyilvánosság világánál majd kitűnik. Kérek addig is mindenkit, ki sorsom iránt némi érdeklődéssel viseltetik, hogy viseltessék bizalmas jóakarattal is mindaddig, míg lelkiismerete nem sugallja, hogy arra érdemetlen vagyok. Váczon, 1873. febr. 20. Tóvölgyi Titusz. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz ülése február 22-én. D. e. 10 órakor. Bittó István elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Stoll Károly a nagybányai kerületi bányaegylet kérvényét nyújtja be, a bányászatnak a kincstári bányaerdők használata iránt fennálló jog megtagadtatván, ezáltal a törvényen ejtett sérelem orvoslása iránt. Bobory Károly az erdélyi református egyházkerület első közgyűlésének kérvényét mutatja be. Ezen egyházkerület autonomikus jogainál fogva óhajtván iskoláiról önállóan intézkedni, úgy mégis, hogy ezek kapcsolatban legyenek tartva a hasonfokú állami tanintézetekkel, nevezetesen, hogy gymnasiális iskoláit véglegesen rendezhesse, miután néhai Eötvös miniszter és a múlt országgyűlés ebbeli előzményei czélhoz nem jutottak, kérik a házat, hogy a középtanodák rendezése tárgyában, mielőbb törvényjavaslatot maga elé terjeszteni és törvénynyé érlelni méltóztassék. Madarász József kérdi a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztert, hajlandó lesz-e akkor, midőn a bécsi világkiállításra előirányzott költsége tárgyaltatik, a csakis általánosságban jelölt pontokat részletesen ismertetni meg a házzal ? — Közöltetik az illető miniszterrel. Hedry Ernő Bártfa városa kérvényét nyújtja be a törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási költségeinek fedeztetése iránt. Következik ezután a napirend első tárgya, a kérvényi bizottság XIV. sorjegyzékének tárgyalása. E sorsjegyzékbe foglalt kérvények tárgyuk szerint az illető minisztériumhoz utasíttatnak. Felszólalás csak egy kérvénynél történt, mely a jezsuiták ügyét tárgyalja. Ezt a kérvényi bizottság a vallásügyi minisztériumhoz utasíttatni kivánja. Huszár Imre: A háznak erre nézve más határozata van. Majthényi Dezső kat. javaslata folytán e kérvények függőben hagyattak. Kéri e határozat itt is érvényesíttetni. A ház ez értelemben határoz. Következik a napirend második tárgya a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Remete Géza ügyében. A bizottság Remete Gézát a nagykanizsai törvényszéki vizsgálóbíró megkeresése folytán nem véleményezi kiadatni, mert a kérvény nem volt fölszerelve, hanem fölhivatni véleményezi a minisztert, utasítsa a törvényszékeket s a vizsgáló bírót is, hogy hogyan szereljék föl a képviselők kiadatása iránti kérvényeket. Győrffy Gyula: A háznak nem dolga gondoskodni az okmányokról, hanem kötelessége a képviselők immunitását védelmezni. Azért egyszerűen azt indítványozza, hogy mondja a ház ki, hogy ha kérvény nem lévén fölszerelve, az visszautasíttatik. (Élénk helyeslés.) Hoffmann Pál: Ha a kérdés úgy állana, ahogy azt Győrffy mondta, ő is annak véleményéhez állana, de a háznak kötelessége még az igazságszolgáltatás érdekeit is támogatni. Ezért ajánlja a mentelmi bizottság jelentését. Huszár Imre Győrffy felszólalását pártolja, amit Hoffmann mondott az igazságszolgáltatás érdekeinek támogatására nézve, az épen nem alterálja a dolgot. Deáky Lajos a mentelmi bizottság által ajánlott modusban zaklatást lát és Győrffy Gyula módosítását pártolja. Vidliczkay József a bírói függetlenség megsértését látja az eljárásban, amit a mentelmi bizottság szándékol, ellenzi, hogy az igazságügyminiszter minduntalan rendeletekkel alterálja a bíróságok függetlenségét. Ghycsy Kálmán : Már magában az, hogy nem a nagykanizsai törvényszék elnöke, hanem a vizsgálóbíró folyamodott ide, olyan megsértése a formakérdéseknek, amely folytán teljesen jogossá lesz a kérvény visszautasítása. Ha a minisztérium adna ki utasítást arra nézve, minő feltételek mellett kell e házhoz a kiadás iránt folyamodni, ez által meg lenne sértve a ház függetlensége s immunitása ; legroszabb esetben is csak maga a ház adhatna ki utasítást, de ezt nem tartja helyén levőnek, s pártolja Győrffy indítványát. Radócza János előadó ajánlja a menetelmi bizottság véleményét, s főleg az igazságszolgáltatás érdekeire hivatkozik. Várady Gábor főszempontnak tartja itt a képviselők függetlenségét. Győrffy Gyula véleményét pártolja. Erre a ház többsége nem fogadja el a mentelmi bizottság véleményét, mire Győrffy Gyula indítványa fogadtatik el. Széll Kálmán, a pénzügyi bizottság előadója benyújtja jelentését a zalasdi jószág megvételéről szóló törvényjavaslatról, mire hoszabb vita keletkezik az iránt, mikorra tűzessenek ki osztálytárgyalásra e. ü. bizottsági jelentések. Elnök jövő szerdára ajánlja. Péchy Tamás rövideknek találja az időközt, s vasárnaphoz egy hétre kéri kitüzetni. Zsedényi Ede : E törvényjavaslatok hosszabb időt fognak igénybe venni, azért ajánlja, hogy a jövő vasárnap (azaz holnap) vétessenek az osztályokban tárgyalás alá. A ház többsége — 88 szóval 84 ellen — szerdára tűzi ki tárgyalásra az osztályokban e törvényjavaslatokat. Fölvétetik ezután a kereskedelmi miniszter költségvetése. Elnök jelenti, hogy a miniszter rekedt léven, őt e tárgyalásban Őry Ödön és Kozma F. miniszteri tanácsosok fogják képviselni. A következő tételek „a gazdasági egyletek czéljaira“ czíműtől kezdve vita nélkül elfogadtatnak a bizottsági jelentés szerint. A „három szászföldi földmivelési iskola“ tételénél, melyre a miniszter 3000 frtot indítványoz, a bizottság pedig 1800-at ajánl. Simonyi Lajos b. indítványára a „szászföldi“ helyett „királyföldi“ létetik. Decány indítványa, hogy a 3000 frt szavaztassák meg, amit Major Pál is pártol, elesik. A keszthelyi gazdasági intézet tételénél Tolnay Károly a szőlőtelep megvételét sürgeti, a tarczali vinczellér-képezdénél pedig, hol a bizottság 11,900 frt helyett 6000-et ajánl Vecsey Oláh Károly az előirányzott összeg megszavazását indítványozza, a bizottság jelentése fogadtatik el. A gazdasági intézetek fedezeti rovatánál (63,290 frt). Madarász József indítványt ad be, mely szerint a tandíjakból 7150 frt töröltessék, mely csekély öszszegért az állam dúsan kárpótoltatnék az által, hogy az oktatás minél hozzáférhetőbbé válik. — A ház az előirányzatot szavazza meg. Az álladalmi lótenyész-intézetek rovatánál Máriássy Béla kiszámítja, hogy a lótenyésztés évenkint 1.200.000 frtjába van az országnak s utal a takarításokra, melyek e téren eszközölhetők. Felhívja erre a miniszter figyelmét s azt hiszi, hogy eléri czélját határozati javaslat nélkül is. Simonyi Lajos b. a takarításokat szintén szükségeseknek és alkalmazhatóknak látja, de a Máriássy által ajánlott mód tönkre tenné az eddig nagy áldozatokkal elért eredményt. Még szólnak a tárgyhoz Radó Kálmán és Kozma Ferencz miniszteri tanácsos, mire a költség megszavaztatik úgy e tételre, mint a következőkre a vesztegintézetig. E tételnél: Péchy Tamás rászalja a mulasztásokat, melyek a keleti marhavészt illetőleg tapasztalhatók voltak s a hibát, hogy a bosniai határszélen a vesztegintézeteket eltörölték. Major Pál védelmezi a kormány intézkedéseit, amire a tétel megszavaztatik. A „bányakapitányságok“ rovatánál Lakó Géza a bányatörvény mielőbbi nyilvánosságra hozatalát óhajtja, minek eleget tenni Zichyer kereskedelmi miniszter ígéri. A földtani intézet rovatánál Szathmáry Károly ez intézet kiadványaira tesz néhány észrevételt. Közelebb ez intézetnek két füzete jelent, melyek egyike épen azt cáfolta, mit a másik állított. Helyteleníti továbbá, hogy az intézet minden kiadványa németül is megjelen. Ő ezt csak a fontosabb tüneményekre kívánná alkalmazni. Zichy József gr. kereskedelmi miniszter megjegyzi, hogy a német kiadványok csak kivonatok akarnak lenni az évkönyvekből. Ami pedig az ellenmondásokat illeti, szerinte az ilyeszme csere csak üdvös lehet. A tétel ezek után megszavaztatván, hasonlókép elfogadtatik a bizottság jelentése a következőkre. Az 5.191.000 frttal előirányzott postajövedéknél: Tisza Kálmán indítványozza, mondja ki a ház határozatilag, hogy a minisztérium által a költségvetéshez mellékelt előterjesztésben az új postai és távirdai szervezet alapján kért és pedig a postánál 30.000 frt, a távirdánál 20,000 frtot tevő költségtöbbletet, tekintettel a postai és távirdai hivatalnokok helyzetének javítására, megszavazza ugyan, de nem lehetvén ily szerves intézkedés és messze kiható rendezés iránt ily mellékesen határozni, az indítványozott szervezet felett most nem határoz, hanem oda utasítja a minisztert, hogy ez iránt iránt mielőbb tegyen előterjesztést a háznak. Áry Ödön miniszteri tanácsos a bizottsági jelentés megszavazását ajánlja, mi ellenében Helfy Ignácz és Gullner Gyula röviden Tisza inindítványa mellett nyilatkoznak. — A többség elveti Tisza indítványát. Következik a rovat részletezése: Távirda. Az elnöki széket Perczel Béla foglalja el. Mukics Ernő kérdi : rendeletből történt-e a távirdai dijnyugták beszüntetése a provinczián, másodszor milyen közösségben áll a magyar kormány a római távirdai conferentiákkal és milyen döntő befolyást gyakorolnak ezen conferentiák a magyar távirdai belkezelésre; és harmadszor : szándékozik-e a miniszter ezen hiányos eljárás felett intézkedni? Áry Ödön mint tanácsos azt mondja, hogy a díjnyugták ki nem adása csak a miniszter rendeletének félreértéséséből ered. A második kérdést illetőleg azt mondja, hogy a római értekezletek csak a külsürgöny forgalomra vonatkoznak. Simonyi Lajos b. távírdánk számos rendetlenségéről emlékezik meg, mire Zichy kereskedelmi miniszter megjegyzi, hogy az intézmény javítására gondja lesz. Madarász József helyteleníti, hogy a nyugtákért külön díj fog kéretni, ami csak megszorításnak tekinthető. Huszár Imre ezt hasonlókép nem helyesli, míg Csernátony a vasút társulatok túlkapásai ellen kíván segélyt. Az előterjesztést ezután a p. v. bizottság jelentése szerint elfogadtatik a világkiállítás tételéig, melyet a bizottság 50,000 frt törlésével, 3000,000 frtban kíván megállapítani. Zsedényi Ede indítványozza, hogy a bizottság által ajánlott összeg a következő költségekre fordíttassék. Iparosok és kézművesek szakértő és szegény képviselőknek kiküldetésére, a kiállítás tanulmányozása czéljából 50,000 frt a felállítandó mű- és iparmúzeumbeli tárgyak beszerzésére, azon kikötés, hogy Buda-Pest városa ezen tárgyak kiállítására a kellő helyiséget a kereskedelmi miniszter rendelkezése alá bocsáthatja 50,000 frt, a magyar osztály berendezésére és díszítésére 75,000 frt, a kiállítási tárgyak szállítására 15,000 frt, asztalok, állványok, szekrények és helyi díjak fizetésére 30,000 frt, központi vezetésre Pesten és Bécsben, valamint a kezelésre biztosítására és nyomtatványokra 80,000 frt. Madarász József: Én meg vagyok győződve, hogy a személyzetnek egy része hivatalnokokból fog állani, akik az utazó költség megtérítése mellett amúgy is kötelesek az állam irányában ily szolgálatra, a magánosok pedig, akik szinte hozzájárulnak, hazafiúi kötelességüknek fogják szinte tartani, hasonlóképen az utazási költségek megtérítése mellett a hazának szolgálni, így magam is azon véleményben voltam, hogy azon tisztán személyi járandóságok és irodai költségekre felvett 110.000 ft. igen nagy részben a haza kincseinek, s tudományos, valamint művészeti előre haladásának megismertetésétől vonatik el, ami egy részben talán az egyik jó barátnak, vagy miniszteri hivatalnoknak ismerősnek, kívántatik díjul oda adatni; miután azonban ma már rákerült a sor e tárgyra, interpellációmra csak akkor fognám kérni a t. miniszter úr válaszát, de akkor mindenesetre kérném, ha Zsedényi képviselő úr indítványa, hogy t. i. ezen fizetések, díjak iroda és nyomtatási költségek czimén pazarlásul felvett összegből 50.000 forint nem csatoltatnék az iparosok és munkások segélyezésére, kivánt összeghez. Magam részéről is hasonló indítványt kívántam tenni, fel is fogom azt olvasni, mert indokolása kissé eltér a Zsedényi képviselő úr indítványáétól, azonban ha elfogadják. képviselőtársak Zsedényi indítványát én igen fogok rajta örülni. Indítványom tehát a következő: A bécsi világkiállításra kért 400,000 frtból a pénzügyi bizottság 50,000 frtot levonni kívánván, tekintettel arra, hogy a fenmaradt 350,000 frtból személy és irodai kiadásokra a helyiségeken a szolgálat kellő díjazásán felül mégis 100.000 frton felül lenne az 1, 2, és 4 pontokban megajánlva, amely, tekintve azt, hogy azoknak egy része különben is hivatalnokokból áll, a magánosokra nézve pedig úgy mint a fennérintett hivatalnokokra nézve nem lehet feltenni, hogy kellő úti kiadásaik és kellő szükségeik megtérítésén felül magától a czéltól kívánnák e nagy összeget elvonni, indítványozom, hogy a pénzügyi bizottság által megajánltatni szándékolt 350,000 frtból még 50,000 frt kiválóan a 10. pont alatt jelölt iparosoknak és munkásoknak tanulmányozhatás végetti kiküldésére ajánltatik meg. Tavaszi Endre a pénzügyi bizottság javaslatához járul. Helfy Ignácz nem pártolhatná Zsedényi indítványának egy tételét, mert ő a tárgyak szállítására felvett összegben nem akar megtakarítást tenni. Ily módon némelyeknek lehetetlenné tennék a szállítást. Elvben azonban mindenesetre elfogadhatónak véli indítványát, mert itt vannak pl. a hivatalos katalógus költségei 12,000 frt, ezután szerkesztési díj 20,000 frt. Úgy van értesülve, hogy ezen szerkesztést egy miniszteri tanácsos teljesíti. Vagy szükség van a minisztériumban ezen tanácsosra, vagy nem; ha szükség van rá s ott teljesíti kötelességét, azért kap fizetést; ha pedig nincs rá szükség s, teljesítheti a szerkesztést, nem látom át, miért fizessen neki külön 20.000 frtot. És így van ez egyáltalában az egész központi vezetéssel. Miután Zsedényi indítványának indokolásában van néhány pont, melyet elfogadni nem lehet, ezen tárgy inkább visszautasítandó lenne, hogy a minisztérium tegyen újabb javaslatot, miként legyen felosztandó ezen összeg. Egyébiránt magát az összeget elfogadja úgy , mint azt a pénzügyi bizottság javaslatba hozta. Tisza Kálmán Zsedényi inditványát és a tételt a pénzügyi bizottsághoz visszautasítani ajánlja. Zichy József gr. ez indítványt elfogadja. — A ház ez értelemben nyilatkozik s aztán megszavazza a következő tételeket, a beszterczei földmivelés iskola tételéig, hol Schreiber a bizottság által törölt előirányzat megszavazását indítványozó, de a bizottsági jelentés itt is, valamint tanintézet czíménél Péchy Tamás rövid felszólalásai után elfogadtatik.Ezután felolvastatik a bizottság erre vonatkozó észrevétele, mire Mukics Ernő az ország déli vidékén felállítandó gazdasági intézetről szóló határozatra hívja fel a miniszter figyelmét. E tárgyban még többen lévén szóhoz felírva, elnök a tárgyalás folytatását jövő ülésre tűzi ki. A legközelebbi ülés hétfőn lesz s napirend: ap. n. bizottság jelentése a zárszámadások iránt. MAGYAR ÚJSÁG'«?«. FEBRUÁR 23. Vajda János beszédéből. — A képviselőház február 21-diki üléséből. — Szóló csak egy tárgyra nézve kíván nyilatkozni. Reflectálni a kereskedelmi miniszter válaszára, melyet Madarász interpellációjára adott. A hitelintézetek, takarékpénztárak és mindennemű pénzintézetek engedélyezése és az intézetek felett felügyeletét illetőleg. Azon kérdéssel foglalkozik, váljon az azon válaszban kifejtett rendszer és követett eljárás átalában a hazai törvényekkel és a személybiztonságérti felelősséggel öszszeegyeztethető-e vagy nem, és ezzel kapcsolatban váljon azon eddig követett eljárás által, mely szerint némely consortiumnak a lefolyt évek alatt egyszerre 20—30 takarékpénztár és hitelegylet alakítására is adatott engedély s ez által mód nyuttatott azoknak, hogy nyerészkedési üzletükkel az ország minden vidékeit eláraszszák, és mely eljárás követtezett a budai általános takarékpénztár felállításának engedélyezésénél is — mondom, váljon ezen eljárás által a hitel előmozdíttatik-e vagy nem ? Vizsgálni akarja továbbá, vájjon ezen eljárás által a szédelgés kártékony befolyása megakadályozható-e vagy nem, és vájjon a kereskedelmi világ nagy tekintélyű közlönyének Madarász interpellációjára tett megjegyzései a hitel megszilárdítására vagy pedig a szédelgés felbátorítására vezetnek-e vagy nem, és vájjon áll-e az, hogy a miniszternek az egész e tárgybani eljáráshoz semmi köze sem volna, hogy áll-e az, hogy a társulati tagok teljes tulajdonosai lévén a részvényeknek bármily áron szerezték is azokat, tőlük függ, hogy tetszésük szerinti felpénzzel árusítsák el, mert úgymond a nevezett közlöny vagy nem ér meg annyit azon részvény, hogy 20 főt felpénzzel vetessék meg, és akkor mindenkinek szabadságában áll, nem írni alá, vagy megér annyit, és akkor nincs azon miniszter a világon, aki ezen adástvevést megakadályoztatná. Miután szóló ez iránti nézeteit kifejtette, úgy nyilatkozik : Jelen felszólalásomnak tárgya csak röviden kimutatni azt, hogy az újonnan alakított és a múlt évben már megalakult pénzintézetek azon eljárása és gyakorlatának, mely szerint részvényeiket többnyire magas fejpénzek mellett hozzák a közönség birtokába, semmi törvényes alapja nincs. Erre nézve hivatkozom a már 1840. 18-ik t. czikkre, mely, hogy ha figyelembe vétetik, igen is elemi fog lenni, a „Pester Lloyd“ t. szerkesztőségének állítása szerint ez ügy annyiban a menynyiben a 1840-ben alkotott törvény kimondja, hogy mi módon kell a társulatoknak alakulni. Kétféle társulatot különböztet meg annak első §-a, közkereseti társulatok azo , melyeknek czimében minden részvényesnek neve kitétetik, vagy legalább is ezen szó hozzá tétetik „és társai“ és ezek minden vagyonukkal felelősek azon részvényekért melyeket kibocsátottak, és azon szerződésekért, melyeket a társulaton kívül álló tagokkal kötöttek, ez a tulajdonképeni közkereseti társulat. Ezen felpénzt követelő társulat tagjai arra szoktak hivatkozni, hogy igen nekik joguk van nagy félpénzeket követelni, mert az intézet életbeléptetésére nézve fölötte nagy felelősséggel vannak lekötve. Ha ezen társulatok csakugyan közkereseti társulatok volnának, mely szerint egész vagyonukkal volnának felelősek, mind az intézetnek, mind az intézeten kívül álló tagok irányában, akkor van némi alapja azon állításnak, azonban nagy része azon intézeteknek mely félpénzzel szokta részvényeit a közönségnek kibocsátani, tulajdonképen a törvény b) pontja alatt említett részvénytársulatot képez, mert az intézet tagjai nincsenek átalánossan megnevezve, hanem csak, mint ez a budai takarékpénztárnál is történt, melynél nem voltak a tagok név szerint megnevezve, sőt ez az alapszabályok 1-ső §.-ban világosan kiteszi, hogy részvénytársulatot alakítanak, márpedig a részvénytársulatok csak azon részvényekért, és azon részvényekben hiztetés aláírt bizonyos öszszegig felelősek, és egyéb vagyonukkal egyátalában nem köteleztetnek. Nem látom tehát, miért tulajdonítanak maguknak több jogot az alapító tagok, mint az aláírók ? De ilyen részvénytársulat alakítására nézve sem tartották meg a törvénynek határozatát, mert a törvény 55. §.-a c) pontjában világosan van kimondva, hogy tartoznak azon részvények számát megnevezni, melyeket a közönségnek aláírás végett átadni kívánnak, és miután az aláírás megtörtént, csak azután történik meg az alakulás, t. i. az alapszabályok megerősítése és a tisztviselők megválasztása. Nem tartják meg ezen törvényt az alakuló társulatok azért, mert néhányan 10—15-öd magukkal, — a tisztújítást megtartják előre maguk között, anélkül, hogy azt ideiglenesnek neveznék és az alapszabályok megerősítése után, miután az aláírás befejeztetett a közgyűlés elébe vinné az ügyet és az ideiglenes választmány letenné tisztjét és végleges választmány megválasztását engedné meg. Ami pedig a költséget illeti, arra nézve szintén ezen törvény volna irányadó, és a részvénytársulatra nézve, azon kívül, hogy az egyiknek több joga nincs mint a másiknak, a törvény 63-ik §-a értelmében csakis azon költségek volnának követelhetők mindenkitől egyformán, de semmi esetre 25 vagy 40% fejpénz, amelyek valóban megtétettek, ha csak az alapszabályokban ez iránt különös intézkedés nem történt, mert az alapszabályokban nagyobb összeget is lehetne meghatározni, s melyek alapján ilyen felpénzek követeltettek, de nem vettem észre, hogy egyikben is a költségek mennyisége iránt a legkisebb határozat is történt volna. Mindezeknél fogva bátor vagyok egy határozati javaslatot beterjeszteni s azt a t. ház becses pártfogásába ajánlani. (A javaslatot tegnapi számunkban közöltük.) Kivonat a hivatalos lapból. Az udvar körüli minisztériumhoz Hirsch Károly osztálytanácsosi czim- és jelleggel ellátott elnöki titkár valóságos osztálytanácsossá, dr. Szaxon János miniszteri titkár elnöki titkárrá s Nikolits Ulászló titkári czim- és jelleggel ellátott udvari és miniszteri fogalmazó valóságos miniszteri titkárrá, neveztetett ki. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium Sipos Kálmán I. oszt. postahivatali járulnékot a nagyváradi postaigazgatósághoz fogalmazóvá nevezte ki. Fényes Gyula 7-ik lovas századbeli szab.állam, hadapródőrmester a hadapródi czimről önként leköszönvén, ezen minőségben a honvédségnél fogyatékba vétetett. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pes, február 22. — Karassay József nyugdíjas százados Pozsonyban a múlt héten 84 éves korában elhunyt. 1807- ben lépett a hadseregbe, részt vett az asperni, wágrámi és lipcsei csatákban. 1848-ban a Bácskában nemzetőrségi parancsnok, majd honvéd alezredes volt. Az árucsarnokok ügyében kiküldött városi bizottság elhatározta, hogy javaslatot tesz a közgyűlésnek, mondja ki elvileg, miszerint detail és nem központi árucsarnokok lesznek felállítandók azon helyeken, hova azokat a közmunkatanács az ált. szab. tervben kijelölte. Egyelőre próbaképen a haltéren és a belvárosi plébánia háta mögött volna két csarnok felállítandó, melyek házilag kezeltetnének. — A magyar író-és művész-kört. tagjai fölkéretnek, hogy vasárnap febr. 23-án d. u. 3 órakor a megyeház gyűlésremében tartandó választási gyűlésre megjelenni szíveskedjenek. Választandók lesznek : elnök, alelnök, titkár, pénztárnok és 20 választmányi tag. — Szigligeti Ede, ideig, elnök. — Bakony - Tamási r. k. községe a királyi magánpénztárból 100 frt segélyadományt nyert iskolatarutólaknak fölépítésére. A postaigazgatóság tudatja, hogy szepesmegyei Horkán a postahivatal folyó évi márczius 1-jével megszüntettetvén, nevezett hely, a forgalmi köréhez tartozott Cserveni-Horb, Csontfalu, Csütörtökhely, Danisócz, Glacz, Horanczka, Janócz, Kissócz, Mahalfalu, Mecsedefalu, Megelin, Miklósfalu, Primócz, Polya, Szent-András, Szmikanecz és Svabócz helyekkel együtt a csütörtökhelyi postahivatal kézbesítési kerületébe osztatott. — Balla Gergely ismeretes bünpörében e hó 25-én lesz a végtárgyalás Nagyváradon.