Magyar Ujság, 1874. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1874-01-13 / 9. szám
ír Előfizetési fölhívás MAGYAR ÚJSÁG czímű politikai és nemzetgazdászati napilap tárgyában. Azon t. et. olvasóinkat, kiknek előfizetésük az év ▼égével lejárt, tisztelettel felkérjük : szíveskedjenek előfizetésüket mielőbb megújítani, hogy lapunk szétküldése fenakadást ne szenvedjen. Felkérjük egyszersmind t. vidéki elvbarátainkat, használják fel a jelen alkalmas időpontot arra, hogy a 48-as párt ezen közlönye körül mindinkább több pártolót csoportosítsanak. Előfizetési feltételek január 1-től kezdve: Egész évre ...................................16 frt — kr. Fél évre . ..........................................8 frt — kr. Negyed évre.....................................4 frt — kr. Két hóra......................... 2 frt 80 kr. Egy hóra..........................................1 frt 40 kr. Az előfizetések postautalvány útján legczélszerűbben eszközölhetők és Budapestre egyetemutcza 4. szám a „Franklin-Társulat“ magyar irodalmi intézet és hírlapkiadó hivatalába (ezelőtt Heckenast G.) intézendők. A szerkesztőség. 11 0. szám. VHI. évfolyam. Kedd. Szerkesztői iroda: Barátok tere 1-ső szám, 2. emelet. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok , levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, n. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP, 1874. Jan. 13. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve. Egy évre . 16 frt. — kr Fél évre . 8 » — » Negyed évre . » — » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr, többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyílttér: négy hasábos petitsor 30 kr. Budapest, január 12. Külföldi szemle. A hivatalos táviratok jelentése szerint a versaillesi miniszterválság sorsának eldöntése a mai napra volt kitűzve. Mac-Mahon ezzel nyilván időt akart engedni a Broglie-kabinet megmaradásáért érdeklődő jobbközépnek, hogy a mennyire lehet az ügyet a rendes kerékvágásba hozza. A szombatról kelt hírek szerint Broglie lemondásához ragaszkodik. A belügyek vezetése nincs ínyére. A minisztérium sorsa attól tétezik függővé, hogy a legitimisták a bizalmi kérdés szőnyegre kerülésénél mily magatartást fognak követni. Miután pedig ezek a szakadást előidézték s nyilván Chambordtól vannak sugalmazva, kétséges, hogy eddigi maguktartásával fölhagynak-e. A közvélemény, valamint a mérsékelt politikusok és a pénzvilág egy új kabinet alakítását kívánja, Broglie nélkül. Mac-Mahon pedig oly minisztériumot akar, melynek tagjai nem tartoznak a kamrához. A jobbközépi és a jobboldali képviselők egy része minden eszközt megragadnak, hogy a csütörtöki szavazás eredményét érvénytelenné tegyék s a miniszterek lemondását megakadályozzák. Az egyesült ellenzék tagjai szombaton értekezletet tartottak, hogy a helyzet fölött tanácskozzanak. Buffet azt tanácsolta volna, hogy Deazes-Goulard kabinet alakíttassák. Különben Buffet legutóbbi estélyén Francheu fölszólíttatott, hogy vegye rá a szélső jobboldalt, hogy az oly napirend mellett szavazzon, mely kijelenti, hogy a minisztérium, daczára a csütörtöki szavazatnak, bírja a kamra bizalmát. Francheu ezt visszautassá s kijelenté, hogy ő és pártja nagy kitüntetésnek tartják, hogy Broglie bukását előidézhették. Az orleansi herczegek a hadügyi tárczát egyik hivük számára akarják igénybe venni, ki mint Audiffret- Pasquier az ő érdekeik támogatója. Mac-Mahon fölszólította Goulardot, hogy Décazesval egy új kabinetet alakítson. Goulard azt a föltételt téve, hogy néhány conservativ republikánus hivassák a kabinetbe, ellenben Mac-Mahon azt akarja, hogy a kabinet néhány a parlamenten kívül álló szakember által egészíttessék ki. A bonapartisták a minszterválságot s Broglie népszerűtlenségét fölhasználták, hogy Bonaparte Lajos halálának évforduló napján politikai tüntetést rendezzenek. Napoleon herczeg a St.-Germain - Auxerrois templomában, hol gyászmise tartatott, gyászköpenyben s a becsületrend nagy keresztjével díszítve számos munkás kiséretében megjelent. Midőn a gyászmise a St. Augustin templomban véget ért, a templom előtt mintegy 2000 emberből álló tömeg „Vive l’Empereur!“ kiáltást hangoztatá. E kiáltás behatolt a templomba s ott ismételtetett. Hogy a botránynak eleje vétessék, Roucher fölszólalt s a tömeget nyugalomra s a közrend iránti tiszteletre inté. A franczia püspökök közül csak a troyes-i tilta meg kerületében a gyászmék tartását Bonaparte Lajosért. Rheimsban a főhaditanács határozata következtében elsánczolt tábor fog fölállíttatni. Alább egész terjedelmében közöljük a „Köln. Ztg.“ után a pápai uj alkotmány szövegét, mely nagy zajt fog kelteni. A „Germania“ is közli a „Köln. Ztg.“ által a pápaválasztásra vonatkozólag közzétett új pápai intézkedés szabályzatát s hozzá teszi, hogy a pápa csakugyan már régebben egy pápaválasztást illető bullát készíttetett, mely azonban titokban tartatott. A római követség nagy összegért megnyert egy egyént, ki a bulla másolatának birtokába juttatá. A „Germania“ azután elmondja, hogy már több hét előtt egy római barátjától tudósítást nyert, ki arról értesité, hogy a hulla meg lett hamisítva s a hamisító munkájáért 10 ezer frankot kapott. Mindezt a „Germania“ már régebben tudta s csak amaz irat közlését várta, hogy kijelent-hesse, hogy az az okmány, mely a kúria ismeretes titkolódzása következtében könnyen valónak vétethetnék, egy „nyomorult gaz által koholtatott.“ Vajjon kinek van hát igaza? Majd ki fog tűnni. Úgy látszik, hogy a „Köln. Ztg.“ közleménye a német kormány közreműködésével látott napvilágot, mert a „Magd. Ztg.“ azzal egy időben egy berlini tudósítást közöl, mely érdekes közleményeket tartalmaz azon állásról, melyet a három érdekelt hatalom a pápaválasztás ellenében elfoglal. Az említett lap közleménye így szól: „A Német-, Olaszország és Ausztria által a pápaválasztás ügyében az egyöntetű eljárás végett folytatott alkudozások most már a diplomatiai puszta megbeszélés határán túl vannak. A bécsi és római kabinetek, úgy látszik, annak elismerésére jöttek, hogy a hatalmak egyöntetű eljárása szükséges ama fontos eseménynyel szemben. Elismertetik,hogy az egyházi törvények hatása s más intézkedéseket illetőleg, melyek az ultramontanismusra vonatkoznak, csalódtak, midőn azt hitték, hogy a klérus határozottan conservativ érdeke őket engedékenységre fogja birni. E helyett a kath. népfanasmusa mind inkább nagyobb mérvben föltűnik, mert a Vatikánból élesztetik. Az illető kormányok tehát azon nézetre jöttek, hogy az egyházi béke csak az esetben leend biztosítva, ha Rómában a hatalmak oly befolyást nyernek, hogy az egyház jövendőbeli feje nem fog ismét a jezsuiták eszközévé lenni. E főkérdés iránt a három hatalom megegyezvén, igyekeztek más eshetőségek iránt is, mint a pápaválasztás, egyetértésre jönni. Mint értesülünk, Ausztria ez ügyet most sokkal komolyabb fölfogásban részesíti, mint az uralkodók találkozásakor. A bécsi államférfiak Rómában rosz tapasztalásokat tettek, hol habozó politikájuk a német követelések ellenében szigorú bírálatra vezetett. Tett ugyan közvetítési kísérleteket egy bécsi egyházi férfiú, mint mondják Rauscher bíbornok, ennek eredménye azonban a bécsi udvarnál roszul fogadtatott, mert e kísérlet nem találkozott a pápa tetszésével. Ami Olaszországot illeti, nem szenved kétséget, hogy az olasz kormány elsősorban egy mérsékelt egyént kíván pápának választatni, mert csak ez leht azon helyzetben a status quot elismerni.“ Mint Madridból távírják, a kormány a cortest egy év előtt nem fogja egybehívni, mert előbb el akarja nyomni a fölkelést. Albacetebe, mely a karlisták által fenyegetve van, erős hadcsapat küldetett. Mariones Santonában hajóra szállt, de még nem tudatik, hol fog partra szállani. Most a carlistáknak nehéz ágyúik is vannak, melylyel Bilbaót lövetik. Tolosa ellen is új támadást készítenek elő. A föderalisták a műhelyekben és gyárakban a munka megszüntetését eszközölték - távirják ról Barcelonából. Ma reggel a „Catalonia“-téren számos munkáscsoport a csapatok által szétveretett. Tizenegy órakor Hostalfranchoban egy vadászkapitányt revolverrel agyonlőttek. Ez volt a jel az ellenségeskedések megnyitására. A föderalisták, Hostalfranchoból kiűzetve, egy külvárosba menekültek, amelyből szintén kiszoríttattak. Három órakor a nagy számban felállított torlaszok ágyutűzzel foglaltattak el. A veszteségek mindkét félről tetemesek. Arra készülnek, hogy a harcz holnap újból fog kezdődni. Úgy hírlik, hogy a felkelést az „internationale“ szervezte. A város igen komor külsőt mutat. A kormány egy rendelete feloszlatja mindazon politikai egyleteket és társulatokat, melyek a közbiztonság, a haza érdeke, a terület épsége s a mostani kormány ellen irányulnak. Madrid megyei bizottsága szintén feloszlattatott. Még egyszer az ország területének új beosztása kérdéséhez. A kormány általunk is közlött javaslata nem kérdezte, meg az illető területek hatóságait, pedig nem ismerte s nem ismerheti mindaddig, míg ezeket meg nem kérdezi azon jog és érdekszálakat, melyek némely kettévágott terület lakosságát összekötik, nem ismerheti mindazon akadályokat, melyek a miniszteri irodákban egybeillesztett területek összeférczelését gátolják, és így nagyon megnehezítette az ország területének új beosztása munkáját. A kormány ezen eljárását nem helyeseltük, mielőtt még ellene felszólalások történtek volna. Most az ország több vidékeiről kelt számos panasz igazolja felfogásunkat, miszerint: az illető területek kihallgatása nélkül az új beosztást a törvényhozás elé terjeszteni s tárgyaltatni egyoldalú igazságtalan eljárás lenne. Előbb Árvából, majd Unghs Bereghből, a Jász-Kunságból és sok más megyéből keletkeztek s napról napra újabb panaszok keletkeznek az ország különböző vidékeiről, melyeket előlegesen ki kellett volna hallgatnia a kormánynak még az esetben is, ha azok alaptalanoknak bizonyulnak be. Ki kellett volna hallgatnia a tanácsokat, módosításokat, még a magán önző érdekek szavát is, hogy biztosan járhasson el az ország területének új beosztásában, habár azok csupán képzelt jogok vagy érdekek sugallatából származnának is. Árvában egy népbizottmányi gyűlés már azt is elhatározta, hogy képviselőjének bizalmatlanságot szavaz, ha a képviselőházban a miniszteri tervezetet pártolni fogja. Az elkeseredés, mondjuk, leirhatlan s újabb népgyűlések fognak tartatni ez ügyben. Éspedig ez nem leend egyedüli eset. Az ily népgyűlések tartása s az azokból eredő zavarok könnyen oly mérvet ölthetnek, miként megzavarhatják magát az országgyűlés tanácskozását is. Megzavarják azt okvetlenül a máris készülőben levő számos panaszok, kérvényzések stb. ugyannyira, hogy a kormány hihetőleg csak ekkor veszi észre , mily nagy fontosságú, mily sokféle érdeket tartalmazó műtétbe vágott — mondhatni „vaktában“ — mert hiszen az illető területek érdekeinek, érzeteinek, nézeteinek kihallgatása nélkül csakugyan egyoldalú s vaktaország területének ujban követett eljárás az beosztása. Különben is a kormány ezen új beosztás szükségességét azzal indokolja, hogy : „Az önmegadóztatás elve egyátalán keresztül nem vihető a törvényhatóságoknak oly területi felosztása mellet, amint hazánkban létezik mert . „Az önmegadóztatás elvének gyakorlati kivitele, oly törvényhatóságokat feltételez, melyek az önkormányzattal járó terhek elviselésére, a lakosság túlterheltetése nélkül képesek." De a lakosságok túlterheltetése nem csupán a terület helytelen beosztásán alapszik ám. A túlterheltetésnek nagyrészben oka az igazságtalan adórendszer, melyen az adóreform által segíteni kell. A teherviselés viszonyainak tetemes változásokon kell átmenniök; ezen változásban talán jelentékeny szerepe leend még a 21-es bizottságnak is. Ennélfogva a terület új beosztását létesíteni a 67-iki vagy épen 1850-iki adóalapon, s ekkor látni hozzá az adóreformhoz; ez fordított munka volna, melynél fogva némely törvényhatóság ismét azon helyzetbe jutna, miben most van: t. i., nem volna képes elviselni az önkormányzati költségeket a lakosság egy részének túlterheltetése nélkül. Nem is csupán e könnyebbítés, t. i. az adózási túlterheltetés megszüntetése, fő czélja a kormánynak, hanem czélja mondja egyszersmind az, hogy: „a közigazgatási Organismus a felelősség elvének megfelelőbb berendezést nyerjen, s hogy egyszerűbben és olcsóbban működjék.“ Szükséges a közigazgatási Organismus helyesebb berendezése; szükséges a felelősség elvének érvényre emelése, szükséges a jobb, egyszerűbb és olcsóbb közigazgatás és igazságszolgáltatás. S midőn a kormány ezek szükségességét hangoztatja, elismeri ezáltal azt, mit mi már évek óta mondunk, hogy t. i. mindazon rendezés, mit a kormány s jobboldali többség e téren véghez vitt, hibás, hiányos volt, holott épen a törvényhatóságok berendezésekor hasonló ígéretekkel kecsegtetett bennünket a kormány. Szükséges mindenek felett az, hogy a törvényhatóságoknak több önállás adassék, mert csak ezáltal tehetjük valóban olcsóbbá, jobbá és gyorsabbá a közigazgatást és igazságszolgáltatást. Eme nagy feladatot azonban ismét nem oldhatjuk meg a tervezett új beosztás által. A törvényhatóságoknak, adandó vagy inkább visszaadandó jogok mérve, terjedelme iránt hihetőleg a 21-es bizottság fog határozni. Ez fogja kijelölni a főbb elveket s megállapítani az eljárást. Nem időszerű dolog tehát az ország területének új beosztását munkába venni, a miniszteri tervét az országgyűlés tárgyalása alá terjeszteni, míg azon előintézkedések, melyektől ezek helyes volta függ, meg nem tétetnek s illetőleg az érdekelt területek panaszai, javaslatai, észrevételei stb. ki nem hallgattatnak. Örvendünk, hogy e nézetünk újabban egy jobboldali laptársunknál is visszhangra talált. Ő hivei, nincs szava, mert azok nem alkotmányos érzelmű emberek , aztán kocsira ülvén elhajtatott. Horánszky ur hivei pedig még kocsin is kísérték s insultálták, sárral dobálták, a mennyiben telük tette a képviselőt. Ezen esemény folytán Németh Albert Horánszky Nándor urnak levelet irt, a melyben neki, minthogy a dolog tudta nélkül alig történhetett, amúgy magyarán megmondja véleményét. Mi azonban azt gondoljuk, hogy egy képviselő mentelmi jogán ellene elkövetett ilyen sérelem a hatóságok részéről sem maradhat megtorlás nélkül, különösen pedig a törvényesők elnöke, illetőleg a kir. ügyész fogják tudni, mi a kötelességük az ő felügyeletük alatt álló börtönőrrel szemben. A képviselőház osztályai ma délelőtt , némelyik délután is ülést tartottak a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A IV-ik osztály, mint halljuk nem tarthatott ülést, annak csak egy tagja jelenvén meg. Kár is volt az osztályokat előbb hívni össze mint az egész házat országos ülésre. — Egy botrányos merényletről értesülünk, mely tegnap Szolnokon a Horánszky-párt által az egyéni és a véleményszabadság ellen elkövettetett, s a mely minthogy a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen követtetett el, annál súlyosabb beszámítás alá esik. Németh Albert a szolnoki 48-as elvű választók meghívása folytán tegnap, vasárnap Szolnokra rándult, hogy elvtársaival a közelgető választás iránt értekezzék. Az állomásnál néhány száz polgár által lelkesen fogadtatván, miután dr. Bécsi urnál megebédelt, a népkör előtti téren összegyűlt s 300 at haladó elvtársaihoz szólni kívánt. Legott azonban a Horánszky nevét ordítozó mintegy 40 egyén vad lármája által e szándékában gátoltatván, midőn Molnár nevű börtönőrhöz fordult, kérdezvén, meg akarják-e, jelesül ő maga a képvselőt és elvtársait a szólásban akadályozni, azt válaszold : „Igenis ! Meg is akadályozom.“ Ekkor H. úr sógora indulatosan nekirohant Németh A. képviselőnek, mondván : „Mit keres itt ? Menjen pokolba, mert, mondd, ő nem tűri hogy N.a népet fellázítsa.“ Erre N. A. jelen volt elvtársait csendességre kérvén, velök együtt dr. Bécsi házához indult, Horánszky ír kortesei azonban nyomban követték az egész társaságot , a 48-as pártot akasztófával, cseppkötéllel stb. fenyegetve kiáltoztak. Egyik a képviselő istenét szidta, s midőn N. A. hozzá lépett s nevét kérdezte, ezt elég gyáva volt elhallgatni; de azért a szidalmazással nem hagyott fel. Sőt midőn a 48-asok Bécsi dr. udvarába bementek, az insultálók oda is betolakodtak s ürítőkkel sípoltak stb, s merészül szidalmazták a képviselőt saját házánál. Végre szóhoz jutván Németh Albert, kijelenté, hogy oly emberekkel szemközt mint a betolakodó párt . A bibornoki ünnepély ma ment végbe a kir. palotában, a miről alantabb közlünk tudósítást. Az eskületétel tegnap történt. Erről a következő tudósítást veszszük: Simor bibornok úr vasárnap, január 11-én, d. u. 5 órakor tette le ünnepélyesen a bibornoki esküt saját házi kápolnájában, dr. Haynald Lajos kalocsai érsek úr, mint e végre ő eminentiájától különösen fölkért tanú, és Mocenni pápai praelátus, marchese Crispolii pápai nemes testőr, mint római küldöttek előtt. Az ünnepélyes eskütételen jelen voltak még: Zaka a győri, Perger kassai, Kovács pécsi püspök urak, és Kruesz pannonhalmi főapát ur. — Domahidy Ferencz kerületét e hó 4-re népgyűlésre hivta egybe. A baloldali kör kimondta volt, hogy e nap a helyi viszonyoknál fogva czélszerűtlen a gyülésezésre, s 11-ét tűzte ki az ülés napjául. Domahidy úr azonban 4-én mégis megtartá ama gyűlést, s azon, némi ellenmondással, bizalom szavaztatott részére. De az ellenzék is megtartá 11-én a gyűlést s erről a következő távirati tudósítást kaptuk: „Csenger, január 11. Kerületünk választóinak többsége mai baloldali gyűlésében Domahidy Ferencznek egyhangúlag bizalmatlanságot szavazott. Uray elnök." — A képviselőház II. osztálya jan. hó 13-án d. 11 10 órakor ülést tart .Az V. osztály jan. 13-án d. e. 11 órakor a katasteri törvényjavaslat tárgyában és a VII. osztály jan. 14-én d. e. 10 órakor a földadóról szóló javaslat tárgyában tart ülést. A minisztertanács a kereskedelmi miniszter által a tengeri kereskedelmi hajók, az országos statisztika szervezése és a bányatörvények ügyében előterjesztett javaslatokat elfogadta. Ezen törvények legfelsőbb helyen leendő bemutatás után a képviselőház elé terjesztetnek.- A Deák-párt vasárnap d. u. 6 órakor tartott értekezletén a földadó szabályozásáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag az ugyane tárgyban kiküldött képviselőházi bizottság véleménye és a miniszteri előterjesztés álltak szemközt. Az eltérést először a földadó összegének meg vagy meg nem állapítása képezi, valamint azon kérdés, vajjon az egyes mintaterek jövedelmének fokozatos megállapítása az osztályokba sorozás előtt történjék-e vagy azután. A kormány előterjesztése, mint tudva van, azt mondja, hogy az osztályokba sorozás előbb történjék meg, mintsem az egyes mintaterek jövedelme fokozatosan kiszámíttatott volna. A kormány javaslatát terjedelmes beszédben Kerkapoly Károly, Dobner titkár és Lipthay Béla k.védték. Ezzel szembe többször felszólalt a bizottság elnöke , Gorove, felszólalt Paczolay. Tavaszi, a földadó összegének megállapítása ellen szót emelt Lukács Béla, s általában a törvényjavaslat ellen felszólalt Goszmann. Az értekezlet közel 3 óra hosszat tartott, végre kimondá az elnök határozatául, hogy a katasteri bizottság véleménye fogadtatik el. — A bibornoki ünnepély. Ma tizenegy óra előtt az egész udvar díszöltözetben összegyűlt a várpalota nagy termében, melynek első szobáiban a testőrök sorfalat képeztek. Simort, az uj bibornokot, ki hajfogatú hintóban jött, a felső négyszög főlépcsőjén udvari fourier fogadta és felkisérte a belső lakosztályba. Azon jelentésre, hogy minden készen van az istene tiszteletre, a menet a következő rendben indult meg : Két kamarás fourier, az asztalnokok, a kamarások, a titkostanácsosok, kiknek sorát az országzárósok fejezték be; a cs. k. első udvarmester, a bibornokprimás, őva. és kir. apostoli felsége, előtte jobbfelül a püspök az apostoli kereszttel. Az ezután következő kíséretet a cs. kir. főkapitányok és a főszárnysegéd képezték. A lépcsőn és a folyosón egész a kápolna ajtajáig a koronaőrség sorfalat képezett. A lakosztályból való kijárástól fogva jobbfelől egy másodőrmester, hat arciére testőr, balfelől egy másodőrmester és hat magyar testőr képezték az oldalkíséretet. Az udvari személyzet mindjárt megérkezte után a templomban kétfelől a padokban foglalt helyet.