Magyar Vasutas, 1995 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1995-01-18 / 1. szám
4 Bérfejlesztés a megállapodások tükrében A minimálbér 12 500 forint - Mit kell tudni a kettős, bérformáról? - Az étkezési hozzájárulás még függetben (Folytatás az 1■ oldalról) százalékos mértékű átlagos alapbéremelést jelent. Az alapbéremelések pótlékai további bérnövekedést eredményeznek, így az összes béremelés átlagosan 15-16 százalék körül lesz, amely munkaköri csoportonként 8 és 17 százalék között szóródhat. A bérnövekedés mértékében előálló szóródás okaira később részletesen visszatérek. A fentiekben kimutatott átlagos bérnövekedés annyival lehet kevesebb, amennyivel az 1995 december 10-i kifizetésre tervezett 4 százalékos mértékű teljesítményjutalom elmarad a tervezettől (tehát legfeljebb 4 százalékkal). A béremelések végrehajtása A bérfejlesztések végrehajtására a MÁV Rt. Vezérigazgatóságának 106083/1994. sz. utasítása rendelkezik. Az utasítást a szakszervezetekkel egyetértésben adták ki. Az utasítás szerint a bértáblázat induló bérét 8000 forintról 9000 forintra fel kell emelni, amely 12,5 százalékos alapbér emelést jelent azoknak, akik az addig érvényes bértáblázat bértételei szerint kapták alapbérüket (100 százalékos ráállás). Elvileg 100 százalék alatti bérbeállás nem lehetséges, de 100 százalék feletti elsősorban az alacsonyabb (1-5 bérosztály), illetőleg magasabb (17-21 bérosztály) osztályokban több munkavállalónál előfordulhat. A 12,5 százalékos mértékű emelés azonban alanyi jogon mindenkit megillet, függetlenül a bérbeállás mértékétől. Ez alól csak néhány vezetői beosztás kivétel (osztályvezetőhelyettestől felfelé, összesen körülbelül 500 fő). Ezek a vezetők csak 8 százalékos mértékű emelést kaphatnak (ez a bér a 13. havi fizetés alapbéresítése), ha ennél magasabb béremeléssel az új bértáblázat szerinti alapbért meghaladnák. A bérfejlesztés alapja az 1994. december 31- én érvényes személyi alapbér. Az érvényes besorolási rendszerben úgynevezett soros előléptetésben részesülő dolgozót - akinek bértétel érvényességi éve 1992 - további 4 százalékos bérfejlesztés illeti meg, amelynek alapja a már 12,5 százalékkal megemelt alapbér. Ez a béremelés is megillet mindenkit - természetesen csak azokat, akik jogosultak a soros előléptetésre - függetlenül a bérbeállás mértékétől és még attól is, hogy esetleg a bérosztály 14. bértételébe tartoztak eddig. Amennyiben a kétféle béremeléssel együtt sem éri el valaki a 12 500 forintban megállapított minimálbért, akkor a bérét erre a szintre ki kell egészíteni. Az 1995. január 1-től érvényes alapbér táblázatot mellékeljük. Már az 1994. december 13-án kötött megállapodásban is szerepelt, így természetesen az utasítás tartalmazza, hogy a bértáblázat bértételei az adható legkisebb bért jelentik. Tehát ennél kevesebbet senki nem kaphat, de többet megállapíthatnak, egyébként gyakorlatilag ezt az elvet már eddig is alkalmazták elsősorban vezetői beosztásokban. Ezentúl a bérszabályzat alapján minden bérbesorolásra jogosult vezető élhet ezzel a jogával, ha erre bérfedezet rendelkezésére áll. Ezzel megnyílt a lehetőség az alapbérek differenciált megállapítására. Az úgynevezett kettős bérforma (időbér + darabbér) alkalmazása esetén a munkavállaló személyi alapbére a biztosított időbérből és a 100 százalékos teljesítményhez kapcsolódó darabbérből áll. Ennek értékét személyre szólóan meg kell határozni és a továbbiakban az átlagos (12,5 százalékos) és a soros előléptetéssel együttjáró (4 százalékos) béremelés szerint kell eljárni. A munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségeit vétkesen megsértő munkavállalóval szemben alkalmazott - bérezést érintő - munkáltatói intézkedés hatályát az alapér fejlesztés során figyelembe kell venni a következők szerint: - akit a bérfejlesztésből kizártak (kollektív szerződés 74/A. §.) azt is megilleti a 8 százalékos bérfejlesztés, - akit személyi alapbér csökkentéssel büntettek, azoknál is végre kell hajtani a bérfejlesztést, majd ezután kell csökkenteni az alapbért a büntetésben meghatározott mértékkel. Mindkét esetben biztosítani kell azonban a 12 500 forintos minimálbért. Fontos rendelkezése a bérfejlesztési utasításnak az a része, amely kimondja, hogy akik 1995 július 1-ig nyugdíjba vonulnak, azokat a 13. havi fizetés időarányos része megilleti. Korábban utaltam rá, a béremelések 8-17 százalék között szóródnak, így 8 - 8 százalékos béremelést azok a vezetők kapnak, akik az ennél magasabb béremelés esetén az új bértáblázat szerinti bértételt meghaladnák (körülbelül 500 fő), - 12,5 százalékos béremelés az általános, az előbb említett vezetőkön kívül a többi munkavállaló legalább ilyen mértékű béremelést kap, - 16,5 százalékos béremelésben azok részesülnek, akik az általános béremelésen felül soros előléptetésre is jogosultak. Ide tartozik a munkavállalók, közel egyharmada, mintegy 23 000 fő, 16,5 százaléknál magasabb béremelése lehet annak, aki megkapja a 12,5 százalékos béremelést, soros előléptetésben is részesül, folytonos munkarendben dolgozik és esetleg túlórát is teljesít. Valamennyi felsorolt csoport éves keresete csak akkor emelkedik a fenti mértékben, ha a decemberi teljesítményjutalom (4 százalék) - amelyre nincs munkaadói garancia - kifizetésre kerül. A felsorolt béremelési intézkedéseken felül kedvezően befolyásolhatja a munkavállalók jövedelmét az utazók kiküldetési átalányának 900 forintról 1500-1600 forintra való felemelése (napi 110 forint szorozva a szolgálatok számával, és a havi 900 forintos étkezési hozzájárulás 1200 forintra való növekedése. Ez utóbbira a munkaadó korábban írásban és szóban ígéretet tett, amelyet a legutóbbi tárgyalásokon visszavont. Remélhetőleg ismét változik - de most már kedvezően - a munkáltató véleménye az étkezési hozzájárulást illetően. Ez a kérdés a kollektív szerződés tárgyalásai során dől el. E két utóbbi jövedelemnövelő tényező együttesen körülbelül 1 százalékkal emeli a munkavállalók átlagos jövedelmét. Az elfogadható mértékű béremelések kiharcolása ellenére sajnos 1995-ben a legkedvezőbb esetben is, mintegy 5-6 százalékkal csökken a vasutas munkavállalók reálkeresete és kedvezőtlen esetben (ha a vasút eredményei december hónapban nem tesznek lehetővé 4 százalékos mértékű teljesítményjutalom kifizetését) a reálbércsökkenés elérheti a 10 százalékot is. Csak remélni lehet, hogy a következő években reálbér csökkenéssel már nem kell számolni. Dr. Simony József Szolnok ígéretes jövője Megnyílt a konténerterminál Másfél hónapos próbaüzem után január 5-én az új üzemeltetők ünnepélyesen megnyitották a szolnoki konténerterminált. Az esemény a MÁV életében is mérföldkő, hiszen ez az első olyan terminál, amelyet teljes egészében, gépekkel, épületekkel együtt bérlők üzemeltetnek. A MÁV RT a Kelenföld Konténer DEPÓ KFT- vel kötött szerződést a terminál bérbeadására, az INTERCONTÉNER és A PANNONCONT szervezi a vasúti fuvarokat, a CONTI TRANS KFT pedig a közúti szállítást. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a már említett cégek vezetői, a MÁV és a fuvaroztatók, valamint a Vámhivatal képviselői. A szolnoki terminál újraélesztése nemcsak a kelet- és délmagyarországi fuvaroztatók jobb kiszolgálását teszi lehetővé, hanem a Józsefvárosi terminál túlzsúfoltságát is jelentős mértékben enyhíteni fogja. A MÁV törekszik a konténerfuvarozásban kialakult egyközpontúság felszámolására, ezzel is elősegítve, hogy az áru minél nagyobb szakaszt vasúton tegyen meg. Ha az új üzemeltetési forma tapasztalatai kedvezőek lesznek, valószínű, hogy igény esetén más országrészekben is bevezetik. Retkes Károly állomásfőnök szerint megalapozott az a várakozás, hogy a térségbe irányuló konténerforgalom lényegesen növeli az állomás árufuvarozási teljesítményeit, mert már a próbaüzem idején is a korábbinak kétszerese volt az érkező konténer, és ami nem elhanyagolható szempont, többnyire rakottan érkeztek. Az állomás az eddig kialakult szakmai kapcsolatok alapján mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kiszolgálás minősége és gyorsasága a lehető legjobb legyen. Rajtuk nem fog múlni, hogy a fuvaroztató az érkezéstől számított 24 órán belül megkaphassa küldeményét. Elmondta még, hogy az állomási dolgozók is örömmel fogadták a kezdeményezést, mert mindenki annak örül, ha sok fuvar, sok munka van. G.SZ.S. A korábbi éveknél előbb A Dél-Alföldön végetért a cukorrépa-feldolgozás A szegedi üzletigazgatóság vonalhálózata főleg mezőgazdasági területeket érint, így évente jelentős feladatot ad a cukorrépa gyárakba való befuvarozása. Az idei kampány viszonylag rövid ideig tartott, az utolsó répával megrakott kocsik november 30-án futottak be Sarkadra és Mezőhegyesre. Az eredmények összegezéséből kitűnik, hogy az üzletigazgatóság 25 állomásáról összesen 430 ezer tonna répát fuvaroztak be Mezőhegyesre, Sarkadra, Szolnokra, Kaposvárra és Hatvanba. Ez a mennyiség az elmúlt évnek több, mint a duplája. Érdekességként említhető, hogy a mezőhegyesi gyár a korábbi évvel ellentétben ha részben is, de visszatért a vasúti fuvarozásra. Sajnos, egy műszaki meghibásodás miatt a tervezett 40 ezer tonna helyett csak 19- et tudtak vasúton beszállítani. Az elfuvarozott répa, mintegy 70-80 százalékát jordavonatokkal továbbították, a többit szabad kocsikkal. A kocsiintézéseknél figyelemmel voltak a gyárak 2, illetve 4 tengelyes kocsiigényének teljesítésére is. A vasút gondoskodott arról is, hogy a feldolgozás után kikerülő cukor, répaszelet és melasz mielőbb a megrendelőkhöz jusson. (Gellért) A MÁV Rt. teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak alapbértáblázata (Ft/hó) (9000 Ft induló értékkel, 12 500 Ft minimálbérrel) Érvényes: 1995.01.01.-től Bértétel Gyak. Fizetési osztály sorszámidő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19 20. 21. 1. 03 12500 12 500 12500 12500 13200 14500 15900 17500 19300 21 200 23300 25700 28200 31 100 2. 4-6 12 500 12 500 12 500 12 500 13 700 15 100 16 600 18 200 20 100 22 100 24 300 26 700 29 400 32 300 35 500 39 100 3. 7-9 12500 12500 12 500 13000 14300 15700 17200 19000 20900 23000 25200 27 800 30600 33 600 37 000 40700 44700 4. 10-12 12500 12500 12500 13500 14800 16300 17900 19700 21700 23900 26300 28900 31800 35000 38400 42300 46500 51200 56300 61900 68100 5. 13-15 12500 12500 12700 14000 15400 17000 18700 20500 22600 24800 27300 30000 33000 36300 40000 44000 48400 53200 58500 64400 70800 6. 16-18 12500 12500 13200 14600 16000 17600 19400 21300 23500 25800 28400 31200 34400 37800 41600 45700 50300 55300 60900 67000 73700 7. 19-21 12500 12500 13800 15200 16700 18300 20200 22200 24400 26900 29500 32500 35700 39300 43200 47600 52300 57600 63300 69600 76600 8. 22-24 12500 13000 14300 15800 17300 19100 21000 23100 25400 27900 30700 33800 37200 40900 45000 49500 54400 59900 65800 72400 79700 9. 25-27 12500 13500 14900 16400 18000 19800 21800 24000 26400 29000 31900 35100 38700 42500 46800 51500 56600 62300 68500 75300 82900 10. 28-30 12800 14100 15500 17000 18800 20600 22700 25000 27500 30200 33200 36500 40200 44200 48600 53500 58900 64700 71 200 78300 86200 11. 31-33 13300 14700 16100 17700 19500 21500 23600 26000 28600 31400 34600 38000 41800 46000 50600 55700 61 200 67 300 74 100 81 500 89600 12 34-36 13900 15200 16800 18400 20300 22300 24500 27000 29700 32700 35900 39500 43500 47800 52600 57900 63700 70000 77000 84700 93200 13. 37-39 14400 15900 17400 19200 21 100 23200 25500 28 100 30900 34000 37400 41 100 45200 49700 54700 60200 66200 72800 80100 88100 96900 14. 40 15000 16500 18 100 19900 21 900 24 100 26500 29200 32 100 35300 38900 42800 47000 51 700 56900 62600 68900 75700 83300 91 700 100800 1995. JANUÁR 18. Bíztató jelek Az áruszállításban megállt a visszaesés (Folytatás az 1. oldalról) mint már utaltunk rá - tovább tart a kedvezőtlen tendencia. A MÁV Rt. 1994-ben 156 millió utast szállított, 2,5 millióval kevesebbet az 1993. évinél. Ez 1,6 százalékos csökkenést jelent. Ennél sokkal nagyobb mértékű - 25,4 milliárd forint - a veszteség. Mint köztudott, a MÁV Rt. az elmúlt évben nem emelte a személyfuvarozási tarifát. Ez év január 1-től viszont 20 százalékos díjemelést hajtottak végre. Hogy ez eredményez-e többletbevételt, vagy hatására még kevesebben utaznak vasúton, az csak az év végére derül ki. /visi/