Magyar Vasutas, 1995 (39. évfolyam, 1-24. szám)

1995-01-18 / 1. szám

4 Bérfejlesztés a megállapodások tükrében A minimálbér 12 500 forint - Mit kell tudni a kettős, bérformáról? - Az étkezési hozzájárulás még függetben (Folytatás az 1■ oldalról) százalékos mértékű átlagos alapbéremelést jelent. Az alapbér­emelések pótlékai to­vábbi bérnövekedést eredmé­nyeznek, így az összes bér­emelés átlagosan 15-16 szá­zalék körül lesz, amely mun­kaköri csoportonként 8 és 17 százalék között szóródhat. A bérnövekedés mértékében előálló szóródás okaira ké­sőbb részletesen visszatérek. A fentiekben kimutatott átla­gos bérnövekedés annyival lehet kevesebb, amennyivel az 1995 december 10-i kifi­zetésre tervezett 4 százalékos mértékű teljesítményjutalom elmarad a tervezettől (tehát legfeljebb 4 százalékkal). A béremelések végrehajtá­sa A bérfejlesztések végrehaj­tására a MÁV Rt. Vezér­­igazgatóságának 106083/1994. sz. utasítása rendelkezik. Az utasítást a szakszervezetekkel­­ egyetér­tésben adták ki. Az utasítás szerint a bértáblázat induló bérét 8000 forintról 9000 fo­rintra fel kell emelni, amely 12,5 százalékos alapbér eme­lést jelent azoknak, akik az addig érvényes bértáblázat bértételei szerint kapták alap­bérüket (100 százalékos ráál­lás). Elvileg 100 százalék alatti bérbeállás nem lehetsé­ges, de 100 százalék feletti elsősorban az alacsonyabb (1-5 bérosztály), illetőleg magasabb (17-21 bérosztály) osztályokban több munkavál­lalónál előfordulhat. A 12,5 százalékos mértékű emelés azonban alanyi jogon min­denkit megillet, függetlenül a bérbeállás mértékétől. Ez alól csak néhány vezetői be­osztás kivétel (osztályvezető­helyettestől felfelé, összesen körülbelül 500 fő). Ezek a vezetők csak 8 százalékos mértékű emelést kaphatnak (ez a bér a 13. havi fizetés alapbéresítése), ha ennél ma­gasabb béremeléssel az új bértáblázat szerinti alapbért meghaladnák. A bérfejlesztés alapja az 1994. december 31- én érvényes személyi alap­bér. Az érvényes besorolási rendszerben úgynevezett so­ros előléptetésben részesülő dolgozót - akinek bértétel ér­vényességi éve 1992 - továb­bi 4 százalékos bérfejlesztés illeti meg, amelynek alapja a már 12,5 százalékkal meg­emelt alapbér. Ez a béreme­lés is megillet mindenkit - természetesen csak azokat, akik jogosultak a soros elő­léptetésre - függetlenül a bér­beállás mértékétől és még at­tól is, hogy esetleg a bérosz­tály 14. bértételébe tartoztak eddig. Amennyiben a kétféle bér­emeléssel együtt sem éri el valaki a 12 500 forintban megállapított minimálbért, akkor a bérét erre a szintre ki kell egészíteni. Az 1995. január 1-től érvényes alapbér táblázatot mellékeljük. Már az 1994. december 13-án kö­tött megállapodásban is sze­repelt, így természetesen az utasítás tartalmazza, hogy a bértáblázat bértételei az ad­ható legkisebb bért jelentik. Tehát ennél kevesebbet senki nem kaphat, de többet meg­állapíthatnak, egyébként gya­korlatilag ezt az elvet már eddig is alkalmazták elsősor­ban vezetői beosztásokban. Ezentúl a bérszabályzat alap­ján minden bérbesorolásra jogosult vezető élhet ezzel a jogával, ha erre bérfedezet rendelkezésére áll. Ezzel megnyílt a lehetőség az alap­bérek differenciált megálla­pítására. Az úgynevezett kettős bér­­forma (időbér + darabbér) al­kalmazása esetén a munka­­vállaló személyi alapbére a biztosított időbérből és a 100 százalékos teljesítményhez kapcsolódó darabbérből áll. Ennek értékét személyre szó­lóan meg kell határozni és a továbbiakban az átlagos (12,5 százalékos) és a soros előléptetéssel együttjáró (4 százalékos) béremelés szerint kell eljárni. A munkaviszonyával kap­csolatos kötelezettségeit vét­kesen megsértő munkaválla­lóval szemben alkalmazott - bérezést érintő - munkáltatói intézkedés hatályát az alapér fejlesztés során figyelembe kell venni a következők sze­rint: - akit a bérfejlesztésből ki­zártak (kollektív szerződés 74/A. §.) azt is megilleti a 8 százalékos bérfejlesztés, - akit személyi alapbér csökkentéssel büntettek, azoknál is végre kell hajtani a bérfejlesztést, majd ezután kell csökkenteni az alapbért a büntetésben meghatározott mértékkel. Mindkét esetben biztosítani kell azonban a 12 500 forintos minimálbért. Fontos rendelkezése a bér­­fejlesztési utasításnak az a része, amely kimondja, hogy akik 1995 július 1-ig nyug­díjba vonulnak, azokat a 13. havi fizetés időarányos része megilleti. Korábban utaltam rá, a béremelések 8-17 százalék között szóródnak, így 8 - 8 százalékos béremelést azok a vezetők kapnak, akik az ennél magasabb béreme­lés esetén az új bértáblázat szerinti bértételt meghalad­nák (körülbelül 500 fő), - 12,5 százalékos béreme­lés az általános, az előbb em­lített vezetőkön kívül a többi munkavállaló legalább ilyen mértékű béremelést kap, - 16,5 százalékos béreme­lésben azok részesülnek, akik az általános béremelésen fe­lül soros előléptetésre is jo­gosultak. Ide tartozik a mun­kavállalók, közel egyharma­­da, mintegy 23 000 fő,­­ 16,5 százaléknál maga­sabb béremelése lehet annak, aki megkapja a 12,5 százalé­kos béremelést, soros előlép­tetésben is részesül, folyto­nos munkarendben dolgozik és esetleg túlórát is teljesít. Valamennyi felsorolt cso­port éves keresete csak akkor emelkedik a fenti mértékben, ha a decemberi teljesítmény­jutalom (4 százalék) - amely­re nincs munkaadói garancia - kifizetésre kerül. A felsorolt béremelési in­tézkedéseken felül kedvező­en befolyásolhatja a munka­­vállalók jövedelmét az uta­zók kiküldetési átalányának 900 forintról 1500-1600 fo­rintra való felemelése (napi 110 forint szorozva a szolgá­latok számával, és a havi 900 forintos étkezési hozzájárulás 1200 forintra való növekedé­se. Ez utóbbira a munkaadó korábban írásban és szóban ígéretet tett, amelyet a leg­utóbbi tárgyalásokon vissza­vont. Remélhetőleg ismét változik - de most már ked­vezően - a munkáltató véle­ménye az étkezési hozzájáru­lást illetően. Ez a kérdés a kollektív szerződés tárgyalá­sai során dől el. E két utóbbi jövedelemnövelő tényező együttesen körülbelül 1 szá­zalékkal emeli a munkaválla­lók átlagos jövedelmét. Az elfogadható mértékű béremelések kiharcolása elle­nére sajnos 1995-ben a leg­kedvezőbb esetben is, mint­egy 5-6 százalékkal csökken a vasutas munkavállalók re­álkeresete és kedvezőtlen esetben (ha a vasút eredmé­nyei december hónapban nem tesznek lehetővé 4 szá­zalékos mértékű teljesít­ményjutalom kifizetését) a reálbércsökkenés elérheti a 10 százalékot is. Csak remél­ni lehet, hogy a következő években reálbér csökkenéssel már nem kell számolni. Dr. Simony József Szolnok ígéretes jövője Megnyílt a konténerterminál Másfél hónapos próbaüzem után január 5-én az új üzemel­tetők ünnepélyesen megnyitot­ták a szolnoki konténertermi­nált. Az esemény a MÁV éle­tében is mérföldkő, hiszen ez az első olyan terminál, amelyet teljes egészében, gépekkel, épületekkel együtt bérlők üze­meltetnek. A MÁV RT a Ke­lenföld Konténer DEPÓ KFT- vel kötött szerződést a termi­nál bérbeadására, az INTER­­CONTÉNER és A PANNON­­CONT szervezi a vasúti fuva­rokat, a CONTI TRANS KFT pedig a közúti szállítást. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a már említett cégek ve­zetői, a MÁV és a fuvarozta­tók, valamint a Vámhivatal képviselői. A szolnoki terminál újra­élesztése nemcsak a kelet- és délmagyarországi fuvaroztatók jobb kiszolgálását teszi lehető­vé, hanem a Józsefvárosi ter­minál túlzsúfoltságát is jelen­tős mértékben enyhíteni fogja. A MÁV törekszik a konté­nerfuvarozásban kialakult egy­­központúság felszámolására, ezzel is elősegítve, hogy az áru minél nagyobb szakaszt vas­úton tegyen meg. Ha az új üzemeltetési forma tapasz­talatai kedvezőek lesznek, va­lószínű, hogy igény esetén más országrészekben is beve­zetik. Retkes Károly állomásfőnök szerint megalapozott az a vá­rakozás, hogy a térségbe irá­nyuló konténerforgalom lé­nyegesen növeli az állomás árufuvarozási teljesítményeit, mert már a próbaüzem idején is a korábbinak kétszerese volt az érkező konténer, és ami nem elhanyagolható szempont, többnyire rakottan érkeztek. Az állomás az eddig kialakult szakmai kapcsolatok alapján mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kiszolgálás minősége és gyorsasága a lehető legjobb legyen. Rajtuk nem fog múlni, hogy a fuvaroztató az ér­kezéstől számított 24 órán belül megkaphassa küldeményét. El­mondta még, hogy az állomási dolgozók is örömmel fogadták a kezdeményezést, mert min­denki annak örül, ha sok fuvar, sok munka van. G.SZ.S. A korábbi éveknél előbb A Dél-Alföldön végetért a cukorrépa-feldolgozás A szegedi üzletigazgatóság vonalhálózata főleg mezőgaz­dasági területeket érint, így évente jelentős feladatot ad a cukorrépa gyárakba való befu­­varozása. Az idei kampány vi­szonylag rövid ideig tartott, az utolsó répával megrakott ko­csik november 30-án futottak be Sarkadra és Mezőhegyesre. Az eredmények összegezésé­ből kitűnik, hogy az üzletigaz­gatóság 25 állomásáról össze­sen 430 ezer tonna répát fuva­roztak be Mezőhegyesre, Sar­kadra, Szolnokra, Kaposvárra és Hatvanba. Ez a mennyiség az elmúlt évnek több, mint a duplája. Érdekességként említhető, hogy a mezőhegyesi gyár a ko­rábbi évvel ellentétben ha rész­ben is, de visszatért a vasúti fu­varozásra. Sajnos, egy műszaki meghibásodás miatt a tervezett 40 ezer tonna helyett csak 19- et tudtak vasúton beszállítani. Az elfuvarozott répa, mint­egy 70-80 százalékát jordavo­natokkal továbbították, a töb­bit szabad kocsikkal. A kocsi­intézéseknél figyelemmel vol­tak a gyárak 2, illetve 4 ten­gelyes kocsiigényének teljesí­tésére is. A vasút gondoskodott arról is, hogy a feldolgozás után kikerülő cukor, répaszelet és melasz mielőbb a megren­delőkhöz jusson. (Gellért) A MÁV Rt. teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak alapbértáblázata (Ft/hó) (9000 Ft induló értékkel, 12 500 Ft minimálbérrel) Érvényes: 1995.01.01.-től Bértétel Gyak. Fizetési osztály sorszám­idő 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19 20. 21. 1. 0­3 12500 12 500 12500 12500 13200 14500 15900 17500 19300 21 200 23300 25700 28200 31 100 2. 4-6 12 500 12 500 12 500 12 500 13 700 15 100 16 600 18 200 20 100 22 100 24 300 26 700 29 400 32 300 35 500 39 100 3. 7-9 12500 12500 12 500 13000 14300 15700 17200 19000 20900 23000 25200 27 800 30600 33 600 37 000 40700 44700 4. 10-12 12500 12­500 12500 13500 14800 16300 17900 19700 21­700 23900 26300 28900 31­800 35000 38400 42300 46500 51­200 56300 61­900 68­100 5. 13-15 12500 12500 12700 14000 15400 17000 18700 20500 22600 24800 27300 30000 33000 36300 40000 44000 48400 53200 58500 64400 70800 6. 16-18 12500 12­500 13200 14600 16000 17600 19400 21­300 23500 25800 28400 31­200 34400 37800 41­600 45700 50300 55300 60900 67000 73700 7. 19-21 12­500 12500 13800 15200 16700 18300 20200 22200 24400 26900 29500 32500 35700 39300 43200 47600 52­300 57600 63300 69600 76600 8. 22-24 12500 13000 14300 15800 17300 19­100 21­000 23­100 25400 27900 30700 33800 37200 40900 45000 49500 54400 59900 65800 72400 79700 9. 25-27 12500 13500 14900 16400 18000 19800 21­800 24000 26400 29000 31­900 35100 38700 42500 46800 51­500 56600 62­300 68500 75300 82900 10. 28-30 12800 14­100 15500 17000 18800 20600 22­700 25000 27500 30200 33200 36500 40200 44200 48600 53500 58900 64700 71 200 78300 86200 11. 31-33 13300 14700 16­100 17700 19500 21­500 23600 26000 28600 31­400 34600 38000 41­800 46000 50600 55­700 61 200 67 300 74 100 81 500 89600 12 34-36 13900 15200 16800 18400 20300 22300 24500 27000 29700 32700 35900 39500 43500 47­800 52600 57900 63700 70000 77000 84700 93200 13. 37-39 14400 15900 17400 19200 21 100 23200 25500 28 100 30900 34000 37400 41 100 45200 49700 54700 60200 66200 72800 80­100 88­100 96900 14. 40­ 15000 16500 18 100 19900 21 900 24 100 26500 29200 32 100 35300 38900 42800 47000 51 700 56900 62600 68900 75700 83300 91 700 100800 1995. JANUÁR 18. Bíztató jelek Az áruszállításban megállt a visszaesés (Folytatás az 1. oldalról) mint már utaltunk rá - tovább tart a kedvezőtlen tendencia. A MÁV Rt. 1994-ben 156 millió utast szállított, 2,5 milli­óval kevesebbet az 1993. évinél. Ez 1,6 százalékos csökkenést jelent. Ennél sokkal nagyobb mértékű - 25,4 milliárd forint - a veszteség. Mint köztudott, a MÁV Rt. az elmúlt év­ben nem emelte a sze­mélyfuvarozási tarifát. Ez év január 1-től viszont 20 százalékos díjemelést hajtottak végre. Hogy ez eredményez-e többlet­be­vételt, vagy hatására még kevesebben utaznak vas­úton, az csak az év végére derül ki. /visi/

Next