Magyar Zene, 1961 (1. évfolyam, 4-9. szám)

1961-02-01 / 4. szám - Lendvai Ernő: A Kékszakállú herceg vára (Bartók operájának műhelytitkai)

LEN­DV­AI ERNŐ: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA (Bartók operájának műhelytitkai)* Mily rövid az élet! .. . Mint hullócsillag futása, Mely földünk körébe jutva, Lángra gyűl, és tűzbarázdát írva elszalad, gyorsabban, Mint egyet pillantanál. Útja honnan jött? hová visz? ... Mig sötét volt, s újra a­z lesz. A világ­űr végtelenjén Hol bolyongott? és hová fog? ... Ki tudná megmondani! Míg tündöklött, addig élt. (Arany János) Akik Bartók operáját csupán a férfi-nő probléma egyik változatának tekintik, bizonyos mértékben félreértik ennek koncepcióját. A mű — melyet a fény és sötétség, a nap és éjszaka, az élet és halál szimbolikája foglal ke­retbe — az éjből merül fel, hogy folytonos emelkedéssel az 5. ajtó feltáru­­lásakor, Kékszakállú birodalmának lenyűgöző „fényakkordjában” érje el tetőpontját, majd a színpad fokozatos elsötétedésével az éjszakába hulljon vissza ismét. A fény és sötétség polaritásai között megrajzolt ívet a darab hídformája is követi, amely a jeleneteket karakter szempontjából hasonló gúla-alakba tornyozza, középre rendezve a három „pozitív” jelenetet (3—4—5. ajtó), míg a mélybe húzókat a mű szárnyain helyezi el (1—2. és 6—7. ajtó). pozitív negatív negatív S ha most azt mondanánk, hogy az opera hangzási anyaga is hasonlóan szabályos elrendezésbe tömörül, ezzel éppen csak futólag érintenénk a lénye­get és sejtetnénk csupán, ami e tanulmány megírására ösztönzött: a mű páratlan hangnem- és hangzás-szimbolikájának felderítése volt ez a csábító feladat. „A Kékszakállú herceg vára” legfőbb hangnemi axiómája a fisz és C ellenpólusoknak a sötétséggel, ill. fénnyel való azonosítása; az egyik a ,,hang­­ kínzó fegyveres kincses virágos Kékszakállú könnyek régi kamra ház kamra kert birodalma tava asszonyok * Rövidítéseink magyarázatát és az alapelvek leírását e tanulmány függelékében találja meg az olvasó. Elemzésünknek mintegy az ,,5. ajtóig” terjedő része elsősorban stílus-tanul­mány, mondanivalónk lényegét a zárójelenetek (118. sz-tól) analízisébe sűrítettük. 339

Next