Magyar Zene, 2020 (58. évfolyam, 1-4. szám)
2020 / 4. szám - Tanulmány - Kusz Veronika: Dohnányi és a magyar zenekamara
RUSZ VERONIKA: Dohnányi és a magyar zeekamara 411 már futólag a zenekamara ügyével,37 e kötet „A sosemlett zenekamara” című fejezetében bővebben is tárgyalja a kérdést - elsősorban Vázsonyi könyve, a sajtó, illetve a kamarákkal kapcsolatos általános kutatási eredményeire építve. Tanulmánya ily módon igen jelentős hozzájárulás a témához, még ha forrásai s ebből adódóan kérdései, hangsúlyai döntően mások is, mint egy zeneéleti vagy akár Dohnányi-középpontú kutatásnak. Végül e tanulmány előadás-változatával párhuzamosan készült Dalos Anna alapvető írása a szélsőjobboldali mozgalmak és a zeneélet kapcsolatairól, melyben a Turul Szövetség tevékenysége is részletesen szóba került, - az ő kamarai tervezetük Péteri Lóránt közreadásában pedig a Magyar Zene ezen lapszámában, a 430. oldalon olvasható. Mindezen forrásokat egybevetve a magyar zenei kamara előkészületeinek kronológiája a következőképp összegezhető. Az első zsidótörvény előkészítéseként Imrédy Béla miniszter (jó egy hónappal később már miniszterelnök) 1938. március 31-én fogalmazta meg azt az első feljegyzést, melyben a törvény alapján felállítandó sajtó- és színművészeti kamarákról is említést tesz.39 Szakmai kamarák természetesen korábban is léteztek már Magyarországon - a legrégebbi, az ügyvédi és közjegyzői már 1874-ben létrejött -, de az új kamarákat kifejezetten abból a célból hozták létre, hogy az illető szakmákból a zsidó származású tagokat diszkriminálják, tevékenységüket lehetetlenné tegyék. A törvényjavaslat képviselőházi vitájában, mely május elején kezdődött, kevés figyelem irányult kifejezetten a kamara intézményére, inkább a jogegyenlőség kérdése volt meghatározó.40 A Felsőházba május 24-én került az előterjesztés, május 29-én pedig már a törvény is megjelent: az „első zsidótörvény’’-ként ismert „1938. évi XV. törvénycikk a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” kimondta, hogy a szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legföljebb 20%-át foglalhatják el zsidó vallásúak (illetve 1919. augusztus 1. után kikeresztelkedettek), s ennek végrehajtását a szakmai kamarák kell, hogy elvégezzék.41 Három hónappal később, az 1938. augusztus 26-án kelt 6.090/1938. M. E. rendelet intézkedett a Színművészeti és Filmművészeti Kamara felállításáról, amely 37 Ld. pl. Harsányi László: „Színház az egész kis világ. Az OMIKE Művészakciója 1939-1944”, Criticai Lapok (2015). >https://www.criticailapok.hu/fesztivalnaplo/38875-szinhaz-az-egesz-kis-vilag (utolsó elérés: 2020. október 13.). 38 Dalos Anna: „A Turultól a népdalig. A szélsőjobboldali mozgalmak és a zeneélet kapcsolatairól (1938-1944)". In: Dalos Anna-Ozsvárt Viktória (szerk.): Járdányi Pál és kora. Tanulmányok a 20. századi magyar zene történetéből (1920-1966). Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2020. 271-287. A Turul Szövetség egészének működéséről részletesebben lásd: Kerepeszki Róbert: A Turul Szövetség 1919-1945. Budapest: Attraktor, 2012. 39 Ld. Sipos Péter: Imrédy Béla a vádlottak padján. Párhuzamos archívum. Budapest: Osiris Kiadó-Budapest Főváros Levéltára, 1999. 470-471. A dokumentumra Harsányi hivatkozott kötete hívja fel a figyelmet. 40 Ld. „Az országgyűlés képviselőházának 308. ülése, 1938. évi május 9-én, hétfőn” jegyzőkönyvét: Az 1935. évi április 27-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának naplója. Tizennyolcadik kötet. [Képviselőházi Napló]. Budapest: Athenaeum, 1938. 52-400. 41 A törvény teljes szövegét ld. Ezer év törvényei online adatbázis: > https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=93800015.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyes%3Fpagenum%3D410 (utolsó elérés: 2020. október 14.)