Magyarország és a Nagyvilág, 1869 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1869-08-08 / 32. szám

V. ÉVFOLYAM, Felelős szerkesztő : VÉRTES­ ARNOLD, Megjelen minden vasárnapon. — Szerkesztő- és kiadó-hivatal : Pest, Dorottya-utcza 11. sz. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda és kiadói­ részvény-társaság. Pest, Augusztus 8-án 1869 •—A-' Főmunkatárs : CSUKÁSSI JÓZSEF. Előfizetési díj : Negyedévre 2 frt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 írt. — „PESTI HETILAP“-pal együtt : Negyedévre 3 írt. — Félévre 6 írt. — Egész évre 12 írt. Képek : Turgeneff Iván. — A tűzhely körül ; eredeti rajz Gyulaitól. — Veronese Pál. — Judit és Holofernes. (Veronese festménye után). — A neuhausi fürdő Svájczor­­szágban. — A kánai menyegző. (Veronese festménye után). — Trasteverinik. Szöveg : Turgeneff Iván. — Az ember gőgje, buta-j csóbbak közül; Csukássi Józseftől. — A római nép, az ud­­sága . . költemény Ábrányi Emiltől. — Bányazsiványok , vár és a társaság; K. R. F. — A brigádos, Turgeneff beszé­­eredeti beszély Lukács Bélától. — A tűzhely körül. — For­­lye. — Hét története. — Újdonságok. — Irodalom és művé­­rebb nap alatt. Jensen Vilmos beszélye (folytatás és vége), szét. — Színház és zene. — Ipar kereskedelem. — Sakk­­-- Művészek csarnoka: Veronese Pál. — Egy fürdő az ál- föladvány: Turgeneff Iván. Oroszország ugyan már előbb megülte ezeréves fönnállásának ünnepét mint mi, s eszerint pár évtized­del idősebb mint az Árpád által alkotott magyarok országa, s csak alig valami­vel fiatalabb, mint a 843-ban alapított vén német biroda­lom, mégis oly ifjúnak lát­szik, kivált a nyugati nem­zetekhez mérve, mintha csak napjainkban támadt volna. Persze, hogy csak imént lé­pett még a czivilizált nem­zetek sorába, mint mi ma­gunk is,­­ hogy több fiatal erővel, nagyobb súlylyal és számtalanszor több hatalmi eszközzel a haladásra, fáj­dalom ! nagyon is látjuk. Az okok, melyek az orosz nemzeti művelődésnek oly sokáig útját állták, csak­nem ugyanazok , melyek nálunk akadályozták annak kifejlődését. S ezek közt egyik legfőbb , hogy az orosz aristokratia n épen úgy mint a mienk, mitsem tö­rődött a nemzet szel­lemi életével, csak a nemzet anyagi for­rásait kizsákmányolhas­sa. A­ki igényt tartott mű­veltségre és társadalmi rangra, még e század első évtizedeiben is azt hitte, le­alacsonyítja magát, ha cse­lédjein kívül valakivel oro­szul beszél. A kormány örült neki. Érdekében állt, hogy a fölvilágosodást, mint az absolutistikus rendszerre nézve veszedelmest, ne hagyja terjedni. Hasonló né­zeten volt a földbirtokos aristokratia, melynek hu­szonkét millió jobbágya volt, valóságos rabszolgák, s félt attól, hátha ennek a huszonkét millió lelketlen testnek feje nő ? — Csak a múlt század vége felé kezdett a nemzeti érzület lassan lassan nyilatkozni az irodalmi téren. Ka­ramzin Miklós már a mi századunkban megírta óriási munkáját, az orosz birodalom történetét s ezzel az orosz próza atyjává lett. Krylow Iván az első népköny­vet adta azon — bizony nem nagyszámú — honfitár­sai kezébe, a­kik olvasni tudtak. Gribojedov tollából nyerte az orosz birodalom az első eredeti vígjátékot s Gogol Miklósban egy kisebb kiadású Dickenst kapott. Puskin és Lermontoffal vég­re teljesen európai magas­latra emelkedett az orosz költészet. Szellemi tehetségre és teremtő erőre nézve ugyan nem, de a nemzet társadal­mi életében és irodalmában gyakorolt befolyásra nézve fölülmúlja őket Turgeneff, kinek szerencsére hosszabb életpálya jutott osztályré­szül, mint ama korán, ifjan, párbajban elesett két nagy szellemnek. Turgeneff még abban is szerencsés, hogy őt hazája határain kívül is csak úgy ismerik és becsü­lik, mint otthon. Még talán jobban. Beszélyei, regényei minden európai nyelvre le­­fordítvák, s nálunk jófor­mán az egyetlen muszka író, kinek műveit a ma­gyar közönség is közelebb­ről ismeri. Turgeneff Szergejevics Iván, (született 1811. ok­tóber 20-dikán) Turgeneff Sergius ezredes három fiai közül a középső. A legfiata­labb ifjan halt el, a legidősb Moszkvában él ma is. Alig volt 16 éves Iván, mikor atyját elvesztette, anyja még sokáig élt s csak 1850-ben hunyt el. A Turgeneffek va­gyonos, nemes család volt, s a kis Iván korán megis­merkedett a nagy világgal. Sokat utaztak. Egy schwei­­czi út alkalmával 1822-ben a négyéves gyermek beesett TURGENEFF .IVAN.

Next